Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-03 / 103. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IA.BJ.AXXII. ÉVF. 103. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. MÁJUS 3. KEDD Negyedmillió felvonuló Budapesten Harcos seregszemíe a fővárosban Tüntető diákok az amerikai követség előtt Budapesten városszerte már kora reggel gyülekeztek a csoportok, kibomlottak a zászlók, sokhelyütt fúvószenekarok reggeli hangversenye ébresztette a főváros lakosságát. A felvonulási téren vörös-, nemzetiszínű zászlókat lengetett a szél, a dekorációból kiemelkedett a Gorkij-fosor torkolatában Marx, Engels és Lenin hatalmas méretű arcképe. A tribünön ott voltak a magyar munkásmozgalom veteránjai, a budapesti diplomáciai testületek tagjai és a 23 országból hazánkba érkezett küldöttségek. Tízóra előtt néhány perccel foglalta el helyét a díszemelvényen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Bajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János a Politikai Bizottság póttagja, a SZOT elnöke, Németh Károly a Budapesti Pártbizottság első titkára. Sarlós István, Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Méhes Lajos a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Egri Gyula a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnöke. Az ünnepen Gáspár Sándor az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a SZOT főtitkára rádión és a televízióban köszöntötte az ország népét. Bevezető szavaiban meleg szeretettel köszöntötte a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága valamint a Szakszervezet Országos Tanácsa nevében a főváros dolgozóit. — Május elsejének ünnepén — mondotta, köszöntjük és szeretettel üdvözöljük nemzetközi osztálytestvéreinket, a Szovjetunió és a többi szocialista ország dolgozóit, munkásait. Elvtársi üdvözletünket küldjük a tőkés országokban élő és harcoló munkástestvéreinknek. Szolidaritásunkról, és együttérzésünkről biztosítjuk a szabadságukért és függetlenségükért az imperializmus ellen harcoló népeket. — Nem feledkezhetünk arról, hogy miközben léggömbök szállnak a magasba és gyermekek apjuk-anyjuk karján együtt örülnek a tavaszi vidámság kedves napjának, Vietnam egét amerikai bombázógépek sötétlik el és a gyermekek, bombák géppuskagolyók elől menekülnek. Gáspár Sándor beszéde után harsonajel hangzott el, majd tíz órakor megindult a több mint 10 ezer fiatal, az idei május elsejei felvonulás éle. Ezerötszáz tagú egyesített munkáskórus forradalmi dalokkal a régi május elsejéket idéző indulókkal fogadta a menet résztvevőit. Majd nyolc oszlopban vo- vonultak fel az üzemek dolgozói. Kőbánya, Angyalföld és a többi kerületek. Csepelről több mint 20 ezer dolgozó jött el a felvonulási térre, ahol a csaknem három órás felvonulás során mintegy negyed millióan köszöntötték a párt és kormány vezetőit, a vendégeket. „El a kezeket Vietnamtól!'’ — „Vessenek véget az amerikai agressziónak!” „Éljenek a hazájuk függetlenségéért küzdő dominikai hazafiak!” — Ilyen és hasonló szövegű táblák hirdették, hogy a magyar dolgozók miközben szabadon építik egyre gazdagodó hazájukat, nem felejtkeznek meg azokrólt, akik még élethalál harcukat vívják a nemzetközi imperializmus ellen a szabadságért. A május elsejei felvonulás után az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem diákjainak egy csoportja az Egyesült Államok budapesti követségének épülete előtt tüntetett az amerikaiak vietnami agressziója ellen. A fiatalok éltették a szabadságáért és függetlenségéért harcoló hős vietnami népet, követeltél? az agresszió azonnali beszüntetését és táviratban köszöntötték a VDK hadseregét, az ezredik amerikai kalózgép megsemmisítése alkalmából. A salgótarjániak köszöntik május elsejét Színpompás ünnepi feliíooulá§ok, iiag-fg^íiiések május elsején iCádér János nyilatkozata Ragyogó napfény köszöntötte megyeszerte a május elsejei ünnepségeket, A megyében mindenütt zeneszó ébresztette a városok, falvak lakóit. Zászlódiszbe öltöztek az utcák, és I terek, nemzeti színű és vörös lobogókat lengetett az enyhe májusi szél. Kék nyakkendős kisdobosok, piros nyakkendős úttörők, ünneplőbe öltözött felnőttek — munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek gyülekeztek, hogy részt vegyenek a május elseje, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe tiszteletére rendezett felvonulásokon, nagygyűléseken. Énekszó és tánc köszöntötte a proletár internacionalizmus ünnepét. Különösen nagy szeretettel készültek erre Kádár János a május 1-i felvonulás alkalmából a következőket mondotta a rádió és a televízió munkatársának : — A Központi Bizottság és a magam nevében szívből köszöntöm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit és ezúton párttagságunkat, az ország dolgozó népét. Ez a május 1-i felvonulás az egyetértők, a mukában, a harcban élen járók hagyományos demonstrációja, ugyanakkor aktuális, évről évre változó is. Régi és hagyományos a szocializmus ügyéért harcoló munkásosztály nemzetközi összetartása, internacionalizmusa. Az itt, nálunk felvonulók a szocialista társadalmat építik, szocialista vívmányunkat védik. Hasonló célokért harcolnak a májusi seregszemlék résztvevői külföldön is. Ez a szocializmust építő és az imperializmus ellen harcoló népek egységének kifejezője. — Nem véletlen — folytatta —, hanem törvényszerű, hogy ma az egész világon a haladó emberek a vietnami agresszió és általában az imperialista agresszió ellen emelik fel szavukat. Meggyőződésem, hogy a mi május 1-i ünnepségünk, a budapesti és a vidéki is, hűen és jól kifejezi azt az eltökéltséget, amellyel népünk a szocializmust építi és szolidaritást vállal a haladó erőkkel az egész világon. Hála a technikának, ma már mindenki rádión követheti, a televízióban láthatja — nemcsak nálunk, hanem az ország határain túl is —, hogy milyen hangulatban, milyen bizakodással ünnepli népünk május 1-ét. Még egyszer szeretném üdvözölni dolgozóinkat és szívből kívánok sok sikert a társadalmi feladatok megoldásában, az építő munkában és életükben. a napra az élüzem címet nyert üzemek dolgozói. A Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati kerámia üzemének kollektívája a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját nyerte el. A Salgótarjáni Acéláruyár, a Bányagépgyár, a Nagybátonyi Bányaüzem, a Vízmű, a Posta és a Nógrád megyei Gabona- felvásárló Vállalat dolgozói az élüzem cím kitüntetéssel büszkélkedhettek az ünnepi felvonuláson. A megye számos községében, városában a párt és a kormány, a tanácsok és tömegszervezetek vezetői együtt ünnepeltek a dolgozókkal a 22. szabad május elsejét. Húszezer ünnepli a salgótarjáni felvon« Tíz óra volt pontosan. A várost övező hegyekről három hatalmas robbantás jelezte a 22. szabad május elseje ünnepi sorozatának kezdetét. Az acélárugyári zenekar Krajcsi Lajos karnagy szerzeményét, „A tarjáni kertek alatt” melódiájára szerzett szignált játszotta. A dísztribünön helyet foglaltak a vendégek. Ott volt Kisházi Ödön, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Jedlicska Gyula, &z MSZMP Nógrád megyei bizottságának titkára, Nádasdi András, a Szakszervezetek megyei Tanácsának vezető titkára, Szalai Gáspár, az MSZMP Salgótarján városi bizottságának első titkára, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat képviselői, a párt szervezetek, a tanács és a tömegszervezetek küldöttei, az 191B-es Tanácsköztársaság veteránjainak, a város üzemeinek. intézményeinek, hivatalainak képviselői. Nádasdi András, az SZMT vezető titkára köszöntötte Salgótarján, a megye szervezett dolgozóit: vasasokat, bányászokat, építőket. a dolgozó parasztokat, megyénk értelmiségét, azokat, akik következetesen harcolnak a munka frontján és újabb és újabb sikereket érnek el a szocializmus felépítéséért vívott harcban. Külön köszöntötte a Miniszter- tanács és a SZOT vándorzászlajával és az élüzem címmel kitüntetett üzemek dolgozóit, valamint a megye és a város tanuló ifjúságát, a szocialista építés új, jövendő nemzedékét. — Ebben az esztendőben különösen ünnepélyes jelentőséget ad május elsejének az a körülmény, hogy munkásosztályunk, egész dolgozó népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusára készül — hangsúlyozta a szónok, majd emlékezett az elnyomatás keserves éveire, a dicső Tanácsköztársaság idején megtartott első szabad május elsejére, a Horthy fasizmus ideiére. — Hála és dicsőség a nagy Szovjetuniónak, s azoknak a szovjet hősöknek, akik életüket adták hazánk felszabadításáért és lehetővé tették, hogy immár huszonkettedszer ünnepelhetjük szabadon május elsejét, a munkások nagy nemzeti ünnepét. E nagy ünnep alkalmából üdvözöljük a szocialista világrendszer országait, akik hősiesem harcolnak a nemzetközi munkás- osztály céljainak megvalósításáért, a békéért, a demokráciáért, a szocializmus győzelméért az egész világom. — Külön forró szeretettéi üdvözöljük barátunkat és szövetségesünket, az amerikai imperializmus ellen harcoló hős vietnami népet, amely napról-napra fegyverrel száll szembe az Egyesült Államok agresszorainak brutális támadásaival. Innen is a leghatározottabban elítéljük azokat az agressziós lépéseket, amelyeket az Egyesült Államok imperialista körei a vietnami nép szabadsága ellem elkövetnek. Üzenjük a hős vietnami népnek, északra és délre: harcukban mellettük vagyunk. Munkánkkal és minden cselekedetünkkel azon leszünk, hogy igazságos harcuk mielőbb győzedelmeskedjen. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács, az Elnöki Tanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte, a megyeszékhely lakóit. Tolmácsolta Apró Antal, a Politikai Bizottság tag. jónak, a Minisztertanács első elnökhelyetteséjiek személyes üdvözletét a salgótarjániaknak, akivel 1945-ben az első szabad május elsején járt Salgótarjánban. Örömét fejezte ki az Elnöiki Tanács elnökhelyettese a fejlődő Salgótarján láttán, s amint mondotta azt bizonyítja, hogy szorgalmas, becsületes, a párt politikájához hű emberek lakják ezt a várost. Dobpergés hangzott. A pattogó indulók ütemére megindult a hatalmas tömeg. Elöl az 1919-es Tanácsköztár- :;aság veteránjai, az egykori századparancsnok, Nagy Béla vezetésével. Öregek, sokan már botra támaszkodva. Hetvenegyen vonultak el a dísztribün előtt. A kisdobosok követték őket. Léggömbökkel, zászlókat lengetve, hurráivá. Az úttörők tisztelgése is szín- pompás volt. Selyemkemdők a fiatalok kezében. „Itt van május elseje...” énekelték a Május 1. úti iskola növendékei. Kedves volt az úttörők népitánca a dísztribün előtt. A Rákóczi úti iskolások piros nyakkendőjükkel integettek. Jöttek a középiskolások. A Gépipari Technikum diákjai hatalmas táblát emeltek magasba „Vádoljuk az imperializmust” felirattal. A Közgazdasági Technikum fiataljainak emblémáján, a békegalamb jelent meg. A Madách Imre gimnázium fiataljait a tornászok követték. A lányok karikagyakorlatot, labdajátékot, a fiúk botgyakorlatot mutattak be az emelvény c’őfct. — Éljen a párt! KISZ. KISZ hurrá! — kiáltották a Szakmunkástanuló Intézet és Szakközépiskola fiataljai. Táblájukon „Hűség a néphez, hűség a párthoz” felirat volt. Az üzemek hosszú sorának menetét az élüzem Salgótar(folytatás a 3. oldalon)
