Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

cA tóparton Világ proletárfai, egyesüljetek! NOORAD liptai XXII. ÉVF. 168. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1966. JÜLIUS 17. VASÁRNAP Francia—szovjet párttalálkozó 4 kulturált kereskedelemért Tovább fejlesztik a balassagyarmati járás üzlethálózatát Gyalulják a szenet Kányáson Hárítsanak el minden akadályt A balassagyarmati járás 31 községében csaknem száz kü­lönféle üzletben bonyolítják le a földművesszövetkezeti kis­kereskedelmi forgalmat. Az önálló, szakosított élelmiszer- boltok mellett már négy ön- kiszolgáló üzlet is működik a árasban, legtöbb azonban még mindig az úgynevezett vegyes bolt A második ötéves terv során öt községben épí- ettek új vegyesboltot, kilenc­ben felújították a régit. Az következő években tovább folytatják az üzletek korszerű- ítését. A két új eszpresszó és s kilenc italbolt felújítása mellett cukrászati és bambi üzemet létesítettek Bercelen. S rsekvadkerten és Patakon pedig új zöldség- és gyümölcs­boltot építettek. Az élelmiszerek és más napi cikkek ellátása jó a balassa­gyarmati járásban, azonban az árukat forgalmazó egységek még ma sem felelnek meg a követelményeknek. Hugyagon például csak egy üzlet bonyo­lítja le a forgalmat, holott a község egy peremboltot is megérdemelne. Örhalomban a vendéglátóipari egység kor­szerűtlen. Nógrádmarcalon pe­dig alig 43 négyzetméter az italbolt alapterülete — rák- tárral együtt! Nógrádköves- öea az egyre fejlődő ipari köz­pont ellátása okoz gondot a földművesszövetkezetnek, hi­szen az egy főre eső kiskeres­kedelmi forgalom ebben a községben a legmagasabb. A balassagyarmati járási ta­nács végrehajtó bizottsága az elmúlt napokban a járás köz­ségeinek ellátását tárgyalta, különös tekintettel az üzlethá­lózat fejlesztésére. Megnyug­tató. hogy a harmadik ötéves terv első évében több mint 4,2 millió forintot költenek az üz­letek korszerűsítésére — ez egymillió forinttal több mint az elmúlt évben volt. Ebből az összegből 500 ezer forintot köl­tenek a szandai vegyes- és italbolt felújítására. Mohorán 150 ezer forintért új szeszfőz­dét létesítenek. Érsekvadker- ten meg az idén 1.5 millió fo­rintot használnak fel. amiből új eszpresszót nyitnak. Űj helyre költözik a ruházati bolt. a vegyesbolt és egy italbolt is. Bercelen 130 ezer forintból új önkiszolgáló élelmiszer- és zöldségboltot alakítanak ki, Galgagután pedig 200 ezer fo­rintból a TÜZÉP-telepet kor­szerűsítik. Őrhalomban az ital­bolt bővítését, Szügyben pe­dig a vegyesbolt felújítását tervezik. Több község üzlet- hálózatának korszerűsítése át­húzódik a harmadik ötéves terv második felére. Kányáson néhány nappal ez­előtt üzembe helyezték a szén- gyalut Tavaly már négy hó­napon keresztül kísérleteztek ezzel a termelékeny jövesztő- géppel, de nemérték el a várt eredményt. Vizes, nedves volt a főte, állandóan szakadozott. Most a nyugati bányarész­ben készítettek elő egy nyol- van méter széles frontot a gép számára. Győri Ferenc szo­cialista brigádját telepítették a géppel. Az első öt napban már 9,1 csillés átlagos teljesít­ményt értek el, holott a hagyományos módszerrel 7,5 csille körül volt a tel­jesítmény. Július 9-én már 11,7 csillés teljesítmény is volt. Ezen a napon 777 csille szenet termel­tek a géppel. A Győri hrigád szereti a gyalut, könnyebb lett a mun­kájuk, kevesebb fizikai erővel nagyobb teljesítményeket ér­nek el. Bosszankodnak viszont amikor többet tudnának ter­melni és akadozik az ürescsil­le ellátás. — Igazuk van az emberek­nek — vélekedik erről Schöf­fel Péter aknavezető. — Ma már 115 vagonos napi tervünk van, és a esflleparkunk bőví­tésre szorulna. Sok gondot okoz az üres­ellátás, és ha egy kicsit jobban megy a munka­helyeken, akkor a szállí­tási kapacitásnál jelent­kezik a szűk keresztmet­szet. Naponta a 115 vagon szenet ezenkívül 200—220 csille med­dőt egy aknán kell kiszállíta­nunk. Nagyon üdvös lenne, hogy az akna rekonstrukciója minél előbb befejeződne, mert akkor a meddőt már a sze­mélyszállító aknán adhatjuk M. A befejezési határidő jú­lius 1 volt, de késtek az alkatrészek és a földalat­ti és külszíni láncpályák nem készültek még eL A Bányászati Építő Vállalat és a Nagybátonyi Szolgáltató végzi a rekonstrukciót. Ha be­fejeződik nem lesz gondunk — fejezi be. Kányás nemcsak legnagyobb aknája a Nógrádi Szénbányá­szati Trösztnek, hanem a leg­jobb szenet adó és leggazdasá­gosabban termelő üzeme is. Itt különösen fontos, hogy elhárít­sanak minden akadályt a ter­melés útjából. Balassagyarmat egyik legszebb kiránduló helye az úgynevezett Nyirjes. A halastavakat és környékét naponta sok száz kiránduló keresi fel, s tölti el itt szabadidejét. A tó csónaká­zásra, a környék pedig kirándulásra alkalmas. A városi pártbizottság kezdeményezésére a városi tanácson már tárgyalások folynak arról, hogy a környéket üdülőteleppé fejlesz­tik. A tó környékén egy medence kiképzését tervezik, s azt akarják, hogy a Nyirjes az úttörők otthona legyen: táborozási lehetőséget biztosítanak itt. Képünkön: fiatal lányok napfürdőznek (Koppány György felvétele) a Síküveggyár új edzőüzeme Megkezdődött a Síküveg­gyár új edzőüzemének kivite- ' lezése. A Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat dolgozói két műszakban dolgoznak a húsz­szor hatvan méteres csarnok épületének alapozásán. A be­ruházás építészeti költségei mintegy tizenkét millió forin­tot tesznek ki, amelyből — a korábbi hárommilliós kijelö­léssel szemben — az ÉM Épí­tőipari Főigazgatóságának dön­tése szerint az idén hat mil­liót kell beépíteni. Így az edző üzem épülete már 1966-ban tető alá kerül. Kivitelezési ne­hézségek lesznek a vasablak- és ajtószerkezetek hiánya mi­att. Sajnos, az iparág ilyen jel­legű kapacitása — a fejlesztés gyorsításának sürgetése ellené­re — elmarad a követelmé­nyektől. A Síküveggyár veze­tői most azt tervezik, hogy a salgótarjáni vállalatok segítsé­gét kérik a szerkezetek előál­lításához. Az edző üzem berendezésé­nek fő alkotó eleme egy ki­sebb és egy nagyobb teljesítő- képességű edzőkemence, vala­mint egy mosdóberendezés. Az Üvegipari Országos Vállalat vezérigazgatójával történt megállapodás értelmében, a berendezéseket egy osztrák cégtől rendelik meg. amely annak működéséért egyéves garanciát vállal. Terv szerint az üzem alkal­mas lesz 1,5x3 méteres tábla­üveg edzésre. Ez megoldja a tiz-tizenkét milliméter vastag edzett üvegajtók, valamint a járművek panoráma szélvédő üvegeinek hazai gyártását. A Síküveggyár új részlegét jövő év második felében he- 1 lyezik üzemibe. Leonyid Brezsnyev és Waldeck Rochet tanácskozása MOSZKVA (TASZSZ) Waldeok Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára Moszkvában az SZKP Közpon­ti Bizottságéban találkozott Leonyid Brezsnyewel, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárával. A két párt vezető­jének megbeszélésén részt vett Ponomarjov. a Központi Bi­zottság titkára. A megbeszélésen a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Francia Kommuista Párt is­mét leszögezte az amerikai im­perializmus vietnami agresz- sziójával kapcsolatos állás­pontját. Mind a két párt ha­tározottan elítélte az Egyesült Államok újabb VDK-ellenes agresszív akcióit, és teljes szo­lidaritásáról biztosította a hős Vietnamot. A felek meggyőző­désüket fejezték ki, hogy az amerikai imperializmus ag­ressziója vereséget szenved Vietnamban. A Francia KP és az SZKP képviselői úgy vélik, hogy a kommunista és munkáspártok előtt jelenleg nem áll halaszt- hatalanabb feladat, az mint az akcióegység megteremtése, mindenekelőtt a harcoló viet­nami nép támogatásában. Az erópai helyzettel össze­függésben a felek leszögezték: a háború után kialakult hatá ­rok megváltoztathatatlanok és Nyugat-Németországot nem szabad atomfegyverhez juttat­ni. A két párt vezetői kölcsö­nösen tájékoztatták egymás pártjaik tevékenységéről. A felvásárlás féléves mérlege Javultak ax átlagsúlyok — Nyolcvan vagon sxamóca exportra — Csökkenő baromfi- és tojás értékesítés Az első félévben a tsz—ék­ből és háztáji gazdaságokból 74 millió forint értékű árut vásároltak fel a felvásárló szervek, csaknem hárommillió forinttal többet, mint a ta­valyi első félévben. A felvá­sárlás növekedési üteme elég lassú, emiatt a feszített ope­ratív tervet a főbb cikkekből csak 96 százalékra sikerült teljesíteni. Húsból 357 vagonnal vásá­roltak fel, a tervezettnél vala­mivel többet, annak ellenére, hogy a darab-tervet sem ser­tésből, sem vágómarhából nem teljesítették. Az átvett vágó­marhák átlagsúlya 16,9 kilóval jobb a tervezettnél, és 41,7 ki­logrammal az előző évinél. Ezt a fejlődést az új felvásárlási árak ösztönző hatásának tud­hatjuk be, ami a nagyobb súly elérésére irányítja a termelők figyelmét. Szép fejlődést értek el az export-marha értékesítésében is, s ez jelentős bevételi több­letet biztosított az érintett tsz-eknek. Az Állatforgalmi Vállalat 1243 export-marhát vásárolt fel, 501-el többet mint egy évvel korábban. A szám­szerű növekedés párosult az átlagsúlyok emelkedésével is. A hízómarhák 557 kilogram­mos átlagsúllyal, az előző évi­nél 30 kilóval nagyobb súly­ban kerültek értékesítésre. A hagyományos bogyós-gyü­mölcsök felvásárlásában is szép eredmények születtek. Az eper felvásárlás „lefutott” már, és csaknem véglegesnek tekinthető a 130 vagonos fel­vásárlás, amelyből mintegy 80 vagonnal exportra került. Az átvételi árak kedvezően ala­kultak, és jelentős többletbe­vételt biztosítottak a terme­lésben érintett tsz-eknek. Nincs ok panaszra a málna termelésében és felvásárlásá­ban elért eredménykre sem. A málna-idény a befejezés időszakában jár, a termés- eredmények általában jók, a tsz-ek zöme p>ótszerződést kö­tött. A megemelt felvásárlási árak jól szolgálták a termelé­si kedv fokozását és biztatóak a jövőt illetően is. Az átvéte­lek a kezdeti bizonytalanko­dások és időnkénti göngyöleg­ellátási zavarok után különö- seb bproblémák nélkül bonyo­lódtak le. Zöldborsóból a MÉK a ter­vezettnél többet vásárolt fel, a Nagykőrösi Konzervgyár ugyanakkor mintegy 20 száza­lékos lemaradással zárta a? idényt. Hízott sertésből 11 228-at ér­tékesítettek termelőszövetkeze­teink és háztáji gazdaságaink, tehát annyit, mint egy évvel korábban. A hízók felvásárlá­sában csökkenő tendencia ér­vényesül, miután több tsz a bizonytalan abrakellátottság miatt felszámolta a sertéste­nyésztést, és még mindig van­nak gazdaságok, ahol ilyen kényszermegoldásra számitan. lehet. Vágómarhából 4425 darabos értékesítettek. 410-zel többet, mint 1965 első félévében. A tsz-ek többet, az egyéni- és háztáji gazdaságok kevesebbet adtak közfogyasztásra az előző évinél. Baromfiból 16 vagonnal vá­sároltak fel, 136 mázsával ke­vesebbet. mint tavaly az első félévben. Az értékesítésben előállott csökkenésben elsősor­ban objektív tényezők játszot­tak közre. Ilyenek: csökkent a baromfineveléssel foglalkozó tsz-ek száma, nőtt a lakosság önfogyasztása és a tsz-ek sza­badpiaci értékesítése. Ezek a tényezők összefüggésben van­nak mind az abrak-ellátottság­gal, mind a húsárak emelésé­vel kialakult kedvezőbb sza­badpiaci értékesítési lehetősé­gekkel. Tojásból csaknem hétmillió az első félévi felvásárlás, több mint egymillióval kevesebb a múlt évinél. Az önfogyasztás növekedése ennél a cikknél a legszembetűnőbb, és ez dön­tően meghatározza a felvásár­lási lehetőségeket. A tejfelvásárlás azonos az előző évinél. Az eredmények mégis jelentősek, hiszen a felvásárlásban aktív Ipoly- menti községekben súlyos szá­las- és abraktakarmány hiány­nyal kezdték az évet. A tehe­nek erőnléte nagyon leromlott, és idő kellett a tejtermelés fo­kozásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom