Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-26 / 123. szám
»we. május 2« cső tört5k MÖGRA O 3 A háztáji gazdaságok helyzete Irányt szabott a balassagyarmati járási párt-vb Pályázat a TMK Világjáró f iatalok A háztáji gazdaságoknak igen fontos szerepe van a népgazdasági árualapok bővítésében, a falusi lakosság élelmiszer-ellátásban, azonkívül jövedelemkiegészítő szerepet is betöltenek. ^ A háztáji gazdaság előnye abban is megnyilvánul, hogy foglalkoztatási lehetőséget, biztosít az idős tsz-tagoknak. több mint hatezer család A balassagyarmati járásban, ahol nemrégiben a párt járási végrehajtó bizottsága foglalkozott ezzel a kérdései, csaknem hat ezer hold- nyi terület van a háztáji gazdaságok használatában, ebből a szántó-terület csaknem ötezer hold, a ^őbbi gyümölcsös, szőlő és hazikert. A háztáji gazdaságokban 6100 család osztozkodik. Mindez azt mutatja, hogy az összes szántóterület mintegy IS százaléka a tsz-tagok házr táji tulajdonában van. A háztáji területen 3100 holdon termelnek kukoricát és 1800 holdon folyik ^burgonya termesztés. Az előbbi a járás összes termelésének 65, az utóbbi 43 százalékát alkotja. Nem ilyen jó az arány a felvásárlásban, ahol a háztájiból felvásárolt burgonya mennyisége alig éri el a három százalékot. Ennek oka elsősorban az állami felvásárlási ár és a szabadpiaci ar közötti különbségben keresendő: a termelők burgonyájukat a budapesti, a váci és a salgótarjáni piacokon kedvezőbb áron értékesítik. Nem megfelelő a háztáji termelés zöldségfélékből, s ezért a falusi lakosság sok hely ütt központi ellátásra szorul. Gyümölcsből és főleg bogyósgyümölcsökből a termelés mértéke örvendetesen emelkedik. Nincsenek megfelelően kihasználva a meglévő adottságok az állattenyésztés területén: indokolatlanul csökkent a háztáji gazdaságokban a szarvasmarha állomány s a kocalétszám. A balassagyarmati járásban mintegy 15 ezer szarvasmarha befogadására alkalmas kihasználatlan férőhely van. A hús-, zsír-, tojás- és tej- ellátásban jelentős tényező a háztáji gazdaságok termelése. A járásban a háztáji szarvasmarha 30, a tehén 38, sertésekből az anyakoca 54 és a baromfi törzs- állomány 89 százalékát teszi ki az összes állatállománynak. Húsból, zsírból, tojásból, burgonyából, tejből a háztáji gazdaságok csaknem önellátóak. Az állami felvásárlásban a háztáji gazdaságok burgonyából három, hízott sertésből három, vágómarhából 26, baromfiból 12, tojásból 61 és tejből 30 százalékát biztosítják az összes felvásárlási előirányzatnak. Tsz-vezetők közömbössége Helyenként hátrányosan befolyásolja a háztáji állat- tenyésztés fejlődését a tsz- vezetők közömbössége, téves szemlélete. Sok helyütt nem megfelelő a háztáji szarvas- marhák szálastakarmány ellátása, néhol, így Patakon, Érsekvadkerten nincsen legelőterülete a háztáji állatoknak. A járás egész területére vonatkozik, hogy a nyári időszakban a háztáji szarvasmarhák részére semminemű kaszálható zöldta k ármányt, nem osztanak. A sertéseknél a kocáiéi szám a háztáji gazdaságok ban *aknem 400 darabbal csökkent az ötéves terv időszakában. Kivételt képeznek azok a községek, ahol állandóan figyelemmel kísérték a háztáji gazdálkodás alakulását is. így például Nógrádmarcalon 40, Ipolyve- cén 16, Nógrádkövesefen 7 és Terényben is 7 darabbal nőtt a koca-létszám az 1960- as évhez viszonyítva. Teljesen megszűnt viszont a háztáji kocatartás Becskén, Dré- gelypalánkon, örhalmon és alig egy-két darabos a létszám Mohorán és Ipolyszö- gön. Sok helyen fékezi a serestenyésztés növelését a legelő-hiány, ez történt Patakon és örhalmon is. Jelentősen fejlődött viszont a baromfitenyésztés a háztáji gazdaságokban: a törzsbaromfi állomány két év alatt mintegy 24 ezer darabbal növekedett. Nemcsak tyúkot tartanak többet, de előrehaladás van a libatenyésztésben és a rajnai ludalc kihelyezésében is. Javult a tartási mód azáltal is, hogy a háztáji istállók egy részében tyúkólat rendeztek be. Mindemellett a lehetőségek távolról sincsenek még kihasználva. Az fmsz-ek szerepe Jelenleg a háztájiból a zöldség, a gyümölcs, a burgonya, a tojás és a baromfi felvásárlást a földművesszövetkezetek bonyolítják le. A földművesszövetkezetek ezen kívül a termelést elősegítő tevékenységet is folytatnak: gondoskodnak a műtrágya és vetőmag ellátásról, valamint arról, hogy a növényvédelemre rendelkezésül álljanak a szükséges növényvédőszerek. A földművesszövetkezetek termelést elősegítő tevékenysége az utóbbi években tovább javult. Hiányosság csak a háztáji kisgépeknél tapasztalható morzsoló, daráló, fölöző- éf keltetőgép kellene. Jól halad a járásban a tojás- és baromfi felvásárlás, és az utóbbi években növekedett a bogyósok és a csonthéjas gyümölcsök felvásárlása. A burgonya felvásárlás nehézségeiben az árkülönbözeten kívül annak is szerepe van, hogy a földművesszövetkezetek nem mindenütt rendelkeznek szakképzett és rátermett felvásárlóval. Ahol jó a felvásárló, mint például a pataki földművesszövetkezetben az eredmények is kiemelkedőek. Például Patakon már most teljesítették az egész éves tojásfelvásárlási tervet. A háztáji gazdaságok termelésének irányítói, az eddiginél jobban, a tsz-ekben megalakult háztáji bizottságok legyenek. A tsz-ek vezetősége viszont segítse a háztáji bizottságok munkáját. A háztájiból felvásárlást a földművesszövetkezetek helyi szervezetei oldják meg és tevékenységüket hangolják össze a háztáji bizottságokéval. Helyes, ha a földművesszövetkezetek a háztáji bizottságokkal közös programot dolgoznak ki a háztáji termelés fejlesztése, a lehetőségek feltárása érdekében. Hogy ez valóban rendben menjen, segítenek a földművesszövetkezetek irányító szervei és a községi tanácsok. A háztájiban különösen növelni kell a húsbaromfi előállítását, s el kell érni, hogy a háztáji istállók átalakításával több baromfit tartsanak, neveljenek és szükség esetén a termelők vegyék igénybe a háztáji termelési kölcsönt is. A baromfitenyésztés számszerű és minőségi növelését elő kell segíteni a földművesszövetkeze telt keretén belül megalakítandó tenyésztői társulások útján is, és az FJK kezdeményezze és biztosítsa a társulások működését. Az export lehetőségek kihasználására növelni kell a háztáji gazdaságokban a házinyúl tenyésztést, a földművesszövetkezetek pedig gondoskodjanak megfelelő te- nyészanyagról. Tenyésztői társulások létrehozásával segítsék elő a szakszerű tartási módok kialakítását. A liba- és kacsanevelés érdekében tovább kéll terjeszteni a nagyobb hozamú fajtákat, azonkívül meg kell oldani a rajnai lúd tojásainak keltetését a keltető állomásokon. Segítséget minden oldalról Meg kell akadályozni a háztájiban a szarvasmarha és elsősorban a tehénállomány csökkentését, amihez az szükséges, hogy növeljék a háztáji állatállomány takarmány ellátását. Hasonló a feladat a koca-állomány tovább csökkenésének megakadályozásában, a legelőt és a legeltetési feltételeket biztosítani kell. Törekedni kell arra, bogy a falusi zöldségellátást helyi erőből oldják meg és ezért a földművesszövetkezetek segítsék a háztáji gazdaságokat vetőmaggal, növényvédőszerrel, palántával. A felesleges zöldségeket vásárolják fel a háztájiból. A járás elöregedett gyümölcsfáit pótolni kell fiatal csemetékkel és kiirtani a direkttermő szőlőket, hogy helyükbe bogyós és csonthéjas gyümölcsöket telepíthessenek. A földművesszövetkezet gondoskodjon szaporító anyagról, a háztáji bizottságok viszont szorgalmazzák a minőségi csere végrehajtását. A földművesszövetkezetek feladata továbbá még az is, hogy többet foglalkozzanak a felvásárlók szakmai képzésével, rátermett szakképzett felvásárlók segítsék a háztáji gazdaságok termelését és az áruk vita nélküli átvételét. A párt járási végrehajtó bizottsága a háztáji gazdaságok fejlesztésével kapcsolatos javaslatok végrehajtását az< zal is biztosítja, hogy időközönként ezt a kérdést újból napirendre tűzi, s határozatban kötelezi az alapszervezeteket, hogy évente egyszer tárgyalják meg a háztáji gazdálkodás problémáit. Lakos György javítására Pályázatot írt ki a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetősége a tervszerű megelőző karbantartás javítására, mert a karbantartási tervek ellenére a bányáknál a javításokra legtöbb esetben csak üzemzavar, vagy a gépek elromlása után kerül sor. Különösen vonatkozik ez a bányabeli gépekre, villamos berendezésekre, és kisebb mértékben a külszíni gépekre is, A pályázatban éppen a célszerű TMK tervezésére, nyilvántartására és ellenőrzésére kérnek részletes javaslatokat elsősorban fiatal mérnököktől és közgazdászoktól, de pályázhatnak természetesen mások is. A pályázat vonatkozhat általánosan az egész trösztre, vagy egyes bányaüzemekre, amelyet jeligésen augusztus 31-ig várnak a tröszt gépészeti osztályán. A pályázatokat a tröszt főmérnökének vezetésével egy négytagú bizottság bírálja el. A főbb szempontok a következőik: A karbantartási munkák rendszeressége, a minőség javulása. A karbantartói teljesítmények, a ráfordítási idő és az anyagfelhasználás javulása, a költségek csökkentése, és nem utolsó sorban az üzembiztonság, a baleset megelőzés. A pályaműveket ötszáz forinttól kétezer forintig jutalmazzák azzal, hogy a megvalósítandó javaslatokat — amennyiben arra alkalmasak — újításként is kezelik. Különvona* *ndul Ogyesszába Tengerparti üdülés — Háromszáz helyett négyszázan — Nagy az érdeklődés a Kijev - Ogyessza-i út iránt Az Express Ifjúsági Utazási Iroda külföldi útjai iránt évről évre fokozódik az érdeklődés a fiatalok körében. Ez természetes is, hiszen melyik fiatal nem szeret utazni, világot látni. A megyei és járási KISZ-bi- zottságok szervezésében az idén a korábbiaknál nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy a harminc százalékos kedvezményt biztositó külföldi utazásokon minél több nógrádi fiatal vehessen részt. Az érdeklődésre jellemző, hogy míg tavaly 650 fiatal utazott külföldre, addig az idén nyolcszáznál is több jelentkezőre lehet számítani. Az egyik leginkább népszerű út, a Kljev—Ogyessza út vonalra tervezett, feketetengeri tíznapos kirándulás. Érdeklődésünkre a KISZ Nógrád megyei Bizottságánál elmondták, hogy éppen az ellenkezője igaz annak a hírnek, miszerint ez az utazás — a fiatalok érdektelensége miatt — elmarad. — Ki kellett bővíteni a háromszázra tervezett létszámot, és így — a nagy érdeklődés eredményeként — négyszázan Indulnak Salgótarjánból június 14-én este Kijeven át Ogyesszába — mondták a KISZ-bizottságon. — A létszám bővítésével lehetőség nyílik arra is, hogy a megyei és járási bizottságok a hét végéig néhány újabb jelentkezőt is felvegyenek. Az említetten kívül külön csoportok Indulnak a nyáron Prágába, a Német Demokratikus Köztársaságba és továbbra is a tervek között szerepel egy egészen olcsó, négy öt napig tartó tátrai kirándulás. A csoportos utazók mellett az egyéni utazókra is gondoltak. A* EXPRESS idei programjában a többi között helyet kapott egy-egy bécsi, párizsi, római, londoni út, és szóba került egy jugoszláviai kirándulás terve is.- Pl Izefaetne pontosabban In Egy átadás tanulságai Néhány nappal ezelőtt Rét- ságra indultunk az Állatforgalmi Vállalathoz. Már közel jártunk a járási székhelyhez, amikor hízott sertésekkel magrakott vontatókkal, egy-két hízott sertést szállító egyéb járművel találkoztunk. Hazafelé is sertés a pótkocsin? Vajon mi ennek az oka? Néhány perc múlva Rétságon, az átvételi helyen aztán minden kiderült. Az átvevők éppen a két- bodonyiakkal „huzakodtak”. Az átvétel rendkívül lassan ment. A termelőszövetkezetlek hatvan hízott sertést szállítottak be Rétságra. A mérlegelés, a szokásoknak megfelelően ötös csoportokban történt. Csakhamar kiderült azonban, hogy szép számmal volt olyan sertés is, amelyik nem érte el a szerződésben előírt 100 kilós alsó súlyhatárt. Mit lehet tenni ilyen esetben? Két lehetőség is kínálkozik. A szövetkezet szabad áron értékesíti az állatokat, vagy visszaviszik és tovább hizlalják. A kétbodonyi termelőszövetkezet az utóbbit választotta. Azzal azonban, hogy visszavittek néhány ní- zott sertést, a dolog még nem zárult le. Jelentős kár érte a közösséget. Az állatok mintegy háron-négy kilós súlyveszteséget szenvedtek azzal, hogy le-fel rakták a vontatókra, Ha még hozzászámítjuk a néhány napos étvágytalanságot, ami a fölösleges „utazást” követi, bizony a termelőszövetkezet kára ezer- ezerötszáz forint. S mindez azért, mert a szerződő felek nem jártak el kellő gondossággal, körültekintéssel. Elfeledkeztek arról, hogy a rosz- szul szervezett munka kárt okoz a szövetkezetnek és a népgazdaságnak is. A termelőszövetkezet megbízottja, aki az állatokat hozta, méltatlankodott, hogy mennyire „szőröz” a vállalat. Nem volt igaza. Mert ha gondosan előkészítik az értékesítést, a szállítást, mindezt elkerülhették volna. A gazdaságban vannak olyan szakemberek, akik el tudják dönteni, hogy a 100 kilót melyik sertés éri el. Csak azt kellett volna elvinni Rétságra. Mindenképpen helytelen lenne, ha a 90—92 kilós sértésekért annyit fizetne a vállalat, mint a százkilós állatokért. Az eset megtörtént, a kár bekövetkezett. Nincs man hátra, mint a tanulságokat levonni. A szövetkezeteknek, az átvevőknek egyaránt lelkiismeretesebb munkát kell végezniök. A közösség kárára nem lehet kísérletezni, csak olyan sertéseket szállítsanak az átvevőhelyre amelyek elérik a kívánt súlyt. Az ilyen esetből tanulhat valamennyi termelőszövetkezet. Többek között a felsc- toldi közös gazdaság is, amely a közelmúltban 1Ö sertést szállított vissza Pásztóról a szövetkezetbe. Lécz László A tervek valóra fordulnak Együtt a pénz, csak tervdokumentációra várnak Pásztón Majdnem város. Járási székhely. Lélekszámra a megye legnagyobb községe, de kulturális lehetőségek dolgában egyik legmostohább feltételekkel bíró hely Nógrád- ban. Ha egyáltalán, ilyen feltételekről Pásztó vonatkozásában szó eshet. Van egy mozija — igaz, majdnem új —, szép kis könyvtára — itt tartják az olvasóteremben az író-olvasó találkozókat, szűkebb körű rendezvényeket — és semmi több. Néhány éve még elellátogatott a községbe a Déryné Színház, a moziépületben játszott, de sem öltöző, sem megfelelő színpad. Adottságok nélkül nem lehet ki- vánt szintű produkciót nyújtani. A látogatás elmaradt. Szükségképpen, egy időben a jobbágyi művelődési otthont nevezték ki járási centrumnak, oda járt a színház, de lehet-e várni a pásztóiaktól a rendszeres vonatozást, buszozást, kerékpározást egyegy rendezvény kedvéért?! Meg aztán a jobbágyi művelődési ház is becsukta kapuit, megszűnt ebben a rendeltetésben szolgálni. Jelenleg a tari művelődési otthon a pásztói járás művelődési életének központja. Illetve: csak lesz, ha megnyílik végre. De ezzel még nem boldogabbak a pásztóiak. Hogy építeni kellene — jó tíz éve dédelgetik a tervet —, de az esztendők során mindig közbeszólt valami. Most, az utóbbi időben hallani, hogy megnyílt, járhatóvá lett a művelődési otthon építésének útja. Rengeteg előzetes terv készült, amíg idáig eljutottak. Szóba került korábban a TÜZÉP-telep telke, a gépállomás! öreg kastély, s most utoljára, végleges helynek a korábbi tsz-major helye. — S hol tartanak most a tervekkel, illetve a megvalósítással? Csépány István, a községi végrehajtó bizottság elnöke mondja: — Minden szükséges előfeltételünk együtt van. Egy kivételével. Sajnos, ez az egyik leglényegesebb. Még nem kaptuk meg a Megyei Tervező Irodától a szükséges dokumentációt. Hogy munkához lássunk, jelenleg ez az egyedüli akadály. — Hol lesz tehát a művelődési ház végleges helye? — A tsz-major régi telkén, a kórház és a most épülő SZTK-rendelő közvetlen szomszédságában. — És miből futja a megvalósításra? — Az építkezés hárommillió forintos költségvetést igényelt. Három éve takarékoskodunk a községfejlesztési alapból, nagyobb része együtt van a pénznek. Egymillió forint bankhitelt igényeltünk — ugyancsak három esztendős törlesztésre. A községfejlesztési összeg felét lekötöttük — Ez lesz hát a hat szűk esztendő, vagy éppen hét?! — tréfálkozom. Érti az utalást, mosolyog: — Ez. De megéri. Kell már végre. Évek óta sóvár- gunk rá. Létrejöttével alapvetően megváltoznak népművelési kulturális feltételeink, s az ott megvalósíthatókkal jótékony befolyásunk lehet az egész járás életére, szellemi kulturális igényeire. — Milyennek képzelik a művelődési otthont? — Négyszáz személyes nézőtere, korszerű, a színházaknak is hasznosítható színpada, egy sereg klub- és szakköri helyisége lesz. — Most már csak építeni kellene... — Reméljük, nem késik soká. A tervdokumentációt május végére ígérték. Birtokában a Tanácsi Építőipari Vállalat júliusban megkezdheti a munkát. Hasznos segítséget, társadalmi munkát kaptunk az öreg épület elbontásában, a tereprendezésben, így a kezdésnek ilyen tekintetben sincs akadálya. Ha minden simán megy — a mostani kilátások szerint —, ha nem is április 4-én, 3e jövő év augusztus 20-án, vagy legkésőbb november 7-én avathatjuk a pásztói művelődési otthont. (b. t)
