Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVF. 136. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. JÜNIUS 10. PÉNTEK Szőnyegbombázás Hue közelében <2 oldal) Tizenhat éve köztiszteletben (3. oldal) Önfeláldozó hőstett (6. oldal) Városépítési — városrendezési konferencia Salgótarjánban Tizenöt megye küldöttei az értekezleten — Vetített-képes előadás a megyeszékhely átépítéséről Tegnap délelőtt Salgótarján­ban, a Szakszervezetek megyei Tanácsa székházának nagyter­mében a Magyar Építészek Szövetsége, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Művé­szeti Országos Választmánya és Salgótarján városi Tanácsa közös rendezésében tizenöt megye küldötteinek rész­vételével háromnapos vá­rosépítési és városrendezési konferencia kezdődött. A ta­nácskozás megnyitásán részt vett Jedlicska Gyula, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának első titkára. Hankó János, a Nógrád megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnöke, Szabó Aladár, az MSZMP sal­gótarjáni városi bizottságának titkára. Sándor Elemér, a Salgótar­jáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke megnyi­tójában hangsúlyozta: a kon­ferenciának a hazai nagy ér­deklődés mellett olyan fele­lősségteljes munkát kell vé­geznie, sünire a nemzetközi köz­vélemény is felfigyel. Poznan város bejelentette igényét a háromnapos konferencia anya­gára. Heim Ernő, Budapest város főépítésze kijelentette: helyesen döntöttek, amikor Salgótarjánt választották e konferencia megtartásának színhelyéül. Major Máté Kos- suth-díjas akadémikus, a TIT művészeti országos választmá­nyának tagja annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a tanácskozás a városok ál­lami és politikai vezetőinek tapasztalatcseréjét, a gondola­tok kicserélését segíti elő. adásban a városépítés, város- rendezés problémáit elemezte. Elmondotta, hogy Salgótarján egyszerűsített általános rende­zési tervéhez 1951-ben fogtak hozzá, és az 1953-ban elkészült terv megfogalmazta a város rekonstrukcióját, a lakásprob­léma megoldását. Ez azonban nélkülözte a gazdasági meg­alapozottságot. A tervezéskor veszteség- és értékvizsgálato­kat végeztek, meghatározták a város fejlődésének irányát. A régi, a városközpontban meg­levő 10—12 méter széles, 150— 200 méter hosszú, szűk sikáto­rokban elhelyezett lakóházak felújítása, állagának meg­óvása nem volt gazdaságos. A területkihasználás ugyanakkor a többszintes házak építését követelte. A mintegy nyolc ki­lométer hosszú, alig három­száz méter átmérőjű völgysza­kaszban átépített városközpont is ennek a szükségességét in­dokolta. A regionális terv szerint Salgótarjánt ötvenezer lakosú várossá fejlesztik. Délután Berkes József, a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tit­kára „A salgótarjáni városre­konstrukció elvi és gyakorlati problémái” címmel tartott elő­adást. Mint mondotta: — Salgótarján kedvező, il­letve kedvezőtlen helyzete miatt a jelenlegitől eltérően aligha választhatta a fejlesztés más módját. Az irány kérdé­sében csupán azt dönthettek el, hogy a számos elavult te­lepülés közül melyikkel kezd­jék a rekonstrukciót. Mivel a fejlesztés nemcsak lakóépüle­építés mellett, a városközpont átépítése jelentette és jelenti a közeljövőben is. Ezekben az években olyan alapvető váro­si, sőt bizonyos értelemben re­gionális gondokat kell megol­dani, mint az ivó- és ipari víz­ellátás, szennyvízlevezetés megoldása, közlekedési háló­zat fejlesztése, és a villamos­energia hálózat rekonstrukció­ja. Űj kórházat, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat kell épí­teni. Folytatnunk kell az út- és járdaépítést, parkokat, ját­szótereket kell létesítenünk. A levegő szennyezettségének megszüntetése érdekében to­vább kell fejleszteni a távfű­tési hálózatot, Az egykori egészségtelen bányai és üzemi lakótelepek alapvető kommu­nális ellátását is javítanunk kell, amíg azokat meg nem szüntetjük. Ezek az évek Salgótarján történelmének olyan évei, amikor — nem túlzás — gigászi munkát kell végrehajtani annak érdekében, hogy várost építsünk a szét­szórt település helyén. Előadása végén kijelentette: — Túlzás nélkül mondhat­juk, hogy városunk lakossága bizakodón, elismerően nyilat­kozik a városfejlesztési mun­káról. Nem olcsó érzelgősség, ha kijelentjük, hogy nagy sze­retettel és elismeréssel adóz­nak a salgótarjániak mind­azoknak, akik az országos szerveknél, főhatóságoknál, a budapesti tervező irodákban ál­dozatos, fáradtságot nem is­merő munkájukkal segítik fej­lődésünket. A városépítési, városrende­Slkeres kutatás után Huszonnégy millió tonna on ■M Korábban hírt adtunk ar­ról, hogy felderítő fúrásokat kezdtek Mátraverebély és Sámsonháza térségében. A sámsonházi részen két fú­rást még folytatnak, azt azon­ban már megállapították, hogy ott, mélyebben fekvő és a mátraverebélyitől különálló széntelep van. Érdekesebb a verebélyi hegygerinc és a Mátra hegység közötti kilenc fúrással felderített, mintegy hat négyzetkilométeres terület kincse. A felderítő fúrásokat az Észak-magyarországi Földta­ni Kutató-fúró Vállalat gép­egységei a tervezettnek meg­felelően május közepére be­fejezték. A felszínre hozott minták laboratóriumi vizsgá­lata befejeződött, s elkészült már a geológusok minden részletre kiterjedő jelentése is. Dr. Bartkó Lajos kandidá­tus, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt főgeológusa a követ­kezőkről tájékoztatott ben­nünket. — A mátfaverebélyi részen két telepben találtunk szenet. A felső vastagsága átlagosan két méter. Ez mintegy 16 és félmillió tonna szenet jelent. A kettes telep átlagos vas­tagsága 110 centiméter. Ez mintegy nyolcmillió tonna szenet rejt. A felderítés során vizet se­hol nem kaptunk. Számítot­tunk gázra is, de se metán, se szénsavgáz nem volt, s ez biztató jel. A minőség kitűnő. Az egyes telepben, ahol 4200 kalóriás '•étegek is vannak, az átlagos fűtőérték 3350 kalória, 25 szá­zalék hamu- és 24 százalék nedvességtartalommal. A ket­tes telep szene gyengébb, csak 2740 kalória, 35 százalék ha­mu- és 20 százalék nedvesség- tartalommal. A kutatás eredményeiről szóló jelentést elkészítettük. Június 23-án a felügyeleti ha­tóságok és a NIM képviselői­nek részvételével, tárgyalunk a további teendőkről, lehető­ségekről. A felderítést ugyan­is még egy előzetes fúrásnak kell követnie, amiből már tel­jes képet kapunk — fejezte be dr. Bartkó Lajos. Gazdag programot ígér Nógrád és Közép-Szlovákia kulturális és barátsági hete A Nógrád megyéi és a kö­zép-szlovákiai kerület lakosa­inak kulturális és baráti kap­csolatai évről évre mind szer­teágazóbb szálakkal erősöd­nek. Ennek bizonysága az a nagyszabású rendezvény-soro­zat, melyre június 18—26-a között első ízben az idén ke­rül sor a két ország szom­szédos területei között. A barátsági hót nógrádi programja június 18-án, a Salgótarjáni Megyei Művelő­dési Házban kezdődik, ahol Jan banska-bystricai Urpin ének­és táncegyüttes műsort mutat be. Június 19-én, délelőtt 10 órakor a Salgótarjáni Acél­árugyár klubtermében meg­nyílik a Munkásmozgalom es antifasiszta ellenállás a kö­zép-szlovákiai kerületben cí­mű dokumentációs kiállítás. Délelőtt 11 órakor a József Attila Művelődési Ház kiállí­tási termében (Felszabadulás útja) Plasztika, grafika, festé­szet címmel képzőm ű veszet i este 6-kor a zagyvapólfalvi Csokonai Művelődési Otthon­ban ünnepélyes bemutatót tar­tanak a Szülőföldem című csehszlovák játékfilmből. Es­te 7-kor a megyei művelődési házban a Képzetek című pan­tomim játékot láthatják a salgótarjániak a banska-byst- ricai kerületi bábszínház elő­adásában, míg a balassagyar­mati filmszínházban este 8 órakor a Rejtett verem, So­moskőújfalun pedig a Szent Erzsébet tér című csehszlo­vák játékfilmeket vetítik. Az első konzultációs elő­adást Maróthy Győző, Salgó­tarján területi főépítész-he­lyettese tartotta a város re­konstrukciós tervének készíté­séről. A vetített-képes elo­tek építését jelenti, hanem az alapvető közintézmények lét­rehozását is — kereskedelmi, művelődési, egészségügyi, igaz­gatási stb. —, így az első lép­csőt a szabad területen történő ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese a gazdasági mechanizmus re­formjával kapcsolatos kor­mányzati teendőkre, az Orszá­god Árhivatal elnöke az 1968. évi árreform irányelveire és előkészítésének ütemtervére tett javaslatot. A kormány az előterjesztéseket megvitatta, elfogadta és a további munká­ra határozatokat hozott. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének a népgazdaság első negyedévi fejlődéséről, és a munkaügyi miniszternek az első negyed­évi munkaügyi- és bérhelyzet­ről szóló jelentését. A pénzügyminiszter jelentést tett a múlt évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról, a kormány az erre vonatkozó törvényerejű rendelet terveze­tét az Elnöki Tanács elé ter­jeszti. A kormány megvitatta és tudomásul vette a földműve­lésügyi miniszter beszámoló­ját a mezőgazdasági munkák menetéről, az aratásra történt előkészületekről. A SZÖVOSZ elnöke a bur­gonya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlására és értékesítésére tett előkészületekről tájékoz­tatta a kormányt. A SZOT főtitkárának és az igazságügyminiszternek együt­tes javaslata alapján a Mi­nisztertanács úgy határozott, hogy a dolgozó betegségi biz­tosításáról szóló törvényerejű rendelet módosítására előter­jesztést tesz az Elnöki Tanács­nak. A kormány az egészség- ügyi miniszter javaslata alap­ján határozatot hozott a gü- mőkórban megbetegedett ter­melőszövetkezeti tagok foko­zott anyagi támogatására. zési konferencia ma folytatja munkáját. A délelőtti korrefe­rátumokban Kaposvár, Özd. Szekszárd, Szolnok és Zala­egerszeg képviselői mondják el véleményüket. Belovitszky közép-szlovákiai kerületi elnök és Hankó Já­nos, a Nógrád megyei Tanács VB-elnöke ünnepi bevezetőt mond, majd a Kiváló Munká­ért állami kitüntetést viselő, tárlat nyílik a szlovák mű­vészek anyagából. Délután 3 őnakor a Balassagyarmati Pa­lóc Múzeumban a közép-szlo­vákiai kerület kulturális em­lékedből láthatunk kiállítást. Tavasz óta vágják a takarmánykeverékeket a Szécsényi Állami Oazclasag földjein. A ta­vaszi-nyári „zöld-futószalag” biztosítása érdekében elegendő zöldtakarmányt termel a gaz­daság. Az állattenyésztés igényei szerint naponta 5—6 pótkocsival vágnak le, és szállíta­nak be a munkások Mozgalmasnak ígérkezik 20-a a barátsági hét harma­dik napja is. Este 7 órai kez­dettel a megyei művelődési ház színpadán Jan Cikker: Bajazid bég című operáját mutatja be a banska-bystri­cai Tajovsaky Színház együt­tese, mig június 23-án délután 6 órakor A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság címmel dr. Alberti előadásából is­merkedhetünk közelebbről is a baráti ország és népe éle­tével. Az előadást film, iro­dalmi és zenei összeállítás egészíti ki. Június 25-én a megye két községében: Vanyarcon és Galgagután vetítik a Szülő­földem című filmet, este 8 Órakor a megyei művelődési ház színpadán a baráti hét záróműsorában a Budapesti Bartók Béla ének-, zene- és táncegyüttes lép közönség elé, 26-án az acélárugyári műve­lődési házban a kokavai út­törők ének-, zene- és tánc- együttese ad műsort. A barátsági hét időszaká­ban három megyei együtte­sünk lesz Közép-Szlovákia vendége. Június 19-én Rans- ka-Bystricán a kazári népi együttes lép fel, Molnár Pál, a megyei tanács művelődés­ügyi osztályvezetője mond ünnepi szavakat, Pod-Brezo- vániban az Acélárugyár fú­vószenekar® térzenét ad, a Salgótarjáni Bányász Művelő­dési Otthon férfikórusa és szalonzenekara pedig június 26-án Prievidzán vendégsze­repel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom