Nógrád, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-18 / 116. szám

1966. május 18. szerda N 0 G R A D 3 Vízveszéiy a kisterenyei fronton Kis téren yén Cslga-bányá- meghajtó művére. Menteni ban már csak a vasút alatti kellett. védpill ir lefejtése vár a bá- A front szélesebb, 60 mé- nyászokra. Ebben a mezőben teres szárnyát négy napi ke- éppen a szén kiaknázásának mény munkával sikerült is- meggyorsítása érdekében egy mét a széntermelésre alkal- kétszámyú, összesen 82 méter mássá tenni. A rövidebb szár­széles frontfejtést alakítottak nyon még most sem termel- ki. A front már hosszabb idd hetnek, csak a talpszedést óta sikeresen üzemelt, amikor végzik. megjelent a víz. Ezúttal nem A bánya műszaki vezetői betöréssel, hanem csak föld- úgy határoztak, hogy a ko- alatti eső formájában áztatta rábbinál nagyobb létszámot a talpat. A talp duzzadni kéz- telepítenek a frontra, ezzel az dett, az ácsolatok valósággal előrehaladási sebességet nö- elsüllyedtek benne, olyany- vélni tudják, és így védekez- nyira, hogy a fedőréteg telje- nek a további talpduzzadás sen ráült a kaparóberendezést ellen. Húsz mázsa sertéshús száz holdra Az elmúlt években lénye- dig már meghaladta a 20 gesen megnövékedett a sertés- mázsát. állomány a megye termelő- A megye termelőszövetke- szövetkezeteiban. A legtöbb zetei, állami gazdaságai átla- helyen az igényesebb fajták- gosan hét-nyolc hónap alatt kai foglalkoznak, s ennek hizlalják a kívánt súlyra a eredményeképpen jelentős sertéseket. A kiváló sertés- eredmények mutatkoznak a tenyésztő gazdaságokban malacnevelésben és a sertés- azonban, mint például az őr­hizlalásban is. A sertéshús halmi Hazafias Népfront értékesítés évről évre növek- Termelőszövetkezetben, vagy szik A ion holdra iutó ser- a Magyarnándori Állami szik. A lüü holdra jutó ser Ga2dasagban ermél aiacso. téshus értékesítés 1962-ben nyabb, hat és fél—hét hónap 12.6 mázsa volt, tavaly pe- a sertések hizlalási ideje. Örvendetes jelenség a vidék képzőművészetének fellendülése A Mógrád megyei csoport közgyűlése Salgótarjánban A Magyar Képzőművészek jezte ki a Nógrádban élő kép- Szövetsóge Észak-Magyaror- zőművészek eddigi eredménye- szági Szervezetének Salgótar- iért, az egyéni- és a gyűjte- jáni Csoportja e hét elején ményes tárlatokon való sike- tartotta ülését Salgótarjánban, rés szereplésükért. Külön szó- a József Attila Művelődési lőtt a párt- és az állami szer- Ház klubjában. Megjelentek vek szerepléséről, amelyet Sal- az összejövetelen Siklósi Lász- gótarján kulturális centrummá ló, az észak-magyarországi fejlesztésében, a képzőművé- szervezet szervezőtitkára Nóg- szeti élet fellendítésében be- rád megye párt- és állami töltenek. Továbbra is kérte e szerveinek képviselői, illetve szervek támogatását. a megyében élő képzőművé- Czinke Ferenc egészségi áI_ sas? sár«* rÄKS a feladatokról. A ma képző- ,*en™n“®„t- . , .. j . fogadjak el. Miután ez meg­muveszeti életenek örvendetes a jelenlévök Iványi Ödön személyében megválasz­fiz ecseoi Béke Tsz tendők óta a vetkezete, és ezen az sem tosít változtatott, hogy tavaly a jóval gyengébb kozárdi szö­vetkezettel egyesült, mert színvonalára emelte. amióta Miklós Sándor az el­jelenségeként említette a köz­gyűlés szónoka a vidék képző- ^ták a/ úi meebízotfcat művészetének fellendülését, tottaK az UJ megDlZOttot amelyet az utóbbi években az országos tárlatokon szereplő, vidéken élő művészek alkotá­sai is igazolták, illetve igazol­nak. E fellendülésen belül je­lentős szerep jut az Észak- Magyarországon élőknek, akik az ipari tájjal, s embereivel összeforrva sajátos hangot képviselhetnek képzőművésze­ti életünk gazdag együttesé­ben. Elismeréssel említette a közgyűlés azokat a vidéki vá­rosokat — köztük Salgótarjánt is —, amelyek jelentős anyagi áldozatot hoznak a képzőmű­vészeti élet objektív feltétele­inek megteremtéséért. Czinke Ferenc beszámolóját vita követte. A jelen lévő mű­vészek közül felszólalt idős Szabó István, Iványi Ödön, Mustó János, Farkas András, Bojtor Károly, a párt- és az állami szervek meghívottal közül Nádházi Lajos, Erdős István, Csík Pál. Előbbiek a Nógrádban élő képzőművészek egységének fontosságát, a sze­mélyi ellentétektől mentes, nyugodt alkotói légkör megte­remtésének szükségességét emelték ki felszólalásukban. Utóbbiak méltatták az eddig elért eredményeket, s hangoz­tatták. hogy az alkotások tar­talmi és formai jegyei fejlődé­sének nemcsak objektív, ha­nem szubjektív feltételei is vannak, amelyek megteremté­se elsősorban az alkotó művé­szek feladata. A párt- és az állami szervek a jövőben is sokat várnak az itt élő kép­zőművészektől; főként a lakos­ság ízlésfejlesztésében: További műteremlakások új kiállítási csarnok építését tervezik Sal­gótarjánban. Siklósi László szervezőtitkár az észak-magyarországi szer­vezet nevében elismerését fe­Volt növendékek hangversenye a salgótarjáni zeneiskolában Bensőséges hangulatú hangversenyt tartottak a salgótarjáni József Attila Művelődési Otthon kiállítá­si termében. A tízéves fenn­állását ünneplő Állami Ze­neiskola jubileumi bérlet- sorozata keretében ezúttal az intézet volt növedékeinek koncertjére került sor. A műsor szereplői valamikor mind a salgótarjáni zeneis­kolában kezdték tanulmá­nyaikat. Innen kerültek el . az ország különböző zene­oktatási intézményeihez, szakiskoláihoz. Virág Lász­ló igazgató üdvözölte a sze­replőket, majd Füzes Péter kürtszakos növendék nyi­totta meg a hangversenyt. Ez a fellépése egyben bú­csúhangverseny is volt, mert jövőre már a miskol­ci Zeneművészeti Szakis­kolán folytatja tanulmá­nyait. A szereplők igen szép teljesítményt nyújtottak, ami azt bizonyítja, hogy komoly fejlődést biztosí­tott számukra a felsőbb ze­neoktatás. Különösen ki­tűnt Kvacsek Sándor, a Néphadsereg Zenenövendék Intézetének tanulója szép kürt tónusával és meglepe­tésnek számított Römer Ot­tó hegedű játéka is. Ger- ley Sarolta, a győri szakta­nárképző hallgatója Hajdú: Magyar pásztordalok című darabját adta elő fuvolán, igen hangulatosan. Bolyky József Bach nagyon igé­nyes a-moll szólószonátá­jából játszott fuvolán két tételt nagy sikerrel. Hason­lóan dicséret illeti Stencl László harsona, Szinyei Ka­talin hegedű, Deák Pálma zongorajátékát. Zeneoktatásunk sikerét és erejét bizonyítja a hang­verseny, hiszen a középfokú képzés olyan, eredményeit hallhattuk, ami a zenész utánpótlás tekintetében is megnyugtatót nyújtott. Virág László igazgató a hangverseny végén megkö­szönte a szereplők művészi produkcióit és további si­kereket kívánt a művész je­lölteknek. Csökkent munkaképessége ellenére Is alkalmas Beszélgetés Of. Pirknef Ferenc sebészorvossal Nemcsak az országban, ha- tozott életre. Sajnos, erre — Említette, hogy a mező­nem a megyében is sok az ma még nincs lehetőség, és gazdaságban is sok a csök- olyan beteg, aki baleset vagy az még sajnálatosabb, hogy kent munkaképességű ember. más betegség után képtelen az új, most épülő kórháznál Részben a nagyobb gépesi- korábbi munkakörét betölte- sem gondoltak erre. tés folytán, részben a nagy­ni, csökkent munkaképességű arányú kiöregedés következ­marad. Az országban az el- — Milyen tapasztalatokat tében. E téren miben látja a múlt évben egymillió volt a szerzett eddig az üzemeknél? megoldást? rehabilitált betegek, s három­százezer a balesetek száma. — hlég változóak. Ren- — A legfontosabb az len- A megyében nincs erről meg- delet írja elő, hogy a száz ne, hogy az iparban és me- felelő adat, de biztos, hogy főnél több dolgozót foglalkoz- zőgazdaságban egyaránt a az ilyen betegek száma egy- faf° üzemben rehabilitációs csökkent munkaképességű re nő. Munkába állításuk, bizottságot kell létrehozni, s embert olyan munkakörbe foglalkoztatásuk mind na- ennek a bizottságnak kell helyezzék, ahol tartósan dol- gyobb gondot jelent. A jc- azokat a munkahelyeket is go zhat, és a munkavégzés- lenlegi helyzetről, a jövő el- felmérni, nyilvántartani, bői eredően nem éri egész­képzeléseiről beszélgettünk amelyek a csökkent munka- ségkárosodás. Ezért olyan Dr. Pirkner Ferenc salgótar- képességű dolgozók foglalkoz- munkaköröket kell teremteni, jáni sebészorvossal, aki első- tatására alkalmasak. Sajnos, ahol ha szellemi képességei sorban társadalmi alapon fog- ez a rendelet csak papíron megengedik, csak csökkent lalkozik a csökkent munka- van meg, gyakorlati alkalma- munkaképességű dolgozót képességű betegek elhelyezé- zása nagyon ritka. Persze foglalkoztatnának. A mező­sével, hogy ezek az emberek hozzájárul ehhez az is, hogy gazdaságban például jelentős is megtalálják az utat vissza nekünk is rossz a kapcso- segítség lenne, ha segédüzem- a társadalomba. latunk az üzemekkel, mi sem ágakat szerveznének a gazda­tudjuk, hol vannak ilyen Ságokban, termelőszövetke- — Azzal, hogy ezekkel a munkahelyek. Természetesen zetekben egyaránt. Lehet az betegekkel foglalkozunk, segí- találunk így is nagyon szép a növénytermesztésben, ker­tünk nekik, tragédiákat elő- példákat. Évekkel ezelőtt az tészetben, állattenyésztésben, zünk meg. Mert mindjárt itt Acélárugyár egyik fiatal mun- őrködésben, felügyeletben, elöljáróban kell kijelenteni: kásának levágta a gép az háziiparban, vagy éppenség- a rehabilitált betegeknek is ujját. A gyár vezetői, hogy gél irodai munkában. Ezeket joguk van a munkához, sőt segítsenek az akkor még ti- a munkaköröket feltétlen rendelet írja elő foglalkozta- zennyolc éves fiatal emberen, védetté kellene nyilvánítani, tásukat. Ma. amikor a tár- a gépet úgy alakították át, s csakis a csökkent munka- sadalombiztosítás a termelő- hogy tovább tudjon rajta dől- képességűek tölthetnék be. E szövetkezeti tagokra is ki- gozni. Van azonban más pél- probléma megoldását segíte- terjed, s a mezőgazdaságban dánk is. Az egyik bányá- né elő a megyei, járási és is megnőtt a gépek szerepe, SZunk súlyos saroksérülést termelőszövetkezeti szinten feltétlen szükséges a csők- szenvedett, két-három évig egészségügyi munkarehabili- kent munkaképességűekkel kínlódott a betegségével. Sa- tációs bizottság létrehozása, való fokozottabb foglalkozás, rokpótlás után sem tudott ne- melyben az egészségügyi, Az üzemekben már működ- héz fizikai munkát végezni, igazgatási és mezőgazdasági nek a rehabilitációs bizottsá- a trösztnél nem találta a szakember egyaránt helyet gok, sajnos azonban legtöbb rehabilitációs bizottságot, kapna. E bizottság feladata helyen nem töltik be szere- ügyét nem rendezték. lenne a csökkent munkaké­püket, mi több, a dolgozók pességűek osztályozása, nyil­sem tudják, hogy egyálta- _ Véleménye szerint mi vántartása, könnyű munka- ián van ilyen. A legnagyobb n kjüezeíő ÚV> körök szervezése és védetté tétele. — Elsősorban az, hogy a ban, sem a rendelőintézetben kórház és a rendelőintézet is közös aösVstetogásye^tánC>Snem arról, hány csökkent munka- vezesse a csökkent munka- fordulhatna elő, hogy embe- képességű dolgozónk van. képességűek nyilvántartását, reknek kilincselniük kell na- Még nagyobb gond az, azo- Tudnunk kell; mennyi az P°kig> hetekig azért hogy kát a munkahelyeket sem olyan munkahely, ahol ezeket kejft munkakéjresLgük miatt ismerjük, ahol ezeket a be- a gyógyult betegeket foglal- aktív munkát nem kapnak. A tegeket foglalkoztatni lehet- koztatni lehet. Ezért feltét- rehabilitáltak örülnek a ké­né. Még nincs megoldva az len javítani kell kapcsolata- mer\ az sem, hogy a kórházban ke- inkát az üzemekkel. Az zeit betegek gyógyulás után kórházban megalakítani egy rehabilitációs osztályon rehabilitációs osztályt, s ér- tagjai lehetnek a társadalom- keresztül kerüljenek ki az vényt kell szerezni annak a nak ~ mondotta a beszélge- életbe. Ennek lenne a fel- rendeletnek, amely a rehabi- ^ adata az utókezelés, a pszicho- litációs bizottságok működé­lógiai előkészítés a megvál- sét előírja. Somogyvári László hiba mégis az, hogy nincs felmérésünk sem a kórház­,. még mindig jobb, mint a ■* semmi. Azt vallom, hogy a ezek az emberek, hasznos A Béke Tsz él a lehetőségekkel egyelőre még hatvan holdnyi többet minden hold lucerna­területet vetettek be. Még területről, a búza is háromszorosát hoz- Az új tervezés és az új za, mint a borsó mert az árak adta lehetőségeket ha­ecsegi hideg talajban korai sonlóképpen hasznosítják az vetéssel sem tudnak primőr- állattenyésztésben is. Megfi­arut produkálni. A húszmá- gyelték, hogy a húsárak ren­már vetkezetesen olyan szerkezeti nyeli termesztését fokozato- v ku dez^se megnövelte a keres­esz- változások végrehajtására tö- san felszámolják. Az új terv a,aa3'alf - melleff -fi, ,5 1®tet a boromfi, különösen a megye egyik rekedtek, amely az eredmé- elkészítésében és a tervek , . . ..or;n os % í a raníani vaI° csirke iránt, legjobb és legszilárdabb sző- nyékben állandó fejlődést biz- megvalósításában értékes se- .l ”11’. s enne* . rí. a Biztosak benne, hogy az idén i~,'t gítsége is akadt az elnöknek, vetomag “ a szeaesi ,K.0U." a csirke július végén is ka­Uhlár László az újonnan al- mar °nmagaban elvisZK P°s lesz, ezért a tervezett fi knráhh tervezesi rend* kalmazott főagronómus sze- Fedl.f -a. b?rs°t poroznj es hatezer naposcsibén kívül H nUl Quill szer, amelyben mélyében, aki ugyancsak Napalm is kell, ami ugyan- újabb transzportot is neve­egyetlen év alatt a gyenge a Jaras irányító szerepe sok- szenvedélyes nyugtalansággal “a*, f ÉT lést>e fogtak- Az árbevétel szövetkezet is a maga ^r. a, ,tervek közvetlen be- keresi az újat. Javaslatukra a fonnt tlsztan hol‘ érdekében fejlesztik a sertés ° fniVOCnloCtíKon ? C mOfTmHl\rÓ_ . — r . . r . r Cl cl II IÁ CXI L. Án __________ ______ foiyásolásában is megnyílva- vezetőség és a tagság plénu­A z ecsegi szövetkezetben, számos esetben ma, a közgyűlés úgy határo­Érdemesviszont parad“ uauuui a* Ci- korlátozta az ecsegi tsz ön- zott, hogy az idén ma. nők, kényes rend honosodott allos<igát is. A tervezés uj krumplit nem ültetnek és jö- ____ m eg, a tsz-tagok önérzetesen mecnan izmusa és az új módi vőre pedig zöldborsóval sem korrépával foglalkozni, és öntudatosan törekszenek kapcsolat a vállalatokkal ál- foglalkoznak. Ez azt jelenti, mellőzött krumpliterület egy fok. A tejen is jól keresnek, arra. hoav szorgalmuk ne tálában ledöntötte a korláto- hogy száztíz hold terület fel- részén már az idén is pa- hiszen az önköltséget sikerült csommal és cu- A és szarvasmarha-tenyésztést is, s nagyobb mennyiségű vágóállatra kötöttek szerző­dést. Négyszáz hízódisznót és kilencven hízómarhát tervez­csak a jövedelemben, hanem kát. Azt a megkötöttséget szabadult, amelyet az áru- és radicsomot palán táznak ki: 270 forintra leszorítani és külsőségekben is megmutat- uSyams> hogy előirt^ nagysa- a takarmánynövények tér- százmázsás átlagtermésre szá- naSy_ zsírszázalékú tejet lite­kozzon. Rendet, tisztaságot gd területen kenyérgabonát mesztésében hasznosíthatnak, mítanak, ami az egyforintos renként csaknem négy fönn­tartanak a portájukon. A ma- kell termeszteni, Ecsegen nem a számítások ugyanis azt védett ár mellett tízezer fo- fórt értékesítik. A tenyész- jorok rendezettek, tiszták, és farf^a(í,, Chernek, mert mint mutatták, hogy az ecsegi rintos holdankénti jövedelmet tojás önköltsége is mindössze kezeletlen trágyadombok nem mondják, náluk a búzát is adottságok mellett a krump- jelent, ebből pedig mintegy f-2íl forint és 1.70 forintért csúfítják a gazdasági épüle- „sikerült árunövennyé tenni. ’ jj £s a zöldborsó nem elég- hatezer forint megmarad tisz- adják el darabonként. Jó tek környékét, a jószág aló] ®f,yan. fermésátlagot sikerült gg jövedelmező. Az itteni kíi- tán. Cukorrépából az idén ^lre van az ecsegi tenyész­az almot azon nyomban a elórniök, és úgy alakult _ az matikus és a talajviszonyok kétszáz mázsán felüli átlag- állatoknak is: a szügyi VII. táblák szélére szabályos szar- önköltség, hogy egy mázsa nem kedveznek a burgonyá- termést várnak, ez ugyancsak Pártkongresszus Tsz-nek hu­vasokba szállítják. A földe- búza megtermesztése mind- nak, mint mondják, „nagyon megadja minden holdon az szonöt tenyészkocát adtak el ken nem élhet meg a gyom- össze 130 forintba került, te- meg kell kapaszkodni, hogy- öt-hatezer forintos jövedel- az utóbbi időben, Romhány­növény, s őszi időben még hát hetven forintot nyertek ha holdanként hatvan mázsát met. Kukoricából is megter- hói, Ipolytamócról és Cered­a cukorrépa prizmákat is mázsánként. Az idén is húsz meg akamak termelni”. S mesztik azt a mennyiséget, pedig kornwall és fehér- oly megnyerő rendbe rakják, mázsa körüli termésre számi- még ennek a mennyiségnek amely májusi morzsoltra át- hús kanokat vásároltak az hogy az szinte dísze a táj- Ljnak, ami a tavalyi önkölt- js egy jelentős része gyenge számítva is meghaladja • a ecsegi szép állományból. ség és az uj árak mellett azt minőségű, nagyobbára takar- húsz mázsát holdanként. Az n .. .. . jelentig hogy buza^ többe., mányozásra alkalmas. Ha le- állattenyésztés érdekében pe- SZOVGlnßZßllGli számolják a vetőgumó meny- dig megnövelik az árpa és nyiségét, a kapálás, a nö- lucerna területét is. Száz hol­sok árut adjanak a népgaz- Egyébként a növényter- vényvédelem és a szedés költ- dón aprómagtermesztést is daságnak, erősítsék a közöst, mesztésben az új tervezés ad- ségeit, akkor alig marad va- terveztek, az aprómagnak pe­és magas jövedelmet érjenek ta lehetőségeket nyomban lami a bevételből. dig jó ára van, azonkívül az el. Éberen figyelik az ön- arra használták fel, hogy a Ugyanez a helyzet a zöld- első kaszáláskor is betakarí­költségek alakulását, és kö- kevésbé jövedelmező nővé- borsóval is, amelyből az idén tanak tizenöt mázsánál is nak. Természetesen a fő törek­vésük nekik is ugyanaz, mint hoz a konyhára, mint a minden szövetkezetnek, hogy burgonya és a zöldborsó. tehát nem késlekedtek. Rugalmasan és nagy hozzá­értéssel éltek azzal a foko­zott lehetőséggel, amelyet az új tervezési rendszer megye- szerte, országszerte biztosít. Lakos György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom