Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-17 / 142. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Mémet—magyar barátsági nagygyűlés Berlin ben Európa békéje és a világbéke elválaszthatatlanok Az NDK-ban tartózkodó magyar küldöttség csütörtöki napja utazással kezdődött. A delegáció Rostockból különvonaton visszautazott Berlinbe. A küldöttség ezután a Brandenburgi Kapuhoz ment, és ott megtekintette az NDK Berlinen át húzódó állami határvonalát. A Brandenburgi Kapu előtt Helmut Poppe vezérőrnagy, Berlin városparancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak, majd a Brandenburgi Kapu egyik melléképületében rövid előadásban vázolta az NDK állami határvonalánál kialakult helyzetet. A határ megtekintése után Kádár János, a küldöttség nevében méltató sorokat írt a városparancsnok emlékkönyvébe. Délután a magyar küldöttség a FriedrichWalter Stadtpalastban, Berlin mintegy 3000 embert befogadó színházában megrendezett nagygyűlésen találkozott az NDK fővárosának dolgozóival. A nagygyűlés részvevői lelkes tapssal köszöntötték az elnökségben helyet- foglaló Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a magyar küldöttség vezetőjét. Kállai Gyula miniszter- elnököt és a küldöttség többi tagját: Walter Ulbrichtot, az NSZEP Központi Bizottságának első titkárát, az NDK államtanácsának elnökét, továbbá az NDK számos más vezető személyiségét. A himnuszok elhangzása után Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Nagy-Berlini Városi Pártbizottság első titkára mondott megnyitó szavakat, majd Walter Ulbricht és Kádár János mondott beszédet. beszéde Walter Ulbricht beszéde elején örömmel nyugtázta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködése a legkülönbözőbb területeken eredményesen fejlődik. A magyar párt- és kormányküldöttség látogatásáról szólva kijelentette: e látogatás értékes hozzájárulás az NDK és a Magyar Népköz- társaság közötti kapcsolatok további sikeres fejlesztéséhez, s azt eredményezi majd, hogy az agresszív nyugatnémet imperializmus elleni közös frontunk még szilárdabb lesz. — Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy együttműködésünk a szocialista internacionalizmus alapján mindkét fél számára gyümölcsözően fejlődött és elmélyült. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy sikerrel váltottuk valóra azokat a határozatokat, amelyeket a két ország párt- és kormányküldöttsége az 1964-es budapesti találkozó alkalmával hozott. A testvéri barátság szellemében — Az akkori baráti látogatásra visszaemlékezve Walter Ulbricht méltatta a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődését. A Német Demokratikus Köztársaság ma a Magyar Népköztársaság egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, s ugyanez áll fordítva is. 1964-hez képest a két ország áruforgalma 1970- ig 47 százalékkal növekszik. — A testvéri barátság szelleme jellemezte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság vezető személyiségeivel folytatott tárgyalásainkat — mondotta Walter Ulbricht, majd megállapította, hogy valameny- nyi megvitatott kérdésben teljes egyetértésre jutottak. Tárgyalásaink — mondotta — valamint a baráti látogatás minden mozzanata meggyőzően bizonyította népeink szilárd barátságát a Szovjetunióval. Eszmecseréink során nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében teljes mértékben osztjuk az SZKP XXIII. kongresszusának következtetéseit. Walter Ulbricht ezután kiemelte: különösen egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Pártjának azzal az állásfoglalásával, hogy valaUlbricht mennyi antiimperialista erő teljes egységére, cselekvő együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a világháború elhárításának lehetőségéből realitás legyen. Eszmecseréink eredményeit fontos hozzájárulásnak tekintjük a béke és az egység ügyéhez — hangsúlyozta. — E német—magyar barátsági gyűlésről, a szocialista internacionalizmus e fórumáról biztosítjuk a hősiesen küzdő vietnami népet testvéri szolidaritásunkról és teljes támogatásunkról nehéz harcában. Ismételten nyomatékosan követeljük a2 Egyesült Államok agressziójának beszüntetését, mégpedig a VDK négy pontból és a DNFF öt pontból álló javaslatai alapján. Követeljük, hogy az Egyesült Államok tartsa be a genfi megállapodásokat. Magyar elvtársainkkal egyetértésben mondunk köszönetét a Szovjetuniónak azért a határozott és következetes támogatásért, amelyet a vietnami testvémépnek nyújt. — Nyugat-Németországról szólva Walter Ulbricht kijelentette: a nyugatnémet kormány revanspolitikája új, meg új konfliktusokat okoz és megakadályozza az európai államok és kormányaik azon fáradozását, hogy tartósan rendezzék Európa biztonságának kérdéseit. Amíg a bonni kormány ragaszkodik ahhoz, hogy egyedül ő képviseli Németországot, nem lehet európai biztonságról beszélni. Az NSZK háborús tűzfészek A szónok ezután utalt arra, hogy Nyugat-Németország a világ háborús tűzfészkévé, Európa fő békebontójává vált. A Washingtonnal kötött politikai-katonai különszövetség- re támaszkodva, a bonni kormány ezt a közös politikát egyetlen célnak rendeli alá: meg akarja kaparintani az atomfegyverek feletti rendelkezés jogát, hogy ismét helyreállítsa a nyugatnémet imperializmus hatalmát az 1937- es határok között, kiharcolja az európai hegemóniát. Ezt készíti elő belpolitikailag és gazdaságpolitikailag egyaránt. A nyugatnémet imperialisták és az NSZK kormánya ebben a helyzetben félrevezető manőverekhez folyamodik. Békeszeretetről beszélnek, hogy ily módon álcázzák agresszív politikájukat. Ez az értelme és tartalma az idén márciusban kelt bonni jegyzéknek is, amely voltaképpen nem más, mint egy rosz- szul leplezett kísérlet arra, hogy igazolják revanspolitiká- jukat és atomfegyverkezési szándékaikat, hogy félrevezessék a világ népeit. — Különösen figyelemreméltó, hogy nemcsak a szocializmus ellen szövetkezik a nyugatnémet imperializmus az Egyesült Államokkal, hanem kettőjük közös célja az is, hogy biztosítsák az imperialista világban közös vezető szerepüket. Fokozott éberséget — A bonni ultrák a NATO hadiapparátusát a kétoldalú amerikai—nyugatnémet hatalmi érdekek szolgálatába akarják állítani. E törekvések a Bonn—Washington tengely alapjai és egyúttal az Európa békéjéhez és biztonságához vezető út komoly akadályai. Ezért felhívjuk Nyugat-Németország lakosságát és az európai közvéleményt, hogy fokozott éberséggel kövesse nyomon a helyzet ilyen irányú alakulását. Mi — éppen e helyzetre tekintettel — szövetségeseinkkel egyetértésben a Varsói Szerződés védelmi szövetségének további politikai és Katonai erősítésére törekszünk, mivel ez a szerződés legfőbb biztosítéka a tagországok szuverénitásának, függetlenségének. Európa békéjének. Walter Ulbricht ezután kijelentette: a magyar nép saját tapasztalatából ismeri a német imperializmus bűnös arculatát. A Magyar Népköztársaságnak a nyugatnémet imperializmus és militarizmus politikájával szembeni határozott magatartása, továbbá az a támogatás, amelyet a magyar nép nekünk nyújt a német kérdés békés megoldásáért vívott harcunkban, a német néppel való testvéri szolidaritás kifejezését jelenti, ami jól szolgálja az európai népek béketörekvéseit is. — Valamennyi állam egyenjogú részvételével egy európai biztonsági konferencia ösz- szehívásával el kell érni, hogy mindkét német állam mondjon le az atomfegyverek feletti rendelkezés jogáról, és nemzetközileg kötelező megállapodásokat kössenek az erőszakról való lemondásról. Az NSZEP és az SPD eszmecseréjét Walter Ulbricht a két német állam munkásosztálya, értelmisége és parasztsága beszélgetésének nevezte. Ez a nagy német beszélgetés megvalósul és kifejlődik, akár tetszik ez Nyugat- Németország bizonyos konzervatív erőinek, akár nem — mondotta. Az SPD egyes vezetőinek az a kísérlete, hogy kiiktassák ebből a német beszélgetésből az egyszerű párttagokat, továbbá az alsóbb pártszervezeteket, valamint a szociáldemokratákkal rokon- szenvezőket, hosszútávon szintén bukásra van ítélve. Emberiség elleni bűntett Az SPD vezetősége a dort- mundi pártkongresszuson elhallgatta az igazságot — állapította meg Walter Ulbricht. Az igazság ugyanis az, hogy csak az tekinthető a béke őszinte barátjának, aki egyértelműen állást fogíal az amerikaiak barbár vietnami háborúja ellen, és félreérthetetlenül elítéli ennek az emberiség elleni bűntettnek politikai, erkölcsi és anyagi támogatását. Az igazság az, hogy Németországnak csak békés, demilitarizált, demokratikus államként van jövője, csak olyan országként van jövője, amelyben a fegyverkezés hiénáit, a hitlerista tábornokokat és náci bírákat megfosztják a hatalomtól. A Szovjetunióval vállvetve Beszéde végén Walter Ulbricht köszönetét mondott azért, hogy a Magyar Népköz- társaság oly tevékenyen támogatja az NDK legutóbbi kezdeményezéseit — amelyek a németországi és az európai megértés politikáját szolgálják —, továbbá köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyben az NDK ENSZ-fel- vételi kérelmét és más lépéseit részesítette. — Meggyőződésem: a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a jövőben is vállvetve a Szovjetunióval _ és más szocialista - országokkal szilárd szövetségben harcolnak a Nyugat-Németországból kiinduló háborús veszély elhárításáért. Európa és a világ békéjének biztosításáért. Ebben a harcban senki és semmi nem tud éket verni közénk — hangoztatta. Befejezésül Walter Ulbricht arra kérte a magyar küldöttség tagjait: hazatérve tolmácsolják a német nép testvéri üdvözletét, jókívánságait a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak, az Elnöki Tanácsnak, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak és az ország valamennyi dolgozójának. Egyben új sikereket kívánt a magyar népnek a szocializmus teljes felépítéséért és a béke biztosításáért vívott harcában. (Folytatás a 3. oldalon) Menetelés Montgomerybe (2. oldal) Igazságérzet, igazság (4. oldal) Nógrád—Fejér megye rádióvetélkedője (6. oldal) Hz országgyűlés két bizottságának ülése Az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottsága csütörtökön dr. Pongrácz Kálmán elnöklésével ülést tartott. Megtárgyalták a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvény- javaslat alapján a tanácsok előtt álló feladatokat, amelyekről dr. Maróti János, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának helyettes vezetője tájékoztatta a bizottságot. Bevezetőben a tanácsoknak a második ötéves tervben folytatott tevékenységével foglalkozott. Elmondotta, hogy a népgazdaság egészéhez hasonlóan a tanácsok eredményesen teljesítették a második ötéves tervben kijelölt feladataikat. A harmadik ötéves terv főbb céljairól szólva a beszámoló elmondotta, hogy a tanácsi ipar termelését mintegy 30 százalékkal tervezik növelni. Ezen belül a második ötéves tervhez viszonyítva 25 százalékkal több árut értékesítenek a belkereskedelemben a tanácsi vállalatok, az exportra szánt termelésük értéké pedig negyvenhét százalékkal növekszik. A tanácsi építőipar termelése huszonöt, az élelmiszeriparé pedig 10 százalékkal fokozódik 1970-ig. A lakosság részére végzendő javító-szolgáltató tevékenységet mintegy 14 százalékkal kívánják fokozni öt év alatt. A községfejlesztési alapból — a második ötéves tervben felhasznált összeghez hasonlóan — mintegy hét- milliárd forintot szándékoznak a városok, községek fejlesztésére fordítani. Dr. Bognár József elnökletével csütörtökön ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága a Parlamentben. Megtárgyalták a harmadik ötéves terv törvényjavaslatának kereskedelmi fejezeteit, körvonalazták az 1970-es évvel záruló tervidőszak feladatait, a belkereskedelem és a külkereskedelem forgalmának várható alakulását. Tausz János belkereskedelmi miniszter tájékoztatójában rámutatott: — A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat számolva lehetőségeinkkel és erőforrásainkkal, gazdasági fejlődésünk további előrehaladását biztosítja. További fejlődést ígér a következő öt esztendő a lakosság életszínvonalának alakulásában. az áruellátásban. A vásárló erőnek körülbelül 25 százalékkal való növekedésével számolnak; az egy főre jutó reáljövedelem mintegy 14— 16 százalékkal lesz magasabb. A kiskereskedelmi forgalom 20 százalékkal bővül, s megközelítően hasonló mértékben emelkedik a lakosság fogyasztása. Az élelmiszerkeresletnek a korábbinál választékosabb kielégítésére törekednek. Az élelmiszeripari vállalatok a belkereskedelem részére 17 százalékkal többb árut szállítanak. Fontos teendő az állati termékek termelésének és a hozamoknak a javítása. Jelentős intézkedésekkel segítik a zöldség- és gyümölcsfélék termelését, szállítását, tárolását és feldolgozását, a tartósító- és a hűtőipar technikai fejlesztésével választékosabbá teszik az élelmiszer-kínálatot,. A tervidőszak végére minden második család otthonában lesz televízió, a jelenlegi 85 000 személygépkocsi mellé további legkevesebb 70 000— 75 000 gépkocsi kerül forgalomba. A húsellátás tekintetében A harmadik ötéves tervben az ágazatok fejlesztéséibe mintegy 12 milliárd 182 millió forint beruházás jut öt év alatt, ami körülbelül azonos szinten van a második ötéves tervben ilyen célra felhasznált összeggel. Különösen előtérbe került a közművesítés fejlesztése, amire a beruházási keretek 28 százalékát fordítják, öt év alatt 24 új kenyérgyárat létesítenek. Tíz új patyolat-üzemet hoznak létre. Központi keretből ugyanannyi lakás megvalósítását tervezik 1970-ig, mint ^mennyit a második ötéves terv során építettek. A beszámoló végül hangsúlyozta: a harmadik ötéves tervben kitűzött célok eredményes megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata szerint a tanácsok is következetesen érvényesítsék a gazdaságosság követelményét, aminek valóra váltásában már 1965-ben jelentős lépéseket tettek. Második napirendi pontként a bizottság meghallgatta azt az ismertetést, amit az országgyűlés legközelebbi ülésszakán sorra kerülő legfőbb ügyészi beszámolóval kapcsolatban dr. Csendes Károly, a legfőbb ügyész helyettese adott. A bizottság elfogadta, s az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. Hasonlóképpen tudomásul vette a legfőbb ügyészi beszámolóval kapcsolatos tájékoztatást. egyelőre nem megnyugtató a helyzet, a kellő mértékű javulás néhány évet igénybe vehet, egy ideig lesznek nehézségek a korszerű iparcikkek, például a műanyagáruk. modern lakberendezési tárgyak, szintetikus alapanyagú ruházati és háztartási vegyi cikkek kínálat-bővítésében. Fontos teendőként említette Tausz János a lakosság jobb ellátását építőanyagokkal, ugyanis a tervelőirányzat szerint a következő években körülbelül kétszázezer olyan új lakással számolnak, amelyet magánerőből építtetnek. Természetesen gondoskodni kell ezek megfelelő közművesítéséről. villanyszolgáltatásáról, fürdőszobai berendezéseiről stb. Az állami kereskedelemnek mintegy 2,5 milliárd forint, a szövetkezeti kereskedelemnek pedig 2,1 milliárd forint beruházási összeget biztosítanak a harmadik ötéves tervben. Jelentős összeget jelent majd ezenkívül a tanácsok beruházása is. Bíró József külkereskedelmi miniszter a második ötéves terv eredményeit vázolta, majd megemlítette, hogy az áruexport a harmadik ötéves tervben továbbra is jelentős szerepet játszik a nemzeti jövedelem alakulásában. Az 1966-os esztendőre a külkereskedelmi tárca 1,3 milliárd forint beruházási összeget kapott a kormányzattól. Ezen kívül a külkereskedelem jelentős mértékben importálhat a tervezett beruházásokhoz szükséges anyagokat, gépeket, műszaki berendezéseket stb. Ezután Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese a szövetkezeti kereskedelem második ötéves tervének eredményeiről tájékoztatta a bizottsági ülés részvevőit.
