Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-26 / 175. szám
4 T^ÖGR Ä D 1966 július 26. kedd A ma pedagógiája az életre nevel Jövőre is megrendezik az Országon Pedagógiai Június végén, tíz napon keresztül tartott nyitva a pedagógusok Fáklya klubjában, az Országos Pedagógiai Kulturális, Űjítási és Műszaki Fejlesztési Kiállítás. A pedagógus újítók helyzete különleges, hiszen munkájuk eredményeit nem lehet forintban, vagy százalékban mérni, azonban minden egyes olyan műszer, vagy szemléltető eszköz, amellyel a tanulók jobban megértik a tételeket, fejlesztik gyakorlati érzéküket, a későbbiek során többszörös hasznot hoz. Az oktatás gépesítésével kapcsolatos probléma sok pedagógust és műszakit foglalkoztat. Az oktatásban ts érvényesíteni kell a takarékossági szempontokat a hatékony módszerek keresésével, a minőségi követelmények teljesítésével. A gépek feltétlenül az oktató nevelő munka színvonalát fejlesztik. A pedagógusok újítómozgalmának jelenlegi helyzetét és jövőjét, jelentőségét dr. Nagy Sándor, a Művelődés- gyi Minisztérium osztályvezetője nyilatkozatában is hangsúlyozta: — A pedagógusok körében csak 1950 óta beszélhetünk újítómozgalomról, azonban az azóta eltelt idő alatt komoly eredményekről számolhatunk be — mondotta. — A benyújLjítási Kiállítást tott újítási javaslatok száma a múlt tanévben 766 volt, kísérletre, megvalósításra elfogadtak 353-at, megvalósult 261. A kifizetett újítási díj ebben az évben 340 400 forint volt. És ami igen örvendetes: az újítómozgalom iránt változatlanul nagy az érdeklődés, s ez biztató a jövőt illetően is. A jól szervezett, sokoldalú kiállítás több csoportosításban mutatta be pedagógusaink, és a taneszközök korszerűsítésével foglalkozó szakembereink munkáit. Láthattuk — többi között — a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium iskolamúzeumának művészet- történettel foglalkozó makettjeit. Egy másik csoportosítás fogta össze a pedagógus újítók munkáit. Láttunk itt dinamikus jellegű, több elemből összeépíthető eszközöket, a frontális tanulókísérletek eszközeit. Bemutatták a nyelv- oktatáshoz használt didaktog- ráfot, Csigó Tibor praktikus nyelvtani síntábláit, a demonstrációs és tanulókísérleti felszerelést a gimnáziumok mechanikai tanításához: a száz gyermek oktatásának és ellenőrzésének ellátását szolgáló audio-vizuális tanítógépet, stb. Egy újabb csoportosítás foglalkozott a Munkaügyi Minisztérium szakmunkásképző intézetének szemléltető eszközeivel. Képviseltette magát még az Iparművészeti Vállalat, a Színházak Központi Műtermei és a Filmtechnikai Vállalat, a Tankönyvkiadó és az Iskolai Taneszközök Gyára is. A tapasztalatcserének beillő kiállítás anyagának széles körű felhasználására az új tanévben, reméljük, sor kerül. Akik nem látták, vagy esetleg nem tudtak megfelelő anyagot gyűjteni munkájukhoz, a szervező bizottságon keresztül változatlanul megkaphatják a kiállított tárgyak esetleges leírását, adatait. A pedagógus újítómozgalom további fejlesztését szolgálja az is, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, ebben az évben szintén meghirdetik a pedagógus újítási pályázatot. Célja, a gyakorlati oktatáshoz minél több korszerű szemléltető eszköz kidolgozása. A pályázat értékelésére 1967. december 31-ig kerül sor, a tavalyi 20 000 forint helyett ez alkalommal összesen 40 000 forint pályadíjat tűznek ki. Reméljük, hogy megyénk pedagógusai szintén nem maradnak ki ebből a nagyszerű, termékeny, eredményeket jelentő tevékenységből. Himer Zoltán Versenyeznek a földmuvesszövetkezetek dolgozói A IX. pártkongresszus tiszteletére a földművesszövetke- aefek dolgozói is versenyvál- lalásofcat tettek. Nemcsak a gazdasági feladatok, a tanulás, a kulturális rendezvények szerepelnek a vállalás-listán, hanem a „szocialista brigád” és a „kiváló bolt” cím elnyerése is. A szécsényi földművesszövetkezet dolgozói versenyre hívták a megye valamennyi szövetkezetét a címek elnyerésére. A szécsényi vas-műszaki bolt dolgozói, akiket kiemelkedő munkájukért már eddig négyszer tüntettek ki a „szocialista brigád” címmel, és elnyerték a bronz plakettet, januárban arra tettek ígéretet, hogy az év végéig 101 százalékra teljesítik forgalmi tervüket. Júniusban már módosították vállalásukat és november 30-ig teljesítik elhatározásukat. A szécsényi eken kívül a balassagyarmati földművesszövetkezeti bolt dolgozói, valamint a salgótarjáni központi iroda könyvelési csoportja nevezett be a „szocialista brigád” cím elnyeréséért indított, kongresszusi versenybe. w\ Kati számára már az is nyugtalanító rejtély volt, hogy apja és Laci ismerik egymást, harapós, jobbra célzó és balra ütő huzakodásukból pedig mit vélt kiérteni? Hogy Laci békülni akart, utána járt. egész a park kerítéséig jutott, csak elijesztették. Apja volt a tettes, a javíthatatlan tréfacsináló. Nyilván valami pokolian otromba trükköt csinált, úgy ijesztette el. Elijesztette? Megvadította! Ahogy az imént is cselekedett! Addig heccelte, szurkálta, hogy Laci se volt rest és visszadöfött. Hogy pontosan kire és mire célzott, az nem világos. De úgy látszik: őt is érinti, amit mondott, különben nem nézett volna rá olyan gúnyosan. így Kati. A kiborult Laci pedig: — Nyomás, kotródjunk innen —, gondolta. — Rongyember vagyok, bemocskoltam, a becsületében bántottam meg Katit. Jogai sír, mérgében sír. Azt se csudáinám, ha megint orron kapna, vagy szemközt köpne. El innen, öregem. És el is farolt, a kofákkal kezdett jegykezelés ürügyén jópof áskodni. Holott ha marad, vagy legalább visszásán- dit. furcsa látványban lehetett volna része. Az' elképedt, saját vermébe esett Bársony Samun mulathatott volna, aki az ülésről is csaknem leszédült, és tátogatni, pillogatni is alig tudott, amidőn Kati szemében —, mint hitte — a szégyen és a megbánás könnyeit meglátta. — Te... te sírsz? — fordult Katihoz. — Hagyjon. — Sírsz, látom, hogy sírsz. Mi bajod, Kati? — Semmi. — Akkor mér’ sírsz? — Mi gon ja vele? Bogár ment a szemembe, és kész. Majd kipislogom. Azzal Kati elfordult, és durcés vállrándítással inkább az elmaradozó mezőket választotta beszélgető társnak. Ez kellett csak, ez az elfordulás, hogy az öreg Bársony is csaknem sírva fakadjon. Felbőszültében. Hogy... gebedne meg az a bitang, pemahajder jegyli- kasztó ott! Vemének diót a csontjaival! Ügy látszik: mégse a levegőbe beszélt, csak megkapta, amire fogadást kötött. Különben miért fordult volna el Kati? Miért rettegne az ő aggódó, miatta nyugtalan apai tekintetétől? Sírná pedig nyilván azért sír, mert préda —. egy nyikhaj nőcsábász prédája lett. aki nem is titkolja, sőt: dicsekszik vele, hogy dobta már Katit, túladott rajta, öt ugyan nem hatja meg a könnyeivel. És mindezért — a jóreggel- lét ! — ki a felelős? Ki miatt lett Kati egy cégéres gazember áldozata? Miatta! A vén, ügyefogyott Bársony Samu miatt! Ha idejében szól neki. ha fennhéjázásában nem nézi poloskának a kalauzt, biztos vigyázott volna magára Kati. De nem! Bársony Samu — amilyen nagyra van a híres eszével — egyből elintézettnek vélte a kalauzt. Még arra se tartotta érdemesnek, hogy megemlítse Kati előtt a ravasz, kert alján kuncsorgó szélhámost. Mert... ravasz, agyafúrt a nyomorult és a képmutatásban is jeles. Megjátszotta — és micsoda sikerrel! —, hogy még látásból se ismeri a teheneket hajkurászó Katit. Holott lesett rá. Dehogy is halra — Katira vetette ki a horgát, azért ólálkodott a kastély mögött. De... korán röhög, korán hiszi, hogy „volt szerencsém, bőghetsz angyalom”, csak ügy büntetlenül tovaroboghat. Ö, nem pofont és nem is farba rúgást kap. Annyira még mérgében sem veszti el Bársony Samu a józan eszét, hogy itt az autóbuszban, mások szeme láttára csináljon cA osmd tava A három „hulla” Gaxai Ági, Simon József és Sebestyén Zoltán. — Ki kell deríteni, ki a gyilkos? — mondja az egyik, Garai Ági. Folyik a „bűnügyi nyomozás”- A „bírósági tárgyalás” délután négy órakor lesz. Itt állunk a Horn Miklós főtéren, amelyet tréfásan a táborparancsnokról neveztek el, balról a Csitrik, jobbról a Rendőrség sátra. De különös dolog: a „hullák” élnek! Különben, miért lenne az: ez csak játék! Tizenkét hold víz A Bánki tó — 12 katasztrá- Iis hold vízfelület — 200 méterre terül el a tábortól. Tre- nyik András kabinos tájékoztatása szerint legnagyobb gánüdülő öregbíti Bánk jó hírnevét. (Szegény a propaganda, pedig közel van Budapest. Pár évtizeddel ezelőtt a fővárosi színházi világ színe-javának volt nyugalmas pihenője a tó környéke. Ma nem említi prospektus, Bánk és a környező falvak üzleteinek ellátása sem a legmegfelelőbb a vendéglátásra. Pedig a tóban rejlő idegenforgalmi lehetőségeket ma is érdemes lenne, az eddigieknél fokozottabban kihasználni, hiszen még nem merült feledésbe a Bánki tó, most is népes a környéke. A KISZ-tábor két hétre ütött tanyát a parton, lakói — 110 leány és fiú — a budapesti, VIII. kerületi Széchenyi Közgazdasági Technikum diákjai. Múlt nyáron Balatongyörökön táboroztak. Miklós főtér szomszédságában, központi helyenA program — természetesen — nem merül ki az étkezésben. Mégcsak a „bűnügyi nyomozásban” sem. — Van zene, meg minden, Szécsi Bandi, Sebestyén Zoltán gitározik, a többiek énekelnek. A kis Horváth Kati ugyancsak szép karriert futott be rövid idő alatt, anyakönyvvezetővé lépett elő. — Esküvőt játszottunk, a társadalmi ünnepek rendezését gyakoroltuk — magyarázza. Mi még a program? Rengeteg játék — és a tó. Meddig ér a Vim Street? A Vim Street a tábor főutcája, húsz sátor övezi- Az Aszlalifoci a Vim Streeten mélysége öt méter. „Hajóparkja” egy vas- és egy mentőcsónak. A község kezelésében lévő strandon május 15- től szeptember 1-ig tart az idény- Partján egy Horgásztanya, a községbeai két mapaftáüiát. Azzal csak Katinak ártana. Tán még világgá is kergetné, mert a szégyenét ütné dobna. A lyukában vagyis az autóbusz vállalatnál kell farkon kapni a rókát. Farkon kapni és meg is szutyogtaitni a fö- löttesei előtt. Azzal. hogy szélhámos házasságot ígért, és most a csillagokat is letagadná az égről. Vagy... nem bemártást, de ügyvédet és bíróságot kíván meg az ilyen természetű panasz? Meglehet. De annyi szent, ha még oly ravasz is a kalauz úr, kamatostól fogja visszakapni a kölcsönt. Az anyja tejét is megkeserüli, ha Bársony Samu amúgy magyarosan akcióba lép. így pedig Bársony Samu. — Te Kati —, fogta vissza leszállás után váltig duzzogó lányát. — Hogy vagytok vele? Meddig mentetek el a picsi-pacsiban ? — Kivel? — A megrontóddal... Mindent megkapott? Kati elszömyedt és úgy nézett apjára. mintha az öreg Bársony meghibbant volna: — Kicsoda? — Hát... ő. Az a nyomorult kalauz ott. Nem az én hibám, hogy a nevét se tudom. — Az enyém se! — futotta el Kati arcát a harag és a szégyen vöröse. — Az enyém se, hogy... apus azzal a próbált eszével. .. hülyeségeket beszél. Azzal se köszönt, se intett. csak el onnan, és bele a vásártér fortyogó, emberfej- buborékos üstjébe. (Folytatjuk) — ízlik-e Balaton után Bánk? — Igen — kiabálják. — Az ember megsüketülhet a csendtől, az a legjobb. Tojáspörkölt, meg minden Furcsamód emlegetnek itt egyébként mindent. Legfőképpen a politikai gazdaságtant- Miért éppen azt? Merthogy a táborparancsnok, Horn Miklós „civilben” a politikai gazdaságtan tanára. S ha a tantárgyat nem is mindenki szereti, az általa készített tojáspörköltet annál jobban. Ma ugyanis a táborparancsnok a konyhafőnök. Nyolctagú brigád készíti az ebédet, végzi a tálalást. Naponként váltják egymást. Ott áll a hatalmas ebédlő-sátor a Horn A mezőgazdaság gépesítése lényegesen megkönnyíti a dolgozók munkáját, de növeli a baleseti forrásokat is. Mivel egészségügyi kérdésekben szinte már megdönthetetlen tantétel a „megelőzés” fogalma, ezért a mezőgazdaságban végzett munka során is alkalmazni kell a megelőzést, a felkészülést. A gépekkel végzett munka során előfordulhatnak apróbb-na- gyobb sérülések. Cséplés közben, főleg az úgynevezett „etetés” műveleténél elég gyakoriak a balesetek. Az óvórendszabályok betartása esetén persze a minimálisra csökkenthető azok száma. Viszont nem közömbös, mi történik a balesettel, még aránylag apróbb sérülések esetén is, hiszen a gyógyulásnál igen sok függ attól; milyen módon és milyen körülmények között történt meg a seb legelső ellátása, bekötözése. Az esetleges sérülések ellátásához kötszerekre van szükség. Ezt az előírt, könnyen elérhető helyen tárolt, mentőláda biztosítja. Ezért megfelelő időben történjék gondoskodás arról, hogy a gépegységek kellő módon feltöltött, ollóval is ellátott mentőládával rendelkezzenek. Az elhasznált kötszert elején foldbefűzött árboc, az árbocon Virnes dobozt zörget a szellő. Ebben az utcában lakik a Vimes brigád, onnan kapta a nevét. A tábor különben 12 csoportra oszlik: a Páncélos, avagy mire jó az ágyútalp, a Vimes, a Csitrik, a Mákvirágok, az Angyalok, a Csordaszellem, az Ökörszem, a Va- dóc, a Bogyók, az Aranyfiúk, a Sztárok és a Robinsonok brigádra. Délutánonként a lányok belefekszenek a csónakokba, ügy lehet jó barnára sülni. A csónakokat ringatja a víz, de ők nem igen figyelik a locsogást, nevetnek a merengőkön. — Meddig és a Vim Street? — A jövő nyárig — mondják. Nyár közepe van, 30 Celsius fok. De ők már a következő nyárra gondolnak. Tóth Elemér azonal pótoltatni kell. Nem közömbös az sem, hogy ki végzi az első segítség nyújtását. Arra keil törekedni, hogy lehetőleg olyan személy foglalkozzon a betegekkel, aki tanfolyamon kiképzést nyert. (Első segítség nyújtó tanfolyamokat a Magyar Vöröskereszt szervez.) Balesetkor a legelső feladat a balesetest eltávolítani a baleseti forrás közeléből, szükség esetén lefektetni, levegőről, vízről gondoskodni, a sebkötözést elvégezni, s a sérülés fokának megfelelően orvoshoz küldeni (soha sem egyedül, mindig kísérettel!), vagy pedig orvost, mentőket hozni lehetőleg gyorsan. Soha ne tegyünk olyan intézkedést, és ne végezzünk olyan beavatkozást, ami a beteg ártalmára lehet! Eszméletlen beteg szájába ne öntsünk folyadékot! Azon legyünk, hogy a balesetet szenvedett személy minél előbb orvosi ellátásba vagy kórházi kezelésbe kerüljön. Végül ne feledkezzünk meg a törvényesen előírtak alapján a megtörtént baleset szabályszerű bejelentéséről sem! Dr. Szálkái Géza a KÖJÁL higiénikus ormsa
