Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

4 NOGR A D 1966. április 30. szombat A csille föl-lejár Ifjú Szabó istyáu és Somogyi János kiállításáról Nagybálonyban, a Bányász Művelődési Házban pár hét óta nyitva tart egy kiállítás. Eddig körülbelül ezerötszázan tekintették meg. A helység viszonylatában ez közönségsi­kernek számít. Gondos az elrendezés, a mű­velődési ház intim galériája ízléses keret. Majdnem félszáz mű, kép, szobor és kisplaszti­ka ad tükörképet két tehetsé­ges fiatal alkotóművész — So­mogyi János festő és ifjú Szabó István szobrász — főbb törek­véseiről, szemléletéről, formai eszközeiről iangmentes egyszerűségéről, müveinek érzelmi telítettségé­ről, érzelemviláguk hiteles vol­táról. Érzésvilága a néppel ro­kon. Somogyi János művein fel­fedezhetjük a konstruktivitás jegyeit. A szerkesztés, a kép­építés lehetőségeit keresi, a tárgyak összefüggéseit, térbeli kapcsolódásait, s a látványban mutatkozó architektonikus rendet Mértani formáival (analizáló formatördeléseivel) az emberi építő tevékenység egyik jellegzetességére igyek­szik felhívni a figyelmet. Ezt mái a horizont fölé magasod­nak, a monumentalitás érzé­sét keltik. A szerkezet hang- súlyozása másutt is fellelhető képein. (Város és tenger, Sa­rokház, Szűk utca, Kikötő I., Sziklás part, stb.). Az Olvasó nő vörössel, kékkel, barnával felrakott portréja ábrázol, megörökít. Átélt alkotás. Mű­vészetének rokonszenves voná­sa az érzelmek őszintesége. Fejlődése saját formanyelve megteremtésével a jövőben — reméljük — az intellektuáli- sabb elmélyülés felé mutat. A kiállítást a művelődési ház és a Kiállítási Intézmé­nyek közösen rendezte meg. A kezdeményezésért —, hogy tudniillik Budapesten élő fia­tal képzőművészeknek lehető­vé teszi egy vidéki ipari cent­rumban közös, vagy önálló tárlat rendezését — a műve­lődési házat illeti dicséret. Az említett művészek szívesen hozták alkotásaikat Nagybá- tonyba, a jövőben valószínű­leg a Salgótarjánban élők is vállalkoznak erre. Az összhatás kellemes, vi­szonylag nyugodt szemlélet, közérthető fogalmazás jellem­zi a kiállított műveket, ame­lyek nem nélkülözik az ipari táj sajátos dinamikáját, a ben­ne gyökerezett ember gondo­latvilágát. Nem csupán a lát­vány tükrözései, mindkét mű­vész gyakorta beavatkozik an­nak szerkezetébe, kiemeli a felismert, vagy annak vélt lé­nyeget, megváltoztatva ezzel a tükrözés módját. ifjú Szabó István nem tar­tozik a szobrászművészet for­mai újítói közé. A klasszicitás jelentkezik alkotásain, válta­kozva esetenként valamiféle halvány romanticizmussaL A formát nála mindenkor a kö­zölni kívánt gondolat a tarta­lom határozza meg. Nem fe­ledkezhetünk meg mesterség­beli tudásáról, s arról sem, hogy az anyagok alapos ismerője. Le­ányalakjainak megmintázását is a nemes klasszicitás, a for­mai tömörség jellemzi. (Fuvo- lázó lány, a Pamona című VIT-aranyérmes kisplasztika, stb.) Témáit a szülőföld, Nógrád levegőjéből, a felnevelő kör­nyezetből veszi. Madách, Mik­száth portrék, bányászok, ha­lászó fiú, stb. tanúskodnak ér­deklődési köréről. Okkal szól­hatunk előadásmódjának sal­Ifjú Szabó István: Halászfiu hangsúlyozzák színei Is, a mélykék és a vörös gyakori használata. Képein az erős kontúrok a szerkezet szigorú­ságát emelik ki. A szerkezet erejével vall az ipari tájról a Kőfejtőben cí­mű képe is. Határozott kon­túrokkal összefogott nagy for­Az ízléses külsőségek közötl elhelyezett alkotások hitelessé­gét erősíti a művelődési háj galériáján kívül* valóságos táj dombjainak zöld síkjaival ipari szerkezeteivel. Nerr messze a csille föl-lejár s drótkötélen. Tóth Elemér Szellemi kincseink új otthonában Köteteket tenne a gyűjte­mény, melyet valaha kiváló­ságok, nevezetes emberek, a könyvnek mindennapi éle­tünkben betöltött szerepéről, hasznáról és jelentőségéről mondottak. Ennyi elöljáró is elegendő bejelenteni az örvendetes tényt: ma, szombaton délelőtt 11 órakor új otthonában meg­nyílik a Nógrád megyei Ba­lassi Bálint Könytár. Hogy honnan vezetett az út az új, korszerű, otthonig, mindenki tudja, aki közelebbi kapcso­latot tart a betűvel, az olva­sással. Nincs még egy helye az országnak, ahol olyan mostoha környezete lett vol­na a megye szellemi kincsei­nek, mint nálunk, s kevés hely büszkélkedhet olyan kedvező feltételekkel jelen­leg, mint a Nógrád megyei Balassi Könyvtár. Iványi Ödön, a könyvtár igazgatója ezt mondja a vál­tozásokról: — Végre kiszabadultunk abból a lehetetlen, és felada­tainkhoz mindenképpen mél­tatlan, de legfőképpen alkal­matlan környezetből, ahol 16 esztendőt, — több mint más­fél évtizedet töltöttünk. Üj otthonunk végre lehetőséget ad olyan munkát végezni, mely nemcsak statisztikában, de elsősorban tartalmi-nevelő oldalról mutat eredményeket. Ebben a környezetben átte­kinthetőbbé válik: mit gyü­mölcsözik fáradozásunk. — A feltételek javulása a környezeti külsőségek mellett milyen lényeges eltéréseket mutat a régebbihez? — Előző könyvtárunkat már belső méreteiben is ré­gen túlnőttük, összesen 400 négyzetméter alapterületen szorongtunk mindegyre sza­porodó állományunkkal. A jelenlegi könyvtár alapterü­lete 1400 négyzetméter, tehát három és félszerese az elha­gyottnak. A szabadpolcokon és az olvasóteremben 23 ezer kötet fér el, a mostani rak­tárban 40 ezer, de ezt a számot technikai módosítás­sal 100 ezerre fejleszthetjük a továbbiakban. Mostani könyvállományunk 68 ezer kötet, ebből mintegy tízezer az. amit a kölcsönzés kény­szerű szünete alatt szerez­tünk. Hogy a könyvek áz ed­diginél szemmeltarthatóbbak, betekinthetőbbek legyenek, elvégeztük a katalógusok -e- vízióját. Szeretnénk, ha a ka­talógusok használatát, forga­tását az olvasók megszoknék, mert szabadpolcokon az ál­lománynak csak egyharmadát tudjuk elhelyezni. Segítünk olvasóinknak a jobb eligazo­dásban a tájékoztató szolgá­lat bevezetésével és azzal, hogy az igények helyi ki­elégítése mellett a könyvtár- közi szolgálatban is beszer­zőnk nálunk nem található műveket. A kölcsönző és olvasóter­mi polcokon már az utolsó igazításokat végzi Csizmadia Sándomé, a kölcsönző rész­leg és Vonsik Gyuláné, a tájékoztató szolgálat vezető­je. — Köteteink — mondja Csizmadiáné — kulturált rendben sorakoznak, úgy vár­ják a hétfői hivatalos nyi­tást. Szeretnénk, ha rendjé­re kölcsönzőink tovább vi­gyáznának — ez olvasók és könyvtárosok közös érdeke. Bizonyára a kölcsönzők örö­mére szolgál majd betűren­des és címszavas katalógu­sunk és az, hogy munkánk új szervezetében meggyorsul a kölcsönzés, a csere, az olvasott művek visszavétele s, hogy a tájékozódásban is segítünk. — Milyen lesz a könyvtár tájékoztató szolgálata? Milyen feladatot tölt be? Vonsik Gyuláné így ösz- szegezi feladatát: — Az olvasótermi anyag nagyobb része szakkönyv. El­sősorban és túlnyomó zöm­ben társadalomtudományi. Van neveléstudományi, lélek­tani, irodalom elméleti, tör­ténelmi gyűjteményünk is. Ha valaki, bármilyen témá­ból előadásra készül, egye­temi értekezést, tudományos dolgozatot akar írni — bib­liográfiát állítunk össze és munkáját — ha igényli —, módszertani javaslatokkal se­gítjük. Másik fajtája a tájé­koztatásnak az adatgyűjtő, adatfeltáró tevékenység, ami­vel bizonyos adatok megszer­zésére, megválaszolásárára vállalkozunk. Barna Tibor AZ OLVASÓK, Országos vetélkedő előtt Gyors talpak alatt ropog a Somoskőújfalui kultúrotthon színpada minden kedden és pénteken este. A Salgótarjáni Földművesszövetkezet 25 tagú tánccsoportja próbál itt lelke­sen, nóta- és zeneszóra. Cziko- ra Tibor táncoktató fáradha­tatlan munkával készíti elő az együttest az idei fellépésekre. A tánccsoport öt éve alakult újjá, s azóta hírnevet szerzett a megyében. „A Lovász Jó­zsef” Kulturális Seregszemlé­ken háromszor nyert aranyér­met. Mostani lelkesedésük ért­hető, hiszen a SZÖVOSZ me­gyénkből ezt a táncegyüttest jelölte ki, hogy részt vegyen Esztergomban az augusztus­ban megrendezésre kerülő Földművesszövetkezeti Táncos Találkozón. Az együttes tagjai között ott találhatók a határőrség tagjai is. A földművesszövet­kezet évről évre több anyagi fedezetet biztosít az együttes működéséhez. Az idén új pa­lócviseletű táncruhákat vásá­rol, s ezzel az együttesnek há­rom teljes garnitúra táncru­hája lesz. A szép tánchoz a jó zene is elsőrendű követel­mény, s itt ebben sincs hiány, hiszen Oláh Béla népzenész öttagú zenekara kitűnően szó­laltatja meg a régi és új né­pitánc muzsika dallamait. Az együttes az országos vetélke­dőre a „Pásztor tánc”, „Har­csai csárdás”, „Tápéi körösz- töző”, Kisterenyei apró, ser- gő” számokkal készül, de ki- emelkedőek Czikora Tibor koreográfiái is, mint a „Hátra vágó”, „Palóc táncok” s egy készülőben levő nógrádi tánc­szvit. Az országos találkozó előtt tervezik, hogy a megye több községében önálló táncestet rendeznek. Ez is jó „tréning” lesz az országos találkozóra. Omlás Pál Egy olvasó panasza Levél a Karancs utca 114- ből. írója: Orosz Lajosné, hat- gyermekes családanya. A panasz tárgya: lakás!... „Kedves Elvtársak! Elnézést kérek, hogy Önö­ket zaklatom soraimmal, de feltétlen szükségét látom an­nál, hogy korábbi levelük vétele után most újból tollat fogjak, és kérjem segítségü­ket. Tekintettel tbc-s beteg férjemre és hat kiskorú gyer­mekemre Levelük engem és családomat igen nagy öröm­mel töltött el. Amikor haza­jöttek a gyerekek az iskolából, elolvastam nekik a levelet, — melynek értelmében meg­tekinti körülményeinket a la­káselosztó bizottság egy tag­ja — kipottyant szemükből a könny, hogy végre már lesz valaki, aki a nagy család helyzetén segíteni szándéko­zik. Tíz éve kérjük a lakást Kedves Elvtársak! Bizony ezt a levelemet is igen fáj­dalmasan írom, mivel a mai napig az Önök szavát sem vették figyelembe. Akkor minket hogyan vennének fi­gyelembe, mivel ígéret volt a tanácstól Önök felé, hogy ki­jönnek és megnézik a lakásvi­szonyainkat. Sajnos erre ez- ideig sem került sor, pedig eltelt egy hónap, senki sem jött el a tanácstól, s újra bá­natos a család valamennyi tagja. Ezek után azt a kö­vetkeztetést kell levonnunk, hogy: „ha nagy családdal él az ember, akkor nincs becsü­lete és nincs pártfogója.” Bárki megnézheti, hogy mi­ben nevelem hat gyermeke­Szeitezföi üzenetek K. I. (Salgótarján): A jog­talanul felvett családi pótlé­kot vissza kell fizetni. A visz- szafizetésről a kifizetőhely­nek a téves kifizetést követő harminc napon belül írásban kell értesíteni a dolgozót. Ha ezt a határidőt elmulasztják, a dolgozó csak akkor kötelez­hető a visszafizetésre, ha a kifizetés helytelenségéről tu­dott, rosszhiszemű volt. * G. A (Pásztó): Késedelmes adófizetés esetén a gépjármű adója után a tartozás esedé­kességének időpontjától kezd­ve havi egyszázalékos adó­pótlékot kell fizetni. A kése­delem minden megkezdett hónapja (30 napja) egész hó­napnak számít. Gy. I. (Balassagyarmat): Ér­deklődésére közöljük, hogy az este huszonkét órától reggel hat óráig (a mezőgazdaságban 21 órától 5 óráig) terjedő idő alatt végzett munka: éjjeli munka. A három műszakban dolgozó üzemekben a harma­dik műszakban végzett mun­kát kell éjjeli munkának te­kinteni. met, ápolom beteg férjemet. Senki nem gondol arra, hogy apró gyermekeim is apjuk sorsára juthatnak a vizes la­kásban? Hiába tettünk meg mindent annak érdekében, hogy megóvjuk gyermekein­ket, ha a tanács nem úgy látja a családvédelmet, — „legfőbb kincs a gyermek”. A legkisebb gyermekemet, — 2 éves — már nem egyszer gyógykezeltettem, s orvosi vélemény szerint is a beteg­ség előidézője a vizes, dohos lakás. A tanács ezt sem vette figyelembe. Az évek óta be­adott kérvényünkre sem volt hajlandó választ adni. Pedig ahhoz, hogy férjem újból ke­nyeret tudjon keresni gyer­mekeinknek, elsősorban egészséges lakásra lenne szükség. Elnézést kérek el­szomorodott hangú levele­mért, azt kérem értsenek meg engem!” Z. K. olvasónk kérdezi, mi­lyen jogkövetkezmények fű­ződnek a fegyelmi úton tör­ténő elbocsátáshoz? • Az új szabályozás kimond­ja, (Mt. 111. §. 3. bek.), hogy a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó nem része­síthető olyan kedvezmények­ben, amely a büntetés céljá­val nem fér össze. Így újabb munkaviszonyában a mente­sülési időn belül (3 év) üdü­lésben és jutalomban — nem részesülhet, segélyt vagy elő­leget csak különösen indo­kolt esetben kaphat. Ezenkí­vül a fegyelmi úton elbocsá­tott dolgozó egy éven át nem foglalkoztatható olyan mun­kakörben — kivéve a da­rabbérrendszerben dolgozót —, amelyben keresete meg­haladja előző munkahelyén elért átlagkeresetét. Munka­A TÁRSTULAJDONOS TÁRS elővételi joga Sz. M. olvasónk félház ré­szét el akarja adni. Előző­leg a tulajdonos társat fel­hívta, hogy megveszi-e a há­zat. Az ajánlott levélre azt a választ kapta, hogy elővá­sárlási jogával élni kíván, és az ingatlan illetőséget a tör­vényes és forgalmi értéknek megfelelően hajlandó megvá­sárolni, ha egyidejűleg annak birtokába is léphet. Olva­sónk azt kérdezi, hogy ilyen válasz esetén eladhatja-e in­gatlan részét? A Polgárjogi Törvénykönyv 376. §. 2. bekezdése értelmé­ben az elővásárlási jog jo­gosultja és a tulajdonos kö­zött a szerződés akkor jön létre, ha a jogosult a tulaj­donoshoz intézett nyilatko­zatban az ajánlat tartalmát magáévá teszi. Ennek a nyi­latkozatnak határozottnak és egyértelműnek kell lennie, mert ellenkező esetben, mint például, ha a vételi ajánlat homályos vagy félreérthető, az ajánlat egyes lényeges ruhát — egészségügyi, szol­gálati szempontból szükséges munka-, forma-, egyenruha kivételével — egy éven át nem kaphat. Rendes szabad­ságra való joga pedig csak tizenkét hónap eltelte után nyílik meg, és két éven át nem részesülhet nyereségré­szesedésben, egyéb természet­beni juttatásban, (esetleges kedvezményes beszerzésben), illetőleg továbbtanulása ese­tén útiköltségtérítésben, mun­kaidőkedvezmény — tanul­mányi szabadság idejére munkabérben. És a leglénye­gesebb: az új munkahelyen egy évig indokolás nélkül megszüntetheti a vállalat a dolgozó munkaviszonyát, mert a folyamatos munkaviszony egy évnél rövidebb. Ezen­kívül a munkaviszony folya­matosság megszakad és csak 3 év folyamatos munkavi­szony után kérhető újra. pontjaira fenntartást tartal­maz, akkor a szerződés el­fogadás hiányában nem jön­ne létre: s a tulajdonos a dologgal minden további egyezkedés kötelezettsége nélkül szabadon rendelkezik. Jelen esetben — amennyi­ben természetesen a levél­ben közöltek megfelelnek a valóságnak — a tulajdonos a vele közölt adásvételi szer­ződést nem tette magáévá, mert nyilatkozatában feltéte­leket kötött ki. így azt, hogy a szerződésben meghatározott harmincezer forint helyett „a mindenkori törvényes és for­galmi értéknek megfelelő” vételárat hajlandó megfizet­ni, s csak akkor, ha abba be is költözhet. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a tulajdonostárs vételi szándéka nem komoly, tehát az adásvételi szerződés kö­zöttük nem jött létre. A ne­vezett társtulajdonos ezt a nyilatkozatát is nem a meg­adott 15 napon belül, hanem jóval később tette meg. Vé­leményünk szerint az ingat­lan illetőségi részét ezután szabadon értékesítheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom