Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-12 / 190. szám

f 2 N3GMD 1966. augusztus 12. péntek Riadőkészíiltség Mississippi államban Ljabb zavargások Detroitban DETROIT (MTI) Alig ültek el a fehér fajgyű­lölők és a néger lakosság ked­di összecsapásának hullámai, szerdán este újabb zavargá­sokra került sor Detroitban. Az AFP jelentése szerint a rendőrségen felfüggesztették a szabadságolásokat, és a rend helyreállítására kiképzett kü­lönleges rohamosztagot küld­tek akcióba. Az újabb incidensek közvet­len előzménye az volt, hogy a fehér fajgyűlölők több lövés­sel súlyosan megsebesítettek egy Tyrone Powers nevű né­gert. A sebesült ember elmon­dotta, hogy éppen az utcán haladt, amikor éles fékcsikor­gással megállt mögötte egy autó. Megfordult, s Látta, hogy a gépkocsiból három fegyveres fehér ugrik ki. Az egyik rákiál­tott: „félre rühes nigger!” és két lövést eresztett a vállába. Ezzel körülbelül egyidőben fehér fiatalok hangoskodó cso­portjai vonultak fel az utcá­kon. A rendbontók házigyár­tású robbantószereket vittek. A rendőrség „robbanóanyagok illegális birtoklása és lázadás szításában való részvétel miatt” hét fehér fiatalt letar­tóztatott. Kedden egy néger letartóz­tatása indította el az össze­tűzéseket. Felháborodott feke­ték rátámadtak a rendőrökre, fehérek és négerek palackokat és köveket hajigéltak egymás­ra, ketten megsebesültek, hét személyt előállítottak. A Mississippi-állambeli Gre­nada rendőrsége — mint az AFP jelenti — szerdán este kénytelen volt felvonulni tün­tető fajgyűlölők ellen, akik visszavonulás közben köveket hajigáltak és petárdákat rob­bantottak. A Mississippi Gár­dát riadókészültségbe helyez­ték, tjabb angol provokációk «lemen ellen A háttérben gyarmatosító tervek húzódnak NEW YORK (MTI) A Biztonsági Tanács szer­dán este meghatározatlan idő­re elnapolta annak a teljesen alaptalan angol panasznak a vitáját, amely szerint két egyiptomi repülőgép jemeni te­rületről behatolt a Dél-Arab Államszövetség légiterébe. Adebo nigériai delegátus ja­vaslatára ideiglenesen elnapol­ták a Biztonsági Tanács ülé­sét, hogy a tagállamok magán­jellegű konzultációkon dönt­senek a legközelebbi ülés idő­pontjáról. Szerdán este Mohszin Alaj- ni. Jemen állandó ENSZ-kép- viselője beszámolt arról, hogy angol repülőgépek ismét meg­sértették Jemen légiterét. Augusztus 8-án — mondot­ta —, egy brit léglökéses re­pülőgép Taiz városa fölé hatolt be. Ugyancsak az nap egy másik angol re­pülőgép Sanaa, a köztár­saság fővárosa fölött jelent meg. A provokáció folytató­dott, este egy másik gép hú­zott el Taiz háztetői fölött. Ezt megelőzően brit katonai egysé­gek tűz alá vették Jemen te­rületét. Alajni rámutatott, arra, hogy Anglia az egyiptomi re­pülőgéppel kapcsolatos telje­sen megalapozatlan panaszá­val csak Jemen elleni gyar­matosító terveit kívánja lep­lezni. Eimlékeztetett arra, hogy Nagy-Britamnáa először 1934- ben vetette be bombázó repü­lőgépeit jemeni városok ellen. Most történt meg azonban először, hogy angol katonai gépek a főváros légiterébe ha­toltak be. A vitában Űj-Zéland képvi­selője indítványozta, hogy ENSZ-megfigyelők vizsgálják ki a helyszínen az angol pa­naszban említett incidenst. Bulgária és az Egyesült Arab Köztársaság megbízot­tai rámutattak arra, hogy egy ilyenfajta vizsgálat teljesen fe­lesleges. Svájci lap az Odera—Neisse határról VARSÓ (PAP) A Trybuna Ludu csütörtöki számában kommentárt fűz ahhoz a cikkhez, amely a svájci Weltwoche című heti­lapban jelent meg az Odera- Neisse határ kérdéséről. — A svájci sajtó — írja a Trybuna Ludu — ritka kivé­tellel mind ez ideig rendkí­vül tartózkodóan nyilatkozott a német határok kérdéséről, alapjában véve inkább a bon­ni álláspont felé hajlott Ezért érdemel figyelmet a Weitwoche cikke, amely óva inti a bonni kormányt, ne ringatózzék ábrándokban. A svájci lap emlékeztet arra. hogy a háború utáni elsőkét évben a német politikusok jó­zanabb véleményt nyilvánítot­tak az Odera—Neisse határ kérdésében, mint mai utó­daik. A Weltwoche hangsú­lyozza, hogy ma már az egész világon nehezen talál­ni olyan komoly politikust aki az Odera—Neisse határt védelmezné, s egyetlen nagy­hatalom sem törekszik e ha­tár revíziójára. Ezt Bonnban is jól tudják. A Varsói Szerződés államainak tanácskozása után 11. béke és biztonság ügye A% európai Földrészünk nagy problé­máival kapcsolatban a buka­resti nyilatkozat leszögezte: „Semmi kétség az iránt, hogy az Egyesült Államok politikai céljainak semmi közük sincs az európai népek létérdeked­hez”. A dokumentum a to­vábbiakban megállapítja: „az amerikai szándékok az utóbbi időben egyre fenyegetőbbé váltak azzal, hogy határozott támogatást nyújtanak a nyu­gatnémet militaristáknak az atomfegyverek megszerzésé­re”. Itt helyes emlékeztetni arra, hogy a Varsói Szerző­dés szervezete abban a város­ban alakult, amelyet a hitle­ri Németország gyilkoló gé­pezete 1944 kora őszén a földdel tett egyenlővé. A Varsói Szerződés létrejöttét közvetlenül az váltotta ki, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság 1955. május 9-i ha­tállyal csatlakozott az Észak­atlanti Szövetséghez. A NATO — nyugatnémet lépés pedig azt a tényt rögzítette nemzetközi jogi formában, hogy a nyu­gati nagyhatalmak szentesí­tették a bonni állam újrafel- fegyverzését A Német Szö­vetségi Köztársaság nagyon is élt azokkal a jogokkal, ame­lyeket elsősorban Washington juttatott számára. Első he­lyen kell említeni a tömeg­pusztító fegyverek egyre ha­tározottabb követelését, ami esetenként még a nyugati szö­vetségeseknél is aggodalom­ra ad okot. Legfeljebb arról feledkeznek meg, hogy a bon­ni étvágyat éppen ók keltet­ték fel. Az ő bűnük, ha Nyu- gat-Néme tország, az Atlanti Szövetség belső logikájára hi­vatkozva, atomfegyvereket kö­vetel. A varsói határozat igen részletesen és világosan ele­mezte ezeket a problémákat, amit indokolttá tett, hogy a nyugatnémet militarizmus élő valóság. A Bundes wehrnek napjainkban 12 hadosztálya van a NATO parancsnoksá­ga alá tartozó 21 hadosztály között. Különösen nagy aggo­dalmat kelt az a törekvés, hogy Bonn rátehesse ujját az atomfegyver ravaszára. De GauMe elnök is több ízben hangoztatta, hogy Nyugat-Né- metország nukleáris felfegy­verzésének valamennyi for­máját ellenzi. A Frankfurter Allgemeine Zeitung — és ezt a sajtószervet aligha lehet baloldalisággal vádolni —, így írt: „Nyugat-Németország már tulajdonképpen most is atom­hatalom”. A megállapítás ma­gyarázata egyszerű. A nyugat­németeknek 12 hadosztályuk­kal és F—104-es repülőgépek­kel felszerelt légi rajaikkal megvan a potenciális atom- erejük. A taktikai atomfegy­verekhez vezető ajtó kulcsát ugyan az amerikaiak tartják a kezükben, de éppen a kö­zelmúlt fejleményei eredmé­nyezték azt, hogy Washing­ton már Bonnt tekinti legér­tékesebb katonai szövetsége­sének, s ez azzal járhat, hogy a kulcsot könnyen kiadják a kezükből. A bukaresti dokumentum nyomatékosan utalt arra is, milyen veszélyes a nyugat­német kormány álláspontja a hitleri Németország veresége következtében kialakult euró­pai viszonyokkal kapcsolatban. A bonni rezsim az egyedüli európai kormány, amely te­rületi követeléseket támaszt más államokkal szemben, és nem hajlandó elismerni a jelenleg fennálló európai hely­zetet. Tény, hogy ma már egyes nyugat-európai kor­mányfők is az államközi kap­csolatok rendezésének legfőbb akadályát látják Bonn maga­tartásában, amely az európai békét veszélyezteti. Itt kell utalnunk arra, hogy a fran­cia sajtó mennyire pozitívan értékelte a Varsói Szerződés országainak bukaresti értekez­letét, az európai biztonsági kérdésről elfogadott határoza­tot. A Combat így írt: „A bukaresti dokumentum rend­kívül világos, arról a dicsére­tes törekvésről tanúskodik, hogy a szocialista országok véget akarnak vetni Európa értelmetlen megosztottságá­nak”. A lap kiemelte, hogy a kelet-európai országok a ka­tonai tömbök egyidejű fel­számolása mellett foglaltak ál­lást. Igen élénk visszhangja volt annak a bukaresti indítvány­nak, hogy hívjanak össze ér­,»Tragikus Telettelek** sorozata Nincs arányszám az amerikaiak győzelméhez Kínai A saigoni amerikai főpa­rancsnokság szóvivője szerint az 5. tengerészgyalogos-ezred egyik zászlóalja Chu Lattól negyven kilométerre észak­nyugatra harcokban áll a par­tizánokkal. Az ütközet szer­dán délután kezdődött és csü­törtökön reggel még tartott. A Guam szigetéről felszállt B—52-es amerikai stratégiai bombázók csütörtökön dél­előtt újabb támadást intéztek a kambodzsai határ közelében, Pleikutól északnyugatra a szabadságharcosok feltételezett utánpótlási vonalai ellen. Saigonban bejelentették, hogy a Mekong-folyó deltájá­ban szerdán az amerikai lé­gierő által tévedésből bombázott Tuong Thang falu lakosai közül — az első jelenté­sekkel ellentétben — nem tizenöten, hanem huszon­négyen vesztették életü­ket. A katonai szóvivő ugyanak­kor újabb „tragikus véletlen­ről” is beszámolt: amerikai repülőgépek csütörtökön a hajnali óráikban ellenséges vizijárműnek néztek egy ame­rikai parti őrhajót és azt lö­vedékekkel árasztották el. Két tiltakozás a Snook amerikai tengerész meghalt, öt megsebesült. A sebesültek között van egy haditudósító is. akinek nevét nem közöl­ték. Saigon déli külvárosainak közvetlen közelében csütörtökön reggel robba­nás történt az amerikai katonai rendőrség egyik lőtér én. Két amerikai katona meghalt, 13 megsebesült. A robbanás körülményei nem ismeretesek. Hamburgból elindult Dél- Vietnam felé a luxus-hajóból kórházhajóvá átalakított 3100 tonnás Helgoland. A hajó in­dulását több órával késleltet­te egy ismeretlen telefonáló, aki közölte a rendőrséggel, hogy a Helgolandon bomba van. A gőzöst végigkutatták, de bombára nem akadtak. A kórházhajó nyugatnémet zász­ló alatt hajózik, de teljesen a saigoni kormány rendelkezése alatt áll majd. A Kínai Népköztársaság szerdán tiltakozott az angol kormánynál amiatt, hogy au­gusztus 8-a óta hongkongi vi­zeken tartózkodik az atom meghajtású Snook amerikai tengeralattjáró. miatt A kínai kormány megálla­pítja, hogy az angol kor­mány ezzel a hongkongi támaszpontot az ameri­kaiak rendelkezésére bo­csátotta a vietnami háború kiterjesztése céljából. Több napos látogatásra Ho­noluluba érkezett Westmore­land tábornok, a Dél-Viet- namban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka. Meg­érkezésekor Westmoreland ki­jelentette: „nem hiszem, hogy van olyan bűvös arányszám, amely eldönthetné, mekkora erők kellenek az Egyesült Ál­lamok vietnami győzelmé­hez”. A nagy amerikai légi­veszteségekről szólva kijelen­tette, hogy azok „nem sok­ban különböznek a más hábo­rúkban előforduló vesztesé­gektől”. Foglalkozott az amerikai tá­bornok a Kambodzsa és Dél- Vietnam között fennálló ha­tárviszállyal is. Kijelentette: „véleményem szerint a két ország közti határvonalat nem jól húzták meg, ehhez hozzá­tette, utasítást adott a kam­bodzsai határ közelében állo­másozó amerikai egységeknek, „ha támadás érné őket, vi­szonozzák a tüzet”. Még bizonytalan az Orbiter sorsa CAPE KENNEDY (MTI) A szerdán felbocsátott Lu­nar Orbiter amerikai űrhajó a Hold felé halad —■ de egyelőre bizonytalan, hogy rá lehet-e irányítani a meg­felelő pályára. Az űrhajó, ha a jelenlegi irányban folytatja útját, mintegy 9000 kilométerrel ha­lad el Földünk útitárs« mel­lett, azért pályáját segédra­kétákkal menetközben helyes­bíteni kell — ám az Orbiter mindeddig nem tájolta be magát a pályakorrekcióhoz szükséges helyzetbe. A Reuter csütörtök reggeli jelentése szerint négy órával tekezletet az európai problé­mákról. Ezzel kapcsolatban a nyugati hírügynökségek így foglaltak állást: Londoni for­rásból származik az értesülés, hogy az angol kormány nem zárkóznék el az európai biz­tonsági értekezlet elől. De úgy véli, hogy alapos előkészítés­re van szükség, és a tanács­kozáson részt kellene vennie az Egyesült Államoknak is. Rómában azt vallják, hogy a Varsói Szerződés által java­solt európai értekezletet gon­dosan elő kellene készíteni. Becsben ahhoz a felszólítás­hoz fűztek megjegyzést, hogy a semleges országok aktívan szánjanak síkra az európai biztonsági értekezletért. Ez­zel összefüggésben osztrák kormánykörökben rámutattak. Becs bármikor hajlandó jó- szolgálaitokat tenni, ha mind­két fél úgy kívánja. Az Auro- re pedig kifejtette: a nyuga­ti országok számára megle­petést jelent, hogy a bukares­ti javaslat elvben nem zárta ki az Egyesült Államok rész­vételét az európai biztonság kérdéséről javasolt értekezle­ten. A lap ebből árra követ­keztet, hogy nem annyira pán­európai, hanem inkább kelet­nyugati értekezletről lenne szó. A nyilatkozatot, szögez­te le a lap — az a törekvés jellemzi, hogy a békés egy­más mellett élés enyhüléssé, sőt együttműködéssé fejlőd­jék az európai országok kö­zött. Ezzel az utóbbi állás- foglalással kapcsolatban még meg kell jegyeznünk, hogy az említett francia sajtószerv kifejezetten NATO-barát or­gánumnak számít, de mécsem tudta kivonni magát a buka­resti dokumentumok vaslogi­kájának hatása alól. Sümegi Endre azután, hogy az Or bitem ek utasítást adtak ' arra. hogy fényérzékeny „szemét” irá­nyítsa az égbolt legfényesebb csillagára, a Canopusra, a be­tájolás még nem történt meg. A „szem” — közölte az űr­hajózási hivatal szóvivője — még mindg túl sok fényes tárgyat „lát”, tehát vagy rossz irányba „néz”, vagy pe­dig lencséi bepiszkolódtak a felbocsátás során. DJAKARTA (MTI) Abdul Razak, Malaysia mi­niszterelnök-helyettese és kül­ügyminisztere és Adam Ma­lik indonéziai külügymi­niszter csütörtökön Djakar- tában megállapodást írt alá, amely véget vet a két or­szág között három és fél év óta tartó ellenségeske­désnek és a hadüzenet nélküli háborúnak. A megállapodás négy cikkelyből áll. Az első leszögezi, hogy a malaysiai kormány a két ország közti problémák megoldásának elő­mozdítására hajlandó alkal­mat nyújtani a Borneó szige­tén fekvő Sarawak és Sabah lakosságának, hogy „szabad és demokratikus módon szavaz­zanak, milyen státust akarnak Malaysián belül”. A második Mint ismeretes, az Orbi- temek az a feladata, hogy több mint 200 képet készítsen arról a kilenc övezetről, amelyek közül az űrhajózási hivatal ki akarja választani a Holdról való leszállás körze­tét. Ha a pályakorrekciót si­kerül végrehajtani, az Orbi­ter három nap múlva kerül olyan pozícióba, hogv újabb kényes fékezőművelettel Hold­körüli pályára lehet vezérel­ni. cikkely szerint az indonéz kormány a két ország együtt­működése és barátsága meg­teremtésére Malaysiával egyet­értésben úgy határoz, hogy azonnal felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatokat. A harmadik cikkely megszabja, hogy a két ország kormánya véget vet a köztük levő ellen­ségeskedéseknek, a negyedik cikkely pedig arról intézke­dik, hogy a megállapodás az aláírás időpontjától kezdve lép életbe. A konfliktus a két ország között 1963-ban, Malaysia Ál­lamszövetség megalakításának pillanatában kezdődött, ami­kor Sukarno Malaysiát neo- kolonialista struktúrának mi­nősítette és minden kapcsola­tot megszakított vele. Vállalatok, KTSZ-ek, mezőgazdasági üzemek! 1966. augusztus 16, 17, 18-án naponta reggel 9-től dél­után 15-lg Tatabányán a városi KISZ Bizottság (X. körzet) nagytermében megyei anyagértékesítési (börze) napokat rendeznek Komárom megyei üzemei. Ün­nepélyes megnyitó l«-án délelőtt 10 órakor. Helyszí­nen a cikklista alapján vétel és eladás. Megközelíté­se: Tatabánya-felső vasútállomás, 1, 2. 3. 4-es autó­buszokkal, RENDEZŐSÉG Indonézia — Malaysia diplomáciai kapcsolatban

Next

/
Oldalképek
Tartalom