Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-12 / 111. szám
4 N (5 G R A n T966. május T2. csütörtök A TOLÓKA Energikus mozdulatokkal az egész, de közelebbről lát- löki maga előtt a szerszámot, ni arcán az erőfeszítést. A Pprzik nyomában a föld. tábla végében megállítjuk. Szí- Messziről könnyűnek látszik vesen megteszi, a kíváncsis.íga úgysem engedné tovább. Hátralöki sapkáját, s az ingével megtörli izzadó homlokát. — Neihéz? — Könnyebb, mint a kapálás — válaszol. A banki határban sokan dolgoznak, de csak nála látunk ilyen szerszámot. Mindenki kapával hajlong. — Régen vettem én ezt — mondja. — Mindjárt a felszabadulás után. Volt itt egy dohányos, aki tizenöt forintért vált meg tőle. Akkoriban egy liter bort tizenhat forintért mértek ... — Mi a neve ennek az eszköznek? — Csak tolókának mondjuk .. . Meglátja a fényképezőgépet, hirtelen abbahagyja. — Csak nincs magnó is maguknál? — kérdi aggódva. Megnyugtatjuk, nincs nálunk semmiféle lehallgató szerszám. A munkáját akarjuk lefényképezni. Most meg ebbe nem akar beleegyezni. Végül felülkerekedik hiúsága, s még a nevét is hajlandó elárulni: Turányi András. Fejőgulyás a bánki termelőszövetkezetben. Akadt egy kis ideje, magsarabolja a harmados cukorrépát. Elköszönünk. Még utánunk szól. — Másnak is van ilyen szerszáma, de sokan nem használják. Pedig könnyebb ezzel dolgozni. P. A. Vj formában jelent meg a Népművelési Értesítő Megváltozott külsővel — nyomtatott forma, modern borítólap, korszerű tipográfia, ízléses papír — ismét megjelent a hetedik évfolyamába lépő Népművelési Értesítő, a Népművelési Intézet negyedéves elméleti folyóirata. Feladata elsősorban az iskolán kívüli oktatással, ismeretterjesztéssel, műkedveléssel, tömegkommunikációs eszközökkel, a művelődési házak tevékenységével stb. kapcsolatos szaktudományi kutatások, illetve az alkalmazott tudományok — filozófia, szociológia, pszichológia stb. — népműveléssel kapcsolatos hazai és külfö'di eredmények publikálása. A különböző rovatok sokszínűén kívánják a kulturális élet jelenségeit az olvasó elé tárni. Az idei első szám tanulmányai közül Vitányi Iván A művészetszociológiái kutatás problémái és dr. Novák József A magyar népműveléstörténet kutatásának néhány kérdése című írása formálhat elsősorban jogot szélesebb érdeklődésre. Harkay István esettanulmánya egy brigád életformájának alakulását vizsgálja Szocialista brigád — retus nélkül cím alatt. ,A népművelő szakmájáról” Marek Cwiakowski lengyel szerző, a művelt ember személyiségképéről D. Sosztakovics a világhírű szovjet zeneszerző írását közli a lap a Külföld rovatban. A Szemle rovat Televízió és népművelés című cikke a Népművelési Intézet egyik kiadványát elemzi, amely a Salgótarjánban 1964-ben rendezett országos konferencia legérdekesebb hozzászólásait gyűjtötte egy csokorba. Az új, ízléses formátumú Népművelési Értesítő tartalmas kiadvány, — minden bizonnyal megnyeri az olvasók tetszését. cs. a Próféta a hazájában Kell-e Nagybátonynak ifjú Szabó Azzal akartam kezdeni, hogy senki sem próféta a saját hazájában. De meghallgatva a más-más vélekedéseket, úgy tűnik, el kell állnom az aranymondástól. Hamisan tükrözné a valóságot. Kísérjük inkább végig egyes fázisain ifjú Szabó István szobrászművész új alkotása, a Fuvolázó lány nagybáto- nyi felállításának huzavonáját. Jó másfél-két esztendeje lehet, hogy a bányavárosi élet formálói időszerűnek érezték településük esztétikai arculatának kialakítását. Lehetősé- {3t ad erre a beruházási alap bizonyos két ezreléke is, tmely köztéri szobrok, képzőművészeti alkotások létesítésére szól. A kezdeményezésnek természetes, hogy senki nem mondott ellent, támogatója volt a párt, az ifjúsági szervezet, a községi tanács és minden illetékes fórum. Mozgatója pedig érdemileg elsősorban Kicsiny Miklós, a bó- nyavárosi művelődési ház igazgatója. A Képzőművészeti Alap hajlott a bátonyi igényre,^ s több művésznek is megbízatást adott alkotásokra. Azóta már áll a bányaváros első szobra, készül a napközi udvarára tervezett kedves állatkompozíció, s készen van hónapok óta ifjú Szabó bronz lemezű szobordomborítása is, a Fuvolázó lány. Elhelyezése, felállítása mégis, hónapok óta késik. Kezdettől úgy tervezték a bányavárosiak, hogy a Fuvolázó lánynak a művelődési ház előtt képeznek méltó keretet, így készült el az igényes tereprendezési terv. Az elgondolást a területi főépítésvezető jóváhagyta. A kivitelezésnek viszont nem akad felelős gazdája, nincs pénzadó szerve, így adódott a kérdés, lehet-e próféta saját hazájában a benczúrfalvi eredetű fiatal művész, Kossuth-díjas mesterünk fia: ifjú Szabó István? Kicsiny Miklós azt panaszolja, magára maradt a megoldás nehéz gondjaival. A megoldás megoldhatatlannak tűnik? El kellene bontani egy fabódét a művelődési ház mellől, elvinni a tekepályát, ben- tebb építeni az óvoda mostani kerítését, s vele az óvoda két melléképületét. Mindezek két érdekeltséget érintenek: a bányai szolgáltatót és a községi tanácsot. Annyit már mozdul* a dolog, hogy a szolgáltató hajlik eleget tenni a kívána lomnak, elbonttatni az útban lévő bódét, de annál megold hatatlanabbnak látszik a ta nácsnak feladott lecke. Kinél a felelősségéből, ha már idáig eljutottak? Kicsiny hiába megy Ponci ustól Pilátushoz, sajnálkozó hárítás a válasz, a járásnál is, István szobra ? a megyénél is, a községben meg az: ha elkezdted, fejezd be. Meg aztán... És ebben öeszegeződik most, — ebben a „meg aztán ”-nal kezdődő mondatban a községi tanács véleménye és magatartása. — .. .meg aztán, amikor a szoborügy elindult — teríti elém a felelősséget forszírozó kérdésre a tanács érveit Ur- bán István titkár — semmi anyagiról nem volt szó, ami bennünket terhelne. A szobor- zsűrizésen az elnökhelyettes is részt vett, de anyagi konzekvenciákról nem beszéltek. Ha beszélnek, nem vállalhattunk volna semmit, a községfejlesztési alapot más dolgokra egészében lekötöttük. — Pompás új kerítése készült a tanácsépületnek — szúrom köze. — — Ez igaz. Csakhogy költségvetésben terveztük. A szoborral kapcsolatos változásokat viszont nem. Takarékos- sági évben minket is a legszigorúbb rendelkezések kötnek. Élttől függetlenül egy pillanatra sem zárkóztunk, s nem zárkózunk el attól, amit észszerű keretek között megtehetünk. Például a tereprendezéstől. Van kertészetünk; elvégezzük a megfelelő földmunkákat, a parkosítást, van kőművesünk; megépítjük a szoborhoz szükséges vízmedencét, a szükséges anyag néhány zsák cement nem vág földhöz Határjárás májusban Megérkezett a május. A vetések haragoszöld szint váltottak, hajolnak a szélben. Mozdul kinn minden. Ember, gép, az állat is. Ez visz bennünket előre... zony olyan nyugodt, olyan kék, mint szélcsendes időben a tenger. Nincs azon egy tenyérnyi felhő folt sem. — Sok volt a tavaszi szántás... Mi lesz azzal, ha nem kap esőt. gyomirtása most mégy. Háromszáz holdról van szó .. — Milyen gabonaterméssel számolhatnak az idén? Lantos Imre széttárja karját. bennünket, de az óvodai kerítés, épületbontással, áthelyezéssel nem foglalkozhatunk. A ml gazdálkodási kereteink között 200—250 ezer forintot nem a mellényzsebből veszünk ki. így vélekedik Laczkó István, a tanács elnöke és Batki Pál, a területi pártbizottság titkára is. — Minket — mondja a tanácselnök — a készülő szobrok, illetve a bányavárosi két ezrelék ügyében — mint talán mégiscsak legilletékesebbeket —, jóformán meg sem kérdeztek. Ha úgy lett volna, alighanem felszabadulási emlékművet igénylünk, mert a jelenlegi csaknem hat kilométerre van, az is szerény síremlék De nem akarok eltérül- m a kész helyzettől. A fuvolázó lány díszére lesz a városnak, és méltó elhelyezése érdekében mindenben benne vagyunk, ami nem veszélyezteti költségvetésünket. Egyébként, az anyagi problémától függetlenül általános vélemény: számos helye akad a bányavárosnak, ahol méltóbb környezetet kaphatna a szobor a tervezettnél, — mégpedig minden különösebb anyagi kihatás nélkül. Kértük hát a járási vezetőket, vizsgálják meg velünk együtt a kínálkozó lehetőségeket s így hozzunk végleges döntést. A Fuvolázó lány sorsa már valóban egy sereg fórumot bejárt. Mindenesetre, a salamoni ítélet sürgős kimondása, illetve a mű elhelyezési feltételeinek mielőbbi megteremtése az alkotóművésznek járó becsülés mérvében sem közömbös. Hogy „próféta” lehessen szűkebb hazájában is. Barna Tibor A zabari határnak van olyan része, ahol csak lovakkal vethetik a kukoricát. A meredek dombokkal nem bírnak a gépek Amikor nyitott a tavasz, azonnal. Most már kiegyelték, megkapálták az asszonyok mind a harminc holdat. Lélegzetvételnyi szünetet tart csupán, aztán sorolja a tennivalókat tovább. — Dolgoznak a növényvédő gépek is. Az őszi kalászosok vegyszeres gyomtalanításával már végeztünk... A tavasziak — Annyi gond, baj volt nálunk. .. Nem akadt időnk az értékelésre. Most majd megkötjük az asszonyokkal a szerződést is... Mozog kinn minden. Azért, hogy előbbre vigyen bennünket. Mozdulni kellene, jó időben, benn is... Vincze Istvánná Nógrádi együttesek Közép-Szlovákiába készülnek Hírt adtunk már arról a jelentős kezdeményezésről, melynek eredményeként június második felében megrendezik a Nógrád megyei és a közép-szlovákiai dolgozók barátsági és kulturális hetét. A vendégegyüttesek műsorának viszonzásaként Közép-Szlovákiában Nógrád megyei művészeti csoportok mutatkoznak be ebben az időpontban. A jelenlegi tervek szerint június 19-én baráti határszomszédainknál vendégszerepei a Kazán Bányász Népiegyüttes, az acélárugyári művelődési ház fúvós zenekara, 26-án pedig a salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon férfi kórusa és szalonzenekara. Az acélárugyáriak Pod-Brezovánin, a bányászok Prievidzán adnak térzenét és hangversenyt, ezen kívül a barátsági hét keretében új magyar film bemutatására is sor kerül Közép-Szlovákia több városában és községében. A magyar együtteseket Vadkerti Lóránd, az SZMT megyei titkára és Molnár Pál, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője kíséri el és mutatja be a szlovák közönségnek. Fodor Izidor traktoros. A lánctalpas, amivel dolgozik tárcsát, meg boronákat húz maga után. Száraz a föld. A Mozdul a traktor, a tárcsa után ugranak a boronák. Messziről látni, merre jár. Nagy porfelhő száll a nyomában.-*■ Hát. .. nem a legjobbal. . A gabonát megviselte a tél. Az üzemegységvezető azt mondja, ebben bizony ők is ludasak egy kicsit. — Későn vetettünk. November derekán meg már ránkcsapott a fagy... Még soha nem jött ilyen korán. .. Ismeri a vidéket. Majd tíz esztendeje dolgozik az északi országrészben. Herczeg Ferencné. a ho- mokterenyei szocialista munkacsapat vezetője, társával, Gecse Ábelnével úgy szaladt át Nádújfaluba, ahogy a mezőn dolgoznak. — Kevés lett a burgonya... Az asszonyok meg nem várhatnak addig, míg elkészülünk. .. — nevet Herczegné. A munkacsapat kezdeményezte a kongresszusi munkaversenyt. Most, hogy szóbake- rül egyszerre eltűnik a mosoly a csapatvezető arcáról. — Ah — legyint keserűen. Szerződést még nem kötöttünk. Nem ismerjük a tavalyi munkánk eredményeit sem. Mintha megfeledkezett volna rólunk a szövetkezet vezetősége. .. így aztán mit tehet a szocialista munkacsapat? Ügy vállaltak területet mint a többiek. Cukorrépából, mákból 180 négyszögöl jutott egynek, egynek. Burgonyából hatszáz. — De kukoricából már legalább egy holdat szeretnénk kapálni — mondja Herczegné. — Ki tudja, lehet-e majd? — aggályoskodik Gecse Ábel- né. Jön a magtáros. Tagbaszakadt, barna ember. A két asz- szony nyomába szegődik. Elnyeli őket a magtár. Homokterenyén, a központi irodán azt mondja Torják László, az elnök. Az erősen kiszáradt földdel nehezebben boldogulnak a tárcsák, a boronák. Fodor Izidor munka közben boronák meg-meg ugranak a rögökön. Fodor Izidor azokkal bíbelődik, azokat igazítja. Két éve dolgozik a termelő- szövetkezetben. Most az egyesült ceredi gazdaságban. Azelőtt Zabaron volt. Oda meg a Kisterenyei Állami Gazdaságból került Mi hozta vissza a falujába? — Itt is keresek annyit mint Kisterenyén. Aztán mégis csak itthon van az ember. — E’ejével int a falu felé. Ez persze sokat jelent. Ha meg még keresni is hagyják az embert — Már miért ne hagynák? — méltatlankodik. — Csak lánctalpas traktor hat van a szövetkezetben. De hol van még akkor a többi gép? Minden gépre van traktoros... És minden traktorosnak kerül munkája... Most már igaz kevesebb, mert a tavasziak elmentek mind... A silókukoricából van még hátra. Indul a géphez. Visszaszól: — Eső kellene már! — Nyugtalan szemekkel kémleli az eget. Mindhiába. Az biA kis, sárga hintó éppen most ér a gesztenyék alá. Néhány perc csupán és a lovak megállnak a régi udvarház előtt. Ez most a Kisterenyei Állami Gazdaság, zabari üzemegységének irodája. Lantos Imre, az üzemegység vezető naponta megteszi körútját a határban. Csak éppen a közlekedési alkalmatossága változik. A lovakat időnként személykocsijával váltja. így aztán a kép, amit fest egészen eleven, egészen friss. — Valamennyi tavaszi növény a földben van már... Kivéve a kukoricát... De ott is az utolsó holdakat járják a gépek... A mákot mi vetettük elsőként a megyében.
