Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 174. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1966. JÜLIÜS 24. VASÁRNAP ADÓSSÁG NÉLKÜL Elmúlt egy fél esztendő, s mint ilyenkor szokás a termelőszövetkezeti veze­tők, a tagok is megállnak egy' kicsit. Kifújják magu­kat, visszapillantanak, ho­gyan dolgoztak, hogyan gazdálkodtak az elmúlt hó­napok alatt. Elkészült már a félesztendős számadás a járási, a megyei szakirá­nyító szerveknél is. A szá­mok csalhatatlan, hű képei a valóságnak, arról „beszél­nek”, biztató volt az indu­lás, eredményes az első fe­le. Nógrád megye termelő- szövetkezetei, háztáji és egyéni gazdaságai több mint 70 millió forint érté­kű árut adtak a népgazda­ságnak. Több millió forint értékkel meghaladta a ter­vezettet a tej, a tojás, az értékesítésre került hús és egyéb áruféleségek mennyi­sége. Nőtt a mezőgazdasági termékek exportja. Külö­nösen a jó hírű nógrádi szarvasmarhát és gyümöl­csöt keresik a külföldi vá­sárlók. Így aztán már az év első felében ötszázzal több hízómarha „utazott” a nyugati országokba, mint ahogy azt a megye közös gazdaságai tervezték. Ezt mutatják a számok. Ha azonban külön-külön nézzük a termelőszövetke­zeteket, nem nehéz megál­lapítani, nem mindenütt sáfárkodtak, egyformán jó a földdel, a gépekkel, a ta­gok szorgalmával. Ezekben gazdaságokban a féléves terv teljesítéséinek, a ter­vezett jövedelemnek is hí­ja van. A hátralevő hóna­pokban úgy kell szervezni, irányítani a munkát, hogy egyetlen olyan adottság, le­hetőség se maradjon ki­használatlanul, amelyik elősegíti a termelési terv teljesítését, az elmaradás pótlását Sok szó esik erről mos­tanában a megyei, a járási tanácsokon, a termelőszö­vetkezetekben, a pártalap- szervezetek, a kommu­nisták körében is. A {Járt- szervezetek, pártbizottságok vezetői, a gazdasági veze­tőkhöz hasonlóan, keresik azokat a lehetőségeket amelyek pénzt hozhatnak a közös kasszába. A legtöbb termelőszövetkezetben az elnök, a mezőgazdász, egy­szóval a szakvezetők, hasz­nos segítőtársakat találtak a kommunistákban. Cereden a tervkészítés előtt a {Járt- és "azdaság- vezetők közösen vitatták meg a gazdálkodás legfon­tosabb alapelveit. A kom­munisták hasznos javasla­tai mind helyet kaptak a termelési tervben. Ezután vitatták meg a tervjavasla­tot az üzemegység titkárai­val és vezetőivel. Majd végrehajtó bizottsági ülé­sen, intéző bizottsági ülésen, alapszervezeti taggyűlésen és közgyűlésen beszélték meg, hogyan gazdálkodjon a termelőszövetkezet. A közgyűlés után a központi tervet üzemegységekre bon­tották, s ezt is külön-külön megtanácskozták az üzem­egységekben dolgozó kom­munistáikkal, szövetkezeti tagokkal. A kommunisták tehát ismerték az üzemegy­ségek tervét, s ennek meg­felelően mozgósítottak a feladatokra. De mi történik akkor, ha előre nem látható okok, súlyos természeti csapás, vagy egyéb objektív ténye­zők akadályozzák egy-egy üzemágban a tervteljesí­tést? Most, hogy az év fele már eltelet, Karancslapuj- tőn is kiderült, hogy az ál­lattenyésztés egynémely ágazata, többek között a tehenészet, adós maradt több ezer liter tejjel. A pártbizottság, a pártszerve­zet akkor teszi magát iga­zán hasznossá, ha nem csak azt kutatja, mi az oka a jövedelem kiesésnek, miért nem sikerült teljesíteni a tejtermelést tervét. Tegye­nek javaslatot arra is, ho­gyan „hozhatják be” az el­maradást és vizsgálják meg azt is. melyik üzemágban van lehetőség arra, hogy pótolják a termék- és a jövedelemkiesést. Mindez a tevékenység úgy lesz iga­zán eredményes, ha a ter­melőszövetkezeti tagok is tudják, látják miért nem sikerül teljesíteni a tervet, s mit kell tenniük azért, hogy az év végén ne érje károsodás a közösít, és a szorgalmasan dolgozó tago­kat. Természetesen a párt- szervezetek, a kommunis­ták ezernyi más módon segíthetik még a közös munkát, a közös gazdálko­dást. Többek között azzal is, ha arra ösztökélik a szakvezetőket, hogy a ter­melési terveket időben ké­szítsék eL Az eddigi gya­korlat szerint a tervek március végén, április ele­jén kerültek a közgyűlés elé. Ilyenkor már rendsze­rint kevés idő jut arra, hogy a tagok valóban vitat­kozzanak a gazdálkodásról. S három hónap után már csak regisztrálhatjuk a ne­gyedév eredményeit és gondjait is. S az egymást követő hét­köznapok problémáin túl, a pártalapszervezetek, a párt- bizottságok legfontosabb feladata, hogy érvényt sze­rezzenek a párt gazdaság- politikájának, az ötéves terv célkiűzéseinek. Az idén is van tennivaló bő­ven. Húsból, gabonából, tej­ből és tojásból, több mint 210 millió forint értéket ad Nógrád az országnak. Az esztendőt adóssággal zár­ni az idén sem lehet. Az a pártszervezet cselekszik he­lyesen, amely arra össztön- zi a termelőszövetkezeti ve­zetőket, hogy ne csak a mát lássák, tervezzék meg a holnapot is. Dolgozzák ki — a salgótarjáni járás több szövetkezetében van már erre példa —, hogy az elkövetkező években ho­gyan növelik a növény- termesztés, az állattenyész­tés hozamait, a termelő­szövetkezeti tagok jövedel­mét. Mindezt természetesen úgy, hogy figyelembe ve­szik a község, a termelő- szövetkezet lehetőségeit, adottságait. A korábbi éveik tapaszta­latai sok példával szolgál­nak arra, milyen óriási po­litikai és gazdasági jelentő­sége van a termelési ter­vek teljesítésének. A párt- szervezetek, a kommunis­ták megtisztelő feladata, hogy segítsék a termelő­szövetkezeti vezetők, a ta­gok alkotó tevékenységé­nek kibontakoztatás ál a ho­zamok, a jövedelem növelé­sét Vincze Istvánné A pártkongresszus tiszteletére fantázia és a szaktudás 1 m nőiese az Oblösüveggyá Teljesítik aratási tervüket a gép- és gépjavító állomások Kisterenye és Ersekvadkert már „végzett" A kombájnok munkája a döntő — Budai Mihály a legjobb gépállomási kombájnos A Salgótarjáni öblösüveg­gyár rekonstrukciója kereté­ben építik már az I. zöldke­mence helyén a finom fehér üveget olvasztó kádkemencét. A berendezés üzembe helyezé­sére szeptemberben kerül sor, de Gritz Viktor, az I. fazekas üzem vezetője már jó előre, azon törté a fejét, milyen új termékekkel lehetne hasznosí­tani a gyár növekvő finom fe­hér üveg kapacitását. Ösztön­zést adott neki a gyár minden műhelyét magával ragadó kongresszusi verseny. Míg az üvegfúvók kéz­ügyességüket, fáradhatat­lan munkabírásukat állí­tották a verseny, s ezzel a gyár, a népgazdaság szol­gálatába, az üzemvezető, a fantáziáját, évtizedes szakmai tapasztalatit hív­ta segítségül. A töprengés, kísérletezés gyü­mölcse három új termék. Különösen megnyerőek a prizma és hasáb formájú tömör, csiszolt vázák, ame­lyekhez hasonlót a magyar üvegiparban még nem gyár­tattak. A különböző színű vá­zákba egy szál virág helyez­hető. ízléses dísze lesz a modern berendezésű lakásnak. Az új termék kiemelkedő kvalitásait elismerte az Iparművészeti Tanács zsű­rije is. A tervező, Gritz Viktor el­képzeléseit mesterien valósí­tották meg Gibela József üvegfúvó és — Hegyi Antal művezető irányításával — az üvegcsiszolók. Ugyancsak a finom fehér üveg felhasználását, egyszers­mind a vásárlók fokozódó igé­nyeinek kielégítését segíti elő az üzemvezető másik lelemé­nye: préseléssel állított elő olyan üvegtáblákat, tányéro­kat, melyek egy különleges, Gritz Viktor által alkalmazott technológia következtében a finom fúvott üvegáru hatását keltik, s ráadásul jóval köny- nyebbek az üvegtárgyak meg­szokott súlyánál. A harmadik új termékhez a padlóvázák iránt élénkülő ke­reslet adta az ötletet. A ke­reskedelemben jelenleg majo­lika és kerámia padlóvázák vannak forgalomban. Gritz Viktor habosított üvegből készített fehér, zöld, lila, bordó, s több más színű síma és mintás padlóvázái minden bizony­nyal tetszést aratnak. Az új termékek iránt máris nagy a bel- és külkereskede­lem képviselőinek érdeklődé­se. A padlóvázát, elképzelé­sek szerint, iparművészeti mintaboltokban hoznák forgalomba. Ha a kereskedelem az eddig elhangzott szóbeli elismerést megrendelésekben is kifejezés­re juttatja, már ebben az év­ben mód van arra. hogy az üzletkeben — hazánkban és külföldön — megjelenjenek a pártkongresszus tiszteletére al­kotott új öblösüveggyári ter­mékek. A legutóbbi jelentések ar­ról számolnak be, Pásztó után. teljesítette aratási ter­vét az Érsekvadkerti Gépja­vító Állomás és a Kistere- nyei Gépállomás is. A Kis- terenyei Gépállomás körzeté­ben több mint négyezer hold, az Érsdkvadkerti Gépjavító Állomáshoz tartozó termelő- szövetkezeteknél pedig mint­egy 3 200 hold gabonát vág­tak le az aratógépek és kom­bájnok. A Gépállomások Nógrád megyei Igazgatóságán kapott tájékoztatás szerint a gép- és gépjavító állomások mint­egy 22 ezer hold gabona ter­mését takarították be eddig. Ezzel aratási tervüket 90 százalékra teljesítették. A termelőszövetkezetek gabo­natermő területének 34 szá­zalékáról a gépállomások aratták le a termést. Június végén, amikor a gabonabeta­karítás megkezdődött, vala­mint júliusban, több mint 100 kombájn, 150 aratógép és 23 rendrearató dolgozott a termelőszövetkezetekben. A gépek teljesítménye nem mindenütt alakult kedvezően. A kombájnok különösen azokban a körzetekben csé­peltek el jelentős mennyiségű kalászost, ahol a rendreara- tókat is munkába állították. Az Érsekvadkerti Gépjavító Állomás rendrearató gépei 820, a Pásztói Gépjavító Állomás 960, a Tolmácsi Gépállomás körzetében pedig csaknem 1 400 hold gabonát takarítot­tak be ily módon. A napokban tanácskozásra hívta össze a Gépállomások Igazgatósága a gépállomások szakembereit. A megbeszélés témája a gabonabetakarítás további szervezése volt. A rendkívül csapadékos nyár — a napokban is mintegy 40— 45 milliméter eső hullott — megnehezíti a gépek munká­ját. A tanácskozáson egyön­tetű vélemény született: a továbbiakban a lehető leg­kisebbre kell csökkenteni az aratógépek és kézi kaszások munkáját. A gabona ugyanis túlérett, ilyenkor a szem már gyorsan pereg. A kombájnok óriási előnye, hogy gyorsan be­takarítják a termést. Ha az eső eláll, elegendő, ha egy-két na­pot szikkad a föld, azonnal munkához láthatnak. A jelentések megállapítják: a kongresszusi munkaverseny­nek jelentős része van ab­ban, hogy meggyorsult a ga­bonabetakarítás. A legutóbbi értékelés szerint a gép- és gépjavító állomások legjobb kombájnosának Budai Mi­hály bizonyult. A pásztói traktoros 55 vagon gabonát takarított be eddig. Nagy Gyula, a verseny második he­lyezettje, ugyancsak a Pász­tói Gépjavító Állomás Kom- bájnosa. Mintegy 250 hold tar­lót hagyott maga mögött, s a területről 31 vagon búzát és ár­pát takarított be. Nagy Gyu­lát, Halaj Sándor érsekvad­kerti kombájnos követi a ver­senyben. Mintegy 26 'agon gabonát aratott le, csépelt már el. A versengő aratógépkezelők sorát Zsélyi József, kistere- nyei traktoros vezeti. Csak­nem 200 hold gabonát vá­gott le eddig. A második he­lyet Pusztai János, a 3zé- csényi Gépállomás dolgozója foglalja el, míg a harmadik helyen Topolcsik Imre, a Tolmácsi Gépállomás trakto­rosa áll. Szocialista brigádvezetők az éj mechanizmusról A salgótarjáni városi pártbizottság ipari osztá­lya július 23-án, szomba­ton beszélgetésre hívta a megyeszékhely nagyüze­meiből a szocialista brigá­dok képviselőit. A szocia­lista brigádvezetők élén eszmecserét folytattak az előkészítő időszakban, valamint az új gaz­daságirányítási rendszer teljes bevezetése után rájuk váró feladatok­ról. Sok szó esett a mű­szaki vezetők munkájáról, megnövekedett tenniva­lóikról, de arról a felelős­ségről is, amely a mozga­lom résztvevőire hárul az új mechanizmus sikeréért. A beszélgetés folyamán az is kitűnt, hogy a mun­kások az új mechanizmus­sal kapcsolatos számos problémában még nem eléggé tájékozottak, sok még a félreértés, akad helytelen szemléletből fa­kadó értetlenség is. Az ipari osztály munkatársai­nak így módjuk volt nem­csak betekintést nyerni a munkásoknak az új mec­hanizmusról alkotott vé­leményükbe, de a jövőben több segítséget nyújthat­nak az üzemi pártszerveze­teknek a célravezető agi­táció kibontakoztatása ér­dekében. Festők — festői tájban. A búd apesti Képzőművészeti Gimn ázium tanulóinak egy cso­portja Salgó környékének m egörökítésén fáradozik. Jövő héten az itt készült munkák­ból rendeznek kamarakiállítást Salgótarjánban

Next

/
Oldalképek
Tartalom