Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

Világ proletárja/ egyesüljetek l AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 151. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1906. JUNIUS 28. KEDD Akik testvérháborút akarnak (2 oldal) A lottó tárgynyeremény listája <4. oldal) Az NB I. őszi sorsolása <£ oldal) Napjaink forradalmisága A Pravda írjas De Gaulle látogatása mind konkrétabb politikai tartalmat kap Milyen politikára, s an­nak milyen megvalósítási módszereire van most szükségünk? Józan, átgon­dolt, megfontolt, a tények­kel gondosan számot vető, a lehetőségeket reálisan mérlegelő — ilyen és eh­hez hasonló jelzők tolul­nak a toll hegyére. És az­tán még egy: forradalmi. A közkeletű felfogás mintha nem a korábban felsoroltakkal társítaná a forradalmiság fogalmát. S valóban, olykor egyesek hiányolják is politikánkból a forradalmi jelleget, vagy romantikus xjosztalgiával idézik fel azokat az idő­ket, amikor még — úgy­mond — szükség volt a forradalmi hévre, lendü­letre. < A dolog természeténél fogva felmerülhetnek ilyen kérdések a győztes forradalommal szemben, amelynek már nemcsak rombolnia, hanem minde­nekelőtt építenie kell, Le­ninnek is nekiszegezték szinte az októberi forrada­lom másnapján; megfeled­kezett Október forradalmi hagyományairól. Pedig Lenin nem tett mást, mint­hogy nyomatékkai figyel­meztetett a látványos, de elsietett, s ezért álmegol­dások veszélyeire, s hang­súlyozta, a körültekintő, józan, lépésről lépésre ha­ladó politika, gazdaság- politika szükségességét, amely az adott helyzet­ben a forradalom számá­ra a legcélravezetőbb, és ennélfogva a legforradal- mibb politika is volt. A történelmi analógia önmagában még nem bi­zonyíték, tanulságára azonban érdemes odafi­gyelni. Hiszen már akkor, Lenin idején is bebizonyo­sodott: az igazi forradal­miság nem a jelszavak hangoztatásában, s nem is a józanságot nélkülöző, hűbelebalázs kapkodásban rejlik, hanem a hétközna­pi tettekben, az állhata­tosságot, kitartást, meg­fontoltságot igénylő min­dennapos cselekedetekben. És csakis az ilyen cseleke­detekben juthat kifejezés­re a forradalmiság most nálunk is. „Most’ és „nálunk”: nem felesleges aláhúzni ezt, hiszen a forradalmi­ság sohasem valamiféle légüres térben, hanem mindig konkrét, meghatá­rozott körülmények kö­zött érvényesül. Ezért napjaink forradalmiságát nem választhatjuk el attól a nagy horderejű lépéstől, amire most készülünk: a gazdasági mechanizmus reformjától. Forradalmi feladat a mechanizmus reformja? Hiszen itt olyan dolgokról esik szó, mint: biztosít­sunk tágabb érvényesülési teret az áruviszonyoknak, a piacnak, a vállalati munka legfőbb mércéje a nyereség legyen, fokozzuk az egyén és a kollektívák anyagi érdekeltségét, jus­son nagyobb szerephez a kereslet és a kínálat. Le­het-e egy forradalmár jel­szava, hogy „minél na­gyobb nyereséget, minél nagyobb jövedelmet”? Le- het-e fegyverei között az elektronikus számológép, s a kalkuláció? Igen lehet! Sőt erősít­sük felszólítóvá a feltéte­les módot: lennie kell! Ha végig akarjuk vinni, ki akarjuk teljesíteni a ha­zánkban végbemenő szoci­alista forradalmat, nem is cselekedhetünk, nem is harcolhatunk másképpen. És ebben a harcban nemhogy feleslegesek, ha­nem nagyon is szüksége­sek a forradalmár tulaj­donságok: a bátorság, me­részség, az új iránti érzék, a határozott szakítás az el­avulttal, hiszen másfél év­tizeden át belénk rögző­dött szemlélettel, vérünk­ké vált fogalmakkal, meg­gyökeresedett szokásokkal és módszerekkel kell sza­kítanunk, viszonylag rö­vid idő alatt. Üj kategóri­ák, új összefüggések, új felismerések kell, hogy be­töltsék gondolkodásunkat, beidegződött, valósággal reflexerejűvé vált cseleke­deteket váltanak fel újab­bak, korszerűbbek. Az új iránti nagy fokú forradal­mi érzék most minden ve­zető, minden közéleti em­ber számára nélkülözhe­tetlen, mert enélkül aligha állhat helyt a társadalmi fejlődés soron következő nagy próbáján. önálló döntés, kezdemé­nyező készség, bátorság, kockázat- és felelősségvál­lalás, vállalkozókedv, moz­gékonyság — olvashatjuk a párthatározatban, ilyen követelményekkel lép fel a népgazdaság új irá­nyítási rendszere a válla­latok vezetőivel és dol­gozóival szemben. A min­den kezdeményezéstől ir­tózó, kisszerű, a merész lépésekre gyáva vezető bukásra ítéltetett — az új mechanizmus igazi for­radalmat követel minden gazdasági és társaadlmi tisztségbe. Olyan forradalmárokat, akiknél a merészség kö­rültekintéssel, a kezdemé­nyezőkészség megfontolt­sággal, a kockázatvállalás józansággal párosul. Mert most — még inkább, mint bármikor — ilyen forra- dalmiságra van szüksé­günk.’Józan, lenini forra- dalmiságra. Gyenes László Országos és megyei verseny a löldmiíves- szövetkezeteknél Az elmúlt években kiemel­kedő eredményeket hozott a földművesszövetkezeteknél a felszabadulási verseny. Most a kongresszus tiszteletére tet­tek vállalásokat a dolgozók. A termelési tanácskozásokon 82 bolt és az fmsz közpon­tok osztályainak dolgozói — háromszáznegyvenhárom sze­mély — neveztek be a „szo­cialista brigád” kitüntető cím elnyeréséért indított ver­senybe. A „kiváló bolt” cí­mért pedig 270 kollektíva 422 dolgozóval küzd. A SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ elnöksége fel­hívására. a IX. pártkongresz- szus tiszteletére megyék kö­zötti versenyt kezdeményez­tek. Az ország legjobb hat megyéjét jutalomban része­sítik. Az első 60 ezer, a má­sodik és harmadik 50—50 ezer, a negyedik-ötödik és hatodik helyezett megye 40— 40 ezer forint jutalmat kap. A Nógrád megyei MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizottsága is ver­senyt hirdetett a földműves­szövetkezetek és a takarék- szövetkezetek között. A leg­jobbakat magas pénzjutalom­ban részesítik a gazdasági és a mozgalmi feladatok vég­rehajtásában elért kiváló eredményekért. öt évvel ezelőtt pesszimis­ta hangon kommentálták, hogy Zagyvapálfalvát Salgótarján­hoz csatolták. A borúlátók té­vedtek. Azzal egyidőben, hogy megszűnt a községi önállóság, megindult Zagyvapálfalva iga­zi városias fejlődése. Fél év­tized alatt a városnegyed fej­lesztésére helyi és állami erő­ből tizenhét és félmillió fo­rintot fordítottak. Az eddigi eredményeikről, a fejlesztés perspektíváiról teg­nap, a művelődési házban ér­tekezett a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A tanácskozáson ho­zott határozatot a vb tanácsülés elé terjesztik. A Salgótarjáni Járási Tanács az óvodák tartalmi mun­kájával és anyagi ellátottságá­nak helyzetével foglalkozott. A vb megállapította, hogy az óvodák többsége megfelelő körülmények között műkö­dik de, kedvezőtlen a hely­zet Karancskesziben. A fa­lu óvodájába ötszáz méter­ről hordják a vizet. Az óvo­dák harminc százalékában még nincs fedett szeméttáro­ló. A gyermekek rendelkezésé­re álló játékszerek mennyisége kielégítő ugyan, de azok több­sége erősen elhasználódott. Az óvodák tartalmi munkáját va­lamennyi dolgozó vonatkozá­sában pozitívan értékelte a végrehajtó bizottság; ám az ideológiai képzettség fokával nem volt elégedett. A vb szükségesnek tartja, hogy az óvodai dolgozók továbbképez­zék magukat. A balassagyarmati járási tanács-vb a járás tűzvédelmi helyzetét értékelte. Megfelelő­nek találta az immár három éve tevékenykedő járási, il­letve községi tűzrendészed bizottságok munkáját. Az utóbbiaknál hiányosság, hogy De Gaulle francia elnök, aki Koszigin szovjet minisz­terelnök kíséretében szom­baton este Leningrádba ér­kezett, vasárnap a város ne­vezetességeivel ismerkedett. A francia elnök és fele­sége délelőtt látogatást tett a szovjet hősi temetőben, ahol a város védelmében hősi halált halt mintegy 600 ezer szovjet katona és lenin- grádi lakos hamvai nyug­szanak. De Gaulle ellátoga­tott a Szmolnijba, megte­kintette az Auróra cirkálót. Délutánjának jórészét az Ermitázsnak szentelte, este pedig részt vett a leningrá- di városi tanács által adott díszvacsorán. tevékenységük jórészt csak az aratás-cséplés időszakára kor­látozódik. Az eredmények mellett sajnálatos, hogy a csi- tári, a magyarnándori, az ipolyvecei tsz-ekben a veze­tők még mindig nem törőd­nek eleget a megelőző tűzren- dészeti szabályok megtartásá­val. A járási tanács-vb teg­nap a megelőző tűzrendészet megerősítéséhez szükséges anyagi és technikai igények kielégítésére hozott határoza­tot. A pásztói járási tanács-vb egyéb napirendi pontok mel­lett az ez évi adóbevételi ter­vek teljesítésével foglalkozott. A leglelkiismeretesebb adó­zóknak Hasznos, Kutasó, Fel­sőtold, Bokor, Egyházasdenge- leg, Bér és Kisbágyon polgá­rai bizonyultak. Gyengén áll Vanyarc, Szirák, Csécse es Kozárd. A járási tanács-vb határozatában megjelölte azo­kat a módozatokat, amelyek segítségével a járás maradék­talanul teljesítheti adóbevé­teli tervét. A szécsényi járási tanács- vb a földművesszövetkezeti gyümölcs- és zöldségfelvásár­lás problémáiról tárgyalt. Ha­tározatában utasította a ke­reskedelmi felügyelőt, hogy a szakboltokban fokozottabban ellenőrizze az árakat és a mi­nőséget. A tanács-vb felhív­ta a községi tanács vb-veze- tőket, hogy a felvásárlás ide­jén bérbe vétel útján igyekez­zenek tároló helyiségeket bizto­sítani. A vb kívánatosnak tartja, hogy a községi taná­csok évente egy-két alkalom­mal tanácsülésen értékeljék a felvásárlás helyzetét; s nogy a rendelkezésükre álló esz­közökkel támogassák a na­gyobb arányú zöldség- és gyü­mölcstermelést. De Gaulle hétfőn látoga­tást tett a leningrádi fém­gyárban, ahová elkísérte Koszigin szovjet kormány­fő. Ebben a gyárban készí­tik a víziturbinákat, a szi­bériai bratszki és kraszno- járszki villamoserőművek számára. Hétfőn délután a francia köztársasági elnök kíséreté­vel Ukrajna fővárosába Kijevbe repült. * Vasárnap a Pravdában lapszemle jelent meg De Gaulle látogatásának világ­visszhangjáról. A cikk rá­mutat: minél előbbre halad­nak a szovjet—francia tár­Nógrád megyében mintegy 66 ezer hold gabona vár ara­tásra. A terület nagy részén vágják a gépek az árpát, a búzát. A szerződések szerint gép- és gépjavító állomások aratógépei, kombájnjai vég­zik a munka oroszlánrészét. Jelentős területet aratnak sa­ját gépeikkel a közös gazda­ságok is. Természetesen a ké­zi kaszásoknak is lesz mun­kájuk. A lejtős táblákon, s azokon a területeken, ahol a csapadék, a viharos erejű szél megdöntötte, összekuszálta a gabonát, a gépek nem dolgoz­hatnak. Leginkább a szécsé­nyi és a salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben ké­szülnek a kaszások. A gép- és gépjavító állomá­sokon a napokban bizottság vizsgálta meg, hogyan javí­tották ki a betakarításhoz szükséges erőgépeket, arató­gépeket, rendrearatókat, ga­bonakombájnokat és cséplő­gépeket. Az idén a vártnál korábban érett kasza alá a gabona. Így aztán az a fur­csa helyzet állt elő, hogy az őszi árpát már aratták, ami­kor elkezdődött a gépek szem­léje. A tapasztalatok kedve­zőek. A gépek műszaki álla­pota a legtöbb helyen megfe­lel a követelményeknek. A szemlebizottság azt is meg­állapította. hogy a felkészü­lés üteme kedvezőbb, mint ta­vai y, a javítással időre elké­szültek, s javult a munka mi­nősége is. Külön dicséretet kapott az érsekvadkerti, a berceli és a szécsényi gépja­vító állomás. A szakemberek szerint a nyári felkészülést, a gépek tervszerű, folyamatos javítá­sát csak kisebb mértékben gá­gyalások, minél több szovjet emberrel találkozik De Gaulle, annál határozottab­ban nyilatkozik mindkét fél párbeszédük kedvező kilátá­sairól. Általános vélemény Moszkvában, hogy De Gaul­le látogatása mind konk­rétabb politikai tartalmat kap. A francia államfő szov­jetunióbeli látogatásának félidejéhez érkezett, de már­is megállapítható, hogy olyan megtiszteltetésben része­sül, olyan program-lehető­ségeket biztosítottak számá­ra vendéglátói, amilyeneket a Szovjetunióban még egyet­len nyugati politikus sem élvezett. tolta anyag- és alkatrész hiány. Nem sikerült azonban mindenütt biztosítani a szük­séges tartalék alkatrészeket. Különösen a kombájnoknál és az UE—28-as traktoroknál hi- án3’zik több, fontos tartalék alkatrész. A szemlebizottság több ter­melőszövetkezetben is meg­vizsgálta, hogyan készültek fel a nyári munkára. A ka- rancssági, az ipolyvecei, a di- ósjenői, a csécsei és a berceli közös gazdaságokban rendkí­vül jó tapasztalatokat szerez­tek. A javítással időben el­készültek, és a betakarítást is a gondos, jó gazda módjára szervezték meg. Időben gondoskodtak a gép- és gépjavító állomások arról is, hogy egyetlen betakarítást végző gép se álljon azért, mert nincs aki a nyergébe üljön. Az aratógépek, kom­bájnok vezetőit és a segéd­vezetőket saját állományuk­ból biztosítják. A legtöbb he­lyen a szerelők is aratnak, és segédvezetőként gépekre ülnek a harmadéves ipari ta­nulók is. A Gépállomások Nógrád megyei Igazgatósága, valamint a MEDOSZ megyei bizottsága az idén is versenyt indít a legjobb kombájnos és arató­gép kezelő cím elnyeréséért. A vetélkedés a IX. pártkong­resszus tiszteletére indított versenymozgalom szerves ré­sze. A gépállomási igazgató­ságon kapott tájékoztatás sze­rint, a héten már valamennyi gépállomáson befejeződik az a termelési tanácskozás is. ahol a nyári tennivalókat be­szélik meg a vezetők, a sze^- relők és a traktorosok. Napirenden; Zagyvapálfalva fejlődése — Az óvodák tartalmi munkája — A megelőző tűzrendészet! munka A tanács-vb ülésekről jelentjük Kedvezőek a gépszemlék tapasztalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom