Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-17 / 142. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Mémet—magyar barátsági nagygyűlés Berlin ben Európa békéje és a világbéke elválaszthatatlanok Az NDK-ban tartózkodó magyar küldött­ség csütörtöki napja utazással kezdődött. A delegáció Rostockból különvonaton vissza­utazott Berlinbe. A küldöttség ezután a Brandenburgi Ka­puhoz ment, és ott megtekintette az NDK Berlinen át húzódó állami határvonalát. A Brandenburgi Kapu előtt Helmut Poppe vezérőrnagy, Berlin városparancsnoka je­lentést tett Kádár Jánosnak, majd a Bran­denburgi Kapu egyik melléképületében rö­vid előadásban vázolta az NDK állami ha­tárvonalánál kialakult helyzetet. A határ megtekintése után Kádár János, a küldött­ség nevében méltató sorokat írt a várospa­rancsnok emlékkönyvébe. Délután a magyar küldöttség a Friedrich­Walter Stadtpalastban, Berlin mintegy 3000 embert befogadó színházában megrendezett nagy­gyűlésen találkozott az NDK fővárosának dolgozóival. A nagygyűlés részvevői lelkes tapssal köszöntötték az elnökségben helyet- foglaló Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar kül­döttség vezetőjét. Kállai Gyula miniszter- elnököt és a küldöttség többi tagját: Wal­ter Ulbrichtot, az NSZEP Központi Bizott­ságának első titkárát, az NDK államtaná­csának elnökét, továbbá az NDK számos más vezető személyiségét. A himnuszok el­hangzása után Paul Verner, az NSZEP Po­litikai Bizottságának tagja, a Nagy-Berlini Városi Pártbizottság első titkára mondott megnyitó szavakat, majd Walter Ulbricht és Kádár János mondott beszédet. beszéde Walter Ulbricht beszéde elején örömmel nyugtázta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműkö­dése a legkülönbözőbb terü­leteken eredményesen fejlő­dik. A magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatásáról szólva kijelentette: e látoga­tás értékes hozzájárulás az NDK és a Magyar Népköz- társaság közötti kapcsolatok további sikeres fejlesztéséhez, s azt eredményezi majd, hogy az agresszív nyugatnémet im­perializmus elleni közös fron­tunk még szilárdabb lesz. — Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy együttműködésünk a szocialista internacionaliz­mus alapján mindkét fél szá­mára gyümölcsözően fejlő­dött és elmélyült. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy sikerrel váltottuk valóra azo­kat a határozatokat, amelye­ket a két ország párt- és kor­mányküldöttsége az 1964-es budapesti találkozó alkalmá­val hozott. A testvéri barátság szellemében — Az akkori baráti látoga­tásra visszaemlékezve Wal­ter Ulbricht méltatta a két ország gazdasági kapcsolatai­nak fejlődését. A Német De­mokratikus Köztársaság ma a Magyar Népköztársaság egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, s ugyanez áll for­dítva is. 1964-hez képest a két ország áruforgalma 1970- ig 47 százalékkal növekszik. — A testvéri barátság szelleme jellemezte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság veze­tő személyiségeivel folytatott tárgyalásainkat — mondotta Walter Ulbricht, majd meg­állapította, hogy valameny- nyi megvitatott kérdésben tel­jes egyetértésre jutottak. Tár­gyalásaink — mondotta — valamint a baráti látogatás minden mozzanata meggyőző­en bizonyította népeink szi­lárd barátságát a Szovjet­unióval. Eszmecseréink során nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi helyzet megítélé­sében teljes mértékben oszt­juk az SZKP XXIII. kong­resszusának következtetéseit. Walter Ulbricht ezután ki­emelte: különösen egyetér­tünk a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának azzal az ál­lásfoglalásával, hogy vala­Ulbricht mennyi antiimperialista erő teljes egységére, cselekvő együttműködésére van szük­ség ahhoz, hogy a világhá­ború elhárításának lehetősé­géből realitás legyen. Eszme­cseréink eredményeit fontos hozzájárulásnak tekintjük a béke és az egység ügyéhez — hangsúlyozta. — E német—magyar barát­sági gyűlésről, a szocialista internacionalizmus e fórumá­ról biztosítjuk a hősiesen küzdő vietnami népet testvé­ri szolidaritásunkról és tel­jes támogatásunkról nehéz harcában. Ismételten nyoma­tékosan követeljük a2 Egyesült Államok agresszió­jának beszüntetését, mégpe­dig a VDK négy pontból és a DNFF öt pontból álló javas­latai alapján. Követeljük, hogy az Egyesült Államok tartsa be a genfi megállapodásokat. Magyar elvtársainkkal egyet­értésben mondunk köszönetét a Szovjetuniónak azért a ha­tározott és következetes tá­mogatásért, amelyet a viet­nami testvémépnek nyújt. — Nyugat-Németországról szólva Walter Ulbricht kije­lentette: a nyugatnémet kor­mány revanspolitikája új, meg új konfliktusokat okoz és meg­akadályozza az európai álla­mok és kormányaik azon fá­radozását, hogy tartósan ren­dezzék Európa biztonságának kérdéseit. Amíg a bonni kor­mány ragaszkodik ahhoz, hogy egyedül ő képviseli Németor­szágot, nem lehet európai biztonságról beszélni. Az NSZK háborús tűzfészek A szónok ezután utalt ar­ra, hogy Nyugat-Németország a világ háborús tűzfészkévé, Európa fő békebontójává vált. A Washingtonnal kötött po­litikai-katonai különszövetség- re támaszkodva, a bonni kor­mány ezt a közös politikát egyetlen célnak rendeli alá: meg akarja kaparintani az atomfegyverek feletti rendel­kezés jogát, hogy ismét hely­reállítsa a nyugatnémet im­perializmus hatalmát az 1937- es határok között, kiharcolja az európai hegemóniát. Ezt készíti elő belpolitikailag és gazdaságpolitikailag egyaránt. A nyugatnémet imperialis­ták és az NSZK kormánya ebben a helyzetben félreveze­tő manőverekhez folyamodik. Békeszeretetről beszélnek, hogy ily módon álcázzák ag­resszív politikájukat. Ez az értelme és tartalma az idén márciusban kelt bonni jegy­zéknek is, amely voltakép­pen nem más, mint egy rosz- szul leplezett kísérlet arra, hogy igazolják revanspolitiká- jukat és atomfegyverkezési szándékaikat, hogy félreve­zessék a világ népeit. — Különösen figyelemre­méltó, hogy nemcsak a szo­cializmus ellen szövetkezik a nyugatnémet imperializmus az Egyesült Államokkal, hanem kettőjük közös célja az is, hogy biztosítsák az impe­rialista világban közös veze­tő szerepüket. Fokozott éberséget — A bonni ultrák a NATO hadiapparátusát a kétoldalú amerikai—nyugatnémet hatal­mi érdekek szolgálatába akar­ják állítani. E törekvések a Bonn—Washington tengely alapjai és egyúttal az Európa békéjéhez és biztonságához vezető út komoly akadályai. Ezért felhívjuk Nyugat-Né­metország lakosságát és az európai közvéleményt, hogy fokozott éberséggel kövesse nyomon a helyzet ilyen irá­nyú alakulását. Mi — éppen e helyzetre tekintettel — szö­vetségeseinkkel egyetértésben a Varsói Szerződés védelmi szövetségének további politi­kai és Katonai erősítésére tö­rekszünk, mivel ez a szerző­dés legfőbb biztosítéka a tag­országok szuverénitásának, függetlenségének. Európa bé­kéjének. Walter Ulbricht ezután ki­jelentette: a magyar nép sa­ját tapasztalatából ismeri a német imperializmus bűnös arculatát. A Magyar Népköz­társaságnak a nyugatnémet imperializmus és militarizmus politikájával szembeni hatá­rozott magatartása, továbbá az a támogatás, amelyet a ma­gyar nép nekünk nyújt a né­met kérdés békés megoldásá­ért vívott harcunkban, a né­met néppel való testvéri szo­lidaritás kifejezését jelenti, ami jól szolgálja az európai népek béketörekvéseit is. — Valamennyi állam egyen­jogú részvételével egy euró­pai biztonsági konferencia ösz- szehívásával el kell érni, hogy mindkét német állam mond­jon le az atomfegyverek fe­letti rendelkezés jogáról, és nemzetközileg kötelező meg­állapodásokat kössenek az erő­szakról való lemondásról. Az NSZEP és az SPD esz­mecseréjét Walter Ulbricht a két német állam munkásosz­tálya, értelmisége és paraszt­sága beszélgetésének nevez­te. Ez a nagy német beszél­getés megvalósul és kifejlő­dik, akár tetszik ez Nyugat- Németország bizonyos konzer­vatív erőinek, akár nem — mondotta. Az SPD egyes ve­zetőinek az a kísérlete, hogy kiiktassák ebből a német be­szélgetésből az egyszerű párt­tagokat, továbbá az alsóbb pártszervezeteket, valamint a szociáldemokratákkal rokon- szenvezőket, hosszútávon szintén bukásra van ítélve. Emberiség elleni bűntett Az SPD vezetősége a dort- mundi pártkongresszuson el­hallgatta az igazságot — ál­lapította meg Walter Ul­bricht. Az igazság ugyanis az, hogy csak az tekinthető a bé­ke őszinte barátjának, aki egyértelműen állást fogíal az amerikaiak barbár vietnami háborúja ellen, és félreérthe­tetlenül elítéli ennek az em­beriség elleni bűntettnek po­litikai, erkölcsi és anyagi tá­mogatását. Az igazság az, hogy Németországnak csak békés, demilitarizált, demok­ratikus államként van jövő­je, csak olyan országként van jövője, amelyben a fegyver­kezés hiénáit, a hitlerista tá­bornokokat és náci bírákat megfosztják a hatalomtól. A Szovjetunióval vállvetve Beszéde végén Walter Ul­bricht köszönetét mondott azért, hogy a Magyar Népköz- társaság oly tevékenyen tá­mogatja az NDK legutóbbi kezdeményezéseit — amelyek a németországi és az európai megértés politikáját szolgálják —, továbbá köszönetét mon­dott azért a támogatásért, amelyben az NDK ENSZ-fel- vételi kérelmét és más lépéseit részesítette. — Meggyőződésem: a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság dolgozói a jövőben is vállvetve a Szovjetunióval _ és más szocialista - országokkal szilárd szövetségben harcol­nak a Nyugat-Németországból kiinduló háborús veszély el­hárításáért. Európa és a vi­lág békéjének biztosításáért. Ebben a harcban senki és semmi nem tud éket verni közénk — hangoztatta. Befejezésül Walter Ulbricht arra kérte a magyar küldött­ség tagjait: hazatérve tolmá­csolják a német nép testvé­ri üdvözletét, jókívánságait a Magyar Szocialista Munkás­párt tagjainak, az Elnöki Ta­nácsnak, a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak és az ország valamennyi dolgo­zójának. Egyben új sikereket kívánt a magyar népnek a szo­cializmus teljes felépítéséért és a béke biztosításáért vívott harcában. (Folytatás a 3. oldalon) Menetelés Montgomerybe (2. oldal) Igazságérzet, igazság (4. oldal) Nógrád—Fejér megye rádióvetélkedője (6. oldal) Hz országgyűlés két bizottságának ülése Az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bi­zottsága csütörtökön dr. Pongrácz Kálmán elnöklésé­vel ülést tartott. Megtárgyal­ták a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvény- javaslat alapján a tanácsok előtt álló feladatokat, ame­lyekről dr. Maróti János, a Minisztertanács Tanácsszer­vek Osztályának helyettes ve­zetője tájékoztatta a bizottsá­got. Bevezetőben a tanácsoknak a második ötéves tervben folytatott tevékenységével foglalkozott. Elmondotta, hogy a népgazdaság egészéhez ha­sonlóan a tanácsok eredmé­nyesen teljesítették a máso­dik ötéves tervben kijelölt feladataikat. A harmadik ötéves terv főbb céljairól szólva a be­számoló elmondotta, hogy a tanácsi ipar termelését mint­egy 30 százalékkal tervezik növelni. Ezen belül a máso­dik ötéves tervhez viszonyít­va 25 százalékkal több árut értékesítenek a belkereskede­lemben a tanácsi vállalatok, az exportra szánt termelé­sük értéké pedig negyvenhét százalékkal növekszik. A ta­nácsi építőipar termelése hu­szonöt, az élelmiszeriparé pe­dig 10 százalékkal fokozódik 1970-ig. A lakosság részére végzendő javító-szolgáltató tevékenységet mintegy 14 szá­zalékkal kívánják fokozni öt év alatt. A községfejlesztési alapból — a második ötéves tervben felhasznált összeghez hasonlóan — mintegy hét- milliárd forintot szándékoz­nak a városok, községek fej­lesztésére fordítani. Dr. Bognár József elnökleté­vel csütörtökön ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága a Parlamentben. Megtárgyalták a harmadik öt­éves terv törvényjavaslatának kereskedelmi fejezeteit, körvo­nalazták az 1970-es évvel zá­ruló tervidőszak feladatait, a belkereskedelem és a külke­reskedelem forgalmának vár­ható alakulását. Tausz János belkereskedel­mi miniszter tájékoztatójában rámutatott: — A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szó­ló törvényjavaslat számolva lehetőségeinkkel és erőforrá­sainkkal, gazdasági fejlődé­sünk további előrehaladását biztosítja. További fejlődést ígér a kö­vetkező öt esztendő a lakos­ság életszínvonalának alaku­lásában. az áruellátásban. A vásárló erőnek körülbelül 25 százalékkal való növekedésé­vel számolnak; az egy főre ju­tó reáljövedelem mintegy 14— 16 százalékkal lesz magasabb. A kiskereskedelmi forgalom 20 százalékkal bővül, s meg­közelítően hasonló mértékben emelkedik a lakosság fogyasz­tása. Az élelmiszerkeresletnek a korábbinál választékosabb kielégítésére törekednek. Az élelmiszeripari vállalatok a belkereskedelem részére 17 százalékkal többb árut szállíta­nak. Fontos teendő az állati termékek termelésének és a hozamoknak a javítása. Je­lentős intézkedésekkel segítik a zöldség- és gyümölcsfélék termelését, szállítását, tárolá­sát és feldolgozását, a tartósí­tó- és a hűtőipar technikai fejlesztésével választékosabbá teszik az élelmiszer-kínálatot,. A tervidőszak végére min­den második család otthoná­ban lesz televízió, a jelenlegi 85 000 személygépkocsi mellé további legkevesebb 70 000— 75 000 gépkocsi kerül forga­lomba. A húsellátás tekintetében A harmadik ötéves tervben az ágazatok fejlesztéséibe mintegy 12 milliárd 182 mil­lió forint beruházás jut öt év alatt, ami körülbelül azo­nos szinten van a második ötéves tervben ilyen célra felhasznált összeggel. Külö­nösen előtérbe került a köz­művesítés fejlesztése, amire a beruházási keretek 28 szá­zalékát fordítják, öt év alatt 24 új kenyérgyárat létesíte­nek. Tíz új patyolat-üzemet hoznak létre. Központi keret­ből ugyanannyi lakás megva­lósítását tervezik 1970-ig, mint ^mennyit a második ötéves terv során építettek. A beszámoló végül hangsú­lyozta: a harmadik ötéves tervben kitűzött célok ered­ményes megvalósításához el­engedhetetlenül szükséges, hogy a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata szerint a tanácsok is követke­zetesen érvényesítsék a gazda­ságosság követelményét, ami­nek valóra váltásában már 1965-ben jelentős lépéseket tettek. Második napirendi pontként a bizottság meghallgatta azt az ismertetést, amit az or­szággyűlés legközelebbi ülés­szakán sorra kerülő legfőbb ügyészi beszámolóval kapcso­latban dr. Csendes Károly, a legfőbb ügyész helyettese adott. A bizottság elfogadta, s az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja a népgazdaság harma­dik ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslatot. Hasonlókép­pen tudomásul vette a leg­főbb ügyészi beszámolóval kapcsolatos tájékoztatást. egyelőre nem megnyugtató a helyzet, a kellő mértékű ja­vulás néhány évet igénybe ve­het, egy ideig lesznek nehéz­ségek a korszerű iparcikkek, például a műanyagáruk. mo­dern lakberendezési tárgyak, szintetikus alapanyagú ruhá­zati és háztartási vegyi cik­kek kínálat-bővítésében. Fontos teendőként említette Tausz János a lakosság jobb ellátását építőanyagokkal, ugyanis a tervelőirányzat sze­rint a következő években kö­rülbelül kétszázezer olyan új lakással számolnak, amelyet magánerőből építtetnek. Ter­mészetesen gondoskodni kell ezek megfelelő közművesítésé­ről. villanyszolgáltatásáról, fürdőszobai berendezéseiről stb. Az állami kereskedelemnek mintegy 2,5 milliárd forint, a szövetkezeti kereskedelemnek pedig 2,1 milliárd forint beru­házási összeget biztosítanak a harmadik ötéves tervben. Je­lentős összeget jelent majd ezenkívül a tanácsok beruhá­zása is. Bíró József külkereskedelmi miniszter a második ötéves terv eredményeit vázolta, majd megemlítette, hogy az áruexport a harmadik ötéves tervben továbbra is jelentős szerepet játszik a nemzeti jö­vedelem alakulásában. Az 1966-os esztendőre a kül­kereskedelmi tárca 1,3 milliárd forint beruházási összeget ka­pott a kormányzattól. Ezen kívül a külkereskedelem je­lentős mértékben importálhat a tervezett beruházásokhoz szükséges anyagokat, gépeket, műszaki berendezéseket stb. Ezután Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese a szövetkezeti kereskedelem má­sodik ötéves tervének ered­ményeiről tájékoztatta a bi­zottsági ülés részvevőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom