Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! HO AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXII. ÉVF. 108. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1966. MÁJUS 8. VASÄRNAP Az együttműködés új útjai A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában a különböző bizottságokban és vezető szervekben most folyik az európai szocialista országok üj ötéves terveinek összehangolása. Már készen állnak azonban azok a döntések is, amelyek e munka befejezése után újra napirendre tűzik az egyes tagországok fejlesztésének távlati — tehát 1970 utáni problémáit. Ez a hatalmas munka már önmagában is jelzi, hogy a KGST országai milyen nagy utat tettek meg a nemzetközi szocialista gazdasági együttműködés fejlesztésében. A gazdasági szervezés és együttműködés eredményeinek alapvető anyagi bázisa természetesen a szocialista országok gyors gazdasági fejlődése. Az utóbbi másfél évtizedben ezek az országok 370 százalékkal növelték ipari termelésüket a tőkés világ 110 százalékos növekedésével szemben. 1965-bsn a KGST-országok 700 milliárd kilowattóra villamosenergiát, jóval több, mint egy millárd tonna szenet, több mint 250 millió tonna olajat és 120 millió tonna acélt termeltek. Együttműködésük fejlődésének legközvetlenebb mutatója természetesen az egymás közötti külkereskedelem fejlődése, — amely a KGST-országok ipari növekedésénél is nagyobb ütemben fejlődött. 1965- ben a KGST-országok közötti árucsere értéke körülbelül ötször akkora volt, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A KGST fejlődésének az utóbbi években kibontakozó új vonásai közül azonban éppen az a legjelentősebb, amelynek lényege a kétoldalú kapcsolatok fokozatos kiegészítése a többoldalú gazdasági kapcsolatokkal és a nemzetközi termelési együttműködéssel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a külkereskedelem háttérbe szorul, — hanem azt, hogy előtérbe kerülnek a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlettebb formái. Éppen ezért időszerű megvizsgálni a jelenleg működő szocialista kollektív gazdasági szervek tevékenységét, miután ez alkotja a KGST munkájának gazdaságpolitikailag leghaladóbb elemét. Igen nagy jelentősége van ezek sorában az európai szocialista országok közös energia-hálózatának, amelynek központi elosztó állomása Prágában működik. Az energia- hálózat ilyen nemzetközi kihasználása lehetővé teszi a villany energia felesleg átirányítását azokba az országokba, amelyeknek az adott időpontban legnagyobb szükségük van rá. tgy stabilabbá vált az európai szocialista országok villanyenergia ellátottsága, jelentősen növekedett az erőművek kapacitásának kihasználási foka és a kisebb erőforrásokkal rendelkező országok számára is lehetővé vált a gazdaságilag jobb hatásfokú, nagyobb méretű erőművek építése. Röviddel ezelőtt ünnepelte megszervezéséneK egyéves évfordulóját a KGST-országok két igen fontos nemzetközi ipari szervezete, az Interme- tall és a golyóscsapágy-gyár- tás összehangolására létrehívott organizáció. Alig egyéves munka után megállapítható, hogy mindkettő igen jelentős eredményeket ért el. Az Intermetall megtette az első hatásos lépéseket a nemzetközi együttműködés új formáinak kialakítására a fémtermelésben, s a különböző fémipari termékek gyártásának összehangolásában. Közvetlen célul tűzhette ki az eredmények alapján a fémhengerművek optimális nemzetközi programjainak kidolgozását. A maga területén hasonlóan komoly eredményeket ért el a a golyóscsapágy-gyártás nemzetközi megszervezésére alakult szervezet. Az első eredmény az volt, hogy gyorsan fokozódott a specializálódás az egyes országok között. Magyarország például a nemzetközi együttműködés erősödésével kétharmadával tudta csökkenteni az előállított típusok számát, ami a gyártási költségek gyors csökkentéséhez vezetett. Az 1966—70-es évekre a szervezet már teljesen kidolgozott specializálási ajánlásokat nyújt át az egyes KGST-tagállamoknak, amelynek alapján a termelési költségek további 11—15 százalékkal csökkennek. Különösen fontos helyet foglal el a KGST nemzetközi szerveinek sorában a közös vasúti kocsipark, amely két- esztendős tevékenysége alatt jelentősen hozzájárult a nemzetközi vasúti teherszállítás racionalizálásához. Különleges szelepet tölt be a KGST-országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek sorában a KGST szabványügyi intézete, amelynek döntő szerep jut a hosszúlejáratú sokoldalú gazdasági együttműködés további megszervezésében. Az intézet most dolgozza ki a legfontosabb ipari termékek KGST-szabványaira vonatkozó alapelveket, különös tekintettel a legfontosabb vegyipari, gépipari és fémipari termékekre. Az említett, több oldalú együttműködés alapján álló KGST-szervezeteken kívül számos olyan nemzetközi szervezet működik a KGST-kere- tében, amely kétoldalú termelési együttműködésen alapul. Ilyen például az immár hetedik éve működő, Magyarország és Lengyelország által szervezett Haldex, a lengyelországi szén meddőhányók hasznosítására, vagy az 1964-ben létrehozott bolgár—magyar Intransz mas, a belső üzemi szállítást megkönnyítő gépek közös tervezésére stb. A felsorolt, vázlatos példák is jelzik, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkáját egyre inkább a termelés specializálódásának magas foka. s ettől elválaszthatatlanul a termelés nemzetközi kooperációjának előtérbe kerülése jellemzi. Éppen ez teszi .különösen fontossá a mint egy két esztendővel ezelőtt létrehozott KGST-bank működését. Az európai szocialista országoknak ez a nemzetközi bankja éppen azért alakult, hogy pénzügyi eszközökkel segítse elő. a minél gyorsabb és hatásosabb áttérést a nemzetközi szocialista együttműködés magasabb formáira. A bank segítségével lehetővé vált a szocialista országok fizetéseinek sokoldalú megszervezése átváltható rubelben, a külkereskedelmi és más gazdasági műveletek nemzetközi hitelezése, a közös termelési vállalkozások nemzetközi finanszírozása. A bank természetesen tevékenységének csak kezdeti lépéseit tehette meg, — de már működésének első évében csaknem 23 milliárd rubel forgalmat bonyolított le és másfél milliárd rubel értékben folyósított nemzetközi hiteleket Magától értetődik, hogy a KGST-re éppen a fejlődés rendkívüli gyorsasága és bonyolultsága miatt igen nehéz feladatok hárulnak. Szüntele nül újabb és újabb problémákat kell megoldani. A legutóbbi időszak eredményei azonban jelzik, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa sikeresen lépett be működésének új, magasabb rendű, a nemzetközi termelési együttműködés által jellemzett szakaszába. Ky tábornok nyilatkozata (2. oldal) Nincs lakatlan sziget (3. oldal.) A gazdasági mechanizmus reformjáról (S. oldal) Győzelmet várnak Nagybátonyban (6. oldal.) „Mein Gott...” (8. oldal) Budapest felülről (10. oldal) AKIT A LEGSZEBB SZÓ ILLET (Az édesanyákat köszöntjük a 4. oldalon) A jobb előkészítés ellenére is lemaradás van Felhívás a termelőszövetkezeti építkezések meggyorsítására A termelőszövetkezeti építkezések az idén jobb előkészületekkel kezdődtek meg, mint tavaly. Az építkezésekhez szükséges terveket, a hitelfedezet-igazolásokat idejekorán biztosították, és sikerült az építőanyagok jó részét is leszállítani. Az idei fejlődést bizonyítja, hogy míg tavaly az első negyedévben csak 9 százalékos, az 'én hasonló időszakban 19,6 százalékos az építkezések műszaki megvalósulása. A jobb előkészítés ellenére sem sikerült azonban a tervezett ütemet elérni. Ugyanis a tervhez viszonyítva 1,5 millió forint a lemaradás. Legnagyobb a lemaradás a balassagyarmati termelőszövetkezeti építkezési vállalkozásnál, ahol 700 ezer forintot nem használtak fel. Ennek egyik oka, hogy nem emelték s dolgozók létszámát a termeknek megfelelően, és sok helyen késnek az alvállalkozói szakipari munkák. A termelőszövetkezeti építési vállalkozások közül egyedül a szécsényi vállalkozás teljesítette túl a tervét, bár a munkák minőségén még itt is lehet javítani. Az idei építkezési feladatok teljesítéséhez — nem szólva a tízmilliós felújítási munkákról — a legszervezettebb munkára van szükség. Mind a termelőszövetkezeti építkezési vállalkozások, mint a Tanácsi Építőipari Vállalat csak abban az esetben tud eleget tenni feladatának, ha minden erőt a termelőszövet-' kezeti munkára összpontosít. Ennek érdekében az építkezési vállalkozások között egységes kooperáció jött létre a szakipari munkák meggyorsítása érdekében. A legutóbbi, pénteken megtartott műszaki-kooperációs tanácskozáson a szécsényi termelőszövetkezeti építkezési vállalkozás vezetői bejelentették, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére, az idei tervek maradéktalan teljesítése érdekében egész éves munkaversenyt indítanak. Felhívásukban csatlakozásra szólítják a megye minden építési vállalkozását. A szé- csényiek vállalják, hogy az idei termelőszövetkezeti építési tervfeladatokat a szerződésekben megadott határidőn belül befejezik. A gyorsabb, gazdaságosabb és a jobb minőségű munka érdekében az egy főre eső termelési értéket 3 százalékkal emelik, a terv szerinti anyagköltséget két százalékkal csökkentik, Ugyanakkor az átadásra kerülő építmények minőségi hibáit a bekerülési összeg 10 százaléka helyett 5 százalékra csökkentik. A vállalás érdekessége — ilyen még nem szerepelt termelőszövetkezeti építkezésnél —. hogy két építményt kulcsátadással készítenek el. A termelőszövetkezeteket ezen felül még azzal is segítik, hogy térítés nélkül beszerzik az anyagokat és segítenek a helyi anyagok feltárásában. S ha valamelyik termelő- szövetkezet szállítóeszköz hiányában nem tudja megoldani az építőanyag elszállítását, ezt is elősegítik. A megbeszélésen résztvevő szövetkezeti vállalkozások vezetői érdeklődéssel fogadták a széesényiek kezdeményezését és csatlakoztak a munkaversenyhez. A pártkongresszus tiszteletére Csatlakozások a munkaversenyhez A Salgótarjáni Síküveggyárban a Zagyva II. üzem volt a kongresszusi munkaverseny kezdeményezője. Elsőként a Petri-csésze üzem csatlakozott a felhíváshoz. A minap bejelentették csatlakozásúkat a Zagyva I. üzem vágóműhelyének dolgozói is: vágók, csomagolok, papírozók, üvegberakók, összesen mintegy százhúsz munkás. Felajánlásukban kötelezettséget vállaltak arra, hogy éves export- tervüket december 12-ig százöt százalékra teljesítik. Ez mintegy harmincezer négyzet- méterrel több export árut jelent. A vállalás „lelke” Bodor István szocialista export vágó brigádja: a bizalom irántuk igen nagy, hiszen feladataikat tavaly is „ráadással” teljesítették. A síküveg-feldolgozók egyébként nemcsak a kiviteli terv túlszárnyalását tűzték ki célul. Éves szállítási kötelezettségük csaknem hét és félmillió négyzetméter táblaüveg. Elhatározták, hogy esztendő végéig ezt körülbelül 74 ezer négyzetméter üveggel megtetézik. Egyéni vállalások is születtek a Síküveggyárban. Huszár Gyula, hegesztő például a pártkongresszus tiszteletére év végéig ötezer forint érté-! kű anyagot akar megtakarítani. Karbantartással, javítással kapcsolatos feladatait pedig túlóra nélkül ellátja. Zinz Lajos, vágó felajánlása nyolcvan társadalmi munkaóra. Ezt az időt a napi termelési feladatoktól eltérő munkára fordítja. Lőrincz Gyula, gépüzemi dolgozó a társadalmi ünnepek alkalmával szokásos dekorációt készíti el társadalmi munkában. Más üzemrészekben is készülnek a kongresszusi versenyvállalásokra, köztük a Zagyva I. üzem dolgozói. Itt a nemrég befejezett kemence átépítés után, körülbelül hónap közepére várható a termelés megindulása. A munkaversenybe való bekapcsolódásra ösztönöz az a tény, hogy a gyár kollektívája hónapról hónapra felülmúlja termelési feladatait. Így történt ez áprilisban is: üvegtermelési tervét 106, csomagolási tervét szintén 106. exporttervét pedig 111 százalékra teljesítette a gyár. Többszáz négyzetméter üveggel túlszárnyalták áprilisi termelési kötelezettségeiket az edző üzem dolgozói is. Salgótarfáii alkotók sikere Minden esztendőben meg rendezik „Az év legszebb üvegterméke” pályázatot. Az Iparművészeti Tanács asztali készletek kategóriájának első díját az idén Mánczos József Munkácsy-díjasnak, a Salgótarjáni Öblösüveggyár üvegtervezőjének ítélte. A pályázat díszműáru és vegyes kategóriájában is született salgótarjáni siker. Ebben Hamsa Erzsébet és Várad: János üvegtervező nyert díjat. A pályadljakat az előkelő helyezést elért alkotók a fővárosban, a Budapesti Nemzetközi Vásáron, ünnepélyesen veszik át.
