Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-03 / 130. szám
196«. június 3. pántéi NOG HAD 3 Sok még a rejtett tartalék Jobb műszaki feltételeket kérnek a bányászok A Nógrádi Szénbánya- lik. Elhangzott olyan javas- feltételek biztosítása. De a szati Tröszt nem teljesítet- lat, hogy a brigád«* vegyék dolgozóknak is jobban meg te eddig esedékes tervét. A át szocialista megőrzésre kell becsülni az anyagot. A legutóbbi termelési tanács- gépeiket. legtöbbet a munka- és techkozások sok olyan okot tár- Sol«an foglalkoztak a mű- nológiai fegyelem megszi- tak fel, amelyek az elmara- szaki feltételek hiányával, Járdításával tehetnek. A terelést előidézték. Hatszázhat- ami gátolja a bányászokat a melési tanácskozásokon er- vanhárom felszólalás hangzott termelésben, és az ő kérésé- ről is sokan beszéltek, el a tanácskozásokon és a töket csökkenti. Csurgóról A baleseti mutatók sem dolgozók többsége segítő kiküldték például a rablóvit- javultak az utóbbi időben, szándékkal bírált és javasolt, lát, mert rossz volt. helyette Legtöbbször a figyelmetlen- Különösen sok szó esett a azonban nem kaptak mási- ség a baleset oka. Ez is az sorozatos gépmeghibásodá- kát. A kaparóhoz nincs ol- embereken múlik. Szinte vasokról a termelésben legjob- dallemez, az acéltámok kar- lamennyi tanácskozáson pában elmaradt mátranováki bantartásra szorulnának. Az naszkodtak a bányászok, Csurgó táró tanácskozásán, üres csilléket kitakarítatlanul hogy az akkumulátoros lám- de a többi aknáknál is. A kapják vissza a munkahe- pák hamar kimerülnek, alig géphibák miatt kieső időt, Ivek. Amikor a maróhengert bírják ki a műszakot. Ebben csak növeli, hogy kevés a kapták, nem volt acéltám, feltétlenül a tröszt illetéke- pótalkatrész. Csurgón nehéz azután a szivattyú romlott seinek kell intézkedni, annál kivárni a földalatti szerelő- cl. is inkább, mivel általános két, iparosokat. Kevesen A gazdaságosságra való problémáról van szó. A Kayannak, s a déiutános mű- törekvésről mindenütt szó talin aknaiak is sürgették a szakban már nem találni esett, de többen felvetették, munkahelyek jobb kivilágítá- óket a bányában. hogy a takarékosság legyen sát, mert az nagyobb biztonA szorospataki aknánál is ésszerűbb. Ne a szükséges Ságot jelent, s könnyíti a többen szóvátették a gyakori anyagokkal, alkatrészekkel palaválogatást is. géphibákat. Ahogy elmond- takarékoskodjanak, mert ab- A felsorolt hibák és javas- ták: az elromlott motorok ból csak kiesés származik. latok mutatják: sok még a helyett, nincs csere-tartalék. A különböző, bányában rejtett tartalék, bőségesen A nagyjavításokra hivatott használatos anyagé* menté- elegendő az elmaradás pót- nagybátonyi szolgáltatónál is sére hívták fel a figyelmet lásához, ha a vezetők és a panaszkodtak az alkatrészhi- Gajdár Ernő csoportvezető a dolgozók megszívlelik az ányról, ami veszélyezteti a Gáti-aknán, és Vranuska elhangzottakat, cserejavításokat is. István, aki javasolta, hogy a A bányászok közül sokan Az anyagellátó vállalat- TH kengyeleket, csavarokat, tettek vállalást a közelgő nak és a gépészetnek sokat ki kellene szállítani és kija- pártkongresszus tiszteletére, kell tenni azért, hogy meg- vítani. Kányádon a TH al- ígérték, a jobb munkát, na- szűn.jenek ezek a hibák. A katrészek gyakori hiányára gyobb eredmények elérését, másik oldalon is van azon- panaszkodtak. de ahhoz joggal követelték a ban tennivaló bőven. A gé- Nagyon sok múlik a veze- meglevő hibák felszámolását, pék nagyobb megbecsülése, tőkön. Az ő feladatuk a meg- a jobb műszaki feltételeket, megóvása a dolgozókon mű- felelő munkakörülmények és Bódé János Mire való a személyzeti jegy? Másra használják Szurdokpüspökin és Taron... A MÁV-dolgozók családtagjai egész éven át személyzeti jeggyel utazhatnak; azaz, fillérekért, kényelmesen járhatják az országot. A pásztói járásban e kedvezményt legtöbben Taron és Szurdokpüspökin veszik igénybe, hiszen ott él a legtöbb vasutas család. Sajnos, igen gyakori, hogy a vasutas feleségek némelyike nem ismeretgyarapító országjárásra, hanem üzletelésre használja a MÁV — tehát az állam — biztosította személyzeti jegyet. Ez bizony — meghatározott értéken belül — szabálysértés. S mivel nem kevesen követik el, jelenleg tucatnál több szabálysértési eljárás folyik e miatt a pásztói járásban. Aki nagyban üzletel, az az üzérkedés bűntettét valósítja rneg, — mint például a szurdokpüspöki Édes Ferencné. Édesné múlt év augusztusától idén tavaszig két hektoliternél több bort és harminc liter pálinkát „forgalmazott”. Az égetett szeszt részben fél- decizéssel értékesítette. te, hogy a vezérigazgatóság megfelelő szigorral jár majd el. Még arra is lehetőség van, hogy a MÁV az üzletelőktől hosszabb időre megvonja a személyzeti jegy igen figyelemre méltó kedvezményét. Ez az adminisztratív intézkedés ugyanazt a célt szolgálja, amit a szabálysértési határozat vagy büntető ítélet: gátat vetni a népgazdaságra káros üzérkedésnek. A nógrcidsápi Vörös Csillag Tsz az élen Iskolások az Acélárugyárban Az általános, a középiskolák és az egyetemek tantervében szerepelnek a gyárlátogatások is. A tanév vége előtt, a jó idő beköszöntésével egyre több iskola keresi fel diákjaival a Salgótarjáni Acélárugyárat. >Az utóbbi időben annyira megnövekedett a gyárat megismerni akaró iskolai csoportok száma, hogy a vállalat vezetősége kénytelen volt részükre ütemtervet készíteni. Nemrég a Gépipari Tudományos Egyesület szervezésében Békéscsabáról több csoport jött Salgótarjánba. Budapestről különféle tanintézetekből verbuválódott össze a kíváncsiak népes serege. Szeged is szerepelt a vendégek között. De szép számmal jöttek megyénkből is, a többi között Bánkról és Karan cskesziből. A látogatók nagy elismeréssel nyilatkoztak a gyárban folyó munkáról, hiszen legtöbbjük számára örök életre szóló élményt jelent, akár a kovácsológyárban készülő szerárul: készítését, akár a huzalműben a szeg- verőben, vagy Közép-Euró- pa legmodernebb hideghengerművében szemlélte a termelést. Nemsokára újabb iskolások jönnek, ök azonban nem rövid látogatásra, hapern gyakorlati munkára. Technikusok, akiknek a nyári vakációban kötelezően írták elő a gyakorlati képzést. A gyár vezetői készülnek a jövő szakembereinek fogadására. Szeretnék, ha az elmúlt évekhez hasonlóan gazdag tapasztalatokkal térnének vissza az iskolába. (Tudósítónktól) A napokban ülésezett a rétsági járási versenybizottság. Rakonczai József, a verseny- bizottság elnöke ismertette, hogy a megyében, a közös gazdaságok versenyében a nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezet az ötödik helyen végzett. A járási versenyben az első helyre került. Második a bánki Űj Tavasz, a harmadik a rétsági Búzakalász Termelőszövetkezet lett. A járás legjobbjának járó ötezer forintos pénzjutalmat, valamint az oklevelet ünnepi közgyűlésen adja át Rakonczai József a járási tanács-vb elnöke. Ünnepi közgyűléseken adják át az Év: tej: tojás: 1963 852 hl 17 000 db 1964 1208 hl 59 000 db 1965 1308 hl 82 000 db Az elmúlt három évben jelentősen növekedett az egy 1963 évben egy tagra eső évi 1964 évben egy tagra eső évi 1965 évben egy tagra eső évi A termelőszövetkezetnél az egy tagra jutó évi átlagos jövedelem a két év alatt több mint százszázalékos növekedést mutat. Ez a hozzáértő vezetésnek, a termelőszövetkezeti tagok szorgalmas, jó munkájának eredménye. Tavaly a termelőszövetkezetben szocialista brigádokat szerA termelő- és javítómunkán kívül a belvízrendezésben is sokat segít a Pásztói Gépjavító Állomás a termelőszövetkezeteknek. Az idén már kilenc kilométer hosszú vízlevezető csatornát nyitottak. A csatornát készítő gépek majdnem 11 000 köbméter földet emeltek ki, illetve mozgattak meg. A munkához speciális csatomanyitó-ekéket használnak, amelyekkel 1,6 méter széles és' 1 méter mély árkokat lehet készíteni. Az ekék vontatásához SZ—100-as lánctalpas traktorokat használnak. A pontos munka érdekében házi vontatószerkezetet szerkesztettek. okleveleket a bánki és a rétsági termelőszövetkezeteknek is. A nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetői és tagjai jó összefogással, előrelátó szervező munkával vívták ki a járásban az előkelő első helyet. Eredményük évről évre javul. A jövedelem nagy részét az állattenyésztés adja. Amíg 1965 évben a növénytermesztésből származó bevételük 1 735 000 forint volt. az állattenyésztés 2 396 000 forint bevételt hozott. Az állattenyésztés hozamai az utóbbi három évben nz alábbiak szerint alakultak: hízógyapjú: marha: sertés: baromi1: 4.- q 160 q 132 q 46 q 4.3 q 115 q 119 q 97 q 5.4 q 254 q 184 q 766 q dolgozó tagra jutó évi átlagos jövedelem is. jövedelem 4982 forint Jövedelem 5598 forint Jövedelem 12250 forint veztek. Így most egy szarvas- marha tenyésztő, egy baromfitenyésztő, és egy gépesítési brigád küzd a szocialista címért. Az idén mintegy 25 holdon kertészeti növényeket termelnek. A munkát fiatalokból álló szocialista címért küzdő brigád végzi a kertészetben. E. FA korábban megkezdett munka egy ideig szünetelt, a lánctalpas erőgépek javítása miatt. Rövidesen azonban ismét elkezdik a munkát. Jelenleg 15 kilométer belvizle- vezető csatorna készítését igénylik a közös gazdaságok. A pásztóiak nagyrészt a járásukban dolgoznak, Így Erdö- kürtön, Béren, Pásztón, Va- nyarcon, de más járásban is vállalnak munkát. A litkei szövetkezetben .példáúl nyolc kilométer hosszú csatornát készítenek. A csatornanyitó brigád három traktorral dolgozik. A munkát addig folytatják, amíg a lánctalpas traktorra nem lesz szükség a talajmunkáknál. Ismét munkára kész a pásztói csatornakészítő brigád Ezek az asszonyok őszidőben a Nyírségbe mennek almáért; télen pálinkáért Rises Nagykőrösre; tavasszal pedig más alföldi tájra kislibáért, kiskacsáért, csirkéért. Mégha saját háztartásuk részére hoznák a másutt olcsóbb árut, — hagyján. Gyakoribb, hogy az utazással . behozzák” a költségeket, s még marad is valami. Vasárnapi kultúrműsor Élénk ifjúsági élet zajlik a salgótarjáni 211. számú Mü. M. Szakmunkástanuló Intézetben. Nemrég fejeződött be A szakma kiváló tanulója verseny, amelyet a napokban értékeltek. Az intézeti verseny 17 szakmából indult, s azon az értékelő bizottság véleménye szerint különösen szép eredményt ért el Ferencz Vilmos géplakatos-, Végh Péter géplakatos-. Handó Gáspár szerszámkészítő-, Czéh János kőműves-, Tácsik János kovács-, Ponyi László esztergályos-, illetve Juhász Zsuzsa és Zagyi Lajos üveg- csiszoló tanuló. Az intézet KlSZ-szerveze- tének jó munkáját dicséri a az ifjúság körében végzett politikai oktatás sikere, s a fiataloknak az Ifjúság a szocializmusért mozgalqmban A BM Pásztói Járási Rendőrkapitányságának vezetője kötelességszerúen értesítette a MÁV vezérigazgatóságát az elharapódzó üzletelésről. A vezérigazgatóság illetékes előadója azzal a kéréssel fordult a rendőrkapitánysághoz, hogy a személyzeti jeggyel elkövetett visszaélésről a jövőben iá tájékoztassa a I.íÁV-ot, s kilátásba helyezműszakok, — Vietnamért \ aló aktív részvétele is. Az iparitanulók a nagyobb üzemekben áprilisban és májusban több vasárnapi műszakot szerveztek a vietnami nép támogatására. Többek között a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál, az Acélárugyárban, a 2. számú AKÖV-nél és másutt. Ugyancsak említést érdemel a fiataloknak a városfejlesztés érdekében végzett tevékenysége is. Az idei tavaszi szünetben péi céul mintegy hat ezer társadalmi munkaórával segítették a város szépítését, a strandfürdő és a regionális vízmű építését. Nemrég az intézet kilenc éve működő kultúrcsoportja műsoros táncmulatságot rendezett Szalma teresen, amelynek bevételét szintén a vietnami népnek ajánlották fel. Kisterenyén nemcsak a bisztró szomjas Tányérmosás elspórolt vízzel Regionális vízmű távlati terve készül — Ez a zöldség előkészítő, ez a húsfeldolgozó, ez a konyha, — kísér végig bennünket birodalmán Gömbiczky József a kisterenyei bisztróban. Az italboltból ez év elején újjáalakított üzem vezetőjének arcán nem tükröződik az az öröm, amely néhány hónappal ezelőtt megcsillant. Ami igaz, igaz: semmi oka a derűre. Jelenleg éppen azt nem adhatja a bisztró, amiért a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat négyszázezer forintot áldozott: meleg ételt. Nincs víz! A KÖJÁL csak úgy engedélyezte az üzem megnyitását, hogy a vállalat kötelezte magát: ivóvíz minőségű vizet biztosít a poharak mosásához. Ahhoz, hogy szavát állhassa, a helyi bányaüzem adott segítséget. Naponta egy lajt vizet — hat-hétszáz liter meny- nyiségben — szállít a pincében elhelyezett tartályba. Ez minden áldott napon nyolcvannyolc forintba kerül. — A futóvendégeket nem számítva, naponként százötven vendégnek szolgálhatnánk fel meleg ételt. Megközelítően ennyi volna a vacsorázok száma. A jelenlegi helyzetben nem is gondolhatunk semmiféle rendezvényre. Ki ülne be szendvics mellé magyamóta estre ?! Konzervet tudunk ugyan melegíteni, ha kéri a vendég, de a tányérmosás már gond. Mit lehet tennünk? Hozzáspóroljuk a vizet... — Miért nem ad a bánya több vizet? — ez a kérdés már a bányaüzem főkönyvelőjének, Kazinczy Gusztávnak szól. — Nem ».íj'oáljuk sem a vizet, sem a fuvart — úgymond. — Ha annyiszor fordulna a lajtkocsi, amennyivel a bisztró teljes vízigényét kielégíthetné, ez napi tíz és félórára kötné le az embert, az eszközt... Varga József, a községi *a- nács-vb titkára: — Januári tanácsülésünk állást foglalt vízmű létesítése mellett. Hétezer lakosú községünk legnagyobb problémája a vízhiány; ezt örömest megoldanánk személyes anyagi áldózatvállalással: víztársulat alakításával is. Az erre vonatkozó jogszabály *z évre esedékes végrehajtási utasításának megjelenése júliusban várható. Akkor meglátjuk, mit tehetünk. Megnyugtató számunkra, hogy gondunkról tud, s hogy orvoslására törekszik a megyei tanács. Nagy Gyula, a megyei ta- nács-vb építési, közlekedési. vízügyi osztályának vízügyi előadója: — A kedvezőtlen helyi adottságok miatt gondolni sem lehet arra, hogy Kisterenyén kutak fúrásával oldják meg a vízellátást. Semmi garancia arra, hogy a ma hatalmas költséggel fúrt kút- ból holnapra nem tűnik el nyomtalanul az utolsó csepp víz. Regionális vízmű létesítése sokkal több sikerrel kecsegtet. A MÉLYÉPTERV ez év decemberére készít: el Észak-, Közép- és Dél-Nóg- rád regionális vízmüvének tanulmánytervét. Óriási munka ez! Ezernyi geológiai, hydro- geológiai felmérést kell végezni, adatot összevetni, értékelni. A vízmű megépítése, természetesen, súlyos tízmilliókba kerül. Meggyőződésem, hogy államunk nem ismer lehetetlent, ha emberek jogos igényének kielégítéséről van szó; az viszont más kérdés, mikor tesz lehetővé ekkora beruházást népgazdaságunk ereje. Ami a bisztró vízellátását illeti, az a népkertből — kastélykertnek is nevezik Terenyén — megoldható volna. A tavaly ősszel tartott helyszíni szemlén, amelyen a KÖJÁL megbízottja is résztvett, a várható költségeket négyszázezer forintra becsültük. Ebből — a községi tanács- vb titkárának véleménye szerint —, a községfejlesztési alapból, esetleg bankhitellel, ötven-, legfeljebb százezer forintot elő lehetne teremteni. De háromszor ennyi még mindig hiányzik! Tábory Miklós, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállal?.t főkönyvelője sajnálattal tájékoztat arról, hogy ilyen ösz- szegű beruházásra a vállalatnál nincs pénz. — Bár lenne — fűzi hozzá —, a lajtolás igen nagy teher a terenyei bisztrón. Nem beszélve arról, hogy jószándékunk, áldozatvállalásunk egyelőre eredménytelennek bizonyult: nem adhatunk meleg ebédet, meleg vacsorát, nem szélesíthetjük a közétkeztetést, aminek fontosságát párthatározat is bizonyítja. Kimondhatom: a kisterenyei kérdést nem vesszük le a napirendről addig, amíg — akárha ideiglenes — megoldást nem találunk. A tények mutatják, hogy a kisterenyei melegkonyhás egység megteremtését az a túlzott optimizmus sugallta, hogy egy-kettőre eljut a vendéglőhöz a víz. Ha szolgálhat is tanulságul, hogy a jövőben hasonló munka tervezése. kivitelezése előtt alaposabban szükséges tájékozódni, a történtek miatt szemrehányást termi immár céltalan. Ami fontos: a jobb közétkeztetés alapján megvan, s ami legalább ilyen fontos: sok jószándékú és hozzáértő ember fáradozik azon, hogy ezt az alapot a lakosság érdekében hasznosítani is lehessen. — h. z. —
