Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
10(56. június 25. zombat NO G R A O s Körültekintő tervezést a mezőg'azdaság'ban Sümegi János felszólalása Terv és becsület (Folytatás a 2. oldalról) A harmadik ötéves terv törvényjavaslata feletti vitában résztvevő Sümegi János, megyénk országgyűlési képviselője felszólalása első részében a mezőgazdaság jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy lényegesen hozzájárul a népgazdaság egyensúlyához, közvetve és közvetlenül jelentős részt vállal más ágazatok fejlesztéséből. Kijelentette, hogy a harmadik ötéves terv célkitűzése, amely a mező- gazdaságban dolgozók életszínvonala növekedését is előtérbe helyezte, reális és megvalósítható. Ehhez azonban szükséges — csakúgy, mint az iparban — a megfelelő anyagi és műszaki ellátottság biztosítása. A képviselő ezzel kapcsolatban néhány, megyénket érintő igen fontos problémát vetett fel. — Nógrád megyében egyik legfontosabb feladat a talaj- védelem biztosítása — mondotta. — Ennek megoldása érdekében számos erőfeszítést tettünk. A Lókos-patak vízgyűjtőjében például kiemelt, komplex talaj-védelem folyik. A Zagyva felső szakaszánál is folynak ilyen munkálatok. Az úgynevezett alap és komplex talajvédelmi munkák végzésénél azonban akad bőven gondunk. Ilyen például az, hogy nem rendelkezünk speciális erő- és munkagépekkel, nincs biztosítva a megfelelő személyi feltétel sem. Hasonló a helyzet a belvízvédelemnél is. Annak ellenére, hogy a víztelenítés a leggyorsabban megtérülő befektetés, az előrehaladás nem mondható kielégítőnek. Megyénkben sok vízlevezető árkot készítettek állami támoga-. téssal, jelentős az a mennyiség' is, amelyet a termelőszövetkezetek saját erőből készítettek, vagy készítenek el —, amiért köszönet a tsz-ek vezetőinek, a tagság nagy szorgalmáért, — ez azonban még mindig nem elegendő. Megyénk országgyűlési képviselője ezután a talajerő visszapótlásának fontosságáról szólott. Elmondotta, hogy a szervestrágyázás mellett igen fontos szerepe van a műtrágya-ellátottságnak, ami az utóbbi időben mind meny- nyiségileg, mind minőségileg fejlődik. Ez azért is fontos, mert a terméseredmények fokozásának egyik legnagyobb tartaléka éppen a műtrágyaellátottságban rejlik. Képviselőnk megnyugtatónak tartotta, hogy a törvényjavaslat szerint a műtrágya gyártása a harmadik ötéves tervben duplájára emelkedik. A kívánalom csupán az, hogy jobb csomagolásban és jobb kötőanyag-összeállítással kerüljön forgalomba. Ezután a harmadik ötéves tervben biztosított nagyobb önállósággal foglalkozott Sümegi János. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a termelőszövetkezetek a hagyományoknak megfelelően olyan termelési ágakat tudnak kialakítani, ami nemcsak a közös gazdaságoknak, hanem elsősorban a népgazdaságnak is nagyobb hasznot jelent. Véleménye szerint az a helyes, hogy, ahol az előfeltétel biztosított és hagyománya is van a szőlő- és gyümölcstelepítésnek, ott azt kell tervezni és termelni. Ahol viszont a takarmánytermesztésnek kedvező az éghajlat, ott az állattenyésztést kell előtérbe helyezni. — Megyénkben a hagyománya is megvan, sőt az előfeltétele is biztosított a takarmánytermesztésnek. Ebből eredően tehát egyik fontos feladatunk az állattenyésztés. Ebből is kiemelem a szarvasmarha- és a juhtenyésztést. Ország és világ előtt ismert az Ipoly-menti szarvas- marha, ismerik a Zagyva-völgyi szarvasmarha állományt is. Az erősen lejtős területeken viszont a juhtenyésztés fejleszthető. Erre minden törekvés megvan a megyében. De gond is akad bőven. Éppen szarvasmarha-tenyésztésünk továbbfejlesztése érdekében két problémát kell a jövőben megoldani. Az egyik: legelőink, rétjeink állagának megóvása, javítása. így első helyen említem az Ipoly szabályozását. Csupán a mi környékünkön az elmúlt évben 3200 kataszteri holdat egész évben víz borított. A kártétel megközelíti a 10 millió forintot, amiből csupán a széesényi termelő- szövetkezetre egymillió forint jutott. Az Ipoly szabályozása már szerepelt az országgyűlés előtt. Ne vegyék rossznéven, hogy amíg a rendezés meg nem történik, mi erről állandóan beszélünk. A másik problémánk a szarvasmarha-állomány tbc-mentesítése. Megyénk vonatkozásában a juhászairól is szót kell ejteni. Ez azért is' indokolt, mert a másra nem hasznosítható terület a legeltetésre még megfelelő, azonkívül a juh hústermelése, gyapjúja, tejének sokoldalú felhasználási módja is indokolttá teszi a juhállomány fejlesztését. Sümegi János ezután a szakosított növénytermesztés jövőjéről szólt, kiemelve a megye jellegzetességét, az eper, a málna, a ribizli és a burgonya termesztésének fontosságát. Példának mondotta, hogy azokban a közös gazdaságokban, ahol a bogyós gyümölcsök termesztésével mint fő termelési ággal foglalkoznak, 50—55 forintot is fizetnék munkaegységenként. Ezért az országgyűlés figyelmébe ajánlotta e gazdálkodási ág kiterjesztését. Felszólalását így folytatta: — Amikor a mezőgazdaság jövőjéről, problémáiról beszélünk, akkor a mezőgazdaságban élő és dolgozó emberek gondjairól is szólni kell. Kétségtelen, hogy országunkban mind több és több az olyan szövetkezet, amelyben a vezetés kiforrott, a tagság szorgalma, szemlélete is jó, így a jövedelem is eléri az ipari dolgozók átlagjövedelmét. Sajnos ez még nem általános. A termelőszövetkezeti tagság átlagéletkora országosan is, de megyénkben is igen magas. A vezetés sincs mindenütt kialakulva, megszilárdulva. Népgazdaságunk dotációval igyekszik segíteni a gyengébb termelőszövetkezeteken. Véleményem szerint ez a gyakorlat örök időkig nem folytatható. A tagok jövedelmét a termeCsengőszó jelzi, hogy perceken belül megkezdődik az országgyűlés júniusi ülésszaka. Lassan elnéptelenednek a folyosók. A képviselők elfoglalják helyüket a padsorokban. Csak Kádár elvtárs beszélget még a baranyai képviselőkkel. A téma, legutóbbi pécsi útja és a német- országi látogatás. A kettő nagyon is összefügg. Kádár elvtársnak igen tetszett a baranyai nemzetiségiek — délszlávok, németek. románok — testvéri együttműködése, baráti kapcsolata a magyar lakossággal és a szomszédos Jugoszláviával. Erről még németországi útja során is említést tett egy gyűlésen. — Akkor kezdjük meg elvtársak! — és bevonulnak a gyűlésterembe, ahol már elfoglalta helyét Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke és a két jegyző. — Tisztelt országgyűlés! Az ülésteremben megkezdődik a „házszabályok” szerinti munka. Először elfogadják az Elnöki Tanács jelentését, melyet a képviselők előre kézhez kaptak, azután a javasolt napirendről szavaznak — kézfeltartással. Az első napirendi pont előadója dr. Ajtai Miklós, az lésből kell biztosítani. Ez pedig bizonyos mezőgazdasági termelvények árrendezését is jelenti. Ismeretes az utóbbi idők mezőgazdasági árrendezése. Ez azonban a személyes jövedelemben nem minden termelőszövetkezetnél jut kifejezésre. Márpedig a közös gazdaságban élő emberek jövedelme nemcsak társadalmi, hanem politikai ügy is. Megyénk országgyűlési képviselője, felszólalása következő részében a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításával foglalkozott. Kérte, hogy a törvényjavaslatban a harmadik ötéves terv során a társadalombiztosítás egységesen terjedjen ki minden dolgozóra. Befejezésül a termelőszövetkezet vezetéséről, az új gazdasági mechanizmusról szólott. — A párt és a tanács irányítása ne csak az ellenőrzésben és a bírálatban merüljön ki, hanem konkrét és szélesebb körű felvilágosítással, a jó vezető káderek és szakemberek kiválasztásával, a hibák jóakaratú megszüntetésével segítsék a gazdasági vezetők munkáját. Tanulmányozni kellene, hogy a termelőszövetkezetekét irányító szakigazgatási szerveket nem volna-e helyes a tsz-ekből választott küldött szakemberekkel kiegészíteni, megerősíteni. Véleményem szerint ez az önigazgatás a demokratizmus szélesítésében, és az új mechanizmusban feltétlen gyümölcsöző lenne. Sümegi János, megyénk országgyűlési képviselője ezután a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot a maga és képviselő társai nevében elfogadásra javasolta. Lapzártakor a vita még tartott. A képviselők felszólalásaikban méltatták a törvényjavaslat jelentőségét, s hangsúlyozták: a tervjavaslat számol a népgazdaság helyzetével, reálisan méri fel az ország lehetőségeit, s igen nagy figyelmet szentel mindazon kérdésre, amely az elkövetkező öt évben meghatározza a Magyar Népköztársaság fejlődését. Az országgyűlés ülésszaka ma folytatja munkáját. Országos Tervhivatal elnöke feláll és megkezdi a III. ötéves tervről szóló törvény- javaslat ismertetését. — Tisztelt országgyűlés! A filmesek és fotóriporterek percei ezek. Tizenegy óra múlott, a korán záró lapoknak kellenek a friss képek és tudósítások. A sajtópáholyban percenként változnak az arcok. Mennek, visszajönnek, kezükben már nyomdai levonatok. Ajtai elvtárs még beszél, de a kétórás előterjesztés első részét már kiszedték a nyomdákban. Most korrigálják a sajtópáholyban, és délután két órakor az utcán van az Esti Hírlap az országgyűlésről szóló tudósítással. A terem közepén hosszú, zöld posztóval bevont asztal. Itt dolgoznak az országgyűlési gyorsírók, nem egy közülük országos, sőt nemzetközi versenyt nyert már. Rövid időközökben váltják egymást. Külön hangosító berendezés továbbítja hozzájuk az előadó beszédét. Nagyon pontos és gyors munkát igényel tőlük az országgyűlés anyagának lejegyzése. Később az előadók és a képviselőit ellenőrzik az általuk elmondott szöveget, és röviddel az ülésszak után kézhez kapják A Nógrád megyei Bútorgyártó Vállalat szakszervezeti bizottsága és gazdasági vezetői a hét elején megbeszélésre hívták össze a szocialista brigádok vezetőit. A tanácskozáson tanulságos vita alakult ki a vállalat első félévi tevékenységének értékelése körül. A vitára tulajdonképpen az adott okot, hogy bár forintértékben számított tervüket a bútorgyártók teljesítették, a gyár kiemelt termékének, a kombinált szekrények előállításában mégis kellemetlen elmaradás keletkezett. Mindehhez tudni kell, hogy a kombinált szekrényt a nagykereskedelem kívánságára emelték ki a felettes szervek, tekintve, hogy az iránt igen nagy a kereslet. Hogv a az Ipoly-szabályozást A balassagyarmati városi tanácson a kivitelezés előtti utolsó megbeszélésre ültek össze csehszlovák és magyar szakemberek, a két ország határ- és vámőrségének képviselői. közigazgatási vezetők. Az Ipoly balassagyarmati szakaszának szabályozásához készített tervek egyeztető tárgyalásán minden kérdésben megállapodás jött létre. Ezek szerint a Középduna- völgyi Vízügyi Főigazgatóság —, amely a munkának beruházója, tervezője és kivitelezője — július 18-án megkezdi a felvonulást, augusztus 1-én pedig a 28 millió 300 ezer forintos beruházás kivitelezését. Ebben az évbenmintegy hét- és fél millió forintot építenek be, a beruházás zömét jövőre valósítják meg, s 1968 első felében befejezik. Az Ipoly balassagyarmati szakaszának szabályozása nagy jelentőségű vállalkozás. A várost évente kétszer is árvíz-veszély fenyegeti: a jegesár és a zöldár. Ezenkívül, a magas talajvíz évről évre sok7 házat tönkre tesz, meglazítva, rongálva azok alapjait. Az augusztusban kezdődő és 1968-ban befejeződő szabályozás Balassagyarmatot egyszer és mindenkorra megszabadítja az áryíz-veszélytől. — nyomtatásban — az országgyűlés teljes anyagát. A Nógrád megyei képviselők a sajtópáholy előtt ülnek, szomszédaik a baranyaiak. Előttük — a kor- mány-széksorbaSi — hallgatják a beszédet a miniszterek, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter. Kri- zsanyik Jánosné mellett Somoskői Lajos Árpád, megyénk képviselője készül a felszólalásra. Izgul? Ez csak természetes, ennyi ember előtt elmondani, hogy .........az O rszágos Tervhivatal és nz illetékes szakminisztériumok vizsgálják felül, a szénbányászat visszafejlesztésének tükrében Nógrád megye ipar- fejlesztésének problémáját” Figyelem a hangulatot. Kádár elvtárs valamit mond Kállai elvtársnak, képviselőnk felszólalásával kapcsolatban. Dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke éppen idenéz, azután feljegyez valamit, és összenéz Nagy Józsefné könnyűipari miniszterrel. Az ország választópolgárainak kérését, javaslatát tolmácsolják a képviselők a kormány felé. — Számítunk a párt és bútorgyártó részleg ennek ellenére ■ százharminc darabbal kevesebbet szállított a BŰ- TORÉRT-nek, annak több oka van. A folyamatos gyártást akadályozta az anyaghiány is: Mohács és Szombathely nem mindig pontosan küldi a bútorlapot és a forgácslemezt. A mintegy hétszázezer forintos elmaradást azonban belső szervezetlenség is előidézte. Akadozott az üzemrészek közti együttműködés, egyes részlegek nem hajtották végre az üzemi programozás előírásait. Hozzájárult az adóssághoz az is, hogy a vállalat tizennyolc dolgozója jár gimnáziumba, vágy technikumba. A vizsga-időszakban emiatt a készreszerelő részleg létszámának körülbelül negyven százaléka hiányzott, illetve hiányzik. A balassagyarmati Ifjúság úti általános iskolában a nyár folyamán több megye részvételével politechnikai tanfolyamot indítanak. A választás nemcsak a tanításban elért jó eredmények miatt esett erre az iskolára. Lisztes István, az intézmény igazgatója, valamint tantestülete példásan szervezte az iskola fejlesztését szolgáló társadalmi munkát. A nevelők a segítőkész szülőkkel együtt dolgoztak a kerítés, a két politechnikai tanterem építésén; ezek közül a központi terem építéA Magyar Vasötvözetgyár mind nagyobb feladatokat kap a hazai kohászattól. Nem véletlen, hogy amíg korábban exportra is tudott szállítani a különféle ötvözőanyagokból, termékeit most már teljes egészében belföldön használják fel. Ehhez hozzájárul az is, hogy állandóan keresik az újat az üzem műszakjai, és az elmúlt években nem egy olyan ötvöző anyagot állítottak elő, amit korábban külföldről hoztunk be. Rövidesen megkezdik a ferrotitán gyártását. Ezt az ötvöző anyagot korábban Apa kormány vezetőinek támogatására és reméljük, megoldást találnak a harmadik ötéves terv során gondjainkra is. A hang bátor, és nem érződik benne semmi izgalom, vagy elfogultság. A felszólalásra jelentkezett képviselők elé már előre felszerelik a hordozható mikrofonokat. Egyedül Friss István nem kért mikrofont, ö felment az országgyűlés elnöke előtti emelvényre, és onnan mondotta el nagy érdeklődés közepette beszédét. Mert érdeklődés az van. A diplomáciai páholyok — a 8, 9 és 10-es — mind megteltek. Tolmácsok fordítják a beszédeket, felszólalásokat és sűrűn jegyzetelnek a tanácsosok, az attasék. Csak a parlament előtt látott gépkocsik rendszámából és zászlójából következtetek: szovjet, osztrák, jugoszláv, amerikai, mongol vendégek ülnek a diplomáciai páholyokban. Nem messze tűlünk van a külföldi tudósítók páholya. Többen tolmáccsal dolgoznak. Megfigyeltem, hogy a külföldi tudósítók most idősebbekből állnak, és többségük nő. Valaki tájékoztatott a bennfentesek közül, hogy ezt a nyár hozza magával. Télen inkább a fiatalabb újságírók utaznak. Nyáron az idősebbek jönnek a parlamentbe és a Balatonhoz, Hévízre és Harkányba. A nagy karzat az ülésteA megbeszélésen egyik* másik műszaki vezető megpróbálta felmenteni a gyárát az elmaradás miatti felelősség alól. Arra hivatkoztak, hogy a terv száz százalékos teljesítésével mindenki éleget tett kötelességének. Figyelemreméltó, hogy ezt a szemléletet többen a szocialista brigádvezetők közül visszautasították. _ Felszólalásukban kijelentették, hogy a gyárnak nemcsak népgazdasági, de becsületbeli kötelessége is időben kielégíteni a kiemelt termékekre szóló megrendeléseket. Éppen ezért úgy határoztak, hogy a készreszerelő részleg megsegítésére ki-ki saját brigádjából képzett szakmunkásokat küld. Ezzel lehetővé válik, hogy az elmaradást már júliusban bepótolják. rém legfelső része. Itt ülnek a meghívott vendégek, mindig mások egy-egy ülésszakon. Üzemekből és vállalatoktól, irányító szervektől kapnak meghívást vezető beosztású munkatársak és fizikai dolgozók, akik erre a három napra „felmentést” kapnak munkahelyükön. A hallgatósághoz tartoznak, de nagyon is jelentős dolog, hogy „első kézből” viszik szét a munkások közé: miről és hogyan tárgyalt, mit határozott az országgyűlés. Budapestiek mondták el, hogy volt már rá példa, amikor a végrehajtás során egy üzemben a vitát éppen az az elvtárs döntötte el, uki végigülte az országgyűlés napirendjét. Tájékozottsága elősegítette a parlamenti határozat helyes gyakorlati megvalósítását. Ezért tartják fenn a karzatot a kiváló dolgozóknak, szakembereknek. A szünetben a képviselők érdeklődve lapozgatták az „Építésügy — építőipar”-ról kiadott színes, képekkel gazdagon illusztrált kiadványt. Veres Péter képviselő megjegyezte róla: — Szép ez a Karancs, jó lenne belülről megnézni egyszer ... Mert a Karancs és Salgótarján fejlődése is ott szerepelt a „tisztelt ház” előtt, minden képviselő kézhez kapta... Gáldonyi Bél» Az ország házában ‘. ' 1 kezdik Politechnikai tanfolyam J Balassagyarmaton sét a jövő hónap folyamán Megkezdik a ferrotitán gyártását befejezik. Az iskolában már a legutóbbi tanévben két műszakban folyt a tanítás. A szülők köréből elhangzott az a javaslat, hogy a földszintes épületet emeletráépítéssel nagvobbít- sák. Erre — statikai okok miatt — nincs lehetőség. A tanteremhiány enyhítésére a balassagyarmati Dózsa György úton jövő ősszel kezdi meg működését a nyolctantermes, másfél millió forintos költséggel épülő iskola. Ehhez tornatermet és nagy konyhát is építenek. con gyártották, de miután az apci üzemet könnyűfémöntö- dévé fejlesztették, így átkerült a termék a vasötvözet- gyárhoz. Június végén és július elején 10 tonnát akarnak készíteni belőle az igényeknek megfelelően, majd az év végéig még újabb 20 tonnát. Nemcsak terméket vettek át Apcról, hanem egy 360 négyzetméter alapterületű csarnokot is. A felállításhoz hozzáfogtak a vízválasztói üzem területén. Régi gondot sikerül ezzel megoldani. Az úgynevezett metalotermikus gyártás —, ami eddig a szabadban történt — fedél alá kerül. Az áttelepített csarnokban kapnak helyet a szárító és a reakció kamrák. i 13819712
