Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-23 / 173. szám

1966. július 23. szombat NŐGRAD 5 A XV. falusi spartakiád döntője Vasárnap négy sportágban. atlétikában, tornában, tekében és kerékpárban versenyeznek Nógrád megye öt járásának falusi sportolói Salgótarján­ban. Az atlétikai versenyszámo­kat az SKSE stadionban. a teke-versenyeket az St. Üveg­gyári teke-pályán, a torná­szok küzdelmét ugyancsak az SKSE stadionban, míg a ke­rékpár-versenyeket az Acéláru­gyár melletti műúton bonyo­lítják le. A mintegy 150 fő­nyi mezőny indulása komoly gondot okoz a rendezőknek. Az illetékes szakszövetségek segítenek a zavartalan lebo­nyolításban. Az egyes járások versenyzőinek igazoltatása 9— 9.30-ig történik, a beérkezés sorrendjében. Ünnepélyes fel­vonulással kezdődik a verseny 9.40 órakor. Az ünnepélyes megnyitó után 10 órakor kez­dődik a XV. falusi spartaki­ád megyei döntője. A versenyen indulóknak hat hónaptól nem régibb sportor­vosi, vagy körzeti orvosi ert- gedéllyel kell rendelkezniük, melyet a verseny bizottságnak igazoltatáskor be kell mutat­ni. A versenyzők kötelesek személyi igazolványukkal is igazolni részvételüket a stadi­on sportirodájában. A ver­senyzők az acélárugyári üze­mi étkezdében ebédelnek. Legjobb góllövőink NB II. 6 gólos: Kovács II. (Nagybátony) és Lovász (.SKSE), 4: Sári (Nagybátony). NB III. 8 gólos: Miskolczi (Bgy. Dózsa), 7: Nagymajdon (Kisterenye), 6: Kaszás (Kis- terenye), Melega (Bgy. Dózsa), Susán (Mizsería), 5: Szeberé- nyi (Kisterenye), Tőzsér III. (Mizsería), 4: Gregor (Rétság), Lászlók (Kisterenye), 3: Dar- vai (Kisterenye) Hegedűs (Rét­ság), Szabó (Mizsería). Megyei I. osztály. 16 gólos: Szklenár (Pásztó) 12: Deák (Zp. Bányász), Fedőre (Bgy. MÁV), Tórák (Karancslapujtő), 11: Molnár (St. ZIM), 10: Valcz (Ersekvadkert), 8: Klon- ka (Pásztó), Princz F. (Somos­kőújfalu), Toldi (Baglyasalja), 7: Antal (Somoskőújfalu), 6: Halász (Mátranovák). Kovács (Szorospatak), Hlavaj (K.-la­pu jtő), 5: Baksa és Balkó (K.- keszi), Bán (Szécsény), Bara­bás (Szorospatak), Csorba (Pásztó), György (Zp. Bányász), Horváth (Karancslapujtő), Nagy (St. ZIM), Pilinyi (St. Üveggyár), Ruzsinszki (K.-ke- szi), Szabó (St. Üveggyár), 4: Angyal II. (Baglyasalja), Ban- dür (St. ZIM), Klimasz (Ka­rancslapujtő), Kollár (Somos­kőújfalu), Komka (St. ZIM), Molnár (Bgy. MÁV), Szeberé- nyi (Zp. Bányász), Varga (Mát­ranovák). 3: Eisler (Karancs- alja), Kajdi (Bgy. MÁV), Kecskés és Kozma (Mátramo- vák), Kővári (Romhány), Lo- sonczi (Salgó), Sarainké (Romhány), Sebők és Smida A. (Salgó), Sztrémi (Karancs- keszá). Szvirák és Princz T (Somoskőújfalu). Azok szerepelnék a listán, akik legalább három gólt rúgtak. Ásatás a Kerekdombon A Kerekdomb olyan mint egy jól megkelt kenyér. Nem a természet alkotta, az em­ber hordta össze valamikor, legalább egy évezreddel eze­lőtt Nógrádmarcal határában. Elég felbaktatni a domb tete­jére, ahol már dolgoznak a régészek. Gádor Judit ötöd­éves régész szakdolgozata lesz ez az ásatás. Rózner Gyula, Pest ‘ megyei régésszel együtt tárják fel a földvárat Régóta tudott, hogy Nógrád­marcal mellett a Kerekdom­bon népvándorláskori földvár Szentes mellett egy földvár feltárását Ezzel arra is célzott hogy nem kis jelentőségű a Kerek­dombon végzett ásatás. A kutatóárkot éppen most jelölték ki, balassagyarmati fiatalok végzik a munka ne­hezét Nem könnyű dolog az erdővel benőtt csupa bokor dombháton egy méter széles és ki tudja majd. hogy mi­lyen mély kutatóárkot ásni. — Le kell mennünk a szűztalájig. csak így találhat­juk meg a földvár alapzatát — Kor meghatározásnak na­gyon jó számunkra. Például törekes sárdarabok kerültek elő, melyek építő­anyagként szolgáltak az Ár­pád-korban, de építkeztek belőle a XIX. században is. Majd a régész dönti el a föld­vár korát, szerkezetét a lele­tek, meg a kutatóárkok „elbe­szélése” alapján. A fiatalok lelkesen dolgoz­nak. Reggel félötkor már a Kerekdomb tetején csákányoz­zák a kemény talajt. A mun­kaidő napi 10 óra. Mindez rejtőzik. Irt róla Pintér Sán­dor. a „Szécsény és környéke" című munkájában, de megem­líti Borovszky is. a magyar- országi városokról és megyék­ről írt művében. A hivatalos könyveken és tanulmányokon túl a néphagyomány is őrzi a földvár emlékét A Kerekdomb tetején még ma is látható egy mély gö­dör. — Itt ásott a századforduló után a Kerekdomb akkori gaz­dája — említi Gádor Judit — mondják, hogy 12 méter mély volt a gödör. A Kerekdomb gazdája — meg mások is azóta — kincsek után kutattak. Azt mesélik, hogy a törökök a domb aljá­ban egy rejtett pincében rak­tározták halomra kincseiket Persze senki sem bukkant rá­juk. Mindez csak a nép ajkán élő színes történet. Már sok­kal inkább a valósághoz tar­tozik, hogy megkezdték az egykori földvár feltárását. — Földvár-kutatás igen ke­vés folyik az országban — magyarázza Gádor Judit — Dunakömlődön és Fejér me­gyében találhatók földvárak, de ezek inkább őskoriak. Kö­zépkori földvárakról kevés tu­domásunk van. Ismereteink szerint a Magyar Nemzeti Múzeum ősszel kezdi meg Az a célunk, hogy az Árpád- kori földvár szerkezetét az ásatások eredményeképpen megállapítsuk. Papír zacskóban gyűjtik a leleteket. Egyelőre gyéren szolgáltatja az érdekességet a Kerekdomb. Azért már né­hány Árpád-kori cserepet ta­láltak. rekkenő hőségben, a falutól távolabb egy mesterséges kúp alakú domb tetején. Az eredményről — termé­szetesen — majd csak a szak- dolgozatában, később számol­hat be Gádor Judit régész-je­lölt. g. b. Az angliai VB-ről jelentjük Válogatottunk a 421. mérkőzés előtt A magyar labdarúgó-válo­gatott szerdán a 420. mérkő­zését játszotta. A mérlege most: A Szovjetunió csapatával eddig hét mérkőzést játszott a magyar válogatott: 420 234 85 101 1 152:698 1954, Moszkva: 1*1 • 1955, Budapest: 1:1 A három VB-mérkőzés után 1956, Moszkva: 1:0 az egyes országok elleni mér­1957, Budapest: 1:2 leg: Brazília 2 i — — 7; 3 1958, Moszkva: 1:3 Bulgária 12 9 2 1 43:11 1959, Budapest: 0:1 Portugália 3 — 1 2 3: 9 1963, Moszkva: 1:1 Utoljára tehát tíz éve sike­rült győznie a magyar csa­patnak. Három éve nem mérkőzött a két válogatott, de az eredmények is mutat­ják, hogy a szovjet csapat stílusa nem fekszik a magya­roknak. Jelemző, hogy egy gólnál többet még egy mér­kőzésen sem sikerült rúgni. Az összesítés magyar szem­pontból a következő: 7 1 3 3 6:9 Hí újság a csapatnál? A sérült 'Varga. Zoltán he­lyett Baráti szövetségi kapi­tány Ihász Kálmánt rendelte ki Angliába. A magyar csapatban sok a sérült, de a szakvezetés remé­li, hogy a mai mérkőzésig rendbe jönnek. Ha nem — ak­kor bíznak abban, hogy a be­állított tartalék-játékosokkal sem vészit az együttes ütőké­pességéből. Általános a véle­mény: ha az akarás, a lelkese­dés mellé a játékosok fel tud­ják vonultatni labdarúgásunk színességét, ötletességét és vál­tozatosságát is. akkor a ma­gyar csapatnak van esélye a Szovjetunió ellen. A magyar játékosok és ve­zetők új szálláshelyre költöz­tek, Gateshead-ba. Az elindu­lás előtt Southportban a Ho­tel Palac-ban melegen bú­csúztatták a magyar játékoso­kat. Sok szó esett a bolgárok elleni mérkőzésről. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a ma­gyar csapat csak a II. félidő­ben „játszott”. Az utolsó per­ceket nem kell értékelni, ek­kor már bizonyos volt a to­vábbjutás, és mindenki arra vigyázott, hogy sérülés nélkül ússza meg az összecsapásokat. A szovjet mérkőzés előtt vi­szont áll a megállapítás: a szerdai teljesítménynél jóval többet kell nyújtani, hogy is­mét oka legyen az örömre a magyar válogatottnak. Lapvélemények A bolgár Narodna Mladezs élesen bírálja Rudolf Vytla- cilt, aki furcsán nyilatkozott a bolgár csapatról. A lap bán­tónak tartja azt a kijelenté­sét, miszerint a bolgár válo­gatott még nem érett meg a világbajnokságon való szerep­lésre. Ha így áll a helyzet — írja a lap —, akkor ezért :1- sősorban Vytlactl a hibás. Volt rá ideje, miért nem készítet­te fel megfelelően a csapatot, hogy ütőképesebb legyen a legjobbak küzdelmében. A torinói Tuttósport saj­nálkozik az olasz válogatott kudarca miatt „Vereségünk bármilyen komikusán hat mégis tragikus: Olaszország kiesett a további küzdelemből. — Fabbri maga sem tudta mit akar. hiszen három mér­kőzésen állandóan, változta­tott és 18 emberi: juttatott szóhoz, csak éppen nem azo­kat, akiket kellett volna. Más­részről játékosainkat túlságo­san megfizetik itthon ahhoz, hogy lelkesedni tudjanak a haza színeiért. Ez a küzdő- szellem hiányzott légióként szereplésükből. A szovjet Komszomolszkaja Pravda ezt írja: „Szeretnénk, ha ezúttal már gratulálhat­nánk a szovjet labdarúgó is­kolának azért, hogy csapa­tunk magasabb osztályba, aa elődöntősök osztályába léphe­tett.” Másutt: ,.A győztes csa­pat játékát általában nem szokás bírálni, mégis érdemes meghallgatni a tárgyilagos megfigyelők véleményét. A szovjet válogatott csatársora szerintünk nem volt elég könnyed és kevés a rögtönzés a játékában.” A harmadik forduló utolsó mérkőzései előtt az angol la­pok meginterjúvolták a kitű­nő kapuvédőt, Jasint; melyik csapatot szeretné ellenfélként kapni a negyeddöntőben. A kapus így válaszolt: „Bárme­lyik csapat jöhet, nem félünk egyiktől sem.” A mai műsor VB-morzsák Anglia—Argentína, v: Kre- itlein (NSZK), NSZK—Uru­guay v: Finney (Anglia), Por­tugália—Koreai NDK, v: Ash­kenazi (Izrael). Szovjetunió—Magyarország, v: Gardeazabal (Spanyolor­szág), partjelzők: Codesal (Uruguay), Campos (Portugá­lia). A Magyar Televízió 14.50 órai kezdettel közvetíti a Szov­jetunió—Magyarország mér­kőzést. A szakértők az eddigi telje­sítmények alapján összeállí­tották a földrészek válogatott­ját. íme a csapatok: Európa: J. Pereira (portu­gál) — Cohen (angol), Schulz, Schnellinger (mindkettő nyu­gatnémet), Szabó (szovjet), Beckenbauer (nyugatnémet), Csiszlenko (szovjet) Eusebio (portugál), Albert (magyar), B. Charlton (angol), Simoes (portugál). Dél-Amerika: Mazurkie­wicz (uruguay) — Troche (Uruguay), Rattin (argentin), Rildo (brazil), Caetario (Uru­guay), Onega (argentin) Jair- zinho (brazil), Reyes (mexi­kói), Sasia, Rocha (mindkettő uruguay) Cisnores (mexikói). Az újságírók összeállították a harmadik csoport legjobb t.izenecryét. Ez az együttes így fest: Gilmar (brazil), Salama- nov (bolgár), Mészöly (ma­gyar), Vicente (portugál), Hi- lario (portugál), Coluna (por­tugál), Albert (magyar), Be­ne (magyar), Eusebio (portu­gál), Torres (portugál), Far­kas (magyar). • A VB gólkirályi címéért nagy a verseny. Az élen négy iátékos áll 3 góllal: Artinia (argentin), Eusebio (portugál), Bene (magyar) és Hunt (an­gol). Nyolc kétgólos játékos van, köztük a magyar Mé­szöly Kálmán is. Sakk Befejeződött az országos vidék-bajnokság Békéscsabán tizenhárom napos küzdelem után befe­jeződött az 1966. évi orszá­gos vidéki egyéni bajnokság. A végeredmény a következő: 1. Ribli (Pécs) 8. 2. Koszo­rús (Miskolc) 7,5, 3—4. Maro­si (Szeged) és Babits (Zala­egerszeg) 6,5—6,5. 5—6. Ara­nyász (Debrecen) és dr. R. Kiss (Baja) 6—6, 7. Krisztián (Pécs) 5,5, 8—9—10: Demeter (Debrecen), Szabó (Veszprém) és Pataki (Székesfehérvár) 4,5—4,5, 11. Balázs (Salgótar­ján) 4, 12. Arm os (Nyíregy­háza) 3 pont A verseny salgótarjáni résztvevőjétől, Balázs József­től nyilatkozatot kértünk, aki a következőiket mondta: — Szoros küzdelmet vívott a tizenkét versenyző. Ribli volt a mezőny legtehetsége­sebb résztvevője. A fiatal pé­csi fiú még nincs tizenöt éves, bátor, támadó sakkot játszik. Nagy ígéret. Koszo­rús a X. fordulóig veretlen volt, ekkor kikapott és az utolsó fordulóban is veszí­tett. Jellemző a „keresztbeve- résékre”. hogy Babits az utolsó három fordulóból mindössze 0,5 pontot szer­zett, mégis sikerült tovább jutnia. (A verseny 1—4. he­lyezettje az országos közép­döntőbe jutott.) Nagy harc volt a közép mezőnyben. Ma­gamról is szólnom kéne. Saj­nos. nem sikerült jól szere­pelnem. Teljesítményeirgnel nem vagyok elégedett. Ba­bits, Szabó és Pataki ellen nyertem, Krisztián és Armos elleni partim döntetlenül vég­ződött. A verseny ideje alatt beteg voltam, 38 fokos láz­zal játszottam. (A tarjáni ver­senyző még most is beteg, la­kásán kerestük fel.) Ennek köszönhető, hogy Ribli, Arar nyász és Marosi ellen nyert állást rontottam vesztésre. A versenyrendezés kifogásta­lan volt, a Békés megyei Sakkszövetség mindent meg­tett, hogy a résztvevők zavar­talan körülmények között játszhassanak. A verseny bí­rája Széles Imre kitűnő kép­zettségről és hozzáértésről tett tanúbizonyságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom