Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-13 / 112. szám
I versenyben a gyorsabb győz Az eredeti elképzelés szerint készáruraktárnak készült, menet közben azonban módosult rendeltetése. Ennek megfelelően az egyik hajóban kap helyet a hideghengermű, és a kutatási osztály. A másik hajóban helyezik el a huzalmű fejlesztése során megvásárlásra kerülő tűzi horganyzó sorokat. Jelenleg belső szerelési munkálatokat végeznek. Befejezését az év végére tervezik. Az új létesí tményre 22 millió forintot költöttek. (Riportunk a 4. oldalon.) Eredményeit és gondok a felvásárlásban öt és félmillió tojás — Emelkedett a sertések és hízómarhák átlagsúlya — 2548 hektoliterrel több tej — Kevés a naposcsibe Acélhulladékból ferrowolfram Az utóbbi évek során több ezer tonna acélhulladék: forgács és tönkrement, kiselejtezett szerszám halmozódott fel az ország készletező telepein. A hulladék hasznosítására nemrég kísérletek kezdődtek a Zagyvarónai Ötvözetgyárban. Az acélhulladék ugyanis 1 és 15 százalék között váltakozó mennyiségű wolframot tartalmaz. Az értékes hulladékból — a kohászat igényeinek megfelelően — dúsítással 30—35 százalékos wolfram tartalmú fer- rowolframot állítottak elő. A Lenin Kohászati Művekben a nemesacélok gyártásánál sikeresen alkalmazták a zagyvarónai kísérletek során előállított ötvözőfémet. Ezt követően kidolgozták az acélhulladék- feldolgozás nagyüzemi gyártás- technológiáját. Mostantól kezdve a kohászat részére vállalja a hulladék feldolgozását az ötvözetgyár. Ugyanakkor a wolframon túl újabban ferronikkel előállítására is kísérletek kezdődtek Zagyvarónán. A kísérletek eredményeként sok száz tonna ferrowolfra- mos, ötvözőfémet állíthatnak elő acélhulladékból, s ez lényegesen kevesebb gyártási költséget igényel, mintha ércből olvasztanák azokat. Miután ezt az értékes ötvözőfémet különben is külföldi ércből állítják elő hazánkban, így import megtakarítás szempontjából is jelentős az acél- hulladék feldolgozása. Az év első négy hónapjában a főbb cikkekből a szarvasmarha és a baromfi kivételével időarányosan jól teljesítette a megye felvásárlási tervét. Hízott sertésből 11910 darabot kell felvásárolni a félév végéig: április 30-ig 6683 darabot vásároltak fel. Ez a mennyiség 810 darabbal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Vágómarhából több mint 2600 darabot vásároltak fel, ami a féléves tervnek 59 százaléka. Tejből a 72 000 hektoliteres tervhez viszonyítva 42 000 hektolitert, tojásból majdnem 5,5 millió darabot, baromfiból pedig 1067 mázsát vásároltak fel április végéig. A féléves tervteljesítés csak a tojásnál és a baromfinál haladja meg a hatvan százalékot. A hízott sertés terv jó teljesítése annak köszönhető, hogy emelkedett a termelőszövetkezeti értékesítés, s ugyanakkor jobb a sertések átlagsúlya is: egy-egy sertés átlagsúlya 110,7 kilogramm. Tojásból 162 000 darabbal többet vásároltak fel az idén a múlt hónap végéig, mint tavaly hasonló időszakban Érdekes, hogy ez esetben a háztáji adott többet, s elmaradtak a közös gazdaságok. Ennek az az oka, hogy több termelőszövetkezet felszámolta, vagy csökkentette tojótörzsállományát, s néhány közös gazdaság pedig áttért a tenyésztojás-termelésre. Tejből a múlt évhez viszonyítva 2548 hektoliterrel többet vásároltak fel az idén. A tejhozam növekedésére a legeltetés megkezdése és a zöld takarmányozás volt jó hatással. A vágómarha felvásárlási terv teljesítése kedvezőtlenebb, bár az átlagsúly a múlt évhez viszonyítva egy-egy jószágnál 13 kilogrammal növekedett. de még így is elmarad az idei tervezettől. Gondokat jelent, hogy kevés az alapanyag a termelőszövetkezetekben. Baromfiból 12 mázsával kevesebbet vásároltak fel, mint tavaly az első négy hónapban. A termelőszövetkezetekből 32 mázsával többet, a háztáji gazdaságokból viszont 44 mázsával kevesebbet. A teljesítést befolyásolja, hogy nem tudják kielégíteni a naposbaromfi-igényeket. Naposcsibéből például április 30-ig csupán 569 000 darabot kaptak a gazdaságok, ami 64 000-el kevesebb a tavalyi mennyiségnél. Igen gyenge az ellátás naposlibából is, naposkacsát pedig egyet sem tudtak eddig adni, holott tavaly május 1-én már 21 000-t kaptak a nógrádi gazdaságok. Igen nagy baj, hogy nincs a megyében egyetlen közös gazdaságnak sem kacsa törzsállománya, s emiatt társmegyék támogatására vagyunk utalva. A napos pulykából kedvezőbb a helyzet, az idén már 3150 darabot kihelyeztek. Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L ÁjiJ A XXII. ÉVF. 112. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. MÁJUS 13. PÉNTEK Előadás az SZKP XXIII. kongresszusáról Megyénkben járt Komócsin Zoltán elvtárs Tegnap az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága rendezésében pártnap volt az új művelődési ház színház- termében. Az előadást „Tájékoztató az SZKP XXIII. kongresszusáról” címmel Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a kongresszuson résztvett pártküldöttség tagja tartotta. Több brigád, munkacsapat csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez Élénk versengés Orhalomban Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet állattenyésztési, valamint a ho- mokterenyei tsz növénytermesztő szocialista brigádjai még március közepén munka- I versenyt kezdeményeztek a közelgő pártkongresszus tiszteletére. Az őrhalmiak versenyfelhívásához azóta a megye több termelőszövetkezetének brigádja, munkacsapata csatlakozott. örhalomban valamennyi brigád és munkacsapat csatlakozott az állattenyésztők felhívásához. A növénytermesztők, a traktorosok mind seré-, nyen dolgoznak, hogy állják szavukat. Az állattenyésztő brigád nagy iramot diktál. Vállalásuknak igyekeznek eleget tenpi. A termelőszövetkezetben a napokban értékesítettek több mint 40 hízott sertést. A hizlalás ideje, mint ahogy azt vállalták nem haladta meg a két hónapot, a jószágok átlagos súlya 110 kilogramm volt. A brigád legfőbb célkitűzése most az, hogy növeljék a tej hozamot. A kedvezőtlen takarmányellátás miatt ugyanis a múlt hónapban kissé elmaradtak a tervezett szinttől. A balassagyarmati járási tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint a kongresszusi munkaversenyhez eddig 19 brigád, illetve munkacsapat csatlakozott. A verseny mindenütt jó hatással van a munkára. A közös gazdaságokban már befejezték a burgonya vetését, s a több mint 2100 hold kukorica nagy része is a földbe került. Csupán az erősen vizenyős területen nem sikerült még elvetni a kukoricát. A legtöbb gazdaságban már a cukorrépát egyelik. Van termelőszövetkezet mint a dejtári József Attila Tsz, ahol már végeztek a munkával a szorgalmas asz- szonytagok. Több temelőszö- vetkezetbem a napokban megkezdték a lucerna kaszálását is. A cserhátsurányi közös gazdaság jár élen e munkában. Már lekaszálták a takarmányt, és most a gyűjtése, hordása folyik. Csatlakoztak a kongresszusi munkaversenyhez a megye gépállomásai, állami gazdaságai és erdőgazdaságai is. A magyarnándori és nógrádkö- vesdi állami gazdaságokban a növénytermesztés és állattenyésztés dolgozóinak többsége résztvesz a versenyben, amely a hozamok növeléséért folyik. A gépállomások amellett, hogy időben elvégzik a gépi munkákat a közös gazdaságokban, a költségek jelentős csökken tésével is számolnak. KGST szabvány szerint gyártják a táblaüveget A Salgótarjáni Síküveggyár éveken át nem tudta kielégíteni a mind jobban növekvő exportigényeket, mivel a gyártott táblaüveg jóval alatta volt a világpiac-szabta minőségi követelményeknek. Ezért a világszínvonal legkorszerűbb követelményeit magábafogla- ló KGST szabvány alapján felülvizsgálták a gyártás technológiáját. Kiderült ugyanis, hogy a Tarjánban gyártott táblaüveg rendkívül merev, és erősen zöld színű, noha a táblaüveggel szembeni követelmény világszerte a fehér A KGST szabvány szerinti követelmények miatt még az őszön megváltoztatták az alapanyag összetételét. Az eddigi kővágóőrsi homok helyett fehércsurgói homok alkalmazására tartek át, s a minőség fokozatosan javult. Három és fél hónap átlagában a régebbi tizenöt százalékról ötven százalék fölé nőtt az exportképes minőségi üveg aránya, s a színkövetelmény is megfelel a világpiac igényeinek. Ennek megfelelően az idén már tőkés országokba is több mint hatszázezer négyzetméter táblaüveget exportál a külkereskedelem. Az első negyedév után Csipkés akna az élen A Nógrádi Szénbányászati Tröszt aknaüzemei között évek óta hagyomány a versengés. Az idei első negyedév eredményeit a minap értékelték: kiderült, hogy ezúttal a mátranováki Csipkés akna nyerte el az elsőséget, s ezzel együtt a húszezer forint céljutalmat. Tavaly óta az elővájási és fejtési brigádok is vetélkednek egymással. Jutalmazzák az akna, a bányaüzem legjobb munkacsapatait. A legnagyobb pénzösszeget azok kapják, akik a tröszt valamennyi brigádja előtt vívták ki az elsőséget. Áprilisi munkája után, az elővájási brigádok cözött ez a Mizserfa Kistelek aknán dolgozó Lécz Józsefnek és brigádjának sikerült. A fejtési brigádok közül a Nagybá- tonyi Bányaüzem szorospataki aknáján dolgozó Kispál István és brigádja lett az első. Lécz József ék háromezeröt- száz, Kispálék hétezerkilenc- száz forint jutalmat kaptak kiemelkedő teljesítményükért. FESZTI VÁL- Uös'<öutó A háromnapos országos méretű rendezvényre — melynek ma reggeltől Salgótarján a vendéglátó gazdája — már hetekkel korábban, elővételben elkeltek a jegyek. A várakozás ezúttal olyan zenei irányzat reprezentatív megnyilvánulásának szól, melynek hívei és ellenzői világszerte széles tábort alkotnak. Táborokat a fiatalok, a középkorosztály és az idősek körében egyaránt. A zene kifejezési eszközei, formái együtt fejlődtek, változtak az emberrel, az emberiség korszakaival, s különösen jól érzékelhető ez a könnyed, szórakoztató zene, utolsó évszázadunkban — az operett, a tánczene, a slágermuzsika, a jazz stilustörekvéseiben. Kétségtelen, hogy mai életünk száguldó tempójának, hevült lüktetésének legérzékletesebb zenei kifejezője a. jazz. Az a muzsika, amely a néger népzene elemeiből indult el a legkülönfélébb formációkban — egyes művelői által magasrendű igényességig is eljutva — világhódító útjára. Az már mindenesetre kétségtelen — s még ellenzői sem mondhatnak mást —, hogy a jazz korunk uralkodó tömegzenei ízlésének tükre. Ha pedig igy van, foglalkoznunk kell vele, beszélnünk kell róla, hogy ezt az ízlést a rendelkezésére álló legjobb eszközökkel szolgálja és fejlessze. Ezt a célt hivatott szolgálni a ma kezdődő II. Országos Amatőr Jazz- és Tánc- zenekari Fesztivál is, hogy öntevékeny együtteseink, muzsikusaink a modern tömegzene olyan művelői, közvetítői legyenek, akik művészetükkel nem az elembertele- nedés, az emberi társtalanság. hanem az egészséges emberi közösség, életünk céljai felé mutatnak. Csaknem félszáz együttest köszöntünk ma a város vendégeként — közöttük baráti külföldieket is — s a köszöntő mellé versenyfeltételül ezt a kívánságunkat jelöljük legfontosabbnak. Az emberről, az embernek muzsikáljamk. Arról az emberről és anmk, amely örül és sír, küzd :'S megtorpan, de feláll, ha elbukott és mindig tovább megy, mert célt lát. A muzsika sem önmagáért van. Az ember befogadja, harmóniáiban ét diszharmóniáiban, ritmusaiban a világ hangulatát, lüktetését fogja fel a lélek érzékeny antennarendszere. Hogy más ez a zene, mint a tegnapi — nem törhetünk felette pálcát. A tegnapelölti is más volt, mint a tegnapi, hisz a világban minden, cs szünet nélkül változik, alakul, formálódik, fejlődik. A művészetben is. Hát miért épp a muzsika, a leghajlékonyabb nyelv volna kivétel? A lényeg az, hogy minden változásában, új alakjában is emberi maradjon. Erre kérjük a fesztivál muzsikáló vendégeit is. Ügy gyönyörködtessenek, s szerezzenek új híveket baráti táboruknak, hogy megőrzik művészetük tartalmi és eszközben méltóságát, és egymást tanítva, egymástól tanulva a találkozó után még tisztábban látva végezhessék munkájukat a korszerű tömegzenei ízlés szolgálatában. Fiatal zenei együttesek találkozója kezdődik. Ha szándékuk egyezik kérésünkkel, szívesen figyelünk muzsikájukra. Bizalmunkat előlegezve sikert kívánunk fesztiváljukhoz.
