Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

Í966. május Vf.. vasárnap NÖGHAD *7 Rapszódia az elragadtatásról Hagyományos- és jazz A gitáregi/liftesek . ..............VERSENGÉSE m A jazz: művészet. Ismeret­séget kötni vele: részesülni e műfaj életerejéből és erőt me­ríteni a kifogyhatatlan újjá- teremtés ihletéből. Szerte a világon nagy táborral rendel­kezik. Erejét csak akkor ért­jük, ha tiszta fejjel és nyi­tott lélekkel, egy új világ be­fogadására készen hallgatjuk. Egzotikus földrészek ritmiká­ja, különleges szépségű hang­zásvilágok és az őt felfogó, egy nemzethez tapadó szel­leme egyben nemzetközivé és nemzetivé is teszi. Lelkesítő és mozgató erejét a közönség szenvedélyében láthatjuk, szükségességét abban a kö­zönségben, mely csak a klasz- szikus zene legnagyobb kor­szakaiban érezte annyira sa­ját ügyének a zenét, mint manapság, a modern jazz ese­tében. Hóbort? Szenvedély? Sokan vitatkoztak már ezen a kérdé­sen. És fognak is. De kell Szükség van rá, mert leköt, foglalkoztat és elmélyít. Mert a jazz, ha egyszer feltűnik, látókört biztosít a horizonton. És érlel. Szellemileg biztosit egy olyan készséget, mely még fogékonyabbá tesz és érettebbé. A jazz ma már nem privilégium. Egymás után alakulnak ki a nemzeti jazz-kultúrák. Mi magyarok vajon hol állunk? 2 Az amatőr művészek II. országos seregszemléjén meg­állapíthattuk, hogy nincs szé­gyenkezni valónk. Kiderült, hogy hazánkban nemcsak az ifjúság, hanem a középgene­ráció is elmélyülten foglal­kozik ezzel a műfajjal. Er­ről a háromnapos zenélés na­gyon kedvező képet nyújtott. A jazz- és a hagyományos (megszokott tánczenekari fel­állításban fellépő) kategóriá­ban 21 együttes mutatkozott be a zsűri előtt, s alig volt egy-két zenekar, amelyik a kitűzött nívó alatt szerepelt. Mi élteti ezeket az embere­ket? A közös muzsikálás örö­me. A kamarazene mindig a legtisztább zene volt, nincs lehetőség itt a félrebeszélés- re. Négy ember játszik Debre­cenből a különböző hangsze­reken, de valójában egyen. Minden idegszálukkal egy­mást figyelik. KJ, mikor veszi át a szólamot, és hogyan ad­ja tovább. Rögtönözni kell, variálni a már meglevő anya­got, újabb gondolatokat ten­ni hozzá és elvenni belőle. És hatszázötvenen feszülten fi­gyelik őket, velük együtt lé­legeznek. Aztán a zongorista átadja helyét a vibrafonosnak. Taps. Az öröm csillog a sze­mekben. Átforrósodik a te­rem. Itt van az egész ország. Közvetít a rádió. Telerekor- dingra rögzít a tv. A negye­dik sorban egy fiatalember vezényel. Egy másik a rit­must veri a kezével. Hát mi ez? Egy nép zenekultúrájának alakulása. Hódít a jazz és ter­mékeny talajra hull. Leköti a szabadidőt, beosztja és művé­szetté érleli. És összeköti a különböző foglalkozású embe­reket. A közös játékon túl megismerteti őket saját prob­lémájukkal. A fesztivál leg­technikásabb zongoristája a budapesti Fábián Ede nyu­godtan tud játszani más prak­tikát folytató kollégájával. A szegedi zenekar tagjai is kü­lönböző foglalkozást űznek, kis szellemi közösségek ala­kulnak ki és cserélik ki ta­pasztalataikat, problémáikat a fesztiválokon. Számtalan példa volt erre itt, Salgótar­jánban is. A zsűri a jazz kategóriá­ban négy arany diplomát adott ki. A debreceni Irodalmi Színpad együttese nagy össz­hangjával, kiváló improviza- tív készségével tűnt ki. A Járóka és a Fábián jazz-trió hangzásbeli ötletességi, no és a produkció magas színvona­lával érdemelte ki ezt. A sze­gedi zenekar nagyszerűen élt az előadóművészét lehetősé­geivel, minden fellépésük üde színfoltja volt a fesztiválnak. A televízióból már jól ismeri dunaújvárosi Mokka együt­tes tartja színvonalát, bár erősségben, illetve az együt­tesi munkában mintha vissza­estek volna egy kicsit. Vagy talán a zsűri szigorúsága és az erős mezőny miatt tű­nik így? Ez az öt zenekar mu­tatta be ebben a kategóriá­ban, hogy az amatőrök is muzsikusok magas művészi színvonalra emelkedhetnek. Tudatos zené­lésük kitartó, hosszú munka eredményeképpen jöhetett csak létre. Üj harmóniai ér­dekességet hallottunk tőlük, és a hangszerelésben sem maradtak el a hivatásosok mögött. Megyénket két hagyomá­nyos zenekar képviselte az országos vetélkedőn. A Sal­gótarjáni Öblösüveggyár együttese ezüst diplomát ka­pott. Elsősorban szolid zene­kari hangzásában tűnt ki, kár, hogy egy-két oda nem illő harmóniai menet becsú­szott játékukba, ök már a péntek esti hangversenyen is nagy sikert arattak. Remél­jük, hogy jövőre tovább lép­nek. A megyei KISZ-bizottság zenekara is jól megállta a he­lyét. Bár diplomát nem kap­tak, a zsűri felfigyelt játékuk­ra. Nekik talán elsősorban a kimondott jazz felé kellene orientálódniok, bizonyára megoldanák ezt a problémát, mert játékukban most a megszokott, hagyományos ele­mek mellé elég gyakran ke­veredtek szélsőséges jazz szké- mák is. Külön meg kell kö­szönni azt a fáradhatatlan, lel­kiismeretes munkát, amit a szignál betanulásánál és több­szöri eljátszásánál végeztek. Talán ez is közrejátszott ab­ban, hogy a zsűri előtt egy kissé bágyadtan és bátorta­lanul muzsikáltak. De nem érzünk különösebb problémát az együttesnél, reméljük, hogy a szombathelyi ezüst után, ha most nem is sikerült, jö­vőre ők is előbbre lépnek majd. 4 Salgótarján megmutatta, hogy óriási lehetőségek van­nak előtte a kulturális élet­ben. A fesztivál rendezésének Jogát, mint épülő modem szo­cialista város kapta. Salgó­tarján meglepte az ajándéko­zót, az egész országot. Meg­teremtette az alaphangulatot, amely ezután még szélesebb tömegbázisra tarthat igényt. Mert ha valaki egyszer felfe­dezte a jazzt, mint művésze­tet. és igényeit kielégíti, az boldog lehet, hogy találkozott a zene újabb műfajával, s egesz életében igényt is tart rá. Molnár Zsolt A gitáregyüttesek elbírálá­sában a zsűrinek sok szem­pontból nehezebb dolga volt, mint a hagyományos vagy a tánczenekarok kategóriájá­ban. Ugyanis, amíg a klari­nétos, trombitás vagy zongo­rista játékánál néhány ütem után kitűnik a beavatottak előtt, hogy a hangszerjátékos milyen képzettséggel rendel­kezik, addig a gitárosoknál ez nehezebben ellenőrizhető. Ennek ellenére is a zsűri általános véleménye alapján megállapítható, hogy a tava­lyi, szombathelyi tánczenekari fesztivál óta a színvonal fel­tétlenül emelkedett, amit ta­lán nem is az egyes zeneka­rok produkcióján, mint in­kább a kiegyensúlyozottabb mezőnyön mérhettünk le. Természetesen a felmérés­kor a különböző szempontok érvényrejuttatásával sikerült a zsűrinek az együttesek kö­zött megfelelő választóvona­lat húzni, mely egyöntetűnek és reálisnak mondható. így alakult ki, hogy a gitáros együttesek között öt arany, hat ezüst és három bronz dip­lomát osztottak ki. Kétségtelenül a legnagyobb sikert a budaörsi „Blue Star’'' — Kék Csillag — együttes aratta. Sikerük titka elsősor­ban jó zenei felkészültsé­gük mellett a stílus kitűnő ismeretében és átfűtött elő­adásmódjukban rejlik, mely az együttesvezető, Szakály László érdeme. A teljesen átélt inter­pretálás a közönségre is fel­tétlenül nagy hatást gyakorol — kire ilyet, kire olyat —, de ez még nem ízléstelen (mint a közönség vitája ezt erősen mérlegelte) ez ugyanis hozzá­tartozik ehhez a stílushoz. Egészen más képet nyújtott a szegedi Fegyveres Erők Klubjának zenekara. Itt ki­tűnt, hogy képzett muzsikusok ülnek az együttesben. Ez első­sorban a változatos és szép harmóniákban, dinamikájuk­ban, lendületes játékukban, fö­lényes biztonságukban mutat­kozott meg Erényeik alapján sok szempontból a mezőny legjobb gitár-együttesének tartom a szegedieket. Nem véletlen, hogy a más zeneka­rok által is magas színvona­lon játszott kötelező szám legszebb előadásáért külön elismerést és díjat kapott. Az arany diplomások között na­gyon megbízható, jó produk­ciót nyújtott a ..Wanderes” és a soproni „Nautilus” együt­tes. Nehéz éles határt vonni az arany és ezüst diplomás ze­nekarok között, hiszen a sok jó besorolását sokszor a pil­lanatnyi hangulat, forma vagy épp az elektromos, technikai berendezések működése alap­ján kellett elvégeznie a zsűri­nek. Ilyen nehéz helyzet előtt állt a bizottság a székesfehér­vári Megyei Művelődési Ház zenekarának meghallgatása­kor, a fehérváriak ugyanis hibás erősítő berendezéssel voltak kénytelenek fellépni, így is kiválót nyújtottak. Kü­lönösen kitűnt zongorajáté­kosuk, aki egyben elektromos orgonán is játszott (kár, hogy a nevek ismertetése elsikkadt). Színes hangszerelésükkel mél­tán nyerték el a zsűri elisme­rését. Igen szimpatikus együt­tes volt a szegedi „Sárga in- gesek” zenekara (Ifjúsági Ház együttese). Tizenhat éves át­lagkoruk ellenére komoly fel- készültségről és jó stílusisme­retről tettek tanúbizonyságot. Szólistájuk, Mary Zsuzsa, szin­tén népszerű szereplője volta fesztiválnak. Igényesen össze­állított műsort hallottunk a győri BM Szervek Klubjának zenekarától a verseny folya­mán. Kár, hogy épp ennek az együttesnek énekese — Pintér Dénes, — aki különben kelle­mes, szép hanggal rendelke­zik, a szombati előadáson kissé (vagy nem is kissé) el­ragadtatta magát és előadásá­val nevetségessé vált. A há­rom nap alatt talán ez volta legkirívóbb eset, amit ide­gennek éreztünk magunktól. A két szolnoki együttes — Kilián Tiszti Iskola és a Ságvári Művelődési Ház — valamint a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem zenekara meg­érdemelten kapta meg az ezüst diplomát. Kicsit a mu­zsikálás igényét kellene ná­luk növelni ahhoz, hogy az élvonalba kerüljenek, ehhez minden adottságuk megvan. A bronz-diplomás együtte­sek közül elsősorban a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem együttesét szeretném kiemel­ni. A szabadon választott mű­vek előadása alapján felsőbb kategóriában is könnyen meg* állhatták volna helyüket. Kü­lön meg kell említeni a gö­döllőiek két külföldi — bur- mai és ghanai — énekes szó. listáját, akik hamar a közön­ség kedvencei lettek. A buda­pesti „Heats” és a szombat- helyi „Ifjúság Háza” együt­tesekről is kedvező képe! kaptunk (a Heats-zenekar zon­goristája, egyben a zenekar ve­zetője, kitűnő hangszerjátékos), ha több figyelmet fordítanak a hangolásra, a változatos har­móniákra. és előadásmódjuk stílusát Is átéltebbé teszik, a legközelebbi fesztiválon akar a legeredményesebb zeneka­rok között üdvözölhetjük őket. A szombathelyi szólis­ták közül Bárdos László kel­lemes orgánuma reményekre jogosít. Mint említettem, a gitár­együttesek elbírálása a kü­lönböző technikai berendezé­sek közvetítő szerepe miatt néha gondot okozott a zsűri­nek. Nehéz egyforma mércé­vel mérni például a kitűnő Japán berendezéssel dolgozó soproni Nautilus zenekart, és az elektromos zongorával fel­szerelt Blue Star együttest, a Tolna megyei vagy a nyíregy­házi MŰM Tanuló Intézet ta­lán saját maguk által összeál­lított és készített erősítővel. Ez elsősorban anyagi kérdés. Egy dolog azonban kiűnt: iga­zán jó muzsikát csak azok az együttesek nyújtottak, ame­lyek képzett muzsikusokból álltak. Csak így lehet igényes harmóniákkal, dinamikával, Jó stílusismerettel, átéléssel kitűnni a legjobbak közül. A fejlődéshez nem elég a tehetség, a jó fül és jó rit­musérzék. Meg kell tanulnia zene alapelemeit, a hangsze­rek kezelését (hogy ne a zsű­rinek kelljen segíteni a han­golásban) egyszóval: meg kell tanulni muzsikálni. A legjob­ban szereplő együttesek kép­zett muzsikusokból álltak. Virág László ü pártszervezetek feladata a közoktatásügyi politika megvalósításában AZ ISKOLAREFORM KONCEPCIÓJÁNAK megvalósítása az egész társadalom aktív köz­reműködését igényli. A munkában társadal­munk vezető erejének, a pártnak kell a vezető szerepet betöltenie. A felsőbb pártszervek az alapelvek kidolgozásában és végrehajtásában kezdeményezők és aktív közreműködők vol­tak. Alapszervezeteink azonban eddig még csak részben kapcsolódtak be a munkába. Az elvek megvalósítása, gyakorlati végrehajtása viszont az iskolákban történik, a pártszerve­zetek közvetlen közelségében, ezért aktív köz­reműködésükre van szükség. Az oktatási reform és a pártpolitikai cél­kitűzések megkövetelik, hogy a munkát rend­szeressé tegyük az iskolai nevelőmunka irá­nyításában is. Alapszervezeteink fő feladata az iskola oktató-nevelő munkájának segítése. Az oktatásügy sohasem nélkülözhette a tár­sadalom segítségét. Ha ez így van, akkor vi­szont napjainkban még inkább szükség van erre, a kultúrforradalom minél előbbi meg­valósítása érdekében. Nevelőink egy része, de egyes alapszerveze­tek vezetőségi tagjai sem tudják elképzelni, hogy milyen formában történjék a pártirányí tés és a segítés. A probléma tisztázása miatt helyes, ha leszögezzük, hogy az alapszerve­zeteknek nem konkurrencia harcot kell foly- tatniok a művelődési szervekkel. Az iskolák oktató-nevelő munkájának és szervezeti éle­tének irányítása állami feladat, ezért azt a művelődésügyi osztályok végzik. Pártszerve­zeteinknek ezt a munkát a pártmunka sajá tos eszközeivel kell irányítaniok. Mely területeken kell az alapszervezetekne: befolyásukat és segítségüket érvényesíteni? Az ifjúság szocialista világnézetének kiala­kítása nagymértékben a tantestület tagjainak eszmei, politikai felkészültségétől függ. Ezért az egyik legfontosabb feladat a tantestület politikai és világnézeti nevelésének előbbre vitele. Nevelőink az egyetemeken, főiskolá­kon és tanítóképzőkben már tanulmányozták a marxizmust, a párt politikáját, azonban is­mereteik megszilárdulása csak a gyakorlati munka közben megy végbe. Az elmélet gya­korlati érvényesülésével tanítás közben talál­kozik. A kezdeti lépések nehézségei elkese­redést és kételyt válthatnak ki belőlük. Ek­kor van rendkívül nagy szükség arra, hogy fiatal nevelőinket erősítsük és bátorítsuk munkájukban. A fiatal nevelők társadalmi és közéleti munkába való bevonása szinte meg­határozó lehet világnézetük tisztulásában vagy megszilárdításában. Ezért helyes, ha az alapszervezet titkára a tanévnyitó értekez­leten személyesen is megismeri a kezdő ne­velőiket. Természetesen nem szabad elfeled­kezni az „idősebb” nevelőikről sem, akikkel szintén rendszeresen törődni kell. A tantestület eszmei, politikai, világnézeti egységének megteremtésében az alapszerveze­teknek tehát nagy szerepük van, és ezt leg­inkább a tantestületi üléseken való részvé­tellel, különböző társadalmi munkákba való bevonással, megbízással és személyes beszél­getésekkel segíthetik elő. A TANULÓ IF.JŰSAG ERKÖLCSI, politi­kai arculatának kialakításához és formálásá­hoz elsősorban a pártszervezet, az úttörő-csa­patok és KISZ-szervezetek irányításán ke­resztül nyújtson segítséget. Helyes, ha az őrsi, raj- vagy csapat-foglalkozásokat, KISZ- alapszervezeti összejöveteleket évenként több­ször is meglátogatják, és ott közvetlen beszél­getést folytatnak a fiatalokkal. A tanulók­nak — fiatal korú len ál fogva — az élet napos és árnyékos oldaláról általában kevés isme­retük van. Ugyanakkor érdeklődnek a napi politikai események iránt is, ezért helyes, ha ezek időnként a pártszervezet képviselőivel is beszélgetnek. Különösen sokat segíthetnek népünk és pártunk múltjának, harcának meg­ismertetésében azáltal, hogy 1919-es veterá­nokat, vagy a fasizmustól sokat szenvedett kommunistákat hívnak meg összejöveteleikre. E munka végzésénél vigyázni kell a helyes mértelrtartásra, mert az erőszakolt politizálás ellenkező hatást válthat ki a fiatalokból. Komoly munkát igényel pártszervezeteink­től az ifjúság szocialista világnézetének ki­alakításáért folytatott harc, és ezen belül a vallásos befolyás elleni küzdelem, a hit­oktatásra járó tanulók számának csökken­tése. Fő eszköznek a szülők felvilágosítását és meggyőzését kell tartani, amit általában a közvetlen beszélgetések során érhetnek el. Támaszkodni kell ebben a szülői munkakö­zösségek vezetőire és tagjaira is. Meg kell értetni, hogy a gyermekek nevelése társadal­mi ügy, tehát a szocialista világnézet kiala­kítása szülői feladat is. El kell oszlatni azt a téves nézetet, mely szerint a gyermekneve­lés a szülők magánügye, és ezért olyan szel­lemben nevelheti, amilyenben akarja. A ne­velés tartalmát mindig a társadalom valódi érdeke és ideológiája határozza meg, A szülői munkaközösségek figyelmét a ne­velési kérdésekre kell irányítani. Bátorítani őket a világnézeti kérdések tisztázásában' való részvételre. Legtöbb szülői munkakö- zöség ma még elsősorban szociális és gazda­sági kérdésekkel és rendezvények szervezé­sével foglalkozik. Helyes, ha ebben is segítik az iskolát, azonban fő feladatuk a nevelés segítése legyen. Helyes munkamódszerének kialakításához az alapszervezet nyújtson se­gítséget. A pártszervezetek további feladata az is­kola zavartalan működését biztosító feltéte­lek figyelemmel kísérése. Az iskola működé­séhez, felújításához vagy beruházásához szük­séges pénzösszeget a tanács költségvetésében biztosítja. Célszerű felhasználását azonban különböző tényezők több helyen még mindig gátolják. Helyes, ha a pártszervezet időnként ellenőrzi a költségvetési összeg felhasználását és észrevételeit, javaslatait közli a végre­hajtó bizottsággal. A tapasztalat azt mutatja, hogy az üzemek komoly segítséget tudnak nyújtani az iskolák­nak technikai szükségleteik megteremtésé­hez. Ezért, ahol üzem van, helyes, ha a párt- szervezet kezdeményezi az üzem és valamely iskola kapcsolatának kialakítását, szocialista szerződések kötését — a kölcsönös előnyök figyelembe vételével. Az iskola is tud segít­séget nyújtani az üzemnek. Ugyanakkor az iskola szemléltető eszközeinek gyarapításá­hoz, vagy az úttörők nyári táborozásának le­bonyolításához. különböző eszközök kölcsön­adásával, komoly támogatást tud nyújtani az üzem. A tárgyi feltételek biztosításán túl a személyi ellátottság javitásához is hozzá tud­nak járulni az alapszervezetek. A törekvé­sünk az, hogy minden község vagy város le­hetőleg maga gondoskodjon az értelmiség, ezen belül a pedagógus-szükséglet biztosításá­ról is. Helyes, ha a munkás és paraszt szülők, továbbtanulni akaró, tehetséges gyermekeinek a községi tanács, tsz, üzem vagy állami gaz­daság társadalmi ösztöndíjat alapít, és ezál­tal biztosítja a pedagógus utánpótlást. PÁRTSZERVEZETEINK EGYIK FONTOS feladatává vált a felnőttoktatás segítése is. A munkások és tsz-parasztok beszervezésé­ben már eddig is több pártszervezet végzett eredményes munkát. A felnőttoktatásra je­lentkezés azonban eddig a népgazdasági szükséglettől viszonylag függetlenül történt. Ezen a jövőben változtatni kell. Ezért a párt- szervezetek kísérjék figyelemmel, hogy az Iskoláztatás a népgazdaság igényeinek meg­felelően menjen vegbe. Természetesen ez el­sősorban a középiskolákra vonatkozik, mert az általános iskola elvégzése mindenki szá­mára kívánatos. Ügyelni kell arra, hogy a hallgatók felkészülten s rendszeresen vegye­nek részt az összejöveteleken. A pártszervezet tehát sok mindenben tud segíteni. Munkája már hatékonyabb lesz, ha megszervezik az iskolai pártcsoportot, mely a pártszervezet közvetlen képviselője az isko­lában. Feladat tehát akad bőven, azonban ezek megvalósításához a pártszervezeteknek elsősorban elvi segítséget kell nyújtaniok, konkrét megoldását az állami szervek végzik. Gordos János a megyei pártbizottság munkatárs»

Next

/
Oldalképek
Tartalom