Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-21 / 145. szám
4 N ÖG R A r io«fi ffirrtns n. ÍWB Vasárnapi barangolás: A vonatokon c4 es aló dőtt fa ()(((/ó Nem tolakodnak az emberek a pénztárnál, pedig a vonat indulásáig már csak nyolc perc van. Szakad az eső, vizesek az orkánok, óvatosan állunk a jegyváltásnál. A fiatalember prüszkölve jött és hangosan szidta az időjárást? — ön is a pestire vált jegyet?... — kérdezte. — Mikor indul? ... Tessék mondani hány óra. .. Nem kössük le?.. Siessenek már ott elől! Siessenek már, de hogyan, mikor sok az utas és csak egy pénztár van. Azért a mozgó vonatra sikerül fellépni!. Nem valami szabályos, de sikeres volt. A vonaton újra találkozunk a fiatalemberrel. Nincs összhangban ringatózása a vonat rit- musos mozgásával. Magyar nótákat dalol átköltve, teletűzdelve népies szöveggel. Az utasok — főleg a nők — összenéznek. Botrány érződik a legevőben. A kalauz először csak ránéz (nem reagál a haragos tekintetre), aztán rászól (szeme sem rebben), majd határozottan rendre inti és beígéri: A legközelebbi állomáson leszállítom! — Maga engem nem szállít le. Ha akarja kifizetem a büntetést, száz forint, kettőszáz- vagy ezer? Mennyit kér uram? — aztán az utasokhoz fordul. — Tessék mondani, megsértettem a nótázásommal? Mondja uram. maga megsértődött? stb. stb. Mindenki hallgat. Elfordulnak és nézik a vigasztalanul zuhogó esőt. Jellemző kór- tünet. Két perce még botrányt emlegettek, rendőrt követeltek — egymás között —, most pedig hallgatnak. A közömbösség fagyos csendje megbénítja az embereket... Üj témák jönnek. Például a vonatokról, menetrendről. Egy idősebb házaspár a Dunántúlról jött látogatóba tarjáni rokonokhoz. Panaszkodnak, hogy nagyon rossz errefelé a vonat- közlekedés. A férfi vasutas lehet, mert precízen boncolgatja a kérdést: — Budapest—Hatvan távolsága 67 kilométer, a gyors menetideje pontosan egy óra. Hatvan—Salgótarján között Hogy mennyire helyesen döntött a szovjet kormány 1917 decemberi rendelete a bankok államosításáról, amely előírta, hogy az arany a nép tulajdonába megy át, és a Szovjet-Oroszország Népbankja kezeli, a forradalmat közvetlenül megelőző események is igazolták. Kerenszkij, az ideiglenes Kormány miniszterelnöke, uralomraj utása után azonnal herdálni kezdte a nép aranyát. Svéd pénzügyi körökkel történt megállapodás szerint ötmillió rubel értékű aranyat — közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt — „különleges megbízással” bevagoníroztak és elindítottak Stockholmba, a Riks-bankhoz, ugyanakkor az USA-ba, Angliába és Francia- országba is küldtek aranyat fegyverek beszerzésére... A szovjet kormány már elindította a kincseket a kazányi bankba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ott sem lesz biztonságban az aranykészlet. Az ellenforradalmi összeesküvés egyre jobban szélesedett a Volga mentén. 1918 júliusában a kazányi bank utasítást kapott T. I. Popovtól, Szovjet- Oroszország Népbankjának főbiztosától, hogy Lenin rendelkezése értelmében készüljön fel az értékek esetleges evakuálására. A bank alkalmazottai, a helyi párt és szovjet szervek segítségével hozzá is 59 kilométer a távolság és 63 perc alatt teszi meg a vonat. Aztán nagyon rossz az összeköttetés a Balatonnal. Mire erről a vonalról beérkeznek a Keleti Pályaudvarra és átvergődnek a Délibe, elmennek a vonatok. Salgótarjánból Balatonfüred- re kilenc óra alatt ér le uz ember. Másik utas arra panaszkodik (és joggal), hogy a tarjáni nagypályaudvaron —. ha esik az eső — egyes helyeken bokáig ér a víz. Pedig nem nagy területet kellene lesalakozni, "esetlég lekövezni. A bíráló hangú beszélgetést emberem váltotta ki, aki most lecsendesedett és politikai diskurzust folytat a tarjáni bányászok életéről egy cseh turistával — . magyar nyelven. Különben a vonaton sok a külföldi. Elsősorban csehek, akik kem- pingezni jöttek hozzánk ebben a „szép” időben. Hátukon, karjukban cipelik sátraikat, a bográcsot, az összerakható ágyakat, székeket, és szomorúan néznek ki az ablakon ... Vasárnap van, de „bűntől” egyáltalán nem mentes. Már Hatvanban jár a vonat, amikor leszáll egy idősebb asz- szony. Hátán kosár, kezében két kosár, mindegyikben csirkék. A kalauz utána szól: — Mennyiért vette a csirkét néni? — Kilója 31 forint volt, Tarjánban. A többit már felénk mondja a kalauz: és hozzá a bünEgyre terebélyesedik a szocialista brigádmozgalom a salgótarjáni járás közös gazdaságaiban. Az idén mintegy 35 brigád, munkacsapat, négy- százötven tagja vállalta, úgy él, dolgozik, hogy elnyerjék a kitüntető címet. Ez a gyakorlatban annyit jelent: a járásban nincs olyan termelőszövetkezet, amelybe ne lenne legalább egy ilyen közösség. A legtöbb szocialista címért versengő munkacsapatot a hoA kalandor halála láttak az előkészületekhez, hogy Nyizsnyij Novgorodba (mai nevén Gorkij) szállítsák el a kincseket. Ekkor a helyzet rendkívül zavaros volt, de hamarosan sok mindenre fény derült... A Népbank kazányi fiókjának vezetőjétől június 27-én kérdezte Muravjov főparancsnok: — Miért van szükség az arany elszállítására? Itt megbízható kezekben van. Miért akarnak pánikot kelteni? Másnap Muravjov^ megerősített egységet vezényelt az arany „őrzésére”. A bank vezetője táviratot küldött Moszkvába: „Muravjov főparancsnok kijelentette. hogy az utóbbi napokban a fronthelyzet javult. Kérte, hogy adjam át üzenetét: A politikai helyzet kitűnő, mert én itt vagyok.” Muravjov gyanús önbizalma Moszkvában nem kis aggodalmat keltett. Popov főbiztos válasz-táviratában követelte, hogy ne elégedjenek meg Muravjov öndicséretével, folytassák az előkészületeket a kincsek elszállítására, s minden esetleges provokációról értesítsék az ellenforradalom ellen harcoló rendkívüli bizottság szerveit. Július első napjaiban Mu- ravjovról lehullott az álarc. A forradalom „védelméről” hangoztatott üres frázisokkal minden hatalmat át akart tetés. amit a szállításáért kapott. Azt majd megfizetik a hatvani háziasszonyok. Hajnalban indulunk vissza Salgótarjánba. A hatvani állomáson a tarjáni vonatra várnak az éjszakai utasok. Nézem a büfé vendégeit. Egyetlen részeg ember van csak köztük, de annak már tökéletesen vége. A többiek feketét isznak és forró debrecenit fogyasztanak, esetleg narancslevet kérnek. Ketten váltottak blokkot szeszre. Ketten a közel nyolcvan utas közül. Feketét isznak, mert van fekete és jól főzik hajnali három órakor. Ez követendő példa lehetne minden nagyobb állomáson, ahonnan munkásvonatokat indítanak. A koránkelő embereknek szükségük van valamire, és nem haszontalan, ha ez a „valami” frissítő dupla és nem bénító pálinka vagy rum. Salgótarjánban megváltozik a vonat utasainak összetétele. A munkások javarésze az előző állomásokon már leszállt, maradtak a piacozók batyuval, zsákokkal. Az asz- szonyok már az állomásra elébük jönnek: Van-e csirkéje néni? Mert forog az áru. Egyik innen viszi, a másik ide hozza a csirkét, és a szállítás, a vonatjegy a háziasszonyok zsebéből kerül ki. Hiába, a cserekereskedelem modern formájának vagyunk „szenvedő” tanúi napjainkban... mokterenyei Zagyvavölgye Termelőszövetkezetben számlálják. Az egyesült termelő- szövetkezet asszonytagjai úttörők voltak e közösség szervezésében. Az idén tizenkét növénytermesztő, egy állattenyésztő és két fogatos munkacsapat tett vállalást. A brigádok, munkacsapatok tagjai — mintegy százötvenen — jelentős erőt képviselnek a közös gazdaságban. venni Kazányban; mindenekelőtt biztosítani kívánta saját céljaira a bankban fekvő aranykészletet. Ekkor futott be a kikötőbe egy, e célra felszerelt hajó, hogy a főparancsnok megbízásából feltűnés nélkül Szimbirszkbe (a mai Ul- janovszkba) szállítsa el az aranyat. Muravjov itt akarta felütni főhadiszállását. Július 10-én meg is érkezett a városba. ahonnan távirati utasítást adott az irányítása alatt álló frontnak: közölte, hogy fegyverszünetet kötött a csehszlovák hadtesttel, és háborút üzent Németországnak. Megparancsolta a csapatoknak, induljanak Moszkva felé. Miután páncélautókkal körülvétette a városi szovjet épületét, az árulók — az ő vezetésével — megjelentek a végrehajtó bizottság ülésén, azt a javaslatukat akarták rákényszeríteni a szovjet vezetőire, hogy a szimbirszki központtal alakítsák meg a „Vol- ga-menti Köztársaság”-ot. A javaslatot természetesen elutasították. Ekkor a megvadult Muravjov előrántotta pisztolyát, így akart áttörni testőrségéhez. Egy vörösgárdista azonban leterítette az árulót. így végződött Muravjov fő- parancsnok kalandja, és a nép tulajdonát képező aranykészlet elrablásának első kísérlete. Miután ezt az ellenforradalAz eső hirtelen jött. A kék égen egyszer csak ősz- szeszaladtak a felhők, tele feszültséggel, meg langyos párával. Mindenki úgy érezte — egészen a földig leérnek. Nem dörgött, nem is villámlott, csak esni kezdett hatalmas, kövér cseppekben. Verte a port. Beszaladtunk a kocsmába, a szomszédos presszóban leltároztak (harmadik napja), az N.-i vendéglő tele volt izzadt emberrel, zajjal, szemet maró cigaretta füsttel. A favágó a bádoggal borított pult mellett állt, felsőteste egészen előre billent a részegségtől. Málnaszörp színű borral teli poharat tartott a kezében. Nem gondoltam, hogy favágó. Valahogy nem így, egészen másként képzeltem el a favágókat. Szürke, vadonatúj ingpulóvert, drapp, halványkockás nadrágot és finom szandált viselt. Mellé sodródtam. Csipegettem a forró lángost, kinéztem az ablakon. Esett. ö szólított meg. — Rohadtul zuhog ... Reggel megéreztem, hogy ma még eső lesz, a rádió is bemondta. Ma nem mentein ki az erdőbe. Tegnap is mondta a rádió, kimentem, jól agyonáztam. Semmi értelme. Minek törjem magam, nem igaz? Attól nem lesz jobb __ Amikor látástól vak ulásig győzködtem a fával, akkor sem volt értelme, csakhogy én nem tudtam, azt gondoltam, ez a kötelességem, meg az, hogy az asz- szonyt eltartsam, a tenyeremen vigyem, ha egyszer úgy hozta a sors és elvettem. Na, nem? Maga fiatal ember. Nem így gondolja, ha egyszer megnősül? Már megtörtént. Őszinte részvétem, uram... Ne értse félre. A maga dolga. Az enyém meg az enyém, én tudom mi újság és senkinek nincs köze hozzá, any- nyi sem, mint körmöm alatt a piszok. Ja. Na, uram, nekem elhiheti, barom módján dologztam én, kint éltem hetekig a brigáddal, az L.-i dombok alatt vágtuk az erdőt, haza-haza jártam, kellett a pénz... Ilyen vagyok én kérem mindenben, aki ismer, megmondhatja. Mindenben ilyen marhamód beleál- lók, akár munkáról, akár szemi összeesküvést felszámolták, a párt és szovjet szervek megkezdték Kazány védelmének megszervezését, annál is inkább, mert Muravjov árulása következtében a fronthelyzet rosszabbodott. 1918 július második felében elesett Szim- birszk és Jekatyerinburg a (mai Szverdlovszk). Az OKP Központi Bizottsága a kommunisták ezreit irányította erre a frontra, hogy feltartóztassák a visszavonulást, tartalékokat toborozzanak és ellentámadást szervezzenek. Itt, Kazány környékén alakult meg az az 5. hadsereg, amely a későbbiekben jelentős szerepet játszott a csehszlovák hadtest és a Kolcsak-hadsereg szétverésében. Közben azonban a fehérek folytatták előrenyomulásukat a Volga mellett, és megközelítették Kazányt. A városban, ahol — mint később kiderült — nem kevesebb, mint ötezer volt cári tiszt rejtőzködött, kezdett beérni a Szavinkov irányítása alatt álló összeesküvés. Szavinkov így írt erről: „Remélem, a kazányi szervezet szerencsésebb lesz, mint a ri- binszki, és erőinkkel be tudjuk venni a várost.” Persze más is vonzotta a fehéreket Kazányhoz. Lebe- gyev fehérgárdista vezető árulta el ezt jóval később, 1928-ban, a külföldön kiadott „Volga Rosszija” nevű lapban: „Biztos, hogy a nem elsőrendű motívumok között nem lebecsülendő az a tény, hogy Kazányban volt az Állami Bank oda evakuált aranytartaléka.” (Folytatjuk) Következik: Jelszó: Kazány relémről van szó... Vagyis ilyen voltam, ugye ... Ribi volt az az asszony kérem. megmondom úgy, ahogy van. Most már tudom, akkor nem tudtam ... Elkaptam őket. véletlenül mentem haza, elég az hozzá, hogy olyan izé volt, amit az ügyvéd úr inflagrantinak, vagy mi az öregistennek nevezett. Hát.. Tudja mit gürcöltem én, hogy mindene meglegyen? Nem tudja. Négyszáz forintos pulóvernél alább nem is adta volna a lelkem, mindene megvolt, kivakaródzott azután — sutty... Így van. Nekem beszélhet, akármilyen nő is legyen az illető ... Szerelem. Tudja mi az? Vicc. Ezzel mindent megmondtam, legyen elég magának is, ha nekem elég. Ötvenkettőben pesti lakos voltam, munkás- szálláson éltem, de jól kerestem. Nem. Nem fát vágtam, akkor a föld alatt izzadtam, keszonos voltam kérem a vasútnál, csak elszúrták az egészet, szanaszéjjel mentünk, most állítólag megcsinálják, nem érdekel. Jó pénzt fizettek, az volt a lényeg ... Tele voltam ismerős hölgyekkel, meg haverokkal, jártuk a szórakozó helyeket, mondták nekem, nem kell hinni a nőknek, pénzre mennek, nem a szerelemre, nem hittem el... Most már más az ábra, mesélhetnek. Tegnap kimentem, cefetül esett. Felőlem? Megcsináltam így is a magamét, a végén a bakancsom is tele volt vízzel. Erről jut eszembe, tudja, hogy a legjobb barátomEgy embernél ennyi érdekesség, igazán újságíró „csemege”. Mert az igaz, hogy az országban sok szabálysértési előadó van, de nő alig akad közöttük. A megyében is csak egy található: Tolvaj Egonná személyében, aki a balassagyarmati városi tanácson bünteti a kisebb vétségeket. A másik érdekesség a két gyermeke, ősi magyar keresztnevet választottak mint a kettőnek. A fiát örs-nek, a lányát pedig Enid-nek nevezték el. Előtte hatalmas, kódex-szerű könyv, ebbe jegyzi be a kihágást elkövetők nevét, adatait, és a szabálysértés leírását: nem gondoskodott gyermeke iskoláztatásáról, (súlyos szabálysértés ma, amikor lehetővé tették, hogy mindenki tehetségének és érdeklődési körének megfelelően tanuljon). — Hogyan lettem szabálysértési előadó? Fokozatosan. Egy szülőotthonban kezdtem, a Borsod megyei Mezőcsáton. Később a férjemet Balassa- gyaramtra helyezték, és iktató lettem a városi tanácsnál. Majd rámbízták a gyámügyi feladatokat. Innen aztán már csak egy lépés volt a szabálysértési előadó asztala. Három évvel ezelőtt több vizsgát is letettem. és véglegesítettek jelenlegi beosztásomban. A szabálysértések száma csökken, bár az idén is még 88 személyt kellett felelősségre vonni, ügyüket kivizsgálni. A megyei rendőrfőkapi- tányság bűnügyi osztálya a nyár derekán vándorkiállítást rendez. Képben és szövegben az élet és testi épség elleni, valamint a társadalmi és személyi tulajdont károsító bűncselekmé nyékről. A gazdag anyag töb bek között azzal a bestiális gyilkossággal is foglalkozik amelyet tavaly télen Balassagyarmaton Vadas Jenő kö= mai szűrte össze a levet? Nem tudja. Nem számít. Oda járt hozzánk állandóan, én meg azt hittem, miattam, meg a zsuga miatt, mert kártyázni azt szerettünk mindketten... Nekem beszélhetnek a nők, csipkésre kophat a szájuk, akkor sem hiszem el egy szavukat sem, na ... Van most egy asz- szony, tudja férjes, de ez nem érdekes. Az ura szerelésen dolgozik a megye másik szélén, csak ritkán jár haza. Rázós egy kicsit az igaz. de most már nem érdekel. Nem. szeretem az illetőt, nem mondom meg kicsoda, mert azért tudom mi az illem ... Igyon egy fröccsöt... Ha nem is úgy nézek ki tudom, hogy mi dukál. Nincsenek iskoláim, de a favágáshoz szerencsére nem is kell, lehet csinálni érettségi nélkül is. bár ha így megy, már nem sokáig. Meg kell fogni a fejszét ... A hölgy nem az én esetem, magas, meg soványka is, nem érdekes. Egyet mondok, sokszor semmi kedvem az egészhez, de ha eszembe jut, hogyan jártam, bizony bemászok az ablakon. Ez is olyan dolog. Az ablakon át. mert mit szólnának az emberek? Így még rendben is volna a dolog... A kutya sem tudja, de yekem, uram, ne mondja egyetlen nő sem, hogy így szeret, meg úgy szeret, mert úgysem hiszem el... Esik ez a rohadt eső... Igyon egy fröccsöt... Én fizetem. Pataki László Feladata: az igazság kiderítése Tyúklopástól a gyilkosságig Aztán következik a büntetés kiszabása.... — Nem könnyű büntetni. Ám, a közösség érdeke megkívánja, hogy ne húnyjunk szemet a kisebb kihágások felett sem — mondja Tolvaj Egonné. — A határozatomat nem fogadják egyformán. Van aki belenyugszik, mert érzi, tudja, hogy vétséget követett el. Mások viszont méltatlankodnak, nem akarják beismerni hibájukat. — Legsúlyosabb ítélete? — Az érvényben levő jogszabályok lehetővé teszik, hogy 3000 forint pénzbírságot is kiszabjak. Eddig még nem került rá sor, de 2500 forint már szerepelt a határozatomban. Egy foglalkozás nélküli személy szobafestő munkát vállalt alkalmanként, természetesen iparengedély nélkül. Ez kontárkodás! A férje „rokonszakmában” dolgozik: a megyei ügyészség csoportvezető ügyésze. — Otthon fére tesszük a hivatali ügyeket. Elég belőle a munkaidő alatt — majd így folytatja: — A fiam, Örs szintén jogász akar lenni, Enid még csak 16 éves és van ideje döntenie jövőjéről. Azt már csak úgy megszokásból kérdezem: — Mit szeret a szakmájában? — Az igazság felkutatását, azt a felelősséget, amely a munkakörömmel jár, mert ezáltal segíthetek az embereken. .. Rozgonyi István vetett el, egy idős. nyugdíjas pedagógus életét oltva ki. A kiállítás célja, hogy bemutassa a felderítést, s főként az, hogy segítsen a bűncselekmények megelőzéséért következetesen végzett munkában. A kiállítást előtör Salgótarjánban, majd a árási székhelyeken, továbbá Nagybátonyban és Kistere- nyén nyitják meg. KI adt-K ondraty ev 2 Gáldonyi Béla Homokterenye az élen
