Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

Pedagógusnapra Köszöntjük pedagógusain­kat. Egy amerikai politikus cik­ket írt arról, hogy csak azok­nak adjanak útlevelet, akik — úgymond — „képviselni tud­ják az amerikai életformát, az amerikai társadalmi rendet”. Ezt a következtetést azért vonta le, mert az Európába látogató turisták legnagyobb része „kulturálatlanságával és műveletlenségével” megbot­ránkoztatja a földrész lakosait, s így „kedvezőtlen kép alakul ki az amerikaiakról”. E köve­telés mögött a rendszer propa- gandisztikus védelme húzódik meg, de arra is jó példa, hogy a tőkés világ urai milyen fon­tosságot tulajdonítanak rend­szerük jóhírenek. Mi vajon mennyi energiát szentelünk szocialista hazánk — éljünk a divatos szóval — reklámjá­nak? Idézőjelbe Is tehetnénk a fenti szót, hiszen nyilvánva­lóan nincsen szükségünk sem itthon, 'sem határainkon kí­vül hangos hírverésre, de nem kell elkendőzni persze az igaz­ságot sem. Számunkra A REKLÁM: vívmányaink, ered­ményeink! Ezekre joggal büsz­kék lehetünk. Nem ünneprontás-e, s egy­általán a tárgyhoz tartozik-e pedagógus napon erről beszél­ni? Igen. ahhoz tartozik, és nem ünneprontás. A pedagó­gus, a nevelő a legérzéke­nyebb dologgal, a gyermek bontakozó tudatával bánik, hat rá — és alakítja azt! Senki számára sem közömbös', ho­gyan? ^Amikor ezen a napon pedagógusainkat köszöntjük, megköszönjük eddigi jó mun­kájukat, nem ünneprontás ar­ra kérni őket, felbecsülhetet­len értékű oktatómunkájuk mellett a nevelő ember fela­datát is mind jobban lássák el. Hiszen az oktató és a ne­velő együtt adja a pedagógus szót. Hogyan neveljen a pedagó­gus? A szocialista oktatási tör­vényt nem azért tűzte múlt évben napirendre az ország- gyűlés, mert a reform alapel­vei túlhaladottak. Az ismert három alapelv: az iskolának az élethez, az építő munkához, ennek megismertetéséhez és megszerettetéséhez való han­golása, a korszerűbb művelt­ség magasabb színvonalú ok­tatása, a tanulók szocialista jellemének, világszemléleté­nek formálása, alapozása s mindaz, ami még ide tartozik, irányadó ma Is, A parlamenti ülésszak na­pirendjének, az oktatási tör­vényről szóló tárgyalásának '.ényege, hogy az 1961. évi III. törvény csak fő elveit, irányait és teendőit szabta meg a re­formnak, az úgynevezett okta­tási kerettörvény realizálása az oktatás, a nevelés, a tan- ügy intézményeinek és a tár­sadalom feladata ma is. Eze­kért a célokért kell továbbra is küzdeniük, dolgozniuk ne­velőinknek, a szülőknek, az egész társadalomnak. Amikor tehát ünnepelünk, a köszönet szavai után erre gon­dolunk. A szocialista erkölcs kialakítása, melynek konkrét megnyilvánulását a munkához, a szocialista tulajdonhoz, az emberek egymáshoz való új viszonyában kell mérni, ter­mészetesen nem könnyű fel­adat. Egy élet feladata. Nem munka, becsületes, egyszerű tevékenység — hivatás. Meg­találni a hélyet a gyorsan vál­tozó életben, beleszólni e vál­tozásokba, nagyszerű érzés. A pedagógus a " maga módján beleszól e változásokba, meg­szabja azok irányát. Tudja: korunk szocialista iskoláját senki sem fedezheti fel csak úgy egyszerűen, azt magunk­nak kell kimunkálnunk. Ebben a műhelyben születik meg majd a szocialista ember, aki kulturáltságával és műveltsé­gével méltó örököse lesz az előtte járóknak, s aki szocia­lista rendszerünk — ha úgy tetszik — „propagandisztikus védelmére” is a leghivatottabb lesz. Tóth Elemér Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 131. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1966. JÜNIUS 4. SZOMBAT Közlemény az NSZK kormányának a Magyar Népköztársaság kormányához intézett jegyzékéről A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Német Szövetségi Köztár­saság londoni nagykövetsége — kormánya nevében — jegy­zéket adott át a Magyar Nép- köztársaság londoni nagykö­vetségének a Magyar Népköz- társaság kormányához való továbbítás kérésével. A jegy­zék öt fejezetből áll és a kö­vetkezőket tartalmazza: 1. Egy új háború gondolata elviselhetetlen a német nép számára, mely békében kíván élni, és nemzeti fő feladatának a megosztottság felszámolását tekinti. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya kije­lenti, hogy a megosztottság felszámolásáért áldozatra is kész. (A jegyzékben nem je­löli meg, milyen áldozatra kész. A Német Demokratikus Köztársaság létét meg sem említi.) 2. Az NSZK jó viszonyt akar szomszédaival, a kelet­európaiakkal is. Sajnálatosnak mondja viszont, hogy politiká­ját „megalapozatlan bizalmat­lansággal” figyelik. Hivatkozik arra, hogy hivatalos kapcso­latba lépett Bulgáriával. Len­gyelországgal, Magyarország­gal, Romániával, s ilyenre tö­rekszik Csehszlovákiával is. (Itt sem említi a Német De­mokratikus Köztársaságot, de egyébként is csak a kaDcsöla- tok javításáról és nem norma­lizálásáról beszél.) 3. Az NSZK feltételezi, hogy a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország békét akar, de rossz néven veszi, hogy sú­lyos kritikák érik ezek részé­ről a „nyugatnémet revansis- tákat”. 4. Az NSZK lemondott az atomfegyverek gyártásáról. „Nem folytathat támadó hábo­rút, »mivel« valamennyi harci egységét a NATO-nak, egy csak védelmi jellegű szövet­ségnek vetette alá”. Viszont nyíltan bevallja ez alkalom­mal is saját fő törekvését, hogy „valamennyi szövetségi partner részesedjen a nukleá­ris védelem felelősségében”. 5. A bonni kormány java­solja, hogy az atomfegyverek­kel nem rendelkező országok ilyen fegyvereket ne állítsa­nak elő, a nukleáris hatalmak pedig ilyen fegyvereiket ne adják át más országok nem­zeti ellenőrzésébe. A Szovjet­unió, Lengyelország, Csehszlo­vákia és az ezt óhajtó más kelet-európai államok kormá­nyaival is „formai nyilatkoza­tokat” kíván cserélni, me­lyekben a vitás kérdések ren­dezésével kapcsolatban le­mondanak az erőszak alkal­mazásáról. Az NSZK és egyes európai szocialista országok megfigyelőket cseréljenek egy­más hadgyakorlatain való részvétel céljából. (Nem tesz ilyen ajánlatokat a Német Demokratikus Köztársaság­nak.) Végül a jegyzék azt állítja, hogy az NSZK kész közreműködni olyan leszerelé­si konferenciákon, melyek eredményesnek ígérkeznek. A Német Szövetségi Köztár­saság kormányának jegyzéké­vel kapcsolatban illetékes he­lyen a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közzétételére ha­talmazták fel: A nemzetközi viszonyok megváltozását és a Német Szövetségi Köztársaság ren­dezetlen. nemzetközi helyzetét Jól világítja meg az a szokat­lan mód, ahogyan megkísérel diplomáciai eszmecserét foly­tatni olyan országokkal, ame­lyekkel nincs diplomáciai kap­csolata. Kényszerítő erejűek azok a tényezők, amelyek a Német Szövetségi Köztársasá­got erre az útra, s új hangú Pedagógusok kitüntetése A pedagógusnap alkalmából Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter pénteken a minisztéri­um Petőfi termében kitünte­téseket adott át ötvenhét pe­dagógusnak. Eredményes ok­tató-nevelő munkájuk elisme­réseként harmincegyen kap­tak Kiváló tanár, huszonegyen Kiváló tanító, öten pedig Ki­váló óvónő kitüntetést. Dr. Polinszky Károly műve­lődésügyi miniszterhelyettes — a pedagógusnap alkalmából — a felsőoktatási intézmények 93 dolgozójának adott át mi­niszteri kitüntetéseket. A Nógrád megyében élő pe­dagógusok közül Mengyi Já­nos általános iskolai tanár (Nagybátony, általános és kö­zépiskola) és Pilbauer Antal- né általános iskolai tanár (Mátranovák, általános isko­la) kaptak Kiváló tanár kitün­tetést. Nógrád megyében a kitün­tetett pedagógusok fogadását ma délelőtt 11 órai kezdettel rendezik meg Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsa új székházában, ahol Vadkerty Lóránt, az SZMT titkára köszönti őket a pedagógusnap alkalmából. A kitüntetéseket Hankó János, a Nógrád megyei Tanács VB-el- nöke adja át. megnyilatkozásra terelték. Kormányainak eddigi nézeteit és igényeit, jelszavait és ter­veit túlhaladta a történelem s már a NATO legorthodoxabb tagjai részéről sem kapnak .teljes támogatást. A változó viszonyok között a Német Szövetségi Köztársa­ság is kénytelen olyan kül­politikai vállalkozás útjára lépni, amely legalábbis azt á látszatot kelti, hogy igazodik az új történelmi tényékhez és viszonyokhoz. A Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nya jegyzékében arra hivatko­zik, hogy a legutóbbi években hivatalos kapcsolatokat vett fel Magyarországgal, Lengyel- országgal, Bulgáriával, Romá­niával és hasonló kapcsolatok­ra törekszik Csehszlovákiával is. Ezeknek a kapcsolatoknak diplomáciai szempontból nem kielégítő voltát éppen a kí­sérletezéseknek az a sokféle­sége mutatja, ahogyan a bon­ni kormány „diplomáciai jegy­zékét” ezeknek az országok­nak a kormányához útra in­dította. Az új kezdeményezés kí­sérletébe valóban a kérlelhe­tetlen tények ereje szorítja a Német Szövetségi Köztársasá­got. Az út ugyanis, amelyen a Német Szövetségi Köztár­saság mai kormányának elő­dei elindultak, elérkezett a végéhez. Az eddig járt úton, az eddig követett irányvona­lon nincs tovább. Amikor több mint másfél évtizeddel ezelőtt a nyugati hatalmak a nyu­gatnémet vezetőkkel együtt elkezdtek hátat fordítani an­nak, amiben Potsdamban meg­egyeztek: a nemzetközi együtt­működésnek az Európa tör­ténetében oly felmérhetetle­nül jelentős szerepet betöltő német nép egységes, békés és demokratikus jövőjének muu- kálásában, akkor még hamis Illúziók ködképei között áltat­hatták magukat, hogy célhoz érnek. Üj világháborúra készültek, s a nyugati hatalmak és a nyugatnémet területek veze­tői arról álmodtak, hogy erő­szak alkalmazásával befolyá­suk alá gyűrik a keleti terüle­(Folytatás a 3. oldalon.) Fellőtték a Gemini 9. űrhajét CAPE KENNEDY (MTI) Hat perccel a fellövés után : űrhajó rátért kijelölt pá- ájára, és megkezdte a cél-ra­jta üldözését, amellyel ta- ilknznla kell, ha minden a rogramnak megfelelően tör- 3US. Az űrhajó pályájának Föld- »1 váló legnagyobb távolsága 59 kilométer, legkisebb tá- _>lsága pedig 150 kilométer >lt, útjának első perceiben, öviddel azután, hogy a Ge- tini 9. levált az őt hordozó Titan rakétáról, Stafford, az űrhajó parancsnoka megkezd­te az első manővert, amely szükséges ahhoz, hogy a Ge­mini 9, azonos pályára kerül­jön a négy méter hosszú, hor­dó alakú cél-rakétával A Gemini 9.-nek a tervek szerint 44 kört kell megtennie a Föld körül. Cérnán űrpilóta két és félórás űrsétára készül. Stafford vezetőpilótának vi szont háromszor kell össze­kapcsolnia az űrhajót a cél­rakétával. Folytatta munkáját a gyermekgfyogyásxok tudományos ülése A csecsemő- és gyermekvédelem időszerű problémái Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Észak­kelet-magyarországi gyermek- gyógyász szakcsoportjának 1966. évi tudományos ülése tegnap folytatta munkáját Salgótarjánban, a Szakszerve­zetek megyei Tanácsa szék­házának nagytermében. Dr. Szabó Sándor, a salgótarjáni megyei kórház igazgató fő­orvosának elnöki megnyitója után dr. Sárkány Jenő, a bu­dapesti Heim Pál kórház pro­fesszora a „Csecsemő- és gyermekvédelmünk időszerű problémái” címmel tartott előadást. Dr. Merényi Sán­dor, a salgótarjáni megyei kórház szülészetének főorvosa „A koraszülés-vezetés prob- ’émái” címmel mondott vita­indítót. A két előadást a gyermek- gyógyász orvosok mellett több mint félszáz védőnő hallgatta végig. Rendkívül érdekes volt a korreferátumként elhang­zott, — de előre felkért gyer­mekgyógyász főorvosok hozzá­szólása. Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár me­gye gyermekgyógyász főorvosai mellett felszólalt dr. Kárászt Benő, a salgótarjáni gyer­mekosztály főorvosa, a tudo­mányos ülés egyik szerve­zője. A tudományos ülés délutá­ni programjában felszólalt a •miskolci megyei, a gyöngyösi városi, a nyíregyházi megye! és az egri megyei kórház gyermekorvosa. Napirenden a csecsemő- és gyermekve­delem időszerű problémái sze­repeltek. Tegnap délután a megyei tanács nagytermében külön- előadás hangzott el a védő­nők részére, ahol Borsod me­gye, Miskolc város. Heves megye és Nógrád megye ve­zető védőnői tartottak elő­adást elsősorban a védőnők szerepéről a csecsemők gon­dozásában. A tudományos ülés ma folytatja munkáját. Nógrádi Jogásznapok 1966 Könyvkiállítás — Előadás jogrendszerünk fejlesztéséről Tegnap délelőtt Salgótarján­ban, a megyei József Attila Művelődési Házban dr. Sza~ bő István, megyei főügyész nyitotta meg az első Nógrádi Jogásznapok eseménysoroza­tát, amelyet a Magyar Jogász Szövetség Nógrád megyei szer­vezete, és a Közalkalmazottak Szakszervezetének Nógrád me­gyei bizottsága rendezett. A kétnapos tanácskozás megkezdése előtt dr. Lakatos József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának főelő­adója a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó közreműködésével rendezett Könyv kiállítást nyi­totta meg, majd dr. Szabó Ist­ván megyei főügyész méltatta az első Nógrádi Jogásznapok jelentőségét. — Az első Nógrádi Jogász­napok megrendezése összhang­ban áll a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszu­sának azzal a határozatával, hogy a társadalomtudományo­kat — köztük a jogtudományt is fel kell használni a szocia­lista építés tapasztalatainak elméleti általánosítására, a fejlődés távlatainak tudomá­nyos megvilágítására, az anti- marxista ideológiák elleni harcra, a pártosság lenini esz­méinek védelmére és érvénye­sítésére, az elmélet és gyakor­lat egységének megszilárdítá­sára, valamint a társadalmi fejlődés időszerű kérdéseinek vizsgálatára — mondotta. — A Jogász Szövetség helyi szer­vezetének vezetősége e gondo­latokat tartotta szem előtt, amikor a jogásznapok prog­ramját összeállította. Az ünnepi megnyitó után dr. Szilbereky Jenő igazság- ügyminiszter-helyettes, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének tag­ja „Jogrendszerünk fejleszté­sének időszerű kérdései” cím­mel tartott érdekes előadást. Délután folytatódott a prog­ram. Dr. Csendes Károly, leg­főbb ügyészhelyettes „A bűn­üldözés jelenlegi kérdései” címmel mondott vitaindítót. A vitában részt vett dr. Csonka Tibor, megyei főügyészhelyet­tes, dr. Michna István rendőr­alezredes és dr. Reményi Je­nő, a salgótarjáni járásbíróság elnöke. A Nógrádi Jogásznapok teg­napi tanácskozásán részt vett dr. Márton Lajos, a Magyar Jogász Szövetség titkára, a megye több mint százhatvan jogásza, valamint a szakszerve­zet, a rendőrség, a tanács, a Népi Ellenőrzési Bizottság képviselői. Ma folytatódik a Nógrádi Jogásznapok eseménysorozata, amelyből kiemelkedik dr. Dal- los Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszer­vek Osztálya vezetőjének, a Közalkalmazottak Szakszerve­zete Központi Vezetősége tag­jának a „Jogpolitikai elvek alkalmazásának módszerei az államigazgatásban” című elő­adása. Űj üzemrésszel bővült a Nógrád megyei Textilipari Vállalat központi telepe. A három műszakos új üzemrészben 180 női dolgozót tudnak alkalmazni (Koppány György felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom