Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZ-MP NÓGRÁD MEGYEI 8IZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 146. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. JÜNIUS 22. SZERDA — A nagy tanulság (2. oldal) —Felkészülés a nyári betakarításra (3. oldal.) — 2 pare telefon (6. oldal) LÁTSZATRA PLUSZ A termékek önköltsége sokféle tényezőből tevődik össze, ezért e költségek csökkentése elképzelhetetlen a termelés valamennyi részterületének a gyártás- szervezéstől a műszaki fejlesztésig, a technológiák korszerűsítéséig — fejlődése nélkül. Mégis, hosz- szú időn át az önköltség csökkentési törekvésekben a sokféle tényezőből alig néhány dominált. Nem egyszer az önköltségcsökkentés — legdrágább útját járták egyes üzemeinkben, ipari vállalatunknál: az ésszerűtlen — mert minőségromlást okozó —, anyag „kispórolást”, a tartósság rovására menő mű vei et-össze vonás o ka t, kikészítési eljárások elhagyását s így tovább. Látszatra jól dolgozott az üzem: önköltsége csökkent, termékeihez kevesebb anyagot használt, a gyártási idő rövidébb lett. Valójában azonban rosz- szabb minőségű, kevésbé tartós, a célnak nem megfelelő termékeket bocsátott ki, s ennek árát legtöbbször nem ő. hanem — a fogyasztó fizette meg! Joggal * bosszankodtunk: 5—6 centivel rövidébb az ing ujja a kelleténél; kilógunk a paplan alól, holott termetünk nem változott, csak éppen a paplan lett rövidébb; szekrényünkben csak oldalt fordítva férnek el akasztójukon a ruháik, mert az anyagtakarékosság a bel- méretet abnormálisán szűkítette; kávéfőzőnk felső szitáját elgörbíti a gőz, mert a kelleténél vékonyabb lemezből készítették — világos, hogy ilyen önköltségcsökkentésből nem kér senki! Termelők és fogyasztók egyaránt vallják: lehetséges és szükséges a termelési költségek, a termékek önköltségének csöikkentése. Ámde egyáltalán nem mindegy, hogyan- történik ez! Egyik alkatrészgyártó üzemünkben a technológusok egy csoportja színes fémeket helyettesítő műanyagok bevezetését javasolta. Tetszetős javaslat volt, alkalmazásával mintegy tíz százalékkal csökkentek volna az adott gyártmány költségei, s ez — éves viszonylatban —, hatszázezer forint megtakarítását tette volna lehetővé. A javaslatot — szerencsére —, alaposan ellenőrizték: kiderült, a tervezett műanyagok helyettesítik ugyan az addig használt bronzot és sárgarezet, olcsóbbak is azoknál, de az alkatrész a korábbi igénybevételi idő felénél már tönkremegy. A javaslat konkrét mag- vát elvetették, de nem magát a gondolatot! Kutatni kezdték, milyen anyagok felelnének meg a követelményeknek? Végül olyan műanyagok felhasználása mellett döntöttek, melyek ára ugyan azonos a színesfémekével, de a velük készült alkatrészek tartóssága a korábbi kétszerese! Egy pillanatig sem lehet vitás, hogy az önköltségcsökkentés e két útja közül melyik vezet a valódi célhoz. Az alaposság és a körültekintés, a reális gazdaságossági számítások — melyek a gyárkapun kívüli összefüggéseiket is „bekalkulálják” — nélkülözhetetlen feltételei az önköltségcsökkentésnek. Ha hiányoznak — márpedig sokszor megfeledkeznek róluk — kellemetlen meglepetések érhetik mind a gyárat, mind a népgazdaságot Ennyire szerteágazóak a látszatra egyszerű tények. A helytelen módszerek — melyek homlokegyenest ellenkeznek a párt gazdaságpolitikájával — még ma is megtalálhatók egyes üzemeinkben. Kiindulópontja a mindenároni eredményhajszolás, a sokat emlegetett, de kevésbé alkalmazott népgazdasági szemlélet hiánya s következménye a fogyasztók félrevezetése, a gyártó cég becsületének rohamos csökkenése. Az önköltség csökkentésének — mint minden más gazdasági feladatunknak — megvannak a reális lehetőségei: a forgácsolásnál a blokkszerszámok alkalmazása éppúgy szerepet kaphat ebben, mint a célgépek, félautomaták munkába állítása, a részfolyamatok kisgépesítése. Helyes és szükséges az anyagkihozatali normák szemmel tartása is, de nem úgy — mint azt példáink Is mutatták —, hogy gyengébb minőségű anyaggal cserélik fel a jót, hanem az optimális lehetőségiek megkeresésével, így például azzal, hogy 'már az öntödében tetten érik a pazarlást — a szükségesnél jóval nagyobb „ráhagyásokat” — s nem eső után köpönyegként, a forgácsoló műhelyben. Gyakran előfordul, hogy az új, korszerű termék előállítása lényegesen többe kerül elődeinél, de végeredményben mégis ezt kell választani akkor, ha minőségében jobb, az igényeket tökéletesebben kielégítő gyártmányról van szó. Az új gazdasági mechanizmus ezt hangsúlyozza, s a hétköznapok nyelvére lefordítva ez amy- nyit jelent, hogy nem mindig az a drága, amiért többet kell fizetni. Nem lenne hiábavaló tehát üzemeinkben is számot vetni azzal: hol kell száműzniök a látszatot, hogy helyébe a valós, megalapozott eredmények kerüljenek. És ha a számvetés megtörtént, ha a látszat plusz valójában mínusz eredőit feltárták, akkor ez egyben programja is a — cselekvésnek! (m) A Szovjetunió vezetőinek megbeszélései De Gaulle elnökkel X legfőbb kérdés: Eh répa kollek tiv biztonsága Hivatalos közlemény a szovjet — francia tárgyalásokról MOSZKVA (TASZSZ) Moszkvában hivatalos közleményt adtak ki a Kremlben kedden délelőtt megkezdődött szovjet—francia tárgyalásokról. Mint a közlemény megállapítja, a tárgyalásokon, amelyek az őszinteség és a szívélyesség légkörében folytak le, a nemzetközi politikai élet legfontosabb problémáit vetették fel. A Szovjetuniót Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgomij és Andrej Gromiko, Franciaországot pedig De Gaulle elnök, Couve de Murville külügyminiszter képviselte. Mindkét részről más hivatalos személyiségek is jelen voltak a tárgyalásokon. PÁRIZS (MTI) Léderer Frigyes, az MTI tudósítója jelenti: Franciaországban senki sem kételkedett benne, hogy De Gaulle moszkvai utazása a nemzetközi politika kiemelkedő eseménye, és, hogy a francia köztársasági elnöknek ehhez mért fogadtatásban lesz része a Szovjetunióban. A fogadtatás példátlan méretei, lelkes hangulata, és különösen az első napon elhangzott beszédek tartalma azonban meghaladta a várakozást. A Nation Kpemeli idézi De Gaulle szavait: Franciaországnak és a Szovjetuniónak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket az európai biztonság, és a világ békéje érdekében. „A köz- társasági elnök A szögezi le a lap — már első beszédében konkrét politikai irányt adott útjának, amelyről most egyesek azt hitték, hogy banális eseményként tüntethetik fel. Most már nem kell bizonyítani, a látogatás elsőrendű esemény. A degaulleista lap lehetségesnek tartja, hogy a tárgyalások eredményeként a Szovjetunió és Franciaország európai értekezletet hív össze. A Combat hangsúlyozza. De Gaulle azt ajánlotta fel a Szovjetuniónak, amit Bonn visszautasított: szövetséget Európa két részének kibékíté- sére. A lap szerint a francia elnök moszkvai útja az Adenauer és utódai által húsz éven át folytatott politika kudarcát jelenti. A Paris Jour, amely cirill- betűs „Druzsba! Druzsba!” cím alatt közli a moszkvai tudósítást, rámutat: Washington és London feltevése, hogy Moszkvát csak a Szovjetunió, és az Egyesült Államok közti viszony érdekli, megdőlt. Tegnap óta Washingtonban is megértették, hogy már maga a fogadtatás, amelyben a szovjet nép, és a szovjet vezetők De Gaulle-t részesítették, válasz erre a feltevésre, olyan válasz, amelynek jelentősége túlnő a tárgyalásokan bizonyára még felmerülő nehézségeken. A szélsőséges atlanti irányzatot képviselő Aurore kiemeli: a NATO-hoz hű országok moszkvai diplomáciai képviselői nyugtalansággal fogadták De Gaullenak a repülőtéren és a Kremlben mondott beszédét. A legtöbbet hangoztatott feltevés az — írja a lap —, hogy Franciaország és a Szovjetunió biztonsági konferencia összehívását fogja javasolni, kizárólag az európai országok részvételével. „De Gaulle — hangoztatja az Aurore — kifejtette utazása célját: fűzőbe akarja szorítani a megosztott Németországot, és ki akarja űzni az Egyesült Államokat Európából.” A Humanitében René And- rieu vezércikke ugyancsak kiemeli a látogatás rendkívüli jelentőségét, és azt a meleg fogadtatást, amelyben a szovjet nép a baráti Franciaország elnökét részesítette. „Szerfelett kívánatos lenne — írja a Hu- manité főszerkesztője —, hogy Franciaország és a Szovjetunió egységes álláspontra jusson az európai kollektív biztonság döntő kérdésében. Míg a Szovjetunió határozott hajlandóságot mutat erre, addig De Gaulle tábornok eddigi állásfoglalásai enyhén szólva kétértelműek. A következő napok megmutatják, vajon a köztársasági elnök átlépi-e diplomáciájának eddigi korlátáit. Mindenesetre veszélyes lenne, ha megállna a félúton Moszkva és Bonn között.” MOSZKVA (TASZSZ) A szovjet szakszervezetek központi lapja, a Trud keddi számában vezércikkben méltatja De Gaulle moszkvai látogatását. A Trud hangsúlyozza, hogy a két európai nagyhatalom jó viszonya és együttműködése, amely a közös érdekeken és a két ország hagyományos barátságán alapul, csak jó hatással lehet az egész európai helyzetre. Franciaország és a Szovjetunió történelmi fejlődésének sajátosságai, a két ország elhelyezkedése az európai földrészen már magában véve Is meghatározza a szovjet—francia viszony jelentőségét, és az európai biztonság rendszerének szerves részévé teszi azt. Városrendezők konferenciája Salgótarjánban Az Építésügyi Minisztérium szervezésében, a minisztériumhoz tartozó tervező vállalatok főmérnökei és főépítésvezetői részére tegnap Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Otthonban országjáró konferenciát tartottak. A konferencián Maróthy Győző, Salgótarján területi főépítész-helyettese tartott ismertető előadást Salgótarján tervezéséről, átépítéséről, a városközpont kialakításáról. A vita után — amelyben részt vettek a megyeszékhely ismert tervezői is — városnézésen vettek részt a főmérnökök és főépítésvezetők, a KÖZTI és a LAKÓTERV tervezői. Szrogh György, az új művelődési otthon, Jánossy György, a Karancs Szálló, Ulrich Ferenc, az új megyei kórház tervezője ismertette a létesítmény tervezését, a kivitelezés problémáit, eredményeit. A várostervezők ellátogattak a városközpont építkezéseire is. A legjobbkor jött az eső Használt a kalászosoknak és a kapásoknak — Kényszerpihenő az aratásban — Több kézi aratásra lehet számítani A Nógrád megyei termelőszövetkezetekben alaposan megijesztette a tagságot és a vezetőket a hosszan tartó, csapadéktalan kánikula. A legtöbb helyen attól féltek, hogy a tartós hőség aszályt idéz elő, visszaveti a kapásnövényeket és megszorul a szem a duzzadt kalászokban. Jó gazda módjára naponta ellenőrizték az addig szépen fejlődő vetéseket, és kémlelték az égboltozatot, mikor tűnik már fel az enyhet és nedvességet biztosító csendes nyári eső. Az időjárás ez alkalommal kedvezett az esőt váróknak: vasárnapra virradóra lehűlt a levegő, és azóta két alkalommal is bőséges eső pásztázta végig a megyét. A rétsági járás szövetkezetei kivételével valamennyi járásban jócskán hullott csapadék, és megélénkültek a szépen fejlődő vetések. Beszélgetést folytattunk megyénk öt járási tanácsával, ahonnan a mezőgazda- sági osztályok munkatársai egyöntetűen úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a csapadék, amely előbb záporokkal, zivatarokkal, később őszies csendes formában jelentkezett, rendkívül sokat használt a növényeknek, minden bizonnyal növelni fogja a hozamokat. A salgótarjáni járásban,' ahol a klimatikus adottságok miatt lassabban fejlődtek a kapásnövények és gyengén mutatott az árpa, most bizakodva állapítják meg: az eső nyomán burgonyából, kukoricából, cukorrépából nagyobb termés »várható, és a tavaszi árpa hozama is jobb lesz a vártnál. Viszont sürgősen kézi arató* brigádokat kell szervezni, mert jelentősen megnöveka- dett a dőlt és kuszáit gabona területe. A balassagyarmati járásban, ahol a dejtári József Attila Tsz-ben már több mint huszonhárom holdat és a balassagyarmati Palócföld Tsz- ben, ahol két holdat már levágott a rendrevágó, félbemaradt az aratás. Pihen a gép a pásztói járásban, az ecsegi Béke Tsz-ben is. Számos helyen viszont már készenlétben várják, hogy szikkadjon a talaj, és ismét meginduljanak a gépek, folytatódjon. és új helyeken is megkezdődjön az aratás. A rétsági járásban a délibb fekvésű szövetkezetekben, a nógrádsápi Vörös Csillag Tsz-ben, a keszegi Zöldmező Tsz-ben és a nézsai Dózsa Népe Tsz-ben előreláthatólag még a héten megkezdik az aratást. De készen állnak a salgótarjáni járásban a luc- falvi Petőfi Tsz és a vizslási Március 21 tsz aratói is. A többi járásokban is arra számítanak, hogy még a héten teljes ütemben megkezdődik az árpa aratása, sőt egyes tsz-ekben a búza aratásához is hozzálátnak. A szécsényi járásbari éreztette legjobban hatását az eső: annyi csapadék hullott, hogy — mint tájékoztattak bennünket — a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz hajtatóházait is elöntötte a víz. Hátráltatja, és rendkívül megnehezítette a szálastakarmányok betakarítását az Ipoly mentén bőségesen hullott csapadék. Ettől függetlenül a szakemberek a szécsényi járásban is egyértelműen hasznosnak tartják az esőt. Ugyanaz a véleményük, mint a pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének: megszűnt az aszalódási folyamat a kalászosoknál és rendkívül jót tett a lehűlés és az eső a kapásoknak is. Örömmel fogadták a járási szakigazgatási szervek munkatársai azt a meteorológiai előrejelzést is, amely szerint a legközelebbi napokban sem tér vissza a kánikula, boron- gós. hűvös, amolyan aratódnak való időjárás várható. Egészségesebb és egyenletesebb lesz az érési folyamat, s ami a legfontosabb: tovább javulnak a terméskilátások.
