Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-11 / 189. szám

1966. augusztus 11. csütörtök NÖG RA D S „Kihasználjuk az átmeneti időszakot" Juhász Gyula, a Síküveggyár igazgatója az új mechanizmus néhány kérdéséről Igazgatói fogadónap van. Az nincs a borúlátásnak. A rossz- fogja szilárdítani a termelés ajtó percenként nyílik, csukó- ízű „jósolgatásoknak” pedig tervszerűségét. Ugyanis a nem ctik. Amikor az utolsó látogató különösképpen nem. rentábilisan kialakított árak mögött Is bezárult, az igazgató „ , , ................. tervszerűtlenségre ösztönöz­m éiyet sóhajt. — Az átmenet, a felkészülés tek: hiszen az ár és az ön­idején milyen feladatokat kell költség közti kedvezőtlen kü lönbségért a gazdasági vezető­ket nem megfelelő felelősség — Szóval az új mechaniz- elsősorban megoldani? mus? — tereli a szót a tárgy- ^ un.. . ra Juhász Gyula. — Bizony, “ A™‘. terhelte... Ez megszűnik. S új idők jönnek. Gátja — emel kabb ennt es foglalKoztat mert gz üj árrendszer (a fele. fel az asztalról egy könyvet “ U] drajjv^^orStos béggel együtt) hatalmas ősz­—, én is áttértem a műszaki l6f, az U'egipari vuszagos irodalomról az üzemszervezes­sel, a közgazdasági problémák­kal foglalkozó könyvekre. Ezek a kőnyomatosok pedig a baráti szocialista országok gazdasági irányítási rendsze­rének tapasztalatait közük. Én mondom, nemcsak izgalmas, de szükséges, hasznos olvas­mány valamennyi. Hiszen a reform egyik jelentős idősza­ka nálunk is lezárult. Lezaj­lottak a legkülönbözőbb szin­Vállalat és a gyáregységek szakemberei, egymással közö­sen. együttműködve megkezd­ték az új árak kialakítását. Már most nyilvánvaló, hogy a készülő árszerkezet más lesz, mint a mostani. El kell a ré­gitől térnie, mert például a Síküveggyár legfontosabb ter­mékének, a síküvegnek az elő­állítása jelenleg nem rentábi­lis. A netto árbevétel alacso­nyabb, mint az előállítás költ­amelyekben seSe­tönzője lesz az ésszerű, a nép gazdasági szükségleteket maxi­málisan kielégítő gazdálkodás­nak, szerintem, annak alapos, körültekintő kialakítása a re­form bevezetésének kulcskér­dése. — Persze, a helyes árrend­szer nem elegendő, ha a gyár­egység például elmarad a mű­szaki fejlesztéssel... — Úgy van. Mi is valljuk, hogy ahol már most lerakják a műszaki fejlesztés alapjait, ahol korszerűsítik, gépesítik. lesz hiány vállalkozó szellem­ben . . . A reformról szóló pártha­. menet közben” megismer­kedni. sőt ilyeneket kell kez­deményezni, fölkarolni... Bi­zonyosra veszem, hogy az új érdekében a gazdasági veze a — Kétségtelen, hogy az új mechanizmus a foglalkoztatás­ban is hoz majd változásokat. De az említett aggodalmakat én nem osztom. Mi legalább is tű elvi viták, rendkívül sok gazdasági ve- _ Mi okozza a ráfizetést? ís — nyilvánította véleményét. — A ma is érvényben levő automatizáljak a technology­Egyébként így tartom helyes- árakat 1959-ben állapították ^ezheréek^fúT^hanizmSt nek azért is, mert konkrét, meg. Az árak akkori kialaki- £ezh ^ helyi gazdasági irányításban tása sem volt minden tekin- ' , . , ** rvrszáao« válla1 résztvevők ilymódon alaposan tetben körültekintő, követke- fz* Yaí?uk a or®zagos ,va a_ felkészülhettek a reform foga- zetes. különösen, ami az üveg ^1^° LTdeménykésünket dására. illetve a párthatáro- előállításához szükséges alap- iSXől nem zattá vált irányítási rendszer anyagok árait illeti. Raadasul, támogassa eszu kiöl ne alapelveinek megvalósítására, azóta több árváltozás történt, végrehajtására. Kedvezőtlenül hatottak az elő­állítási költségekre az 1959 De véleményem szerint a óta üzembehelyezett állóesz- tároza] megjelenése után bizo- munka keményebb, nehezebb közök is. A Zagyva II. üzem- nyos aggodalmaskodással lehet részé eppen a határozat alkal- 5en előállított üveg fajlagos tauikozni; sokan attól félnek. mazasa, megvalositasa^A vég- költségei például - a bérén- hogy a gazdaságosságra irá- rehajtasertfelelős személyek- dezés konstrukciójánál fogva nyuló törekvés létszámcsök- to - to unk es feletteseink- _ eleve magasabbak, mint a kentésre ösztönzi a gazdasági tol — széles korú gazdasági es zagyva I. üzemben előállított vezetőket műszaki felkészültséget köve- üvegé tel. Már az átmenet, a felké­szülés hónapjaiban, de még- — Milyen egyéb problémák- inkább a reform bevezetése ra kell számítani az árak ren- után igen sok új irányzattal, dezése során? gazdasági megoldással kell _. „ s ^ — Bár a síküvegnek maxi­mált ára lesz. azt is figye- azt tartjuk: a gyáregységnek lembe kell venni, hogy a gyár- a jövőben is meg kell becsül- egység fejlődése a kombinált . .. . ,,... e, ve7e struktúra kialakítása felé ha- nle a torzsgardáját. Veleme­tőknek gyakran a jelenlegi lad Gondoljon csak azokra a nyem szerint a becsületesen gyakorlathoz képest szokatlan cikkekre, amelyek mans ko- dolgozó 30 szakembereknek az kockázatot kell vállalni. Az is Új mechanizmusban sem kell bizonyos, hogy a harcnak, me- Petncsésze tárgylemez, edzett félniök elhelyezkedési nehéz­lvet az úi mechanizmus való- ^g 6 Az ségektől: hiszen jó szakmun­ra váltásáért vívunk, az ered- arakat Ken oiztositam. az menyek, győzelmek mellett arakjellegenek ez a megesz- kasokból, szakemberekből lesznek veszteségei és veszte- tóttsaga aleg, .gon^°f •'Y-.f mé% sokálS hiány lesz... , Egyébként akar maximait, altár megegyezéses árakról — ön, hogy ítéli meg ennek beszélünk, nagyon fontos, a harcnak a kilátásait? hogy azok megállapításánál egy percre se veszítsük el a — Mi itt, a Síküveggyárban kontaktust a világpiaci árak- már a kiindulásnál szeretnénk kai. elkerülni a buktatókat. S eh­hez mindenek előtt arra van Az árkorrekció tehát az szükség, hogy mindenki, aki- adott esetben áremelkedést nek bármi köze ván gyáregy- jelent. Nincs ez ellentétben az ségünk jelenlegi és jövőbeni Ön citál csak az imént mon- tevéken.ységéhez, felhagyjon a dottakkal? pesszimista sóhajtozással. Op- _ ^5.^^ hadd sze. “Sra 65 blzalomra Van gezzem le, ha ez így lenne, s' akikor is tudomásul kéne ven­— ágy látja, vannak, akik- ni. Az áremelés nem a reform, re ráfér ilyen hangulatválto- hanem a régi mechanizmus zás? torz árrendszerének a követ­kezménye. Mindemellett én — Vannak bizony. Nekem nem tartok általános áremel- kissé furcsa is a dolog, hiszen kedéstől, hiszen a jelenleg ilyesmit egyes műszaki és gaz- jpari anyag- és termékárak dasági vezetőknél is tapasztal- között nemcsalt indokolatlanul ni mostanság. És ez azért kü- alacsony, de indokolatlanul lönös, mert a reform nem „ki- magas is van. A két véglet- vülről” jött. Megkérdezték va- nek valahol ki kell eéyenlíte- lamennyiünk véleményét el- nie egymást. Mindenesetre, az képzeléseinket. A reform meg- árképzés már észlelhető moz- alkotásában mi is részt vet- zanatai arra engednek követ­tünk. Sem alapja, sem helye keztetni: az új árrendszer meg Csizmadia Géza Megzabolázzuk az Ipolyt Dégen Imre, as Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének nyilatkozata Az elmúlt héten megindul- a lakosság és az épületek közös összefogásával készül tak a gépek: megkezdték az biztonsága, a községek fej- ez a munka, elkészülte után Ipoly szabályozását. A mun- lesztésének lehetővé tétele a a két nép barátságának nagy­ka kezdetét ünnepélyes ka- völgy ármentesítését sürget- szerű szimbóluma lesz majd. pavágás előzte meg. Munka- te. társunk ebből az alkalom- j u T , A. terv6k .ltsz,erflnt t19f7®'lg ból folytatott beszélgetést - Indokolt tehát az Ipoly mintegy 32 millió forintot for- Dégen Imrével, az Országos mielőbbi szabályozása. Mi- ditunk erre a munkára. Mi Vízügyi Főigazgatóság veze­lyen az árvízszint-ingadozás azonban azt szeretnénk, ha tőjével. A beszélgetés témá- “ folyón? olyan ütemben haladna a sza­•a voltIPOly 3elene éS ÍOVO" —. Módosította a korábbi hLzmülió f orrétól tudnánk megítélést az is, hogy az ebben a tervidőszakban fel­_ Tény hogy Magyaror- utóbbi években az Ipoly ár- használni. A teljes munkára* s zagon a legelmaradottabb bűzének magassága, gyakori- a számítások szerint 1975-ig állapotban levő folyómeder ^Sa» es tartóssága is nőve- összesen 170 millió forintot, s és árterület az Äm kedett. Balassagyarmatnál mintegy 300 millió csehkoro- Az árterület egyes helye- 1902-tő1 .1961-ig a legmaga- „át használunk majd fel. Aa ken egészen összeszűkül, má­sutt pedig széles, lapos vize­kedett. 1902-től sabb vízállást 1939. május 23- Ipoly jövőjét tehát ez hátá­én mérték, 280 centimétert, rozza meg. 1961-ben a ma­r.vős területet alkot. Megoszt- főinek tartóssága húszéves gyár—csehszlovák közös mű ják a betorkolló patakok is. átlagban 0,1, gyakorisaga pe- szaki bizottság tanulmányter- Az Ipoly ártéri területe a két dl§ °’2 naP volt- Ezzel szem‘ vet fogadott el az Ipoly-völgy oldalon összesen mintegy hu- 13611 I961—196,3 között a gya- általános vizrendezésére. Most szonkétezer kataszteri hold. korisáS 5,8_ra> a tartósság pe- a részletes építési tervek er- A völgy hossza száznegyven dig 7,4 naPra n°tt. A víz- re támaszkodva és a csehszlo- a kanyargós mederé pedig’ állás 1963~ban 314 centimé- vák vízügyi szervekkel állan- száznyolcvanegy kilométer ter volt> taYaly ?ed!g a már' dó együttműködésben készül­— Milyen munkát igényel ciusi árhullám idejen 284, az nek. Ez a munka folyamatos­ai Ipoly szabályozása az ár- áprilisi 283, az augusztusi 292, ságát is biztosítja. mentesítés"* a decemberi pedig 285 centi­méterrel tetőzött. A tartós- — A balassagyarmati sza• — Az Ipoly-völgy ármen- ság pedig megduplázódott. kasz befejezése után hol foly­tatódik a munka? — Az elmondottak mellett Nógrád megye erős ütemű — Minden bizonnyal a SzéJ ipari fejlődése, az Ipoly- csény, Pöstyén-puszta, Lu­völgy szélén épült községek dányhalászi térségében. Ezt fejlesztése és biztonsági kö- lehetővé teszi az Ipoly-völgy vetelménye, a vízellátás, az földrajzi adottsága, hiszen a öt, a Dunánál pedig har- ‘Pari vízhasznosítás igényei- °ldak™'15- ■ minchét köbméter. Az Ipoly nek ^ sürgető ^ volta, a_z Ipoly- ;ak oldal^ pedig 22, lé­tesítése a többi magyarorszá­gi folyókhoz képest viszonv- lag magas, fajlagos költsé­geket igényel. A Tisza völ­gyében az egy kataszteri hold mentesítéséhez szüksé­ges gátépítési munka ötven- a völgyében viszont a magyar menti települések mezőgaz- sen 37 önálló ártéri öblözet- terüíeten esv kataszteri men- dasagi termékkel torteno 300b bontható. Ez azt jelenti, ÄÄ”. ‘«w ellátása, a »a­táshossa és négyszáz kübmé. ben szegény területen a be - ^ttfce a műszakiba gazda- ter építési munka jut. Csu- terjesebb mezogazdasagi kul- sági szempontok mérlegelésé- pan ezeknek a szamoknak a tljra ftlzte napirendre és sür- vei öblözetenként, szakaszosan gette az Ipoly-völgy általá­nos vízgazdálkodási rendezé­sét. tükrében — tehát a tisztán mezőgazdasági szempontból az Ipoly-völgy ár-mentesíté­se nem lenne gazdaságos. Van azonban más adatunk is. Míg a Duna és Tisza ár­terében fekvő községek kö­is megvalósítható. Itt figye­lembe vesszük az egyes öblö- zetek népgazdasági jelentősé­gét, a pénzügyi, illetve gaz- az daságossági lehetőségeket, s így megfelelő sorrendben le­het a vízrendezési munkákat végrehajtani. Mi tudjuk, mit — Mit hallhatnánk Ipoly jövőjéről? — Azt már elmondottuk, zül egy-egy községre 6,4 ki- hogy az Ipoly hossza 181 ki­lométer töltéshossz, addig az lométer. A szabályozás során ielent az Ipoly szabályozása Ipoly völgyében 3,8 kilomé- 52 kilométerrel csökken, hí- Nógrád megyének. Azon le ter gáthosszúság tartozik szén megszűnnek a nagy szünk, hogy ezt a csak egy község védelméhez, kacskaringók. Ez azt is je- mielőbb, Ezek a tények tehát meg- lenti, hogy megzabolázzuk a változtatták a szemléletet, rakoncátlan folyót. Több Sőt! Az, hogy az Ipoly két ezer holdat teszünk termővé. munkát anyagi erőnknek megfelelően elvégezzük —; mondotta befejezésül Dégen Imre, az Országos Vízügyi oldalán egy város és har- És mivel a két ország, Cseh- Főigazgatóság vezetője, minckilenc község van, itt Szlovákia és Magyarország Somogyvári László Védett kastélyparkok Nógrádban több, hajdani védelmi Tanács a korabeli kastély, kúria körül park ta- 15-ből néhányat „kiselejte- lálható. Egykori tulajdonosaik zett.” A megyei természetvé- messze földről hozatták a kü- delmi bizottság ismét íelül- lönleges fákat, cserjéket. A vizsgálja a kastélyparkok vé- kastélyparkok fáinak nagy ré- detté nyilvánításának lehető- sze azonban a második vi- ségét. Elsősorban a nézsal jön lágháború alatt tönkrement, számításba. A jövő héten elvadult. A felsőpetényi, lu- megtekintik a kisterenyei, dányhalászi, nógrád'gárdonyi, volt Solymosi kastély körül karancslapujtői park szépen elterülő 30 holdas, angol stí- gondozott. Másutt viszont el- lusú parkot, melyben számos hanyagolt, gondozatlan par- értékes, idős fafajta találha- kokkal találkozunk. tó — köztük a több, mint Jelenleg 12 védett parkot százéves kocsányos tölgy tartanak nyilván a megyé­ben. Az Országos Természet- — R— ok aggodalomra — A dolgok nem mindig Azt mondják a szövetkezeti- karítunk be holdanként sikerülnek úgy, ahogy azt az ek, a két község idős, nyug- Talán ember eltervezi... Az igye kezet sokszor kevés, előbbre jussunk. tavaszi árpa sem Ha­F ránc'a József, tyán—sóshartyáni Egyesült Erő Termelőszövetkezet elnö­ke mondja ezeket. Kezei lát díjasai éppen ügy minden- csap be bennünket............... .. h ogy naposak a közösben, mint a nem a búza... Ott már ke- tagok. Aztán sokat segítenek vesebb a reményünk... Jól a Kishar- az ipari munkások is. mondom? — fordul Kovács —_ A fogatokból harminc- Jánoshoz, a szövetkezet me' kettő, a vontatókból nyolc zőgazdászához. hordta ma is a gabonát., j A fiatalember a kák hozzák csak igazán n pénzt... Húszezer csibe, 11 ezer pulyka van most Is a telepen. Tizenkét hét alatt meghíznak a pulykák is s.. Ügy számoljuk öt forint a tiszta hasznunk egy-egy jó­szágon ... Angyal István, a szövetke­zet állattenyésztője jogos büszkeséggel mondja ezeket. A termelőszövetkezetben vi- néhány szonylag új üzemág a barom­szólag nyugodtan pihennek — sorolja tovább,. Francia perce kézbesített levelet ol- ^tenyésztés, de sikerült ered- az asztalon. Két szeme azon- József — Ott volt a búza- vassa. Feltekint, ahogy vála- ményessé tenni már az üsd Sajnos jól. Az őszi bú­hónapokat is. A termelési terv 1 millió 300 ezer forint ban nyugtalanul rebben az földön minden mozdulni tu- szol. ablakra, amely elé sűrű, szin- dó asszonyunk is... De el- — „___ „ t e áttekinthetetlen függönyt eredt az eső, s abbamaradt zát későn"véteitükT Gyengén bevételt „ír elő” a csibe ' ’ keit. s most gyenge a ter- meg a Pulykanevelésből. A més is. Másfél-két mázsával Jóvedelem hat hónap után von az eső. — Lám itt van ez a mos tani nyár is... Ha csak raj­minden . Az asszonyok, mint min­ezen a nyáron is sokat kevesebb lesz holdanként a már 900 ezer forint. A ba­romfitenyésztés továbbfejlesz­tését tervezik később is a szövetkezetiek. A nemrégi­____ __ ____________ ben szervezett építőbrigád u tolsó hónapja, éppen, hogy képpen a szocialista címért més, illetve jövedelemikiesés- egyik itthoni nagy munka;» túl voltunk az aratáson — küzdő asszonycsapatok bűz- tői nem kell tartaniuk a sző- — dolgoznak Vizsláson, Ka­melegszik bele mindinkább a galma jelent sokat. Azt vetkezetieknek A közösben rancslapujtőn és Mátraszőllő­tunk múlik, az aratással, dolgoznak a szövetkezetbeíi. tervezettnél, meg a csépléssel is végzünk A férfiak száma kevés, így A féléves banki felmérés augusztus elejéig... Mégis, aztán az asszonyokra vár a szerint azonban aggodalom- amikor beköszöntött a nyár gyaiogmunka zöme. Kivált- ra nincs ok. Komolyabb ter­llfnlcÁ KAnnnln ánr.nn ____ _ ----J - »__'..i. . ... ... _ . . b eszélgetésbe. sokat. mondja az elnök, valame­Igaz, 750 hold kalászos be- lyik nap is, hogy kint járt takarításáról kellett gondos­kodni ezen a nyáron a szö­vetkezetieknek. Aztán itt a dombokon, a kombájnoknak alig jutott munka. Inkább a kévekötő aratógépek, meg a szonyra. kézi kaszások arattak. Ami­korra már valamirevaló asz- tagot rakhattak a kévékből hászné. a tagok, mindjárt megindul sön is — a csibenevelő fel­újítása. Hogy egyenes kerékvágás­nőné, az egyik csapatvezető kiesést. Ä bevétel növelésé- 133 zökkent a termelőszövet­kezet gazdálkodása, blztosaot a tagok jövedelme is. A tíz forintos munkaegység-előleget naponta friss árut szállít Sál- rendszeresen megkapják a a szérűn, látja Juhász Je­a kazlat rakja. szerencsére még időben gon­doltak arra, hogy valami­képpen pótolják a termés­re a növénytermesztésben is — Mi az, maga ehhez is van bizonyos lehetőség. A ért? — csodálkozott az asz- tizenhárom holdas kertészet Megcsinálom, ha muszáj gótarjánba a tsz piaci stand szólt le a magasból Ju dolgozó tagok. A munkaegy­És most bizony a muszáj parancsol. — Karjai jába. A napi bevétel ezer- séS tervezett értéke, a 25 négyezer forint között válta- forint, nem nagy. A 8,40 fo­rintos prémium azonban már jóval harminc fölé „tornász- sza” az egységet. S ez bi­„ _____, __m _ ________ zony már ahogy itt mond­n em hordani való búza van eredmény azonban, az igye- mesztésből "tervezett több J‘ák, „maradhatós”. Legalább még bőven. Pedig a munka kezét ellenére sem olyan, mint két és fél milliónak, is azoknál a tagoknál, akik tak a cséplőgépek is. Három tempósan mozogtak, hogy dolgozik kezdettől fogva a bármelyik férfi megirigyel- ___ _____________ ______ s zövetkezet hatarában. Ha- hette munkáját. A cséplési tyánban, hogy a növényien kozik. Az év fele tehát úgy zá­rult Kishartyánban—Sóshar­gyekezetére nincs panasz a 'zös gazdaságban. Amikor szervezettségére, a tagok ahogy a szövetkezetiek sze- valamint az állattenyésztés’ nap-nap után ott szorgoskod- " ~ ‘ hárommilliójának nak a közösben, munkájuk híja. Az állatié- javát adják, hogy a későb­biek során se legyen ok az aggodalomra... Vincze Istvánné csaknem lesz retnék. — Még az őszi árpa szé- nem ._ ... ___ ____... i dő engedi, dolgozik min- pen fizet — mondja az el- nyésztésben ú"i „nagyüzemet” denki. S az utóbbi mondat nők. — Tizenkét mázsát ter- honosítanak meg az idén. valóban szó szerint értendő veztünk, s tizennyolcat ta­A csibék, meg a puly-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom