Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-04 / 183. szám
Világ :>roletcmai. egyesüMe?©^1 A-Z MSZMP NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA , XXII. ÉVF. 183. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. AUGUSZTUS 4. CSÜTÖRTÖK A szovjet kormány bel- és külpolitikájának alapvető kérdései A békés együttélésről és a nemzetközi feszültség enyhítéséről Jelentés a Szovjetunió Legfelső Tanácsa üléséről Moszkvában szerdán megkezdődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, Nemzetiségi Tanácsának ülése. A Szövetségi Tanács is folytatta munkáját. A Nemzetiségi Tanács ülésén kilenc állandó bizottságot alakítottak. Ezeknek a 750 küldött közül 319 lett a tagja. A terv és a költségvetési bizottság vezetője Mihail Jasznov, az OSZSZSZK Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese, a külügyi bizottságé Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára lett. A két ház együttes ülésén három napirendi pont szerepelt: a Legfelső Tanács elnöksége által a legutóbbi ülésszak óta kiadott tör vényerejű rendeletek jóváhagyása, a Legfelső Tanács Elnökségének megválasztása, és a Szovjetunió kormányának megalakítása. A délutáni ülésen Alekszej Koszigin előterjesztette az új kormány-névsort. A Legfelső Tanács szerda délután, a két ház együttes ülésén megválasztotta a Legfelső Tanács Elnökségét Az elnökségnek 32 tagja van. Leonyid Brezsnyev javaslatára ismét Nyi- kolaj Podgornijt, az SZKP Politikai Bizottságának tagját választották a Legfelső Tanács Elnöksége elnökévé. A délutáni ülés során hangzott el Alekszej Koszigin program-beszéde. Koszigin program-beszéde A Szovjetunió Legfelső Tanácsának szerdai ülésén Alekszej Koszigin miniszter- elnök program-beszédében a szovjet kormány bel- és külpolitikájának alapvető kérdéseivel foglalkozott. Kijelentette. hogy a kormány programja az SZKP XXIII. kongresszusának határozataiból indult ki. A belpolitika területén a kormány tevékenysége i'izoknak a feladatoknak a megoldására irányul, amelyeket az 1966—70-es ötéves nép- gazdaságfejlesztési terv kongresszusi irányelvei tartalmaznak. Koszigin hangsúlyozta, a védelmi képesség további szi- i irdításának szükségességét. Megjegyezte: előzetes becslések szerint az idei termés jobb lesz a múlt évinél. Elmondotta, hogy a párt által felvázolt irányvonal értelmében növelik a közszükségleti cikkek termelését és közelebb hozzák azt a termelő eszközök gyártása növekedésének üteméhez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kevesebb figyelmet fordítanának a nehézipar fejlesztésére mondotta a szónok. Alekszej Koszigin a továbbiakban kijelentette, hogy a szovjet kormány külpolitikájának célja: a szocialista országokkal együtt biztosítania kedvező nemzetközi feltételeket a szocializmus és a kommunizmus építéséhez. A szövőt külpolitika alapját az az irányzat képezi, hogy erősíteni kell a szocialista országok egységét és összeforróttságát, támogatni kell a szabadságukért harcoló népeket, jobban • svütt kell működni a fiatal f-jlődő államokkal; érvényt ül szerezni a békés együtt- e és elveinek. határozottan ' issza kell vágni az imperializmus agresszív erőinek és meg kell akadályozni egy újabb világháború kirobban- tósát. A szónok a továbbiakban rámutatott; a társadalmi haladás legnagyobb ereje, az egyetemes béke fő támasza a szocialista országok közössége. Harci barátságunk a vietnami néppel nagy jelentőségű az imperialista agresszió visszaverése szempontjából —, mondotta a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, majd rámutatott: bonyolult helyzetben, az amerikai imperializmus szüntelen provokációi közepette harcol az új társadalom felépítéséért a kubai nép. Ebben a harcban a forradalmi Kuba a legőszintébb támogatásunkat élvezi. Az SZKP és a szovjet kormány nagyra értékeli a varsói szerződésben részvevő államok legutóbbi tanácskozásának, valamint a KGST-orszá- gok pártvezetői és kormányfői találkozójának eredményeit. — A szocialista közösség nemzetközi pozíciói sokkal erősebbek lehetnének, ha biztosítva lenne az egység, és a sokoldalú együttműködés a Kínai Népköztársasággal is —, jelentette ki Koszigin. — Sajnos minden arra irányuló kísérletünk, hogy rendezzük kapcsolatainkat a KNK-val, eredménytelen maradt. Koszigin hozzáfűzte: kínai vezetők és a kínai sajtó rendszeresen támadva az SZKP-t és a Szovjetuniót, elferdíti és meghamisítja pártunk és államunk irányvonalának lényegét. Az imperializmus ellenig harcról szónokolva, a kínai propaganda a támadások célpontjává egyre inkább az SZKP-t és a Szovjetuniót teszi. s ezáltal — amint teljesen nyilvánvaló —, jó szolgálatokat tesz az amerikai imperialistáknak. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meggyőződött róla, hogy a szovjet—kínai kapcsolatokban keletkezett feszültség ellent mond a szocialista világrend- szeren belüli szocialista kapcsolatok természetének. A szovjet kormány a Kínai Nép- köztársasággal kapcsolatos politikájában és kapcsolataiban továbbra is az SZKP és a szovjet nép őszinte törekvéséből indul ki, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján helyreállítsák a baráti viszonyt, és egységet a népi Kínával. Ez az álláspont megfelel a szocialista országok érdekeinek, köztük a népi Kína érdekeinek is, valamint az imperializmus ellen, a békéért és a szociális haladásért vívott közös harc érdekeinek. Koszigin a továbbiakban kijelentette: a Szovjetunió támogatja az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban folyó nemzeti felszabadító mozgalmakat, törekszik a barátság további erősítésére az Egyesült Arab Köztársasággal, Algériával. támogatja Szíriát, Irakot, és más arab országot abban a törekvésükben, hogy erősítsék nemzeti függetlenségüket és társadalmi haladást érjenek el. Megemlítette: Ázsiában leginkább Indiával alakult ki baráti viszony, a Szovjetunió erősíti baráti kapcsolatait Burmával, és lépéseket tesz a szovjet—pakisztáni kapcsolatok bővítésére. A Szovjetunió külpolitikai tevékenységében fontos helyet foglal el a szovjet ország kapcsolata a tőkés országokkal, amelyekkel a békés együttélés elvei alapján kész fejleszteni viszonyát — mondotta Koszigin. Az Egyesült Államok vietnami agressziójával kapcsolatban a szónok kijelentette: a szovjet kormány a jövőben is minden tőle telhetőt elkövet, hogy segítse a vietnami népet, az amerikai megszállók mielőbbi kiűzésében. A szónok ezután rámutatott: az Egyesült Államok politikájának jóvoltából a nyugatnémet revansisták abba a veszélyes illúzióba ringatják magukat, hogy a német kérdés az ő feltételeik alapján oldható meg. Koszigin figyelmeztetett: nem vehetik revízió alá a második világháború következményeit. Európában létrejött a szocialista államok elszakíthatatlan szövetsége. Ez a szövetség, amelynek tagja mind a Szovjetunió, mind pedig a Német Demokratikus Köztársaság. rendelkezik olyan erővel, hogy örökre elzárja a német milits,r izmus elől a kelet felé vezető utat. Koszigin hangoztatta: a Szovjetunió hajlandó tovább keresni azt a lehetőséget, hogy a német kérdést a két német állam létezésének ténye alapján rendezzék. Az európai problémák vizsgálásának egyik leginkább megfelelő formája egy összeurópai értekezlet összehívása lenne. Koszigin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész részt venni ilyen értekezleten bármely időpontban, amely más érdekelt államnak megfelel. A szovjet kormányfő a szovjet—olasz, majd a szovjet— francia kapcsolatok elemzése után rámutatott: a Szovjetunió egyáltalán nem kívánja, hogy az NSZK-t kizárják azok közül az országok közül, amelyeket az európai biztonság megszilárdításának elősegítő! között szeretnénk látni. Hozzátette: az NSZK-val való kapcsolataink természetesen elsősorban az európai biztonság kérdéseiben elfoglalt nyugatnémet állásponttól függnek. Alekszej Koszigin program- beszédében megállapította, hogy a mai amerikai politikában egyre inkább az agresszív erők válnak hangadóvá. Szovjetunió folytatja határozott harcát az agresszió politikája ellen. Az Egyesült Államok kormányának számot kell vetnie azzal, hogy a nemzetközi helyzet élezésének útján haladva a szovjet—amerikai kapcsolatok jövőjét veszélyezteti. Ennek ellenére úgy véljük — mondotta a szónok —, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok lehetnének jobbak is a jelenleginél. Rendezésükhöz szükséges, hogy az Egyesült Államok betartsa a nemzetközi jog szabályait és megszüntesse a más országok és népek belügyeibe való beavatkozást. A leszerelés kérdését említve Koszigin megjegyezte: dacára a rendkívül feszült nemzetközi helyzetnek és a vietnami háborúnak, részleges intézkedéseket már most meg lehetne valósítani ezen a téren, legalábbis meg lehetne állítani a fegyverzetek további halmozódását. Az ENSZ szerepéről szólva a szónok kiemelte: reális lehetőséget lát arra, hogy növeljék e nemzetközi szervezetnek, mint az agresszió megakadályozása és az egyetemes béke támogatása eszközének hatékonyságát. Koszigin program-beszédé' azzal fejezte be, hogy a Szovjetunió továbbra is a béke és a békés együttélés, a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját folytatja. Legalább annyira, mint más államok — mondotta — készek vagyunk a magunk útját megtenni, hogy partnereinkkel találkozhassunk az államok közötti megértés és egyetértés kialakításában. Havonta nyolcvan családi ház Harminc évre elegendő anya got rejt magában a Nógrád megyei Építőanyagipari Válla lat zagyvarónai telepén található salakhegy Az üzemet az idén jelentős beruházással bővítették, automatizálták. Ma már a kézi munka helyett villanydaru dolgozik a szállítótércn Az új technikával havonta 60 ezer salakidom készül, amely 80 háromszobás összkomfortos családi ház felépítéséhez elegendő (Koppány György felvételei)
