Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-16 / 141. szám
FAKÉRGEZŐK Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZ O T T S Á G A . É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 141. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. JÜNIUS 16. CSÜTÖRTÖK A népi tengerészek között Meleg fogadtatás Rostockban ROSTOK (MTI) Az MTI kiküldött tudósítóinak szikratáviró jelentése a Keleti-tengerről: A magyar párt- és kormányküldöttség különvonata szerdáin reggel pontban 9 órakor érkezett meg Magdeburgból Rostock—Warnemünde-i pályaudvarra. A pályaudvar 4. számú peronján Erich Hone- cker, a Német Szocialista Egy- ségpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta a magyar vendégeket, majd Harry Tisch, az NSZEP rostocki kerületi első titkára és a kerület más vezető személyiségei üdvözölték őket. A pályaudvar előtt tartott gyűlésein Karl Deuscher, a rostocki kerületi tanácselnök köszöntötte a magyar párt- és kormányküldöttséget, amelynek nevében Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte az NDK legnagyobb kikötővárosának lakosságát. Az üdvözlő gyűlés után a küldöttség gépkocsikon Warnemünde tengerparti sétányára hajtatott, hogy meglátogassa az NDK népi tengerésze- tének egyik egységét, és nyílt tengeren megfigyelje az egység harcászati gyakorlatát. A tengerparton Wilhelm E hm altengernagy, a népi tengerészeti erők főparancsnoka fogadta a vendégeket. A himnuszok eljátszása után a matrózok díszszázada köszöntötte a küldöttséget, majd a delegáció tagjai német kísérőikkel együtt a zászlós hajóra szálltak. A magyar vendégek tiszteletére a hajóra felvonták a piros—fehér—zöld lobogót. A hajón Kádár János, Kállai Gyula, Erich Honecker és Wolfgang Rauchfass miniszterelnök-helyettes a parancsnoki hídról figyelték a harcászati gyakorlatot A gyakorlat kezdete előtt Ehm altengernagy rövid ismertetést adott az NDK népi tengerészetének fejlődéséről. A népi tengereszet mindössze egy évtizedes múltra tekinthet vissza. Az NDK Nemzeti Néphadseregének egy fegyverneme. Mai nevét 1960. november 3-án kapta, tehát annak a napnak a 42. évfordulóján, amikor 1918-ban a német tengeri flotta matrózai körében zendülés tön ki, amely jelt adott a németországi novemberi forradalom megindulására. A népi tengerészet egységei a Szovjetunió Balti Flottájával és a lengyel tengeri flottával együtt a Keleti-tenger térségének békéjét biztosítják, és minden esetleges provokációval szemben megbízhatóan védelmezik az NDK tengeri határait. A népi tengerészet rakétasorha- Jókkal, aknaraikókkal s akna- szedőikkel, különböző fajta torpedóhajókkal, tengeralattjáró vadász-hajókkal és több tucat rakétakilövő pályával rendelkezik.-A harcászati gyakorlat során a népi tengerészet valameny- nyi hajótípusa bemutatta képességeit. Rendkívül érdekes és látványos pontja volt ennek a gyakorlatnak az ellenséges tengeralattjáró helikopterrel történő felkutatása, majd tengeralattjáró vadászhajóról kilőtt reaktív vízibambával va_ ló megsemmisítése. A tengeri harcászati gyakorlat déli 1 órakor fejeződött be. Salgótarján helye a károsok között A Cserháti Erdőgazdaság mind en évben jelentős mennyiségű ,.papírfát’' szállít hazai felhasználásra és exportra. A szügyi vasútállomás rakodóján a Bal assagyarmati Erdészet munkásai kergezia fehérre a fát, mielőtt vagonba raknák. (Koppány György felvétele) Megyei úttörő találkozó Nagymező-pusztán Hatszáz magyar és csehszlovák pajtás táborozása Egy hétre a Budapesten megrendezett országos úttörő találkozó után, megyénk úttörői is megünnepelték a szervezet 20. jubileumi évfordulóját. A korábbi évektől eltérően az idén nem járási, hanem megyei találkozót rendeztek, amelyet két napig tartó táborozással kötöttek egybe. A nagy esemény színhelyéül a Cserhát lankáin elterülő, festői Nagymező-pusztát választották. A választás azért esett éppen Nagymező-pusztára, mert az úttörőszervezet és a társadalmi szervek mellett sokat tett a találkozó sikeréért az Idegenforgalmi Hivatal is. A hivatal a találkozó idejére — június 14—15 — rendbehozatta a turistaházat és környékét, s a kétnapos táborozás kezdetén hatszáz úttörő előtt hivatalosan is átadta a tepke- hegyi új kilátót Az új idegen- forgalmi nevezetességet tehát elsőnek a nógrádi pajtások vették birtokukba. Három irányból érkeztek A megyei úttörő-találkozóra igyekvő csapatok három irányból, túraszerűen közelítették meg Nagymező-pusztát. A gyülekező kedden reggel nyolc órakor a pásztói állomás előtt volt, onnan indultak azután egymással versenyezve a túrára kijelölt csapatok. A ceit, az 567 méter magas Tepke-hegy csúcsát különböző akadályok leküzdésével, az úttörő tájékozódási versenyeknek megfelelően közelítették meg a pajtások. A tájékozódási versenyen az ötszáz nógrádi úttörő mellett részt vett hatvan, a megyei találkozóra meghívott rimaszombati pajtás is. A sok izgalommal, nehézséggel tűzdelt túra még délelőtt véget ért. Az utolsónak érkező csapat befutása után nem sokkal kis ünnepség keretében Szilágyi Endre, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője adta át a tepke-hegyi, 23 méter magas kilátót. Cseh pajtások a találkozón Délután három órára minden csapat visszatért a jubileumi táborba, és a négy órakor kezdődő ünnepélyes tábornyitó kezdetéig az elhelyezkedéssel, a sátrak berendezésével telt az idő. Itt kell megemlíteni, hogy a „táborváros” felépítésében dicséretes munkát végeztek a salgótarjáni ifi-vezetők. Nagyon rövid idő — egy nap — alatt felállították a sátrakat. A tábor egyébként hat altá- borból állott, mindaddig, amíg' kicsit váratlanul, de mégdjaz ünnepség előtt, tehát 'jókor, megérkeztek a besztercebányai pajtások is. A csehszlovák vendégek busszal utaztak Nagymező-pusztára, és mivel tudták — nem számítanak rájuk, mindennel felszerelték magukat. Vezetőjük, Hudcovic Josef a besztercebányai úttörőház igazgatója elmondta, hogy a nagymezői tábor szervezésének idején szó volt arról: ők is résztvehetnek a kétnapos táborozáson. Mint ahogy az lenni szokott, valami közbejött, és helyettük a rima- szombatiakat látta vendégül Nagymező. Hudcovicék először a salgótarjáni fesztiválon hallottak a nógrádi táborról, és már akkor elhatározták — mindenképpen résztvesznek ezen az eseményen. Csoportjuk harminc pajtásból állt és KöDöntő szakaszába érkezett a „kis ZIM” legfontosabb egységének, az alagútkemen- cének megvalósítása. Mialatt Papp Zoltán technikus vezetésével néhány kemencekezelő napokon keresztül tanulmányozta a ZIM Budafoki Gyáregységében az ottani alagútkemence működését, Salgótarjánban — egyelőre .még „hidegen” — megforgatták a konvejort (azt a végtelen szalagot, amely a zómáncégetésre kerülő alkatrészeket szállítja a kemencébe). Időközben tető alá fűthető állapotba került az alagútkemence is. Megtörtént az égők nyomáspróbája, ma Hazánkban jelenleg hatvanhárom várost tartanaik nyilván (az 1965. január 1-i adatok alapján), és lakosságuk meghaladja a 4,3 milliót, területük pedig az ország területének egy tizede, 9632 négyzetkilométer. A városi lakosság öt év alatt 347 400 fővel emelkedett, ami zömmel a bevándorlás következménye. Salgótarján a 34 438 lakosával a 22. helyet foglalja el hazánkban a városok között. Területe 58 négyzetkilométer, népsűrűsége 593,8, ami a sűrűbben lakott városok közé sorolja, hiszen mindössze tíz város előzi meg ebben. A kereskedelem jelentős helyet foglal el Salgótarján lakosságának rendszeres ellátásában. Olyan megyeszékhelyeket elpzünk meg, mint az 52 ezer lakosú Békéscsaba, vagy 42 ezer lakosú Eger. „Ruházati, kultúrcikik és vegyi boltokban is jó az „ellátás”, nem mondható ez el a gyógyszertárakról, a megyeszékhelyek között az utolsó három helyet foglaljuk el Zalaegerszeggel és Szekszárddal. Rekorderek vagyunk viszont a boltok, és a vendéglátóhelyek ezer lakosra számított alapterületében, ami mutatja, hogy boltjaink, vendéglátó egységeink kényelmesek, területük viszonylag nagy, és a kipedig begyújtják a kemencét. A kemence felfűtéséneií ideje körülbelül két hét: Ha elérte az üzemi hőfokot megkezdődhet a próbaüzem, azaz az első tűzhelyalkatrészek zománcégetése. Megfelelő ütemben folytatódik az alagútkemencét befogadó, valamint a savazó, szárító és szerelde épület kivitelezése. Ez utóbbi munkákat a Nógrád megyei Építőipari Vállalat végzi. A november 30-i befejezés után már nemcsak égetés, de a gázkészülékek szerelése is n? új üzemben, a „kis ZIM”- ben történik. szolgálás kulturáltsága így biztosított. Az összes boltok ezer lakosra számított alapterülete 436 négyzetméter, az utánunk következő Győr városáé már csak 327 négyzet- méter. Sokat vásárolnak a salgótarjániak, a legtöbbet az ország városi lakossága közül. Élelmiszert egy év alatt egy salgótarjáni lakos 4737 forintért, ruházati cikket 4209 forintért, iparcikket 8211 forintért vásároltak. Jellemző, hogy ebben olyan nagy városokat előztünk meg, mint Győr, Pécs, Tatabánya. Egy év alatt Salgótarján hét helyi autóbuszvonalán 3,8 millió utas utazott. Ebben még sok a fejlesztésre váró feladat. de így is, főleg a szállított utasok tekintetében, nem maradunk el a hozzánk hasonló nagyságú városok mögött. Salgótarjánban a belterületi utak hossza 79 kilométer, és A Német Demokratikus Köztársaságból hazánkban tartózkodó szakszervezeti küldöttség tegnap Salgótarjánba látogatott. A vendégeket a Szakszervezetek Székhazában Vadkerti Lóránt, az SZMT tttkára fogadta. A küldöttség tagjai — Helmut Henke, az FDGB bérrészlegének vezetője, Vili Kuhn, az FDGB szervezési osztályának munkatársa és Herbert Schmei- ser. a lipcsei építőkombinát szakszervezeti bizottságának elnöke — megyénk ipari munkásainak bérhelyzetét tanulmányozták. Vadkerti Lóránt ismertette, hogy a februári bérrendezés elsősorban a nehéz fizikai munkát végzőket és az egészségre ártalmas munkahelyen dolgozókat, a megyében összesen huszonnégyezer dolgozót, az összlétszámnak ebből burkolattal ellátott 45 kilométer. A járdák hossza eléri a hetven kilométert, az összes zöldterület 279 ezer négyzetméter, ebből virággal beültetve kilencezer négyzet- méter. A megyeszékhelyek közül — Debrecen után — nálunk található a legtöbb játszótér, számszerint 37, és területük 43 ezer négyzetméter. Az egészségügyi ellátás az orvosi körzetek számában, és a körzetekhez tartozó lakosság létszámában tükröződik. Salgótarjánban 12 orvosi körzet működik, és egy körzethez 2649 lakos tartozik. Nyolc megyeszékhely jobb helyzetben van, de Kaposváron, Szek- szárdon. Szombathelyen, Békéscsabán, Kecskémben háromezernél is több lakos jut egy körzeti orvosra. A statisztikai adatok többsége azt bizonyítja, hogy városunk igen előkelő helyet foglal el a megyeszékhelyek, hazánk városai között. mintegy negyven százalékát érintette. Ez az intézkedés évente harmincöt millió forint többletjövedelmet jelent Nógrádban, és egy dolgozó évi átlagjövedelme 1300 forinttal lett több. Ismertette a jutalmazások különböző formáit, a többi között az évi nyereségrészesedést. A korábbi 10,6 nap helyett az elmúlt évben már 12,4 napra eső bért fizettek ki ipari üzemeinkben nyereségrészesedés címén. A tapasztalatcsere után a német vendégek Vadkerti Lóránt kíséretében városnéző sétán vettek részt, délután pedig megtekintették a város és környéke idegenforgalmi nevezetességeit. Este Suth Péter, a SZOT bér és munkaügyi osztályának vezetője kíséretében visszautaztak Budapestre. (Folytatás a 3. oldalon) Ha begyújtják a Tűzhelygyár új alagútkemencéjét Héniet szakszervezeti küldöttség a megyei székhelyen
