Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-13 / 191. szám
1966. augusztus 13. NÓGRÁD 3 Csúcsforgalom a szövetkezeti kertészetekben Látogatás a Megyei Értékesítési Központ hutáinhalászi telepén Nógrádi jérce Somogybán Szocialista brigádok látogatása a balatonendrédi és a kaposfüredi isz-ben Nagy a csend Ludányhalá- sziban a MEK-kirendeltségen. Lassan csepereg az eső, de tegnap mogyoró nagyságú jég is potyogott az ólomszürke felhőikből. Nagy kiesést jelent ez az uborka felvásárlásában, aminek most következik az idénye, és amiből a kirendeltség 80 vagonnal akar értékesíteni az idén. Ennek a mennyiségnek jó része exportra megy, gondos szedést, osztályozást, csomagolást igényel. — Nyolcvan holdat kötöttünk le a helyi, az eridrefal- vi, a rimóci és az egyházas- gergei termelőszövetkezetben — világosit fel bennünket Szpesák József, a telep vezetője. — Ebből legalább ötven holdról Svédországba, a Német Szövetségi Köztársaságba és Csehszlovákiába megy. Egyelőre a gyöngyösi gyűjtőtelepre küldjük az uborkát. de a jövő hét eleién, amikor már meg tudunk tölteni egy vagont, közvetlenül szállítunk külföldre. — Mit jelent a tsz-eknek az uborka termesztés ? — Jól fizet az uborka — folytatja. — Jövedelmező a termelése. A rimóciak keresnek a legtöbbet rajta, mert exportra készen, csomagolva A NÓGRÁD 1965. augusztus 5-i számában „Évente 4—5 millió veszteség” címmel cikk jelent meg, amely a 2- es számú Autóközlekedési Vállalatnál elharapódzott visszaélések gazdasági kihatását elemzi. A cikkben szereplő számok, példák a különböző szabálytalanságok és visszaélések reális értékelése az alábbi: igaz, hogy az utazó személyzet jelentős része pénzt kezel, mert a MÁVAUT gépkocsivezető jegyet ad, annak ellenértékét ő kezeli, a tehergépkocsivezető fuvart számfejt, esetenként fuvardíjat inkasszál. Zömük azonban becsülettel végzi ezt a feladatát. Vannak azonban olyanok is. akik a könnyű pénzszerzésnek nem tudnak ellenállni. Csalnak. Ügy hogy elveszik a viteldíjat, jegyet viszont nem adnak, elvégeznek valamilyen szállítási feladatot, de a fuvardíjjal nem számolnak el a vállalatnak. Szerencsére ez csak kis töredéke az utazó személyzetnek. A múlt évben feltárt visz- szaélések, csalások azt mutatják, hogy a vállalatnak mintegy 15—20 ezer forint kára származott az előbb említett visszaélésekből. Ebben adják át, amiért egy-másfél forint felárat kapnak kilónként az uborka minősége szerint. Sokat javult a kirendeltség és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolat az utóbbi években. A tsz-ek megértik, hogy a szabványt be kell tartani és egyetértenek a MÉK-kel a minősítésnél. A MÉK viszont időben ellátja a közös gazdaságokat göngyöleggel, címkével, ragasztóval és természetesen szaktanáccsal is. A jó kapcsolat meghozza a gyümölcsét: évről évre nagyobb területre kötnek szerződést a szécsényd járás termelőszövetkezetei. Az idén ez már 1246 holdra emelkedett, amiből 536 hold a zöldségféle. A nógrádszakáli termelőszövetkezet különösen jól járt a borsótermesztéssel: kétszer annyi termett, mint amennyit terveztek. A leszerződött 110 hold területről 80 vagon káposzta exportálását reméli a kirendeltség. A paradicsomot viszont a sok eső miatt pero- noszpóra lepte el. — Hogyan halad a burgo- nva-felvásárlás? — kérdezzük. — Hétszáztíz holdra kötöttek szerződést a járás termelőszöaz időszakban a közúti ellenőrök naponta átlag 25 gépkocsit ellenőriztek. Ezek közül háromnál találtak szabálytalanságot, azaz a gépkocsik 13 százalékánál. De ezek a szabálytalanságok sem minden esetben visszaélések, csalások voltak, hanem forgalmi szabálytalanságoknak minősültek. A bevezetőben említett 4—5 milliós veszteséget a cikk viszont 1964-re vetíti, amikor- is az írás szerint a vállalat közúti ellenőri csoportja számítást készített. Valóban ebben az időszakban történt ilyen jellegű számvetés, ahol az összeadást az abszurdumig vittük, vagyis minden lehetséges veszteséget, ami esetleg számításba jöhet, forintba kiszámoltunk, sőt hozzátettünk olyan variációs lehetőségeket, amelyek mint belső tartalékok jelentkezhetnek bevétel szempontjából. Ennek alapján jött ki a cikkben közölt valószínűség számítás szerinti közelítő szám. Ezt tény- számnak tekinteni viszont helytelen dolog. Félreértésre ad okot a cikkben említett tehertaxi-vezetők példája is. Az általánosítás nem állja meg a helyét, a vetkezetei — válaszol a telepvezető. Sajnos, elmaradt export miatt csak késve tudjuk átvenni a ludányhalászi Ipoly- völgye Tsz 400 mázsa nyári burgonyáját. Anyagi károsodás azért mégsem érte a közös gazdaságot, mert ugyanazt az árat fizetjük a későbbi szedésért is. és a burgonya értékének hatvan százalékát előre meghiteleztük. — Az áru eljut-e idejében rendeltetési helyére? — Gépkocsi elég áll rendelkezésünkre. inkább a vasúttal van problémánk. A tehervonat délelőtt féltizenegykor halad át a falunkon, és így kevés az idő a szedésre, csomagolásra. A csúcsforgalmak idejére azonban ez is rendeződik. Beszéltünk a MÁV illetékes dolgozóival és ők különvonat beállítását ígérték. Még egy nagy munkája van a kirendeltségnek: a tárolás. Szécsényben állandó szabadtéri tárolójuk van, ahová száz vagon burgonya, tizenöt vagon sárgarépa és öt vagon kelkáposzta téli készletezését tervezik. Ebből részben a járás területén, részben Salgótarjánban oldják meg a lakosság ellátását. Kemény Erzsébet tehertaxi gépkocsivezetők más munkaterületre való vezénylése nem minden esetben a visszaélések, és a csalások miatt történt. Egyébként a cikk többi megállapításaival, különösen ami a nálunk található káros szemlélet megváltoztatására utal, egyetértek. Mert valóban a sok becsületes dolgozó mellett, vannak akik visszaélnek a bizalommal, megkárosítják a vállalatot. Ezek ellen viszont nem elég csak adminisztratív eszközökkel küzdeni. Szükséges a kollektíva segítsége is. Cser Gyula a 2-es számú AKÖV igazgatója A pap magyar nyelven végezte a szertartást. Mindenki figyelte szavait, nem úgy, mint amikor a latin nyelv misztikus ködöt vont az elhunyt, és az élő közé. Halad a világ, az egyház is igazítja lépteit... A koporsóban fiatal, 37 éves férfi holtteste feküdt. Motorjával egy országúti vasoszlopnak szaladt. Leszakadt az állkapcsa. Amikor a mentő kiért az orvos márcsak a halált tudta megállapítani. A rendőrorvos jegyzőkönyvébe ez került: darabos agyvelő- roncsolás, gerincvelő szakadás, csigolyatörés stb. A sérülés akármelyiké kiváltja a tragédiát. Szó sem lehetett orvosi közbeavatkozásról. A biológiai halál után még a tudomány is tehetetlen. Klinikai halálból már többször volt visszatérés, de csakis akkor, amikor ép volt minden létfontosságú szerv. Ilyenkor is szinte emberfeletti küzdelmet kell vívnia az orvosnak az életért. A halál tehát, ha bekövetkezik, bele kell nyugodnunk. Az az 500 ember, aki elkísérte B. I. koporsóját, mind tudja ezt. Csak egy valaki vonta kétségbe; a tisztelendő úr. Mit mondott? — Amikor a haláleset bekövetkezett, nekünk (papoknak) senki sem szólt, hogy menjünk a katolikus testvér segítségére. Holott az egyház úgy tanítja, hogy a halál bekövetkezésétől számított másfél órán belül, ha más nem is, mi tudunk segíteni. Ezt teszAnyagmegtakarftásból 615 ezer forint A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóinak kongresszusi versenyvállalásában jelentős helyet foglal el az anyagtakarékosság. Érthető, hisz az anyagérték a legnagyobb a termékekben. Ezért az anyagfelhasználásnak akárcsak egy százalékkal való csökkentése is több százezer forint költségcsökkentést jelent. Az első félévben a legtöbb anyagot a hengerműben takarították meg, 151 tonnát, több mint egymillió forint értékben. Mivel a többi gyáregységek, így a huzalmű, az acélöntöde, csak részben teljesítette felajánlását, a kovácsológyár és a vasöntöde dolgozói pedig még az előírt normát sem tartották be, sőt többet használtak fel az előírtnál, ezért a féléves mérlegben csak 615 ezer forint megtakarítás szerepel. Jó vicc volt? Az újságárus szitkozódva fogadott a salgótarjáni piac bejáratánál. Valaki — viccből, vagy kitolásból — körülöntözte fabódéját szalmiákszeszszel. A rettenetes „illat” egyáltalán nem csalogatta az újságolvasókat. — Tudom ki tette — mondta elkeseredetten az újságárus. — A szomszédban van a háztartási bolt, ott árusítanak szalmiákszeszt. Onnan csinálhatta valaki. Viccből. Az ilyesmivel nem jó viccelni, üzletről van szó, az újságárus kenyeréről, Ő nem konkurál a háztartási bolttal, az egyik cipőkefét árul, a másik Nógrádot. Nagyon rossz vicc volt! szűk azért, mert fejlődik a technika, és még sok ilyen esettel fogunk szemben állni. Jaj annak, aki halálos bűnnel hal meg és így kerül az Isten ítélőszéke elé ... , 1966. augusztus elsején hangzott el ez a beszéd! Egy évszázaddal azután, hogy Spanyolországban is megszűnt az inkvizíció törvénye, a hivatalos egyházi felfogástól eltérő tanok üldözése. A népes község lakói a tévé, a rádió, az ismeretterjesztés jóvoltából most kitekinthetnek a nagyvilágra. Láthatják az egyiptomi Kheopsz Fáraó piramisát, a világűrben repülő rakétát, néger tüntetőket Amerikában. S ezek az embereket az inkvizitortől kölcsönzött vádakkal illették, mondván, hogy nem ragadták meg az utolsó alkalmat egy ember megmentésére. Nem akarjuk dogmatikusan értelmezni a tisztelendő úr szavait. Talán az is lehet, hogy nem az életmentésre gondolt, csak a lélek megmentésére. De kötelessége volt mindenkinek így fogadnia a szavakat? Amit mondott az egyértelmű, s nem enged sokféle következtetésnek. És a gyászoló közönség is így volt ezzel. Érthetetlen csodálkozás ült az arcokra, morajló zúgás támadt a tömegben. Megjegyzések hangzottak el. Tavaly a Nógrád megyei Nőtanács és a Hazafias Népfront meghívására Somogy megyei vezetők látogattak megyénkbe, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a szocialista brigádok munkájáról, tevékenységéről. A vendégek a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz-ben és a homokte- renyei Zagyva-völgye Tsz-ben ismerkedtek a szocialista munkacsapatok módszereivel. Ennek a látogatásnak viszonzásául hívták meg most a Somogy megyeiek, a szécsényi és a homokterenyei szocialista brigádok tagjait. A meghívottak ellátogattak a balatonendrédi és a kapós- füredi termelőszövetkezetekbe. A Megyei Tanács, a Nőtanács, és a Hazafias Népfront képviselőivel együtt mintegy negyvenen utaztak el Somogyba. Mindkét meglátogatott tsz hat éve alakult. Balatonend- réden 3800, Kaposfüreden pedig csaknem 2500 holdon gazdálkodnak. A fő jövedelmet a növénytermesztés, az öntözéses kertészet, a gyümölcsösök és az állattenyésztés adják. Egyformán foglalkoznak szarvasmarha, sertés és baromfitenyésztéssel, azonkívül Balatonendrédnek halastava is van. Kaposfüreden viszont a méhészettel növelik a tsz-tagok jövedelmét. Kutatják azokat a melléküzemágakat, amelyekkel növelni lehet a tsz bevételét: az idén ezért 50 hold fűzfát telepítenek, ezzel szeretnék a téli foglalkoztatást megoldani. Már régebben termelnek cirokot is, hogy ebből különböző méretű háziseprő- ket készítsenek. Azt tervezik, hogy savanyító üzemet is létesítenek, s az itt konzervált káposztát, paprikát, paradicsomot a nyári Idényben a Balaton-parti helységekben értékesítik; Érdekes felfedezése volt a nógrádi látogatóknak, hogy a balatonfüredi tsz a baromfi törzsállományát a palotási Május 1-től kapott jércékkel újította fel. A kukoricákat általában Hungazinnal vegyszerezik, ezzel a módszerrel lehetővé vált a kézi kapálás mellőzéolyanok, amelyeket tapintatból nem írunk le. De semmi kétséget nem hagynak maguk után, mert eleve kételkednek valakinek az értelmi képességében. I Á olgukat ismerő embe- rek lettek megvádolva, akik munkára, becsületre, gyengédségre nevelik gyermekeiket. Ma is beszélnek erről a faluban! Még a hívők is, tehetetlennek érzik magukat, mert tanult, ezért bizonyos tekintélynek örvendő embertől kapták a szemrehányást, a vádakat. A felháborodás hullámai gyűrűznek. Akik megsértődtek, sokáig hordozzák magukban a szálkát. De mi játszódik le azokban, akik hitelt adnak a tisztelendő úr szavainak, mert az ilyenek úgy vélik, hogy az Isten „földi megbízottja” szólott. A kétségbeesés magvait hintette el. Következésképp, akik nem szóltak, azok bűnös emberek, s lakolni fognak nem nézhetnek egyenesen társaik és gyermekeik szemébe. Nem kívánok polémiát folytatni a tisztelendő úrral, joga van „túlvilági hatalmakat" szolgálni. Nálunk biztosított a vallási és lelkiismereti szabadság. De honnan veszi a bátorságot, a megfélemlítéshez, a terrorhoz, amely- lyel a bűntudat fogságába se A termésátlagok kukoricából igen jók: 21 mázsát értek el májusi morzsoltra átszámítva. A szocialista brigádoktól is volt mit tanulni, a kollektívizmusnak számos szép példájával találkozhattak a tapasztalatcsere résztvevői. Ha a szocialista munkacsapat valamelyik tagja házat épít, együttesen segítenek a szocialista munkacsapat tagjai az építési munkákban. Ha valamelyik tag nem tud részt venni a munkában, helyette is elvégzik a szövetkezetben a napi tennivalókat. Példát mutatnak a tanulásban, de általában példás a magatartásuk mindenben. A legtöbb munkaegységet a szocialista munkacsapatok tagjai teljesítik, és valóban szocialista módon élnek is. Nagyon megragadta a tapasztalatcsere résztvevőit a tsz-majorokban uralkodó rend, tisztaság: a major-udvarokat gondosan fásították, parkosították, a gazdasági épületek ablakaiban is virágtartók, muskátlik láthatók, azonkívül a major-udvaron szép lugasokat képeztek ki. A lugasokban nylonterí- tőkkel leterített asztalok, körülötte székek, padok láthatók. A tsz-tagok jó időben itt fogyasztják el ebédjüket A gazdasági épületeket rendszeresen légytelenítik, meszelik. A Nógrád megyei módszereket a meglátogatott Somogy megyei szövetkezetekben Sümegi János ország- gyűlési képviselő, a szécsényi tsz elnöke ismertette. A látogatás végén ugyancsak ő hívta meg viszontlátoga- tásra a két vendéglátó somogyi termelőszövetkezet szocialista brigádjainak tagjait. Takács Lajosné a Megyei Nőtanács munkatársa kerget embereket? Mire gondol a hátramaradt két kiskorú árva. Talán most közömbösséggel vádolják az embereket, apjuk halálának „okozóját”. Mindenkiben bűnrészest látnak, akik megfeledkeztek arról a másfél óráról, amelynek a tisztelendő úr életmentő jelentőséget tulajdonított. És touább: az apának a halál nem ad nyugalmat; „mert jaj annak, aki halálos bűnnel kerül az Isten ítélőszéke elé.. B. I. szerencsétlenségét önmaga okozta. Ittasan, nagy sebességgel vezetett. Tudjuk, akár az egyik, akár a másik tilos. Jól felfogott érdekeinkért született szabályok írják ezt elő. És mi történt azokkal, akik halálukon voltak és magukhoz kérték a papot? A községben senki sem tud olyan esetről, hogy a gyónás, vagy az utolsó kenet valakit is visszaadott volna az életnek. A tisztelendő úr másfél órát emleget és jajt kiállt. Jajt kiállt és görcsbehúz ártatlan sziveket. zt tartjuk mi bűnnek! Tudatlanságon vett vámot tisztelendő úr. De szavait nem értelmezte mindenki úgy mint a hiszékenyek, vagy talán az árvák. Sokakat — traktorlsták, tisztviselők — iuttatott olyan konzekvenciához. amelyet már fentebb ki- mondtunk. Nézetükben csak osztozni lehet. Gulyás Ernő Ejnye, ejnye Ha hallgattál volna... Nemrég egy tanácskozáson arról tárgyaltak a jelenlevő megyei vezetők, termelőszövetkezeti elnökök, mennyire fontos törődni egymással. Legyen az munkatárs, vezető, vagy beosztott. Az egésznek az volt a mondanivalója: ne csak az egymás mellé rendelt munkást lássuk egymásban, hanem a húsból, vérből való, érzelmekkel bíró embert is. Egyik közös gazdaságunk vezetője is felállt, s elmondotta a véleményét. Percekig beszélt arról, mennyire fontos jól ismerni egymást. A jó vezetőnek tudnia kell beosztottainak az életéről, gondjairól, terveiről. Azt is elmondta, azért jó tudni, mert ennek birtokában „gazdálkodhat” az emberekkel. Bizonygatta a kárderfejlesztés jelentőségét, ami különösen a mezőgazdaságban került előtérbe. Mindenki várta már azonban a példát. Az általánosságokat ismerték a résztvevők. Szerették volna hallani, hogyan csinálják a felszólaló gazdaságában. A felszólalt szövetkezeti vezető azonban csak ennyit mondott: „Volt nálunk három agronómus. felsőfokú technikumuk, vagy mi volt nekik . .Ezután két mondattal befejezte. Eszembe jutott egy jó magyar közmondás ... P. A. Válasz az ,,Évente 4-5 millió veszteség99 című cikkre —R— Furcsa temetés
