Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-30 / 179. szám
4 rOGR äd 1966. július 30. szombat AZ OLVASÓK Csehszlovák gyerekek Pásztón A pásztói 2. sz. iskola úttörőcsapata 30 csehszlovák munkásgyermeket lát vendégül három hétig. A cseh fojtások szülei a Pohronské Strojáme dolgozói, akik viszonzásul pásztói úttörőket táboroztatnak a Tátrában. A táborozás sikerét lehetővé tette, hogy a pásztói gépjavító állomás, állami gazdasági és a MÁV vezetői segítettek, Pásztón is kellemes, kényelEgyüttes erővel».. Ceteden községfejlesztésből készült el mintegy 80 ezer forintos költséggel az új, szép kivitelű halottasház. A kivitelezés közös összefogással készült Nádasdi Imre vb-elnök, és Simon B. István elnökhelyettes sokszor komoly nehézségek árán tudták csak megszerezni a szükséges építési anyagokat. A termelőszövetkemes szállást biztosítani a vendégeknek. A segítőkészség szép példáját adta a Béke Termelőszövetkezet vezetősége azzal, hogy jól dolgozó tagjait anyagi támogatásban is részesítette. A pásztói üzemek abban is segítenek, hogy a csehszlovák pajtások megismerkedjenek a környék nevezetességeivel. így Galyatetőn, Bujákon és Hollókőn is látogatást tesznek. Több olvasónk érdeklődésére közöljük, hogy személygépjárművezető részére csak üzemanyag-megtakarítás tűzhető ki prémium-feladatként. A prémium mértéke az országos üzemanyag-norma telje-, sítése esetén a dolgozó havi alapbérének 5 százaléka lehet. Ezenfelül a vállalati szinten Köszönetét mondok... Ezúton szeretném kifejezni hálás köszönetemet a Salgótarjáni Kórház Belgyószászati II. osztálya orvosainak, különösen Molnár doktornőnek, a főnővémek, valamint a többi osztályos nővérkének, akik visszaadtak az életnek. Ugyanis július negyedikén súlyos agyvérzéssel szállítottak osztályukra, s ők mindent elkövettek azért, hogy felépüljek és újra családom körében kerülhessek. Kívánom, hogy gyógyító munkájukat továbbra is sok siker koronázza. Berki Ármin Salgótarján üzemanyag-felhasználásban elért megtakarítás 50 százaléka ugyancsak felosztható a személy-gépjárművezetők között a megtakarításban való részvétel arányában. A prémium összege a dolgozó alapbérének 20 százalékát a prémiumfeladat túlteljesítése esetén sem haladhatja meg. A TSZ-TAG NŐK SZÜLÉSI SZABADSAGÁRÓL Több olvasónk juttatott el hozzánk érdeklődő sorokat az 1966 július elsején hatályba lépett, a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó társadalom- biztosítással kapcsolatban: A tsz-tag nőket hány hét szülési szabadság illeti meg, és hogy történik az elszámolása? Kérdéseikre az alábbiakban válaszolunk: Az 1003/1966. (II. 13.) Korm. határozat széles alapokra helyezte a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási szolgáltatását. Különösen jelentősek a szülő nőkre vonatkozó rendelkezések. Eszerint a tsz-ben tagként dolgozó nőket húsz hét szülési szabadság illeti meg. A szülési segélyt a szövetkezet fizeti, mégpedig azoknak a nőknek, akik a közös munkában az előző évben legalább 150 munkanapot dolgoztak, a szülési szabadságuk idejére az előző évi átlagos részesedésük arányos részét kell folyósítani. Ennél kevesebbet dolgozó szülőnőnek (ha legalább 100 napot dolgozott) a szülési szabadság minden hónapjára az előző évi átlagos havi részesedésük 75 százalékát kapják. A szülési segély legkisebb összege napi 30 forint. Dr. Kiss Sándorné csapatvezető / Gépjárművezetők prémiuma Új az óra, mégsem jár zet jó hozzáállással a fuvarozásban vett részt, míg Mag Béla a kőműves, Csörge Bálim az ács, Tóth Gyula az asztalos és Koós Elemér az egyéb szerelési munkák mintaszerű ösz- szehangolásával érték el azt, hogy határidőre készültek el a munkálatokkal. Szorgalmukért mindnyájukat dicséret illeti, melyet a műszaki átvétel során a bizottság is így fogalmazott meg. Dr. Bártfal Miklós Cered Feleségem új karóráját egy évvel a vásárlás után —, a múlt év augusztusában —, javításra vittem be a salgótarjáni vasútállomással szemben levő órajavító Ktsz-be. A javítási munkáért 86 forintot fizettem. De még haza sem értünk vele, már útközben többször megállt. Legközelebbi salgótarjáni tartózkodásom idején újból bevittem az órát a fenti boltba, amikoris közölték, hogy a hajszálrugó olajos, összetapadt, éteres mosásra van szüksége. De meg is várhatom. Így is történt, csak az óra ezután sem lett üzemképes. öt-tíz percnél tovább nem halad a mutatója. Nemrég feleségem tett próbálkozást az órásoknál, hivatkozva a fenti hibára, de a jótállási jegyet már vissza sem adták. Legnagyobb ámulatomra ugyanazzal a hibával most is 86 forintot kértek volna a javításért, de mivel ezt az összeget sokalltam, elmondtam, hogy már hányadszor vagyunk itt a szerencsétlen jószággal eredménytelenül. Erre közölték velem, hogy „hol vannak már azok az alkalmazottak, akik javí- toták”. Kértem a panaszkönyvet, azt sem adták oda, hanem azt mondták: írjak a Budapest, Liget utca 2-be, de úgyis kár strapáim magam! Ez viszont gondolkodóba ejtett, s azon tűnődöm, mi is lehet az órások kátéeszének feladata? Szfics István Dorogháza 23 Ez már sok volt, ez annyira szívből jött igazságnak hangzott, hogy a nyakát va- kargató öreg Bársony a lényeggel is kénytelen volt előrukkolni. — És... és senki, egy... formás, helyes kis feketerigó se járkál újabban hozzá? — Lacihoz? Ugyan. Pedig direkt jót tenne neki, ha járna. Meggyógyulna a lelkem. — Hogyan? Beteg? — Beteg. — Mi baja? Mit mond a doktor? — Doktor? Mit tud a bajához egy doktor? Szívbeteg. Szerelembeteg. Se szól, se eszik szegény. Olyan beteg, hogy napvilágnál is a holdat nyalná. — Ne tessék mondani. — Ajaj. Lídia tudja. Lídia prakszisból beszél. Lídia szerelmi ügyekben professzornak számít. — Igen? Ja persze...! — jutott eszébe az öreg Bársonynak a ténsasszony viharos múltja. — Hát akkor... én mennék is. Nékem itt semmi keresni valóm. Isten megáldja, ténsasszony. — És Laci? Mit mondjak neki? — Semmit. Mert... az a Csillik László, akit én keresek — magyarázta az öreg Bársony — egy szoknyabolond. Ahány ujja, annyi babája. No, köszönöm a hozzám való türelmét. Minden jót, ténsasszony. Azzal mutató ujját a kalapja iránt lökte, és már indult is kifelé, de a pletykaéhes ténsasszony utána kiáltott: — És a lakókönyv? A lakókönyv mire való, api? Az öreg Bársony megtorpant. — Lakókönyv? — Persze! Abban minden benne van. Apja, anyja neve, született ekkor meg akkor, egyszóval... minden benne van. Nyomban ezután egy kiáltás következett. Egy hatalmas, minden zugot betöltő vadászkürt-futam: — Richárd! Ricsikéin! A kiáltásra egy vézna, hegedű-fejű kis figura termett a tornácon. Kezében seprő és lapát. Nyakában vadzöld, bakáig érő kötény. Nyilván a szobaurak szállását volt kial- mozóban. — Igen? Parancsolj, szivi — fuvolázta előrenyújtott nyakkal. — A lakókönyvet! — Igen, a lakókönyvet. Máris hozom. A mázsás testsúlyú „szivi’’ ismét az öreg Bársonyhoz fordult: — A férjem — közölte. — Most lesz öt esztendeje, hogy a kezemmel megajándékoztam. Egyébként művész a drágám. Festőművész. Még Pestről, a fénykoromból imád. Maga is szólítsa művész úrnak. — Aha! — pillantott jelentőségteljesen a tornác bibliai tárgyú pingálmányaira az öreg Bársony. — Művész a férje. A ténsasszony legyintett: — Ez semmi — szólta le a tornácfal áhítat-gerjesztő jeleneteit. — Ez csak rutin, időtöltés műve. Olajban nagy, olajban verhetetlen a drágám. Egyébként — nyomta meg a szót — bor és pálinka ellenében is fest. Maga is rendelhetne tőle egy szentképet, api. — Nem megy. Nem engedi az elvem. — Miért nem? — A hitem miatt. Ugyanis... református vagyok. — Ö, számít is az! Azt mondom én, azt mondja magának Lídia, api... Az érvelés abbamaradt, mert erre már — tenyerén a jókora lakókönyvvel — elő- sompolygott a művész úr. — Parancsolj, szivi! — mondta. — Lenne még egyéb kívánságod is? Mire a „szivi”: — Semmi — mondta. — Eredj, passziózz csak. Éld ki a mindent megszépítő hajlamaidat, drágám. Ezzel el is intézte a művész urat, és nyomban felütötte a lakókönyvet. — Itt van, ez kell magának — állt meg hurkás mutató ujja a lap közepén. — Ez majd felokosítja, api. Igaza is lett. Annyira igaza, hogy az öreg Bársony alig pillantott a könyvbe, és alig futotta végig Laci kalligrafikusán írt adatait, nyomban megtánto- rodott, és eldadogni is alig bírta: — <3 az! Mégis ő! Hát ezért, hát.. . persze, hogy persze... Tanulta, megörökölte, szakmája neki a marha. — Marha? Ki a marha? — csípte ki a teljesen zagyva Sagyogásból az egyetlen felfogható szót a ténsasszony. — És egyáltalán! Mi van magával ? — rázta vállon az öreget. — Csak nem a ... guta kerülgeti? Mit ijesztget itt, api? Samu bátyánk nagynehezen megemberelte magát: — A guta? Engem? — nevetett fel. — Ellenkezőleg! öröm ért! Akkora öröm, hogy a ténsasszony... tíz liter barackpálinkát kap tőlem, ha sikerül végbe vinnem, amit az eszem sugallt az imént Mert... úgy nézzen rám: sugallatom volt, szózatot hallottam. Ezt meg ezt tedd, és így meg így. Érti ezt maga? Érti a fenét! De sebaj! A pálinkára számíthat. Cviki puszi és köszönet magának, ténsasszony. Azzal elmasírozott a fila- góriátől. Gondosan, kihúzott derékkal és ugyancsak csikorgatva az udvar gyöngykavicsát. A ténsasszony csak nézte, nézte, majd a keresztje után kapott, csókot nyomott rá, és hideglelősen suttogta: — Jézus a tengeren! Ez... megbolondult. S, hogy lelki egyensúlyát végkép helyreállítsa, akkorát húzott a borosüvegből, hogy ándungját egy vérbeli szeneslegény is megirigyelhette volna. Pedig dehogy is bolondult meg, csupán az ügy összefüggéseihez talált kulcsot az öreg Bársony. Am, hogy mire jött rá, és hogy Kati bot- rámkozására és bosszúságára miért vette otthon elő. és miért rikoltoztatta késő éjszakáig még a tárogatóját Is, az csak másnap reggel derült ki. (Folytatjuk) TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK CSALÁDI PÓTLÉKÁRÓL, BETEGSÉGI SEGÉLYÉRŐL Olvasóink kérésére közöljük, hogy a betegségi segélyt a termelőszövetkezet folyósítja, amelynek összegét a beteg tag előző évi, egy hónapra eső, átlagos részesedése alapján kell megállapítani. Nagyobb segélyt kapnak azok, akik az előző évben legalább 250 munkanapot dolgoztak. A segélyezés egy évig, gümőkór esetén két- évig tart. Amennyiben a beteg tag előző évben nyolcórás munkanapban számítva nem dolgozta le a 250 munkanapot, akkor betegségi segélyt annyi időre lehet csak folyósítani, amennyi ideig az előző évben a közös munkában részt vett. A segély napi összege az egy napra eső részesedés 50—75 százaléka, amelyet a közgyűlés határoz meg. Ez év július 1-től a családi pótlék összege is emelkedett. A családi pótlék két gyermek után is jár 14 éves életkor betöltéséig. Családi pótlék összege gyermekenként hetven forint. Családi pótlékra az a tsz-tag jogosult, aki az előző naptári évben Utasok Néhány év alatt kétségtelenül sokat javult a Karancs völgyének autóbuszforgalmi hálózata, és ezért elismerés illeti az AKÖV-öt. Lenne azonban egy probléma, amit több utastársam nevében tolmácsolok. Miután Karancslapujtőn lakom, nem ritka budapesti elfoglaltságom miatt olykor csak a 23 óra 15 perces vonattal érkezem Salgótarjánba. Akkor pedig már egyszerűen nem tudok hazamenni. Három lehetőség van ilyenkor. Vagy felkérezkedem a Kányás felől, éjfélkor Salgótarjánon keresztül haladó bányászjáratok Válaszol az illetékes: 120 (nők legalább 80) munkaegységet teljesített. • M. J. olvasónk kérdésére közöljük, hogy a családi pótlék szempontjából a vérszerinti gyermeken felül a mostoha, örökbefogadott, nevelt gyermek és unok* is gyermeknek számít. Az egyedülálló nő egy gyermek után is jogosult családi pótlékra. H. I. levelében pedig azt kérdezi, hogy a tsz-tag mikor jogosult testvére után családi pótlékra az új rendelkezés szerint? Közli azt is, hogy mindkét szülőjük meghalt, és tízéves testvérét saját háztartásában látja el. Illetékes helyen azt közölték vele, hogy a testvér után családi pótlék nem jár. A most megjelent rendelkezés valóban azt mondja, hogy a termelőszövetkezeti tag testvére után családi pótlékra nem jogosult. A rendelkezésnek ezt a szabályát olvasónk esetére nem lehet alkalmazni, mert az új jogszabály ^azt is kimondja, ha a gyermek mindkét szülője meghalt és a testvért — mint nevelt gyermekét — a termelőszövetkezeti tag tartja el, jogosult a családi pótlékra. Olvasónkat tehát illetékes helyen nem teljes pontossággal tájékoztatták. gondja valamelyikére (amely nem köteles megállni és sokszor nem is áll meg), vagy késő éjjel 9 kilométert gyalogolok. A harmadik verzió: a vasúti váróteremben tölteni az éjszakát reggel 6-ig. A nap 24 órájának minden érkező vonatjához van buszjáratunk. Valamelyik bányászjárat bekapcsolásával ezt az egyetlen fehér foltot is fel lehetne számolni. Mert igaz. hogy gyalogolni jő •- de csak ha nem kényszerbe tesszük! T. Sándor K.-lapujtő Nem a GELKAN múlott... A Nógrád 1966. július 2-i számában megjelent „Meddig tart még téli álmod ... c. cikkével kapcsolatban — a kivizsgálás után — az alábbiakban válaszolunk: A cikkben szereplő tévékészülék javítására a Salgótarjáni GELKA szervizhez csak 1966. július 14-én — tehát a cikk megjelenése után — érHírlappavilon kezett levélbeni megrendelés. Ennek alapján a szerviz július 17-én a helyszínen végezte el a javítást. Megjegyezzük, hogy a szervizhez korábban a nóg- rádszakáli tévé javításával kapcsolatos megrendelés nem érkezett. Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, Budapest szállítása Július másodikén közöltük a Budapest—Vidéki Postaigazgatóság válaszát „Cikkünk nyomán . .. cím alatt. Most pár sorban arról tájékoztatták lapunkat, hogy felsőbb szervüktől kapott értesülés szerint Salgótarjánban a megyei tanács elé tervezett hírlappaÍ dítő ital Július 12-1 számunkban „Ha itt maszek volna” címmel arról írtunk, hogy a pásztói fürdő büféjében vasárnap nem volt választék üdítő italokból. A Nógrád megyei Szikvíz- és Seszipari Vállalat arról értevilon elkészítése 1966 júliusára van ütemezve, tehát várható, hogy a gyár erre az időre le is szállítja. Így nem ’átják szükségét annak, hogy a vasútállomás mellett levő hírlappavilont áthelyezték, vagy az igényeket csak kevésbé kielégítő hírlapállványt helyezzenek el a megye tanács elé. választék sítette lapunkat, hogy bár mindhárom szikvíz üzemében — így a pásztóiban -s — hathét féle választékban készül üdítő ital. de ennek ellenére, csak az Utas üdítő italra küldenek megrendeléseket a büfék vezetői. HIRDESSEN 4 N
