Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-26 / 175. szám

I NÖCR A ti 1966. július ?6. kHd Vonják vissza az amerikai katonákat Vietnamból PEKING rikai népet, vajon döntött-« ... , . , , Az Oj Kína hírügynökség már arról, hogy bíróság elé A dei-vietnami harcok ne- vaS£rnapi jelentése szerint állítják a foglyul ejtett ame­gszak-Vietnammal határos rikai pilótákat? három kínai tartományban VÁLASZ: Nincs per kilá­a tásban. KÉRDÉS: Kérjük, közölje logosok között a demilitari­NEW YORK Mint az AP és az AFP köz­li, a Columbia Broadcasting System amerikai rádió-tele­SAIGON (MTI) :tnami vessége a legutóbbi néhánv napban enyhült, hétfőre vir­radó éjjel kisebb csatározá- Ragygyűléseket tartottak sok voltak a felszabadító erők vietnaml nép iránti szoildari. es az amerikai tengerészgya- tás kifeJezésére. logosok kozott a demilitan- zált övezettől délre. A szem­benálló egységek között va­sárnap este megszakadt a közvetlen kapcsolat, de el­szaka hallatszottak. Az amerikai légierő Kérjük, velünk, véleménye szerint milyen feltételek mellett le­hetne helyreállítani a békét Vietnamban, válaszát igen nagyra értékelnénk. VÁLASZ: Az amerikai kor­mány csapatokat küld Viet­namba, barbár háborút visel szórt lövöldözések egész éj- v{z;,5 társaság választ kapott “ Ho Sí Minh elnöktől két kér­tevé- désre. Az AP ismertetése sze- kenységét Észak-Vietnam fe- rint a CBS társaság kérdései a vietnami nép ellen, óriá-:i lett korlátozta egy tájfun kö- és Ho Si Minh elnök rövid szenvedést, pusztulást és ha- zeledése és a légköri viszo- távirati válaszai a következő- Iáit okoz. Az Egyesült Álla- nyok megromlása. Valószínű, képpen hangzottak: mok szüntesse be az agresz­hogy az amerikai bombatá- KÉRDÉS: Kérjük, tájékoz- sziót és vonja vissza katonáit madások lelassulása néhány tasson bennünket, hogy mi Vietnamból, s akkor, a béke napig eltart. tovább tájékoztassuk az ame- azonnal helyreáll. Dél-fitoli incidens BOLZANO (MTI) Dél-Tirolbam, az olasz-oszt­rák határmenti San Candido- ban vasárnap éjjel ismeret­len tettesek merényletet kö­vettek el három olasz vám­tiszt ellen. A kisvárosban, amely öt kilométerre van a határtól és mintegy 100 kilo­méterre Bolzanótól, éjféltájt lövéseket adtak le az őrhe­lyükre visszatérő vámtisztek­re. A lövések találtak, az egyik vámtiszt meghalt, két társát pedig súlyos sebesüléssel kórházba szállították. Dél- Tirolban. amely az I. világ­háború előtt Ausztriához tar­tozott, nem ritka az ilyen merénylet. Az olasz kormány februári jelentése szerint az elmúlt négy év alatt 18 olasz katonát és rendőrt öltek meg ezen a vidéken. Riadókészültség Kongóban KINSHASA (MTI) A megbeszélések eredménye egyelőre nem ismeretes, de a Mulamba tábornok, kongói ........................, m iniszterelnök vasárnap Kis- kinshasai radio kozlemenyei- anganiba, a keleti tartomány bői arra lehet következtetni, fővárosába érkezett, hogy ta- hogy a feszültség valamelyest nácskozzék a lázadó fehér enyhült. Az éjszaka is külö- zsoldosok és a pártjukra állt nősebb izgalom nélkül telt el, volt katangai csendőrök veze- s a város csendjét csak né- tőivel. A minszterelnök a fel- ha-néha verte fel egy puska­kelők kérésének tett lieget, lövés. Ennek ellenére Mobu- akik „egy magasrangú szemé- tu tábornok, kongói államfő lyiségnek kívánták előadni rjadókészültségbe helyezte a panaszukat. Mulamba egy hadsereg valamennyi alakú­szállodában verte fel főha­diszállását, s nem sokkal ké­sőbb tárgyalásokba bocsátko­zott Csipola ezredessel, a lá­zadásban részt vevő volt ka­tangai csendőrök vezetőjével. A Moneadánál kezdődött A kubai forradalom fáklyáját tizenhárom esz­tendővel ezelőtt gyújtot­ta lángra százhatvanöt bátor férfi, amikor 1953. július 26-a hajnalán meg­támadták a santiagói Moncada laktanyát, Ba­tista diktatúrájának egyik fellegvárát. Tudták, hogy ők százhatvanöten, bár­milyen bátrait is, nem dönthetik meg a népel­nyomó rendszert, de re­mélték, hogy tettükkel meggyújtják a forradalom fáklyáját és harcra ösz­tönözhetik az elnyomott kubai népet. Hetvenötén elhullottak az egyenlőtlen csatában, a többiek pe­dig a bíróság előtt foly­tatták a küzdelmet, s vád­lottakból vádlókká lettek. Fidel Castro állt a leg­bátrabbak élén, s ő mondta el a bíróság előtt a híres beszédet, amely­től nemcsak a bírák, ha­nem a diktátor Batista is megrettent- Jobbnak látták külföldi száműze­tésbe küldeni őt, ahon­nan néhány évvel később a Granma fedélzetén tért vissza a bátor forradal­márok élén. Már partra­szálláskor élet-halál har­cot kellett vívniuk, s alig tucatnyi hős felkelő tör­hette át a gyűrűt, hogy a Sierra Maestrában a for­radalom zászlója alá gyűjtse a népet. A Mon­cada ostrománál kezde- dött forradalom öt és fél esztendővel később Batis­ta bukásával végződött. Győzött a forradalom. A mag, amelyet termékeny • talajba vetettek, gyorsan kikelt és — alig 160 kilo­méternyire a leghatalma­sabb imperialista hata­lomtól — kibontakoztatta a szocializmus első virá­gait az amerikai féltekén. A július 26-i célok egy hétmilliós nép program­jává lettek, bebizonyít­va, hogy a kor, amelyben élünk, az imperializmus hanyatlásának, a szocia­lizmusba való átmenet korszaka- És a forrada­lom győzelme óta hiába támad szinte állandóan az óriási jenki szomszéd, hi­ába kergette invázióra a zsoldosokból és ellenfor­radalmárokból dolláron toborozott osztagokat — a támadók a Disznó-öböl mocsarában végezték. Ku­ba hős népe és a szocia­lista világrendszer hatá­rozott, egységes támoga­tása útját állta az ame­rikai agressziónak. A kubaiak százezrei ma is egyik kezükben fegy­verrel végzik építő mun­kájukat. A diktatúra le­verése óta eltelt közel hét esztendőben jelentős előrehaladást értek el a gazdasági élet gyarmati jellegének megszüntetése és a szocialista Kuba fel­építése érdekében. Ennek az építőmunkának egyik jelentős dátumához ép­pen a július 26-ra való ünnepi emlékezés napjai­ban érkezik Kuba. ami­kor a szovjet segítséggel épülő Rente-i és Mariel-i hőerőműveket átadják rendeltetésüknek. Ezek az erőművek fényt visznek sok kubai városba és fa­luba, s egyben magasra szítják azt a forradalmi tüzet, amely tizenhárom esztendővel ezelőtt Santi­ago de Cubában, a Mon- oada ostrománál lobbant lángra, s mutatja a kö­vetendő utat kétszázmil­lió elnyomott latin-ame­rikai számára­latét. A lázadás kirobbanásának oka még kiderítetlen rejtély. Némelyek szerint a volt ka­tangai csendőrök három hó­nap óta nem kaptak zsoldot, s ez elégedetlenséget szilit kö­rükben. Más jelek viszont ar­ra utalnak, hogy a központi kormány ellen szőtt összees­küvésről volt szó, s az össze­esküvés célja Felső-Kongó e részéneik elszakitása lett vol­na. Albert Norden televízió és rádió­nyilatkozata az NSZEP és az SPD véleménycseréjéről BERLIN (MTI) „A nyugatnémet szociálde­mokrácia vezetősége ellenté­tekről és vitákról beszél — mondotta az NDK-beli Né­met Szocialista Egységpárt és a nyugat-németországi SPD eszmecseréjéről egy vasárna­pi televíziós és rádiónyilatko­zatában Albert Norden pro­fesszor, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja—, nekünk is az a véleményünk, hogy az SPD-nelk ellenkeznie és vitat­koznia kell, nem az NSZEP- vel, az NDK-beli munkáspárt­tal. Az SPD-nek, amely túl­nyomó többségben a nyugat­német munkásokból toboroz­za tagjait és a munkásosztály szavazataira támaszkodik, a monopolkapitalisták pártjával kellene ellenkeznie és vitat­koznia”. Norden professzor ezután kifejtette, hogy az NSZEP nemhogy az SPD gyengítésére törekedne, hanem a maga részéről mindent elkövetett az SPD pozícióinak erősítésé­re és a CDU pozícióinak gyen­gítésére, mivel az a szilárd meggyőződése, hogy a CDU a német munkásosztály és az egész német nép fő ellensége, és a világbéke egyik legfőbb veszélyeztetője. „Sajnos, az SPD vezetősége még mindig a CDU-val való közösséget hangoztatja, jól­lehet ez ellentétes a szociál­demokrácia valódi érdekével. Mi a magunk részéről azon leszünk, hogy tovább folytas­suk, sőt megszerezzük az SPD- vel való eszmecserét, mert ez már eddig is jelentős hoz­zájárulás volt ahhoz, hogy az NDK 17 milliónyi és Nyugat- Németország 50 milliónyi la­kosa végre békében és meg­értésben élhessen” — mon­dotta befejezésül Albert Nor­den. Á VB-ről jelentjük NSZK—Szovjetunió 2:1 (1:0) Liverpool, vezette: Lobello pen kilenc emberrel harcolt, mert Szabó továbbra is sérül­(olasz) NSZK: Tilkovszki _ Lutz, ten a balszélen sántikált. S chulz, Weber, Schneillinger |— Beckenhauer, Haller — Overath. Seeler, Held, Emme­rich. Szovjetunió: Jasin — Pono­Ennek ellenére a szovjet együttes nem adta fel a har­cot. Több támadást vezetett Tilkovszki kapuja ellen. Ám a befejezésekkel adósak marad­in ar jav, Seszternyev, Voro- tak a csatárok. Heves volt az nyin, Danyilov, — Szabó, Hu- iram, óriási a küzdelem. Az szalnov, — Csiszlenko, Banyi- NSZK csatársora nem tudta sevszkij, Malafejev, Parkujan. áttörni a szívósan és igen jól A mérkőzést Emmerich védekező szovjet védelmi sort. negyven méteres szabadrúgá- Különösen Ponomarjov reme- sa vezette be. A jobb felső kelt, aki több alkalommal is sarokba tartó labdát, Jasin veszélyes helyzeben hárított. óriási bravúrral szögletre tol- . _ . _ t a. A német kapu előtt Szabó A..,.67' P^ben Emmerich szabadrúgása kerülte el a jobb kérni* gólhelyzetbe. Lóvését álsó sarkot. Parkujan ügyet- s7'°gl^re ütötte. a bal­lenkedett el egy helyzetet, oldalról beívelt labda Bec- Nagy volt az iram, változa- kenbauer elé került, aki húsz tos, küzdelmes a játék. A já- bombagólt lőtt a ték hevében Emmerich és felső sarokba. 2:0 az Szabó is a földön maradt egy NSZK javéra. Stt%PláSe^tábeadfctdellrt1 A gó1 után továbbra is h*' csipett el egy beadást előre ves volt a harc A szovjet vetődéssel Jasin. csapat mindent megtett a szé­Szabo az összecsapás után pítésért. Huszeinov tört előre megsérült és a balszélen sta- ragyogó cselekkel. Nagy lö- tisztált. Huszainov elfutott, vését Tilkovszki védte. A szov- beadását Malafejev fejelte a jet kapu előtt egy Seeler— kapu fölé Seszternyev buk- Haller adogatás után Haller tatta Heldet. Tűzijátékot ren- lövését védte a szovjet kapus, dezett ezután a NSZK támadó- Majd nem sokkal később a sora a szovjet kapu előtt. Elő- gólhelyzetben levő Held lövé- ször Overath, majd Seeler sét mentette Jasin. előtt akadt helyzet, de mind a ketten hibáztak. A másik A 87. percben szépített a oldalon Csiszlenko három szovjet együttes. Tilkovszki nagyszerű csellel lerázta a vé- kiejtett egy labdát és a be- dőket, tisztán állt, de lövése robbanó Parkujan a hálóba kapu mellé szállt. Az NSZK vágta. Az eredmény 2:l-re csapata veszélyesebben tárna- alakult. Nagy erővel küzdött dott. Seeler közeli fejesét Ja- a szovjet csapat az egyenlí- sin nagyszerű reflexei tolta tésért. Ez majdnem sikerült, szögletre. Esett az iram- A 43. Banyisevszkij előre tört a bal­percben megszületett a félidő oldalon. Beadását a tisztán gólja. Schneillinger előre tört, álló Parkujan alig fejelte ka- Haller elé továbbított aki pu fölé. mintegy 12 méterről a kapu- ba vágta a labdát. 1:0 az NSZK javára. A mérkőzés . utolsó percében. Csiszlenko Á botrányos eseményekkel Haller után rúgott, ezért a sz°l£álú angol—argentin mér- játékvezető a már korábban kőzést nehezen felejti a sport­megsérült szovjet játékost ki- vüág. Az argentin sajtó válto­állította. A XI. félidőben formás szov­jet- támadás futott végig a pályán. Malafejev kapta a labdát, elfutott, de jó hely­zetben az oldalhálót találtáéi. zatlanul támadja a nyugat­német Kreitlein bírót és a VB Szervező Bizottságát, s hasonló szellemben írnak az olasz lapok is. Katasztrófális igazságtalanságnak nevezik mindazt, ami szombaton a A szovjet csapat tulajdonkép- Wembley stadionban történt. Pártértekezlet előtt szövetségi politika alapja — egyben proletárdiktatúránk politikai fundamentuma, a A bh w m ■■■■■ munkás-paraszt szövetség, szövetségi politika w w mm m w sen megszilárdult, és új tártál­ervenyesulese mA »0^0^ ponüka azon­m ban nem szűkíthető le a mun­kás-paraszt szövetségre. Széle­A szövetségi politika min- miféle szubjektív óhaj követ- dalműnk még különböző ősz- sebb annál. Ez érthető. Ili­den új típusú, forradal- kezménye. E politika tartó- tályokra és rétegekre bomlik, szén a párt és a munkásosz- mi, marxista—leninista pillérei nagyonis objektív ala- s megnyerésükért, a szocializ- tály által kitűzött végcél el- párt általános politikai kon- P»n nyugszanak: a különböző mus építésébe való bevonásu- érésében nemcsak az ..elsőszá- cepcióiának szerves részét, társadalmi osztályok és rété- kért osztályharcot kell vívni, mű” szövetséges, a termelő- nélkülözhetetlen alkotóelemét gek érdekeinek azonosságán. Pártunk szövetségi politikája szövetkezeti parasztság érde­pedig egyik igen fontos része kelt. A szocializmus megvaló- a politikai síkon folyó osztály- sításához minden becsületes harcnak. Nem feledhetjük az dolgozó munkája, áldozatkész- MSZMP VIII. kongresszusa sége. összefogása lelkes hozzá- határozatának ezzel kapcsola- állása szükséges, az új társa- tos kitételét: „A munkásosz- dalmi rend a többi réteg cse- tálv csak a dolgozó nép élén. lekvő részvételét is feltételezi, széles osztályszövetségben vi- Az új világ nem csupán a képezi. Ez mindenekelőtt ab- Illetve egybeesésén. Pártunk ból a felismerésből adódik, szövetségi politikája tehát — hogy a párt vezette munkás- tartalmát és lényegét tekintve osztály egyedül nem képes — osztályok szövetségét teste- célkiiűzéseit — bármennyire siti meg. E szövetség természe- helyesek. lelkesítőek azok — tesen nem öncélú, hanem valóra váltani. Realizálásukhoz konkrét, meghatározott felada- az ügy számára megnyerhető tok megvalósítására hivatott szövetségesekre, mozgósítható, és a pártpolitika több elemei áldozatvállalásra kész segítő- által determinált. A párt stra- társakra van szükség. téglájának és taktikájának he­Az általános politikai irány- lyes. vagy torz vonásai óhatat- vonal kialakításánál nem mel- lanul rányomják bélyegüket a lőzhető sem az osztályviszo- szövetségi politikára is. nyok marxista mérlegelése. A szövetségesekhez fűződő még kevésbé a szövetségi po- viszony alakításának követel- litika. és az osztályharc köve- ményeinél mindenek előtt a telményeinek helyes felisme- legközvetlenebb feladat felis- rése. Lenin gyakorta figyel- mérésé a mértékadó. Fejlődé- mezíetett arra. hogy a forr- sünk jelenlegi stádiumában a heti győzelemre a békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért vívott harcot.” P ártunk a szövetségesek­hez fűződő viszony ala­kításánál abból a felis­merésből indul ki. hogy a szo­cializmus teljes felépítése, majd a kommunizmus megva­munkások és parasztok, hanem a társadalom minden tagia számára épül. Ezért fordít pártunk nagy gondot — a szö­vetségi politika fontos része­ként — az értelmiséggel, vala­mint a városi- és falusi kis- oolgársággal megvalósítandó legszarosabb együttműködés lósitása hovatovább az egész fejlesztésére, elmélyítésére, nép. az egész nemzet helyes- A szövetségi politika alaki- lésével találkozik, az egész tár- tásánál természetesen nem dalmi élcsapatnak mind a ha- szocializmus teljes felépítésén sadalom ideáljává, sőt céljává mellőzhetők olyan lényeges talomért folytatott küzdelem szorgoskodunk. nyilvánvaló, lesz. Az érdekeknek és célok- befolyásoló tényezők, mint a társadalom osztálystruktűráiá- nak változásai, vagy például során, mind pedig a szocialista hogy a szövetségi politika nak ez az időleges, vagy tar­építés folyamán ki kell építe- homlokterében is e cél mielőb- tős azonosulása, illetve egybe- ___ _________ n ie valamennyi dolgozó ősz- bi megvalósítására irányuló esése adja a szövetség tártál- a szövetségesek eszmei ~ooíitT­tály szövetségét, lehetővé kell törekvés áll. Sokakban, s jog­tennie együttes fellépésüket a gal merülhet fel a kérdés: va- harcban. ion e fejlődési periódusban mát összetételét. kai. erkölcsi állapotának mó­A szövetség egyedül híva- dosulásai. Éppen e fejlődési tott vezetője, a forradalmi motívumok teremtik meg an­A szövetségi politika^ vörös egyáltalán szükséges-e megkü- munkásosztály, amely hatal- nak lehetőségét, hogy megszi­fonalként húzódik végig a lönböztetett figyelmet szentel- szervezett munkásosztály har- ni a szövetségi politika foly- cos megmozdulásain. Persze tatásának? A válasz egyértel- nyilvánvaló, hogy a szövetsé- mű igen lehet! «esek „meeválogatása”, a kap- Annál is inkább, mert a csolat szilárdsága nem vala- proletárdiktatúra idején társa­mét nem osztja — nem is tárdftsuk a dolgozó osztályok oszthatja — meg ugyan, de szövetségét, s szocialista nem­gyakorlásába bevonja segítő- zeti egységgé szélesítsük azt társait .mindenekelőtt az egy- További fejlődésünket éonen séges osztállyá fejlődő terme- az jellemzi, hogy a társadalmi lőszövetkezeti parasztságot A osztályok és rétegek szociális I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom