Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-26 / 202. szám

NOG RAO 1966. augusztus 26. péntek 4 A «,Vörös sáasló hőseinek útján99 Salgótarjánban hirdetik meg az új mozgalmat Kétnapos esemény sorosat — Csehszlovák pajtások a vendégek között Az első tanítási napot kö­vetően — szeptember 2—4 kö­zött nagyszabású, országos jelentőségű eseménysorozatra kerül sor Salgótarjánban. Az úttörőszervezet az 1966—67-es tanévre új mozgalmat indít a „Vörös zászló hőseinek út­ján” elnevezéssel. Mint isme­retes, a mozgalom meghirde­tésére — figyelembe véve Nógrád megye forradalmi em­lékeit és hagyományait — a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének dön­tése alapján Salgótarjánban kerül sor. Az új mozgalom, amely az eddigiek hasznos tapasztalatait összegezve továbblépést jelent az úttörőszervezet életében — szeptember negyedikén indul egy országos felhívással A Nógrád megyei eseményeik előkészítése, a szervezés mun­kája ezekben a napokban éri el csúcspontját. A megyei párt- és KISZ-bizottság, az úttörő elnökség, a társadalmi és tömegszervezetek a héten lezajlott tanácskozásán a két­napos eseménysorozat előké­szítéséről, lebonyolításáról döntöttek. Eszerint szeptember máso- dikán a megyék úttörőküldöt- teinek fogadásával, elhelyezé­sével Salgóbányán —, az ot­tani KISZ-iskolában — kez­dődnek az események. Az or­szágból — a fővárost és a megyéket is beleértve — ösz- szesen 30 úttörő és úttörőve­zető érkezik Salgótarjánba A kétnapos salgóbányai táboro­zásra meghívták a Közép- Szlovákiai kerület, 10 legkivá­lóbb úttörőjét és egy vezető­jét, valamint a budapesti kür­tös csoportot is. A megyei rendezvényen —- elsősorban természetesen a negyediki ünnepségen — Salgótarjánból és környékéről 2500 úttörő és kisdobos vesz majd részt. Az ünnepélyes tábomyitó szeptember másodikán délután fél hatkor lesz Salgóbányán. Ekkor kerül sor a forradalmi zászlók behozatalára, és a tábor zászlaja is ez alkalom­mal kúszik fel az árbocra. A nap kiemelkedő eseményei közé tartozik még az őrtüzek gyújtása. A tüzek fénye mel­lett találkoznak úttörőink a táborozásra meghívott vete­ránokkal. Az első nap esemé­nyeit a salgóbányai tanács­köztársasági emlékmű koszo­rúzása és az ezt követő fák­lyás felvonulás zárja. Másnap —, szeptember har­madikén — a forradalmi ese­mények felelevenítésére aka­dályversenyeket rendeznek a KISZ-isIkola környékén. Este fél nyolckor gyújtják az utol­só tábortüzet, hogy azután másnap, szeptember negyedi­kén reggel a nagy esemény színhelyére, a salgótarjáni Zója-ligetbe induljanak az út­törő küldöttek. A „Vörös zászló hőseinek útján” mozgalom Zója-ligeti ünnepélyes indítására, jó idő esetén, négy-ötezer érdeklődő — szülők és gyermekek — részvételére lehet számítani. Ünnepséget az előzetes tervek szerint egyenes adásban, 70 perces időtartamban közvetí­ti a Magyar Televízió. Az ün­nepségen adják át a katonai díszegységnek azokat a forra­A Nógrád megyei Nőtanács szeptemberben rendezi meg a szülői munkaközösségi elnö­kök három vagy ötnapos to­vábbképzését Ez alkalomra az Országos Nőtanács megküldte a szülői munkaközösségek ré­szére az útmutatókat, a le­veleket stb., amelyek arról tájékoztatják a szülőket, hogy az 1966—67-es tanévben mi­lyen segítséget adjanak az is­kolának, illetve amelyek elő­dalmi zászlókat, melyeket a nyár folyamán az ország kü­lönböző részein létesített út­törőtáborokban őriztek a paj­tások. A szeptember negyedi­ki ünnepségen Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének titká­ra hirdeti ki az úttörőszerve­zet új mozgalmának kezdetét. A Zója-ligeti eseményt kö­vetően a megyei sportegyesü­letek és az MHS megyei szer­vezetének szakosztályai, klub­jai bemutatókat, versenyeket rendeznek az SKSE stadion­ban. A többi társadalmi- és tömegszervezetek, intézmények is részt vállaltak az akció si­keréért. A megyei tanács épí­tési osztálya 300 példányban megyei vonatkozású prospek­tusokat ad ki, ezeken feltün­tetik a Salgótarjánban és Nóg­rád megyében lezajlott forra­dalmi események színhelyeit. Az AKÖV a gyermekeik Sal- góbányára, és onnan Tarján- ba történő utazásaiban nyújt kedvezményt. Az Acélárugyár fiataljai az ünnepség színhe­lyének előkészítését, az emel­vény felállítását vállalták, a Vendéglátóipari Vállalat pe­dig gyermekbüféik elhelyezésé­re tett ígéretet (pataki) segítik a szülők családon be­lüli tudatformáló tevékenysé­gét A Nőtanács és a megyei ta­nács vb művelődési osztálya októberban minden iskolában szervez előadássorozatokat szülők részére Szülők iskolá­ja vagy Szülők akadémiája szinten. Ezeken elsősorban a gyakorlati nevelési teen­dőkről lesz majd szó. Mekka — Bükkszék — csömör Kezdetben rxda a vágy: Bükkszéken fürödni, jaj de jó — a csúzt enyhíti a sósvizű lubickoló... Nem nagy ez a vágy, de ha belegondolunk, hogy Nógrád- ban nem lehet melegvízhez fürdőkádon kívül hozzájutni, akkor a nem túl távol levő Bükkszék a gyógyulni vágyók Mekkája. Kell hozzá szemé­lyenként egy százas, s abból telik buszra, belépőjegyre stb. Szóval ha pénz van, jöhet az út. Reggel indul az autóbusz Egerbe, érinti Bükkszéket is. Akik értenek a könyököléshez, a tolakodáshoz egy kis közel­harc árán ülőhelyhez is hozzá­jutnak, Aki mindebben nem szerzett tréninget az hoppon, illetve állva marad, úgy uta­zik. Induláskor már egy gom­bostűt sem lehet leejteni, mert szinte minden centiméter hely foglalt. Lábak, bőröndök, cek- kerek, strandlabdák. Még a lépcsőkre is jut belőlük. De közben vannak megállók is. Fékez is az autóbusz, illemből, kötelességből, de hogy ki jut fel az éppen olyan bizonytalan, mint a Bodri vacsorája, lám­paoltás után. S akiknek meg­hiúsul a reményük, azok for­dulhatnak vissza, mert egyéb­ként nem valami sűrű a Sal­gótarján—Bükkszék—Eger já­rat. S aki mindebből következtet könnyen kitalálja mi játszódik le az autóbuszban. A múlt hét csütörtöki utazás végeredmé­nye Bükkszékig: rosszml lett egy fiatalasszony, aminek a nyomát megőrizte a lépcső a végállomásig; összeveszett egy családanya, meg egy nagypapa korú férfi: illemtanból nyúj­tott ízelítőt egy szőke fiatal­ember. Ezzel aztán megérkeztünk Bükkszékre. Itt már csak egy félórát kell várakozni a strand bejáratánál, mig kiadják a jegyet, csakhogy ekkor a vá­gyott Mekka egészen más kép­zeteket támaszt az emberben. Pontosan szólva: csömört. Hát igen. Mindenkinek nem lehet eleget tenni. Az utasok az szeretnék, ha jó időben több autóbusz közlekedne. S a csömör is elmaradhatna... G. E. C " I n- I | — — r - I Szülői munkaközösségi elnökök továbbképzése Anderson tudta, mit jelent a mondat első fele; az ame­rikai flotta nagy összevoná­sának időpontja, Pearl Har­bour ban, november 25 és 30 között. Hogy mit jelentett a 270-es szám, azt legfeljebb csak sejtette. Talán ennyi ha­jóegységét vonnak össze... Honnan szerezhette ezt Sha­wan? Andersonban ágaskodni kezdett az amerikai flotta tisztjének félelme annak tu­datától, hogy egy japán—'kí­nai pincér, most már minden jel szerint kém, egészen pon­tosan tudja, mikor futnak be a Pearl Harbour-i kikötőbe a legnagyobb amerikai csataha­jók. Ez — teljesen érthetően — félelmessé tette számára a jövőt, hiszen ő is oda készült. Hátha kihasználják a japánok ezt az alkalmat? A legszíve- s bben már rohant is volna, vissza a hajójára, hogy továb­bítsa az ONI tisztjének mind­azt, amit itt most megtudott. De nem hagyhatta egyedül Foss őrnagyot, s a deffenzív tisztek még mindig nem jöt­tek .. . — Hol hallotta ezt? — bö­kött mutatóujjával Anderson a b’okkfüzetre írt mondatra, s villámló szemmel nézett R'-s varra. A pincér hallgatót, egyetlen szót sem szólt. Nem kérde­zett, most már nem is pró­bált támadni, magábaroskad- tan ült a széken ... S mennyi­vel nagyobb lett volna An­derson izgalma, ha tudja, hogy Shawan valódi neve Tsuguo- md Kadomatsu, a japán had­sereg ezredese, akit hat év­vel ezelőtt vezényeltek ide, Singaporeba, erre a fontos an­gol katonai és tengerészeti tá­maszpontra, hogy rendszere­sen tájékoztassa a japán hír­szerzés tokiói főhadiszállását az itt szerzett értesülésekről. De ha lehet, a meglepetés, a félelem még inkább úrrá lett volna a kapitányon akkor, ha azt is tudja, hogy Sha­wan már délelőtt továbbította értesülését Tokióba, s a kons- pirációs szabályok ellen vé­tett, amikor a blokkfüzet szö­vegét nem semmisítette meg... Közben megérkeztek az an­gol elhárító tisztek, s elvitték Shawant. Anderson rohant vissza a hajójára. Első dolga volt, hogy megkeresse az ONI tisztjét, s amikor nagy nehe­zen rátalált, az egyik csata­hajó tiszti kantinjában, egy- szuszra elmondott mindent, amit az angol tiszti klubban látott és hallott. Az elhárító tiszt kissé bor­gőzös állapotban hallgatta vé­gig a kapitány szavait, de amikor Anderson odáig ért, hogy Shawan már a Pearl Harbour-i összevonás időpont­ját is tudja, nyomban kiszállt a fejéből az ital gőze. Az események gyorsan pe­regtek, az ONI tisztje rendkí­vüli úton továbbította értesü­lését az Egyesült Államokba, majd az ONI parancsnoksága tájékoztatta a haditengerészet vezetőit, azok pedig a Vezér­kari Főnökök Egyesített Bi­zottságát. Ezek után nemcsak a kato­nai megfontolások, hanem a józan ész is azt diktálta vol­na, hogy a november 25 és 30 között tervezett Pearl Har- bour-i összevonást — ahová a valóságban majdnem 400 csatahajót, 300 repülőgépet vezényeltek — mindenképpen el kell halasztani, illetve a tervet meg kell változtatni. Ám ekkor valaki vagy vala­kik közbeszóltak: „Szó sem le­het róla! Ez az értesülés mind­össze hírszerzői regisztrálása egy készülődő akciónknak, de már egészen jól haladnak tár­gyalásaink a japánokkal, s ezt semmiképpen sem befolyásol­hatjuk azzal, hogy tervünket megváltoztatjuk. Még azt gon­dolhatnák, hogy ellenük ké­szítünk elő valamit!” Körül­belül ez volt a lényege an­nak a bizonyos „közbeszólás­nak”, amely minden jel sze­rint a külügyminisztériumból eredt, s egyetértésre talált a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságában is. mégpedig abból a meggondolásból, hogy a japánokat a Szovjetunió el­lem háború felé kéB tetei. „Különben sem mutatja sem­mi jel, hogy az USA ellen készülődnének. Hogy annyira mozgolódnak a japán hírszer­zők? Háborús világot élünk!...” S ugyanez maradt az állás­pont akkor is, amikor két héttel a Pearl Harbour-i tá­madás előtt a szovjet kor­mány diplomáciai csatorná­kon keresztül értésére adta az Egyesült Államoknak, hogy a japánok nagyszabású támadást készítenek elő Pearl Harbour ellen. A forrást persze, nem jelölték meg — ez már csak a második világháború befe­jezését követően került nyil­vánosságra: a hírszerző Sor­ge volt, a tokiói német nagy- követség mellett működő saj­tótudósító, a Szovjetunió egyik legkitűnőbb hírszerzője a má­sodik világháborúban. A Pearl Harbour-i felvonu­lás november 25-én megkez­dődött. Egymás után érkez­tek az amerikai csatahajók, repülőgép-anyahajök a Csen­des-óceán nagy tengerészeti bázisára.... 1941. december 7-e, vasár­nap reggel, hét óra ötvenöt perc. Egy kis ház padlásszobájá­ból, amely Pearl Harbourra nézett, Ruth Kühne messzelá- tóját a kikötőben békésen, és gyanútlanul horgonyzó ameri­kai csatahajókra szegezte, majd felnézett az égboltra és így szólt apjához: — Jönnek!... Dr. Bemard Julius Otto Kohn izgatottságában akarat­lanul is kissé megremegett: — Csak be tudjanak jönni a tengeralattjáróval a védelmi zár mögé — felelte. — Mert ha nem ... — Egészen biztosan sikerül­ni fog — mondta a lány, erő­sen és határozottan. — Nézz az égre! Itt vannak! (Folytatása következik) Élelweszélies Szeszélyes folyó az Ipoly. Hatóságaink ezért korlátozták a fürdőző helyeket. Tiltó táblák hívják fel a figyelmet a veszélyes részekre, csakúgy, mint Nógrádszakálnál a vasúti átjárásra. Érthetetlen, hogy a falu számos fiatalja, de a felnőttek közül is többen mit sem törődnek a tiltó rendel­kezésekkel. Játszótérnek tekintik a vasúti pályatestet, na­pozónak a hidat. Életveszélyes! Ideje lenne, hogy a még hátralevő napsütéses időszakban javuljon az ellenőrzés, s ha szükséges, a büntetés alkalmazásával is, de meg kell akadályozni a baleseti veszélyt magába hordó fürdőzést és játszadozást. Egymást kergetik a gyermekek a vasúti pályatesten. Felnőt. tek is vannak a közelben. Nekik nem tűnik fel? A vasúti híd nem napozó! A vonat — magyar és csehszlo­vák — bármikor áthaladhat rajta. Életveszélyes! (Koppány György felvételei) Budapesti Zenei Hetek A vidéki Idén nyolcadszor rendezik meg a Budapesti Zenei Hete­ket szeptember 26-tól októ­ber 31-ig. A Zenei Hetek ven­dégművészei között lesz a töb­bi között Szenkár Jenő, Carlo Mária Giuiini, Benjamin Brit­ten, Karel Ancerl, valamint Arthur Rubinstein, Igor Ojszt- rah, Hans Pischner, Kentner Lajos és mások. A fesztivál hangversenyein fellépnek a hazai élgárda legjobbjai is, Ferencsik János, Lehel György, Lukács Ervin, Németh Gyu­la, Kovács Dénes, Síroknál Zsuzsa, Mező László és még többen. A vidéki zenei élet ez év zenei élet szeptemberében és októberé­ben ugyancsak gazdag, rangos programot ígér. Sándor Já­nos vezényli október 17-én Miskolcon a Miskolci Szimfo­nikus Zenekart. A koncerten Kentner Lajos zongoraművész működik közre. A 40 tagú Ro­mán Madrigál Kórus október 26-án Debrecenben vendégsze­repei, 28-án Pécsett is ad hangversenyt. A Pécsi Balett október 27-én Gyulán lép fel. A Tátrai Vonósnégyes októ­ber 10-én Sopronban ad hang­versenyt. Ágai Karola és Szendrei—Karper László kö­zös koncerten lép fel Zala­egerszegen október 27-én.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom