Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

966. július 7 csütörtök N ő G R Á D X Pártértekezlet előtt Hallóbb önállóüág' — hatékonyabb vezetés Beszélgetés Batta Istvánnal, a rétsági járási pártbizottság első titkárával A pártmunka négyéves számvetésére készül a rétsági járási pártbizottság. Augusz­tusban, szeptemberben vá­lasztják meg az alapszerveze­tek új vezetőségét, októberben kerül sor a járási pártértekez­letre. A négy esztendő min­denre vonatkozó változásait nehéz lenne egy cikkben visz- szaadni, csupán az egyik / leg­szembetűnőbb eredményről szólunk most; arról, hogyan ja­vult a vezetés színvonala a járásban. A pártbizottság egyik legfőbb törekvésének tartotta a vezetők önállóságra nevelését. Erről beszélgettünk Batta István elvtárssal, a pártbizottság első titkárával. — Idejét múlt felfogás, s ezt az utóbbi négy év hűen példázza — mondta Batta elv­társ —, hogy csak a járás mondhat okosat. Ha a helyi vezetők, a pártszervezetekben, tsz-ekben, az államigazgatás­ban nem igyekeznek önállóak lenni, s ennek nem teremtik meg minden feltételét, akkor ez kényelmességhez, kritikát­lansághoz vezet. Fontos, hogy a járási vezetés alaposan is­merje mindazt, ami történik. Ezért megszüntetik azt a gya­korlatot, hogy bizonyos fel­adatok végrehajtása, főképpen a mezőgazdasági kampány- munkák előtt (szántás, vetés, aratás, betakarítás), úgyneve­zett intézkedési terveket ké­szítsünk. Hogy egy feladatot részleteiben hogyan kell meg­oldani, — számolva a munka­erővel, gépekkel, lehetőségek­kel, vagy éppen akadályokkal — azt helyileg tudják legin­kább. Ez a gyakorlat bevált. — Mi tanúsítja ezt? — A pártszervezetek, a kommunisták legfőbb célja az volt a VIII. kongresszus után, hogy minden eszközzel segít­sék a gazdasági építőmunkát. A járásban ennek megva­lósulását leginkább a termelő- szövetkezetek előbbre jutása mutatja. Több termelőszövet­kezet egyesült. A kicsi terme­lőszövetkezetek, mivel nehéz volt megoldaniuk a szakosí­tást, a korszerű művelést, nem rendelkeztek elegendő szak­képzett vezetővel, nem tudtak eredményesen működni. Az egyesülések után a helyzet megváltozott. Jelenleg 20 tsz-e van a járásnak. A legkisebb 700 holdas, a legnagyobb, a a nagyoroszi 3400 holdas. A nagyobb szövetkezetek vezetői sokat tudtak tenni a volt gyenge gazdaságokért, s ennek nyomán megváltozott a tsz-ek­ben a hangulat. Az egyesülés előtt évente két millió forint hiánnyal zártak a közös gaz­daságok. Az egyesülések után a hiányt sikerült 500 ezer fo­rintra csökkenteni, s minden reményünk megvan arra, hogy hamarosan teljesen megszűnik a deficit. — Hogyan ítélik meg a ve­zetőket? — A megítélés módja is so­kat változott az elmúlt négy esztendőben. Változatlanul is segíteni kell a helyi vezető­ket, de ez nem azt jelenti, hogy bábáskodni kell fölöttük, s átvállalni munkájuk egy ré­szét. Azt a célt igyekeztünk megvalósítani, hogy politikai­lag. és szakmailag rátermett vezetők lássák el az irányítást, és elsősorban önállóan. A po­litikai felkészültséget nagyon fontosnak tartjuk, mert hiába van egy vezetőnek jó elképze­lése. megfelelő szakmai felké­szültsége. ha nem tudja önma­gát elfogadtani, ha nem tud törekvései mellé mindenkit felsorakoztatni. Igyekeztünk meghonosítani azt a szellemet is. hogy az új vezetők mun­káját ne ítéljék meg elhamar­kodottan, elsietve. Főként ne­kik igyekeztünk megfelelő se­gítséget, támogatást nyújtani. — Mi hátráltatja a vezetés színvonalának emelését? — Erről is szó lesz a pártér­tekezleten. Néhány helyen még félnek az újtól. Számos tsz-tag megszokott egy bizo­nyos gyakorlatot úgy a mun­kát. mind a jövedelemelosztást illetően. S ehhez ragaszkod­nak. Néhány vezetőnél is meg­figyelhető ez. Tartózkodnak az újtól, pedig az élet nap mint nap más feladatokat állít elénk. Alkalmaznunk kell a korszerű gépek egész sorát, a kemizálás számos eljárását. A régihez való ragaszkodás ká­rokat okoz. Említek egy pél­dát. Nógrádon, Bánkon, Teres­kén és Szátokon részes műve­lés alapján történt a pillangó­sok betakarítása. Azt meg kell hagynunk, a munkát jól vé­gezték el, szakmailag semmi­lyen kifogást nem lehet emel­ni ellene. De azért már igen, hogy közben álltai a gépek, s az elosztásnak ez a módja nem igazságos, nem szocialis­ta. Mivel a járás irányító szervei elkerülik tevékenysé­gükben azt, hogy minden ap­ró-cseprő ügybe beleavatkoz­zanak. ezért azt várjuk, hogy intézkedési terveket helyileg készítsenek, és ezek megvaló­sítására buzdítsanak a párt- szervezetek is. Nem engedhe­tünk annak a gyakorlatnak sem. amely több helyen még érvényesül, hogy hozzákezde­nek valamihez minden számí­tás és előrelátás nélkül. Egy időben több feladatot kell el­látni, számolva a gépi kapaci­tással, hozzáértéssel, tárgyi feltételekkel. — Hogyan változott az el­lenőrzés? —- Ez is sokkal tervszerűbb, és átgondoltabb lett a négy év során. Annak semmi haszna nincs, hogy egy járási vezető valamelyik községben csak megmutassa magát. Az elle­nőrzésre hosszabb időt. egy egész napot és talán többet is fordítunk egy helyen. így volt ez Nógrád községben is. Mu­lasztásokat követtek el a he­lyi vezetők. Nem mérték fel kellőképpen a gazdaság terve­zésénél az adott lehetősége­ket. erőket. Nagy mennyiségű cukorrépát vetettek, és ami­kor eljött a művelés ideje, alig Életet mentett a rendőrségi autó Mint korábban jelentettük, a megyei rendőrfőkapitány­ság bűnügyi és vizsgálati osz­tálya elfogta a rimóci posta, betörőjét, a büntetett előéletű Csábi János személyében. Mint a nyomozás során kide­rült, Csábi megyénk területén Patakon. Ilinyben, Borsosbe- rényben és Diósjenőn is kö­vetett el társadalmi tulajdont károsító bűncselekményt. A nyomozók a tettessel tegnapi helyszíni kőrútjuk során Bor- sosberényben, a vegyesbolt­ban is jártak. Dolguk végez­tével egy idősebb asszony hangos siránkozására figyel­tek fel. Érdeklődésükre az asszony elmondta, hogy 21 napos unokája M. Istvánka megmerevedett, már-már ha­lálán van. A rendőségi gépko­csi Diósjenő helyett, Rétságra vette útját. Dr. Garai Magda gyermekgyógyász szakorvos életmentő beavatkozásának köszönhetően a gyermek job­ban lett. s megmaradásához minden remény megvan. akadt ember, aki dolgozzon. Emiatt várhatóan csökken majd a termésátlag. Igen el­hanyagolták a gazdaságban a gépeket. Rendetlenség volt az állattenyésztésben, szakszerűt­lenül takarmányoztak. Ezért elsősorban a termelőszövetke­zet elnökét, a gépműhely ve­zetőjét terhelte a felelősség. Alapos ellenőrzést tartottunk a termelőszövetkezetben, majd közgyűlést hívtunk össze, és ott mondtuk el tapasztalatain­kat. Azt javasoltuk a közgyű­lésnek, hogy ezer forinttal csökkentsék az elnök, és 500 forinttal a gépműhely vezető­jének fizetését. A tagság az indítványt megszavazta. Csak abban az esetben kapják meg az érintett vezetők visszame­nőleg a teljes fizetésüket, ha a tsz a gazdasági év végén eléri a tervezett jövedelmet és teljesíti a köitségszinteket. — Nyáron van a mezőgaz­dasági munkák dandárja. Ho­gyan dolgoznak most a párt- szervezetek? — Valóban sok munka vár ránk. Ezért csak rendkívüli esetben kerül sor értekezletre. Júliusban a pártszervezetek sem tartanak rendezvényeket. Ebben az időben más mód­szerekkel kell végezni a párt­munkát is. Inkább a közvet­len kapcsolatokkal helyettesít­jük a testületi munkát. Az alapszervezetek tagjai, vezetői a nyári munkák ellenére is fontos figyelmet szentelnek a vezetőségválasztó taggyűlések előkészítésének. Rendezik a pártszervezetekben a személyi és fegyelmi ügyeket. Az a célunk — fejezte be nyilatkozatát Batta elvtárs —, hogy a pártvezetőségek újjá- választása. a pártértekezletek után még tovább javítsuk a vezetés színvonalát, alkalmaz­va a jól bevált gyakorlatot. Az eredményes vezetésnek az lesz változatlanul a fokmérője, ho­gyan tudja elősegíteni a gaz­dasági fejlődést. G. E. Hatalmas szál, nagy, derék ember Mák László, a pataki Kossuth Tsz elnöke. Két éve még növénytermesztési bri­gádvezető volt a szövetkezet­ben, de közben széthúzás támadt a vezetőség tagjai között és szükségessé vált a felsőbb vezetés megerősítése. A tsz-tagság beléje helyezte bizalmát, és most ő szoros együttműködésben tagsággal és vezetőséggel igyekszik helyreállítani a pataki szö­vetkezet régi jó hitét. Aratás van már, a szövet­kezet Tóth Józsefre, az Ér­sekvadkerti Gépjavító Állo­más traktorosára vár, hogy a szomszédos Ipolyvecén vé­gezzen az aratással és beáll­jon a rendrevágóval a pata­kiak árpatáblájába. Az ara­tást ma elvégzi néhány gép. Van azonban a szövetkezet­nek olyan növénye is, amely sokkalta munkaigényesebb, és különösen ezekben a he­tekben szinte az egész falut mozgósítja. Ez a növény a szamóca. — Patakon új még a föl­dieper — mondja az elnök, amikor kocsiba ülünk, hogy körülnézzünk a határban. — Húsz hold telepítésünk van összesen. Van egy új faj­tánk, amely másutt talán nincs is a megyében.... Elhagyjuk a falut, diszlő búzák, gondosan megkapált krumpliföldek között érjük el a szövetkezet majorját, a major után pedig a dülőút két oldalán kitárulnak a szamócatáblák, elvétve-piros- ló gyümölcseikkel. — Ezen a kevéske húsz holdon is háromféle fajtát telepítettünk — mondja az így is lehet Egy gyors beruházás története Másfél évvel ezelőtt hoz­ták létre a Nógrád megyei Tanács Építőanyagipari Vál­lalatát. A cél egyrészt a pro­fil tisztítás volt, másrészt az, hogy szervezettebbé tegyék az építőanyag-ellátást. így került a vállalathoz a vízvá­lasztói, a tari kőbánya, és a pásztói kőfűrész üzem. A ta­ri kő könnyű fajsúlyú, és Ki­válóan fűrészelhető. A kőla­pokat az ország pékkemen­céinek burkolására használ­ják. Örökölt a vállalat egy komplett építő részleget is Szécsényben. Ez a terület ugyanis kiesik az állami és a szövetkezeti építőipar ható­sugarából, viszont a lakosság építési kedve itt sem kisebb, mint másutt. A vállalatnak az első év­re 7,6 millós tervet szabtak meg. A salakblokk-üzem fej­lesztése ekkor már folyamat­ban volt. Átvizsgálták a be­ruházási tervet, és úgy talál­ták, módosítani kell. Az ere­detileg elképzeltnél még kor­szerűbbé tehetik, az ütemet is gyorsítani lehet, és mind­erre nem is kell több pénz, mint amennyit eredetileg ter­veztek. Saját kivitelezésben sikerült is olcsóbban, a Kor követelményeinek jobban megfelelő salakblokk-üzemet létesíteniük, amit az idén áp­rilis 1-én már üzembe helyez­tek. Tavaly 210 családi ház építéséhez elegendő blokk ké­szült, az idén már 514 lakás számára készítenek falazó­anyagot. A beruházás, azon­kívül, hogy a nehéz fizikai munkától teljesen mentesítet­te a dolgozókat, egyben 63 százalékos termelékenység nö­vekedést is eredményezett. A bemutatkozás jól sike­rült, szervezőkészségből, lele­ményességből, helytállásból kitűnőre vizsgáztak a veze­tők és a dolgozók. Bizonyá­ra ezt mérlegelték az Orszá­gos Tervhivatal áprilisban itt járt képviselői is, akik arról érdeklődtek, hogyan lehetne még több salakblokkot elő­állítani. — Lehetne, csak pénz kel­lene hozzá, újabb beruházás — vélekedtek a vállalat ve­zetői. — Mikorra tudnának erről tanulmányt készíteni? — volt az újabb kérdés. — Hamarosan — hangzott a válasz. — Jó, várjuk — ezzel bú­csúztak. A hirtelen jött látogatás után azonnal hozzáfogtak a tanulmánykészítéshez. Kele­men János műszaki vezető­nek voltak már korábban is elképzelései a távlati terve­ket illetően. Most azután nem számított a műszak vé­ge, dolgozott, ahogy csak ere­jéből tellett. Elkészült a tanulmány, és tíz nap múlva már az Or­szágos Tervhivatal is elfogad­ta. Sürgősen kérték a beru­házási programot. Újra neki­láttak, május 27-én elkészült, június elején jóváhagyta az OT, é 10-én pedig a vállalat A régi önmentőkészülékek hasznosításáért A Nógrádi Szénbányászati Tröszt területén több mint tízezer, úgynevezett CO ön­mentőkészüléket alkalmaznak. A készülékeket két év után ki kell cserélni újakra, ami te­temes kiadást jelent. Eddig a lecserélt készülékek hasz- nisítását még nem sikerült megoldani. A tröszt vezetősé­ge most pályázatot hirdetett hasznosításukra. A javaslatok­ban ki kell térni a hordozó doboz, a csutorák és tömlők, valamint a készülék dobozá­nak hasznosításán kívül a benne található Hopkalit ka­talizátor, és aktív szén újra felhasználására. A jeligés pályázatokat szep­tember 1-ig várják a tröszt főmérnökének címezve. Ez­után kerül sor az értékelésre, mely szerint a két legjobb pá­lyaművet 1500, ill. 1000 fo­rint jutalomban részesítik, ami nem zárja ki, hogy a megoldást újításként kezeljék. &ettga-&£ttgana elnök, aki a parányi szamó­cabokrok közt Gullivernek tűnik a törpék országában. — A három fajta három idő­pontban érik. Ez lehetővé teszi, hogy a szedést keve­sebb munka erővel és folya­matosan végezhessük. Az első táblánál már elé­rett az eper. — Ez korai fajta — mon­dom. Az elnök nagy tenyerével alá nyúl egy bokornak és megemeli a lombleveleket. — Sharpless — mondja. — Ez érik legkorábban. Az első szedésért harminc forintot is megkaptunk kilónként. Sa- vanykásabb és apróbb szemű is, mint a környékünkön el­terjedt Madame Moutot. A Madame Moutot hatalmas, édes szemeket terem. Kiváló export-gyümölcs. Másik táblához érünk. Fürge asszonykezek szedik az idény végi nagy szemű gyü­mölcsöket, ahogyan ők mondják: a madám-mutit. Érdekes, hogy ők is felesben művelik és szedik, osztályoz­zák ezt a bogyósgyümölcsöt, de a környéken szokásos módszerrel szemben nem csa­ládonként, hanem munkacsa­patban, és a végén a jövede­lemből „mutyiznak”. Általá­ban az a vélemény az ilyen módszerről, hogy elmossa az egyéni érdekeltséget. Itt meg­szokottá vált, és maguk a ta­gok kérik, hogy munkacsa­patban dolgozhassanak. A ka­pásokat is családoknak oszt­ják ki, de munkacsapaton­ként művelik. Ez már pataki sajátosság. Az elnök tovább vezet. — Most pedig nézze meg a Senga-Senganat. Az egyik Heves megyei ál­lami gazdaságból szerezték a palántákat, és kísérletként termesztik. Csodálatos lát­vány tárul elénk. Noha a sza­móca-idény végén járunk, az erőteljes töveken tömegével mutogatja mérges-lila szülét a buján termő gyümölcs. Alakja és kemény tartása kí­sértetiesen hasonlít az erdei szamócáéhoz, csak ez a gyü­mölcs nagyobb és illatosabb. — Ízlelje meg — nyújt fe­lém az elnök egy mosolygós, nagyobb szemet. Nem omlik szét a szájban, harapni lehet. — Mint az ananász, vagy a sárgadinnye — mondom, és némi vad és fanyarkás íz ma­rad a számban. — Buján te­rem, mint a szőlők közül a direkttermők. — Kemény, erős szemek — mondja az elnök. — Szállí­tásra kiválóan alkalmas. .La­zább, vagy kötöttebb talajo­kon egyaránt megterem. Ezt a fajtát eredetileg egy német tudós állította elő. Annyi a termése, hogy az asszonyok nem győzik szedni. Hatvan mázsa is lejön egy holdról. S a szakmai beszélgetés egyszeriben átvitt értelmű be­szédbe csap át. felügyeleti szerve a Nógrád megyei Tanács VB. Üjabb nekirugaszkodás. Ké­szülnek a kiviteli tervek. Ter­vez a műszaki vezető, aki építész, tervez Dächer Béla igazgató, aki a gépészeti ter­veket vállalta magára. Köz­ben érkeznek már a megren­delt gépekre, berendezések­re a visszaigazolások. így is lehet hát! Ilyen gyorsasággal intézni dolgokat! Eddig általában hónapok teltek el, amíg tanulmány Ké­szült. újabb hónapok kellet­tek a jóváhagyáshoz. Sok időbe került, amíg a beruhá­zási program végigjárta a kü­lönböző szerveket. Aztán ké­szülhettek csak a kiviteli tervek. Most új szél fúj. Hét és félmillió forintot kap a vállalat újabb beruhá­zásra, a salakblokk-üzem io- vábbfejlesztésére. Saját kivi­telezésben készítenek el az az új gépek kivételével min­dent. Teljesen gépesítik a bányát, bővítik az alapanyag­tárolót. A keverő gépegység kapacitását növelik. A jelen­leg már üzemben levő prés­gépet házilag alakítják át na­gyobb kapacitásúra. Az érle­lés technológiáját szinte for­radalmasítják a szomszédos erőmű fáradt gőzével. Eddig 28 nap volt az érlelés. Tehát ennyi idő kellett, amíg a blokk szállítható lett. A jö­vőben csak két nap kell hoz­zá! Égy új csővázas szín is készül, megszűnik a salak- blokkgvártás szezonjellege. Lehetségessé válik a folya­matos termelés. T-.valy 210 lakás, jövőre 3200 lakas felépítéséhez ele­gendő salakblokkot készít a vállalat. Most megyénk két legnagyobb téglagyára, a szé- csényi, és a ludányhalászi együttvéve termel ennyi fa­lazóanyagot. A 7,5 milliós beruházás már a jövő év elején meg­kezdi a törlesztést. A gépek­kel indulni akarnak, ha esetleg még a kapcsolódó szo­ciális létesítményeken marad is simítani való. Az eddi­giekből, a tapasztalható leb kesedésből ítélve reális ez a cél. A fiatal vállalat újra oi- zonyíthatja életrevalóságát. B. J. — Van benne életerő — mondom. — Ez még a gyomot is ki­öli maga körül — teszi hozzá az elnök. — A tsz is akkor boldogul, ha van benne élet­erő. Nálunk a tagság szorgal­mas, iparkodó. — Az életerő önmagában kevés. — De hát az ember nem növény — mondja. — Az ember megtanulja a termé­szetet, tervet készít, látja a célt, az eredményt is. Mi is így küzdöttük le a szövetke­zet nehézségeit. Tudatosan, megfontoltan. Ma már re­ménykedünk, bizakodunk. — Szépnek ígérkezik a ter­més. — Még a tavaszi árpánk, amely másutt igen gyengén mutatkozik, sem marad el a többitől. Tizenkét mázsás ter­mést várunk. De hát mély­szántásba és nagyon korán, szakszerűen vetettük. És a szamóca sem megvetendő. — Húsz hold — mondom és számításokat végzek. — Holdanként 15 mázsa termést és összesen 270 ezer forintos bevételt terveztünk. Mit gondol, hol tartunk? — Már elérték a tervet. Hamiskásan mosolyog. — Elértük. Nyolcszázezer forint eddig a bevétel szamó­cából, és a holdankénti termés megközelíti a negyven má­zsát. Meg is jött a telepítési kedv. Dolgozik az életerő, akárcsak itt a Senga-Sengana. A szövetkezet végre megtalál­ta a főprofilját ___ L akos György

Next

/
Oldalképek
Tartalom