Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-09 / 187. szám

2 **T)«**ÍI« 1986. nugusztus 9. freffS Ax amerikaiak dél-vietnami vesxteségei A légierők „fekete vasárnapja** De Gaulle világkörüli útra indul A vakációzó Párizsban el­csendesült a politikai élet, de a színfalak mögött foly­tatódnak az előkészületek * jövő tavasszal esedékes, azon­ban lehet, hogy még az ősz­szel sorra kerülő parlamenti választásokra. Az egyik köz­véleménykutató intézet leg­újabb adatai szerint egy hó­nap alatt 2 százalékkal nőtt De Gaulle híveinek száma. Megfigyelők szerint az elnök népszerűségének növekedése elsősorban sikeres moszkvai útjának és a NATO-val kap­csolatos politikájának kö­szönhető. Intenzíven folyik a készü­lődés De Gaulle augusztus vé­gén kezdődő hivatalos világ- körüli utazására, amelynek során számos afrikai és ázsiai országba, valamint csendes-óceáni szigetekre is ellátogat. SAIGON (MTI) Az amerikai légierők „fe­kete vasárnapján” a VDK el­len támadó amerikai gépekből hét semmisült meg. A lezu­hanó gépek közül öt F—105 — egy Skyraider vadász bombá­zó volt, egy pedig RF—101 tí­pusú felderítőgép. Az AFP salgoni tudósítójá­nak értesülése szerint a budd­hista vezetők álláspontja a szeptember 11-i választások­kal kapcsolatban változatlan, vagyis továbbra is érvényes a hívőkhöz intézett felhívásuk, miszerint azok vagy ne sza­vazzanak. vagy érvénytelen, (kitöltetlen, vagy áthúzott), szavazócédulával juttassák ki­fejezésre a Ky-rendszerrel szembeni álláspontjukat. HANOI A dél-vietnami szabadság- harcosok Felszabadulás Hír- ügynöksége vasárnap ismertet­te a felszabadító haderők Sai­gon—Gia Dinh-i körzeti pa­rancsnokságának jelentését, amely szerint a partizánok egyik egysége a július 26-ról 27-re virradó éjszakán két meglepetésszerű támadást in­tézett Gia Dinh tartomány­ban Dong Du környékén a 25. amerikai gyalogos hadosztály egyik egysége ellen és ennek során 600 amerikai katonát tett harcképtelenné, 60 tankot és páncélgépkocsit semmisí­tett meg. továbbá felgyújtott egy helikoptert és 150 sátrat. A jelentés szerint az év első felében a szabadságharcosok a Saigon—Gia Dinh-i körzetben 1 367 ízben bocsátkoztak harc­ba az amerikaiakkal és a sai- goni kormánycsapatokkal és több mint 17 000 ellenséges ka­tonát tettek harcképtelenné. RÓMA Olaszországban folytatódnak a vietnami háború elleni tilta­kozásul a békemenetek és a tüntetések. A Bolgár Kommunista Párt jubileuma A Pravda a gyarmatosítók újabb délkelet-ázsiai szövetségéről SZÓFIA (TASZSZ) A Bolgár Kommunista Párt vasárnapi buzludzsai jubileu­mi ünnepségén beszédet mon­dott Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkára, továbbá Ceauses- cu, a Román KP Központi Bizottságának főtitkára, aki vendégként jelent meg az ün­nepségen. Todor Zsivkov a Bolgár KP 75 éves életútjának, vala­mint politikájának és tevé­kenységének részletes elemzé­se után hangoztatta, hogy a Bolgár KP minden erejével támogatja azokat az intézke­déseket, amelyek az európai biztonság és az egyetemes bé­ke szilárdítását célozzák, mél­tatta a bukaresti tanácskozás eredményeit, s kijelentette, hogy a bolgár nép teljes szo­lidaritást vállal a hős vietna­mi néppel. — A nemzetközi kommunis­ta mozgalom előtt — jegyez­te meg a szónok — komoly problémák állnak. A történe­lem nem bocsátja meg, ha a jelenlegi kritikus években nem a forradalmi világmozgalom közös érdekeivel, hanem más, kevésbé fontos kérdésekkel foglalkozunk. Ceausescu aláhúzta: szilár­dítani kell a szocialista orszá­gok, valamint a kommunista és a munkáspártok egységét különösen most, amikor az imperialisták fokozzák agresz- szív cselekményeiket. Újabb faji összefűző9 Chicagóban CHICAGO (MTI) Martin Luther King hívei vasárnap, nagyszabású rend­őri fedezet mellett, ismét be­vonultak abba a chicagói kert­városba, ahol a múlt héten a Nobel-díjas lelkész ellen me­rényletet kíséreltek meg. King most nem volt jelen. Az 1500 néger és fehér polgárjogi har­cos, köztük igen sok pap és apáca, arra akarta felhívni az amerikai közvélemény figyel­mét, hogy a csak fehérek ál­tal lakott városnegyedben az ingatlanközvetítő vállalatok törvényellenesen nem adnak el és nem adnak bérbe lakást négereknek. A polgárjogi felvonulást is­mét a fehérek dühöngő ellen­tüntetése fogadta. Többen a Ku Klux-Klan viseletére em­lékeztető fehér papírcsuklyát viseltek. A zuhogó esőben a felvonulókat mindenünnen üvegpalackokkal, petárdákkal bombázták. A rendőrség 19 embert őrizetbe vett. MOSZKVA (TASZSZ) A hétfői Pravda foglalko­zik a gyarmatosítóknak azzal a tervével, hogy Dólkelet- Ázsiában Indonézia részvéte­lével egy újabb szövetséget tákoljanak össze gazdasági problémák megoldása ürü­gyén. A lap megállapítja: termé­szetesen semmi rossz nincs abban, hogy két vagy több állam regionális alapon gaz­daságilag együttműködik. A szóbanforgó új államcsopor­tosulás politikai céljai azon­ban aggodalmat keltenék. In­donézia valóban súlyos gaz­dasági helyzetben van. A ja­pán kormány nemrégen Indo­nézia hitelező országait külön tanácskozásra hívta össze To­kióba. A tanácskozást szep­temberben ismét összehívják. A lap megjegyzi: érdekes, hogy a „tokiói klub” (így ne­vezték el ezt a tanácskozást) az indonéz problémák meg­vitatásaira az úgynevezett szabad államokat, vagyis a tőkés államokat hívta meg. Következésképpen Tokióban olyan politikai vonal kidolgo­zása várható, amely minde­nekelőtt az Egyesült Államok­nak és Angliának felel meg. A tököl tanácskozással majd­nem egyidőben vetődött fel a délkelet-ázsiai országok újabo csoportosulásának fentebb em­lített terve. Indonézia az új állam cso­portosulás révén az Egyesült Államok és Anglia neokolo- nialista politikájának szférá­jába sodródna. Az imperialista sajtó — írja a Pravda — nem leplezi az Egyesült Államok és Anglia uralkodó köreinek afölötti elé­gedettségét, hogy Indonéziá­ban olyan kegyetlenül leszá­moltak a kommunistákkal és a demokratákkal. Most, ami­kor „a mű elkészült”, az ame­rikai és az angol politikusok nyíltan meg szeretnék nyerni maguknak Indonéziát A tizenhatodik áldozat AUSTIN, TEXAS (MTI) Még egy életveszélyes sebe- , . ,, , , .. sültet kezelnek azok közül, kórházban^ hét- akiket az elmebeteg austini diák az egyetem tornyából va­dászpuskával eltalált: a 41 Az austini főn meghalt a 17 éves Karen D. Griffith Whitman őrült ga­rázdálkodásának 16. áldozata, éves Mary Gabour asszonyt Népszavazás „Napalm-ügyben“ Redwood City San Fran­cisco külvárosa, és mindössze 57 000 lakosa van. Ha valami­ről híres, legfeljebb spolitiz­musáról és provincializmusá­ról az. Nemrégen mégis orszá­gos érdeklődést keltett Az Egyesült Államok történetében ez a város vonta kétségbe elő” szőr azt a tételt, hogy a nem­zetközi kapcsolatok a szövet­ségi kormány hatáskörébe, nem pedig az egyes állampol­gárokéba tartozna. Miután szavazást rendeztek, azzal a jelszóval, hogy min­den polgár erkölcsileg felel az amerikai nép nevében elköve­tett vietnami bűnökért. Red­wood City polgársága húzott ujjat először a hatóságokkal. Az előzményekről annyit, hogy a városban bizonyos ide­je működik az UTC-féle cég­hez tartozó gyár, amely gyúj­tóbombákat gyárt, az amerikai katonáknak vietnami rendel­tetéssel a mezők felégetésére, és a békés lakosság hajlékai­nak elpusztítására. A város haladó társadalma már több­ször követelte a gyár bezárá­sát. sztrájkőrséget szervezett. Idén tavasszal hire járt hogy a cég az Egyesült Államok lé­gierőitől 11 millió dolláros új megrendelést kapott százmil­lió font különleges gyújtó­bomba gyártására. A cég a város kikötőjében először is termelési helyiséget próbált bérelni. marosan 3700 választópolgár aláírása hitelesítette a petíci­ót A történethez tartozik, hogy a kampány résztvevői termé­szetesen nem vallottak egy­séges nézeteket. Sokan meg­győződésből vallották, hogy a vietnami szégyenletes háború­nak véget kell vetni, egyesek csupán abból indultak ki, hogy a gyújtóbombák alkalmazása összeegyeztethetetlen az erköl­csi szabályokkal. A harmadik csoport képviselői azt bizony­gatták, hogy a demokratikus elvek megtartása érdekében szükséges a népszavazás. A város lakossága ennek el­lenére nagy érdeklődést mu­tatott a népszavazás iránt. Az esettel összefüggésben megint csak a Redwood City Tribune a következőket írta: „Ameny- nyire tájékozottak vagyunk, ez lesz Johnson vietnami po­litikája megszavazásának el­ső összegezése. Mindegy ho­gyan nevezzük ezt a szava­zást. Legyen népszavazás na­palm-ügyben. Más a fontos: így, vagy úgy, de az emberek „Vietnam — igen-re”, vagy „Vietnam — nem-re” fognak szavazni”. Az aláírások tehát össze­gyűltek, és a városi hatóságok most ürügyet keresnek, hogy a népszavazást törvénytelen­nek nyílvánítsák. A törvény- hatósági vezetők nemhivata­A városban uralkodó tör­vények értelmében, a kikötő­ben üresen álló helyiségek bérbeadásáról különleges bi­zottság dönt. A bizottság ülé­sén megjelent körülbelül 100 városi polgár, és határozottan tiltakozott az ellen, hogy a cég gyújtóbombák gyártásához he­lyiséget kapjon. Hamarosan kiderült, hogy a bizottság döntését népszava­zással meg lehet változtatni. A Redwood City-beli békehí­veik tehát követelték a népsza­vazási Ehhez azonban a nyil­vántartott választók tíz száza­lékának aláírását kellett össze­gyűjteni. Másszéval a petíci­ót 2400 embernek kellett alá­írnia. Az aláírásgyűjtésben elő­ször 23 aktivista vett részt. losan kijelentették, hogy in­kább felbontják a bérleti szer­ződést. mintsem megengedjék a népszavazást. 1964 novemberében az ame­rikaiak Johnsonra szavazva, béketörekvéseiket juttatták ki­fejezésre. Tiltakoztak Gold- water agresszív törekvései el­len. Johnson azonban elárulta azt a békemandátumot, amely hatalomra segítette. A békemozgalmi szerveze­tekhez és a vietnami agresszió ellen tiltakozó széles körű diákmozgalomhoz csatlakoztak a polgárjogi harcosok, a val­lási egyesületek és más külön­böző szervezetek. Amerikában egyre többen elégedetlenek a vietnami háború miatt. Lega­lábbis a Redwood City-beli események ezt igazolják. ma 90-re növekedett. És ha­Margaret Pittman amerikai újságírónő Adenauer azt javasolja az amerikaiaknak, hagyják abba a vietnami háborút HAMBURG (MTI) Adenauer, volt nyugatnémet kancellár, azt javasolja az amerikaiaknak, hogy hagyják abba a vietnami háborút, és fő figyelmüket fordítsák Eu­rópára, mert Európa a legfon­tosabb övezet az Egyesült Ál­lamok számára. Ha ezt fi­gyelmen kívül hagyják, akkor fennáll az a lehetőség, hogy „a Szovjetunió ellenőrzése alá kerül Németország és Francia- ország”. Adenauer ezt az ál­láspontját Cyrus L. Sulzber­ger amerikai újságíróval foly­tatott beszélgetésében fejtette ki, amelyet vasárnapi számá­ban ismertet a nyugatnémet Welt Am Sonntag és a New York Times. Adenauer azt tanácsolja Johnson elnöknek, hogy a vi­etnami háború kérdéseiben ne hallgasson katonai tanácsadói­ra. „Nem ez lenne az első olyan háború, amelyet félbe­hagytak. Értelmetlen dolog tovább menni egy olyan úton, amelyről észrevették, hogy rossz irányba vezet” — mon­dotta Adenauer, majd Ken­nedy volt elnök hibájául rót­ta fel, hogy De Gaulle taná­csai ellenére belebonyolódott az ázsiai eseményekbe. Mégis Alberto Usher uruguayi el­nök egy rádióbeszédében be­jelentette. hogy ismét vissza­veszi tisztségét, amelynek gyakorlásáról augusztus 3-án ideiglenesen lemondott, mert így akarta kifejezésre juttat- ni elégedetlenségét a kor­elnök! mány működésének útjába ál­lított akadályok miatt. Az elnök legújabb beszédében is szólott a jelenlegi kormány­zási rendszer megreformálá­sáról, amellyel kapcsolatban — mint mondotta — népisza­vazás megrendezését tervezi. Pártértekezlet előtt Aktív csoportok — eleven pártm unka Tapasztalatok az Acélárugyárban Az elmúlt években sokat vi­tatott téma volt az aktivitás kérdése. Azt vizsgáltuk, ml okozza a csökkenését. Mivel ez általános jelenség volt, és nemcsak egy-két alapszerveze­tet érintett, fokozott gondot jelentett, hogy megtaláljuk e dolog nyitját, hiszen a párt­munka szerteágazó labirintu­sában eligazodni a tagság vé­leménye segítsége, bírálata nélkül igen nehéz. Nem szem­lélhettük tehát tétlenül e meg­nyilvánulást. hiszen a párt- munkában a legérzékenyebb barométer a tagság vélemé­nye. Helyesli, vagy helytelení­ti az alapiszervezeti vezetősé­gek. végrehajtó bizottságok és pártbizottságok munkáját. Ezt minden esetben figyelembe kell venni, ha azt akarjuk, hogy munkánk találkozzék a párttagság, és a dolgozók szé­les rétegeinek helyeslő véle­ményével. Feladatunk volt, olyan mód­szert kidolgozni, amelyik nö­veli párttagságunk aktivitását, vitakészségét. A munkához nagy segítséget nyújtott szá­munkra a megyei párt vb 1962. évi határozata, mely a pártcsoportok tevékenységét, munkáját tárgyalta, és meg­szabta a következő idők fel­adatait. A határozat felhívta figyelmünket arra, hogy párt­csoportjaink jóval többre ké­pesek. Az eddigieknél nagyobb segítséget tudnának nyújtani a pártmunka színvonalának emeléséhez, és ezzel együtt re­méltük azt a célt is elérni, hogy párttagságunk aktivitása növekedjék. Hosszú viták, beszélgetések után határozott úgy végrehaj­tó bizottságunk, hogy taggyű­léseket minden két hónapban tartunk, és a taggyűlések kö­zötti hónapiokban pedig párt­csoport értekezleteket. E dön­tés azonban nem volt egy­hangú. Több alapszervezeti tit­kárunk és pártbizottsági ta­gunk kételkedett abban, hogy ez növeli a pártmunka színvo­nalát, az aktivitást. Ügy vél­ték, hogy a pártcsoport bizal- mik nem lesznek képesek el­végezni a nagyobb feladato­kat. Mert e változás azt jelen­tette. hogy csoportbizalmiaink- nak minden két hónapban ki­sebbfajta taggyűléseket kellett tartaniok a pártcsoport tagjai­nak,amely komolyabb felkészü­lést és képzettséget igényel. Meg kellett védeni az új mód­szer helyességét, s megváltoz­tatni azt a szemléletet, hogy a csoportbizalmik csak a tag­díjakkal foglalkozzanak. Töb­ben olyan véleményen voltak hogy a bizalmiak nem képe­sek a csoportértekezletek leve­zetésére és a felkészülésre. Négy év távlatából elmondhat­juk: a vitából az új került ki győztesen, s azóta gazdag ta­pasztalatokról, eredményekről adhatunk számot. Az új mód­szer bevezetése persze nem ment egyik napról a másikra, sok feladatot kellett megol­dani. Többek között minőségi vál­toztatásokat kellett végrehaj­tani, és a csoportbizalmiak­nak mintegy 30 százalékát újakkal kellett felváltani. Har­mincórás módszertani szemi­náriumot tartottunk részükre, a pártcsoportokat átszerveztük úgy. hogy egy csoport 10—12 tagú legyen, és lehetőleg egy műszakban és egy munkahe­lyen dolgozzanak. Elkészítet­tük és kiadtuk a pártcsoport naplókat. Rendszereztük a pártmegbizatások kiadását, nyilvántartását, értékelését. A párt csoport-vezetőket alapszer- vezeti — de nagyüzemi szin­ten is — több esetben össze­hívtuk. módszeres eligazítást tartottunk számukra Az első csoportértekezleteket fokozot­tabban látogatták a pártbi­zottság tagjai, és már a fel­készüléshez, a beszámolók el­készítéséhez is segítséget nyúj­tottak. Ilyen alapos elemző munka és a gyakorlati változ­tatások alapján módszerünk már a megvalósítás első hó­napjaiban komoly eredménye­ket hozott. Megjelent az érte­kezleteken a párttagság 89 százaléka és részt vett az esz­mecseréken hatvan százalé­ka. Ha az azóta eltelt négv év alatt valamit csökkentek is a számok, mégis elmond­hatjuk, hogy — nagyüze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom