Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-14 / 87. szám
4 nograd 1966 április 14 csütörtök Napirenden A műszaki-technikai és a természettudományos műveltség fejlesztése Az Idei tavaszi szünet ország-, s megyeszerte fokozottan az oktatási reform-viták jegyében telt el. Hasznosan, alkotó jellegű eszmecseréken alapuló vitákkal, különböző előadássorozatok meghallgatásával töltötték a szünetet a pedagógusok. Az országos rendezvényeken kívül megyei pedagógus- napokat, aktívaértekezleteket, szakmai továbbképzéseket, bemutatókat, kiállításokat szerveztek. A szervező és az előkészítő munkákban a művelődésügyi szervek, a párt- szervezetek, a pedagógus szakszervezet, valamint a KISZ és a TIT is résztvett. Jelképezte a pedagógiai munkában egyre inkább szélesedő új utat az, hogy több tanácskozáson a pedagógusokkal együtt a tanulóifjúság legjobbjai is megjelentek. Mivel magyarázható a pedagógusok, a tanulóifjúság, illetve az iskolai és iskolán kívüli nevelésben érdekelt művelődésügyi dolgozók élénk vitakedve? Miből adódott a tanácskozások fő témája? Mi a cél, amelyek elérésére törekedni kell iskoláinkban? A kérdésekre válaszolva, s a tavaszi szünetben lezajlott tanácskozások eredményét összegezve Andrássy Péter, a Nógrád megyei tanács művelődésügyi osztályának középiskolai felügyelője a következőket mondotta: — A tudományos fejlődés üteme szédületesen meggyorsult. A tudomány a társadalmi fejlődés alapjává, közvetlen termelőerővé vált. Ez a folyamat emeli az iskolával szemben támasztott követelményeket, hatékonyabb nevelőmunkát, az iskola és az élet szorosabb kapcsolatát igényli. Nos, a legtöbb tanácskozás fő témája ebből adódott. A cél, amelynek elérésére törekedni kell iskoláinkban, a társadalom iránti teljes felelősséggel párosuló önállóság kialakítása, a gondolkodásban és a cselekvésben. — Mi volt a szünet legjelentősebb rendezvénye? — Kiemelkedő szerepet kapott az országos tanácskozásokon Debrecen. Április 5. és 8. között több más rendezvényen kívül itt bonyolították le az I. Országos Szakköri Konferenciát és a természet- tudományi tagozatok országos tapasztalatcseréjét, amelyen megyénkből négy pedagógus és hárem középiskolai tanuló vett részt. — Az itt szerzett tapasztalatokról a résztvevők a napokban iskolájukban számolnak be, s a megyében a középiskolai igazgatói értekezleten is részletesen megvitatják az I. Országos Szakköri Konferencia tanulságait. Mégis, hallhatnánk néhány szót ez alkalommal is a konferenciáról? — A konferencia két napos programja során három előadás hangzott el. Dr. Osztrov- szky György miniszterhelyettes, a TIT alelnöke bevezető előadásában a tanórán kívüli ismeretszerzés és önképzés jelentőségéről, s a szakkörök ebben betöltött szerepéről szólt. Kiemelte, hogy az új magyar szakember-gárdát specifikus, gyors alkalmazkodóképesség kell, hogy jellemezze. A sokoldalú képzésben, az egy szakma iránti fokozottabb érdeklődés kialakításában is igen fontos szerepet töltenek be a szakkörök. A tudományos és a technikai szakköröknek lehetővé kell tenni a tantervi anyag kibővítését, a tudományos kutatómunka és az anyag- gyűjtés megismerését, a kezdeményező készség, az öntevékenység fokozását, a hátrányosabb helyzetben lévők segítését i — Dr. Trencsényi Waldap- fei Imre akadémikus többi között kiemelte, hogy a szabadidő hasznos felhasználására ugyan úgy kell nevelni a fiatalokat, mint a munkára. Legyen a fiataloknak a szabadidő felhasználására alkotó képességük. A szakkörök módszertanával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a szakköri és tanrendi óra között a döntő különbség ne az anyagban, hanem a feldolgozás módjában legyen. A diáknak magának kell az ismeretszerzés folyamatát megismernie. Azt kell megtanulnia, hogyan kell ismereteket szerezni. — Nádor György, a KISZ Központi Bizottsága Középiskolai és Szakmunkástanuló Osztályának vezetője „A KISZ szerepe a szakköri mozgalomban” címmel tartott előadást. Előadásában a szakkör mozgalmi jellegét emelte ki, melynek kialakítása, szervezése, ellenőrzése az iskola és a KISZ közös feladata. ’A program kialakításában és a vezetésben a nevelők tevékenysége a döntő, a KISZ szervezeteknek kell mozgalmi követelményt támasztani és gondoskodni a nyilvánosságról. Kiegészítésül közöljük, a természettudományi tagozatok megszervezésének szükségességével, ennek megyei gondjaival a kommunista pedagógusok Salgótarjánban április 12-én megtartott aktíva értekezlete is foglalkozott. A tagozatok munkájával kapcsolatos tájékoztatásra még visszatérünk. Iskoláinkban e hónapban rendezik meg a második nevelési értekezletet. Májusban pedig a megye párt- és állami vezetőinek részvételével az oktatási reform helyzetét vitatják meg. T. E. A recept egyszerű ••• Főként fizetési napokon nagy a zsúfoltság az italboltokban. A füstben, tülekedésben gyakran a lehetetlenséggel határos elérni, hogy a már ittas emberek ne jussanak még több, az értelem maradékát is elrabló alkoholhoz. A pálinka- és borgőzös hangulatban hamar elcsattan egy-egy gorombaság, amit majdnem óhatatlanul ökölcsapás követ. Máris kész a verekedés... A rendőrkapitányságok szabálysértési előadói helyeselhető szigorral bírságolják a ga- rázdálkodókat. A nagylóci Jó- zsa Balázs még aránylag olcsón megúszta a kilencszáz forintos bírsággal; ám a fa- lujabeli Szőke Józsefnek és Pusztai Jánosnak húsz-húsz napi, Szőke Ferencnek huszonkilenc napi elzárást kell elszenvednie. Ugyanennyi ideig elmélkedhet Jakus Mihály pásztói lakos arról, érdemes volt-e egy békés járókelőt minden ok nélkül tettleg bántalmaznia. A salgótarjáni Balog Bertalan húsz, a Bagara néven is ismert Botos György harminc napot kapott azért, mivel ittas állapotban az utcán verekedéssel botránkoztat- ta meg az embereiket. A szabálysértési eljárás során az elkövetők többsége azzal mentegetőzik, hogy olyan részeg volt, azt sem tudta, mit cselekszik. Hihető ez az állítás, csak éppen mentségnek nem ér semmit, — amint az említett néhány kiragadott példa is igazolja. A felsoroltak — csekély kivétellel — nem először kerülnek nyílt összeütközésbe a törvénnyel garázda viselkedésük miatt. Nehogy ismét bajba kerüljenek, ahhoz egyszerű a recept: csak egy pohárral kevesebbet kellene inniok... A bírságolás, az italboltvezetők szüntelen figyelmeztetése, hogy ittas embert szesszel ne szolgáljanak ki, — sajnos — elégtelennek bizonyult a iközretnd fenntartására. A nevelés eme eszközeinek további alkalmazása mellett kívánatos, hogy a rendőrségi körzeti megbízottak bátrabban vegyék igénybe fizetési napokon az önkéntes rendőrök és a Kik kaphatnak zöld utat? Hivatásos gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata Illetékes hatóságaink igye- hét semmilyen szervi elváltó- bássá válhatnak később is. keznek erőteljes rendszabá- zása, tehát tökéletes látó, hal- Ezt szolgálja az időszaki or- lyokkal elejét venni a vasúti lóképességének kell lennie, vosi vizsgálat és közúti baleseteknek, ame- amellett a másodperc tört ré- lyek különösen tavasztól ké- szei alatt kifogástalanul kell ső őszig — a vasúti csúcsfor- érzékelnie minden olyan ese- galom idején és az országúti ményt, ami a járművének és forgalom nyári telítettsége utasainak biztonságát vészé folytán — bekövetkeznek. A lyeztetheti. cél az, hogy a volán, vagy . a mozdonyok indítókarja mel- Amikor az intézet orvosai a lé olyan emberek, olyan ve- reflexeket vizsgáló kísérleti zetők kerüljenek, akik egész- volán mellé ültetik a gép- séges életmódot folytatnak, s vezető-jelöltet és amikor hivatásukat józanul, körülte- a jei^sek felvillannak, min- kintően végzik. Annak meg- jenki másképpen reagál er- állapítására, hogy ki alkalmas re Van, aki pillanatok alatt a mozdonyok, vagy gépkocsik, az akadályokat, vagy autóbuszok hivatásszerű veze- másfajta forgalmi zavarokat tésére, a KPM Vasúti és Köz- jelent5 jelzésekre, mások vi- úti Alkalmassági Intézete két szont másodperceket késle- rendelőt tart fenn Budapes- ke(jnek, ami — elvben — már ten, a Baross tér 9. és a karaTr,bolt okozhat. A gépko- Dob utca 107. alatt. A ren- vagy a vonat sötétben is delők a mozdonyvezetők, a szagUld, aránylag gyengébb vasúti forgalmi személyzet, világítással. Ha a vizsgázó a valamint a hivatásos gépjár- gömbalakú kísérleti műszer- művezető-jelöltek alkalmassági ^ belenéz, a sötétség külön- vizsgálatával foglalkoznak. Vi- bözg fokozatain keresztül is déken Kecskeméten és Székes- jutnia kell a tárgyakat, aka- fehérvárott működik hasonló dályokat. Képzeljük el, hogy intézmény. A vizsgálatok min- az autóvezető színtévesztő: a denütt szigorúak és körülte- vöröset zöldnek látja és be- kintőek. lehajt a tilosba. Milyen szeNem mindenki alkalmas rencsétlenséget okozhat! Amigépkocsi, vagy vonat, illetve kor tehát valaki gépjármű- 10 tonnás tehergépjármű, vezetésre jelentkezik, ezen a vagy 140 kilométeres sebes- szűrőn is keresztül kell men- séggel 'száguldó Diesel-, vagy nie. Az intézmények sokat villamosvonat vezetésére. Aki tesznek a balesetek megelő- a járművezetés tudományát zésére. Persze az eredmény akarja elsajátítani és hivatás- nem örökérvényű, hiszen az szerűen akarja munkáját alkalmassági vizsga után is folytatni annak teljesen egész- válhat valaki alkoholistává, ségesnek kell lennie. Nem le- ideggyengévé,, érzékszervei himunkáisőrök segítségét. Ma már mindkét testület örvend akkora tekintélynek, hogy szolgálatos tagjainak az italboltokban való puszta megjelenése önmérsékletre intse a poharazókat, s a jogszabályok fokozott tiszteletben tartására a kiszolgáló személyzetet. B. Z. Egyre több termelőszövetkezetben segíti a „c,, a, irodai dolgozók munkáját. Képünkön Lovász Lajosné a honti Győzelem Tsz bérelszámolója a négy műveletet végző elektromos számológéppel dolgozik — Koppány — Lírája megrendítő emberi dokumentum Tóth Árpád (1886 — 1928) Nyolcvan esztendeje. 1886. április 14-én született Tóth Árpád, a modern magyar költészet egyik legtisztább szavú, nagy műveltségű énekese. Mindössze negyvenkét évet élt (akkor ragadta el a tüdőbaj), s amit szegénységgel és betegséggel küszködve ezalatt alkotott, annak legtöbbjét magáénak vallja irodalmunk. Érthető, hogy a szegénység és elhatalmasodó betegsége következtében eljegyezte magát a fájdalommal. A boldogságra hasztalan váró ember szomorúsága járja át költészetének tekintélyes részét. Első versétől haláláig úgyszólván egyetlen téma változatait írja: az ábrándok veszendőségét és mégis rendkívüli értékét öntötte versbe. A fáradtság érzése talán egyetlen magyar költő életművét sem határozta meg oly jellemzően, mint az övét „E furcsa, földi létre mivégre kelle lennem?” — kérdi egyik fiatalkori versében, s ez a szomorúság egyik alaphangja marad költészetének. Ezért is lesz számára az irodalom, a művészi szép nemcsak a rossz, sikertelen élet — a betegséggel és szegénységgel megvert sors — ellentéte, hanem ellenszere is. Fájdalmát, szomorúságát és olykor lemondó hangulatba ágyazott sóvárgásait tökéletes formába, költői ragyogásba foglalta. Bánatát így mintegy fölékesítette, s ezáltal elviselhetővé is tette. Tóth Árpád élete a költészetben és a költészetért zajlott. Mégsem az öncélú művé- szet-imádás híve. Impresszionizmusából egyáltalán nem a Tart pourt l’art elve olvasható ki. „Hidd, óh hidd: vár miránk Amelyhez fölemeljük a sok Emberré lelkesülni és velünk S nincs Gazság, Bűn s Iszony, Tóth Árpád remeket alkotott a műfordításban is. A formai tökéletesei get állító költő éltető elemére talált a rokonvonású művek tolmácsolásában — s amúgy is szívesen adta át magát az irodalmi és képzőművészeti alkotások ihlető hatásának. Lenau, Müsset, Wilde éppúgy tökéletesen szólalt meg tollán, mint a bűbájos ófrancia Aucassin és Nicolette. Gyakran tette képességeit próbára a legnehezebb feladatokkal, mint Poe, Goethe, Verlaine tökéletes zenei hangzást kívánó verseinek átültetésekor is. Babitstól egyszer baráti társaság azt kérdezte, melyik a legszebb magyar vers? A Fájdalmas ..angjában az élethez való ragaszkodás is benne rejlik. A fáradt életről való lemondás jobbára csupán első kötetét (Hajnali szerenád 1913) itatja át. Később mind észrevehetőbben egyre több élményt fogad be a világból. Nemcsak a saját szenvedését figyeli, hanem a kor emberének gondjai is foglalkoztatják. Az elégikus merengés csendes szavú költőjének egyre több verse szól az emberi együttérzésről és részvétről, s a „vér és könny modern özönvizébe” vetett hasonló sor- súak iránti megértésről. Tóth Árpád lírája így válik az új magyar líra egyik legszebb, legmegrendltőbb emberi dokumentumává. Az 1919-ben írt Március, valamint Az új isten című versei már a forradalom hangulatát tükrözik. Az utóbbi, ódái hangú költeményben a győzelmes proletárforradalmat ünnepli. A Tanácsköztársaság bukását követő verseiben nem tér vissza többé Az új isten forradalmi pátosza, de az ellenforradalom világával mindig szembeszegül. Költészetében finoman és átszűrtén megjelent a ..lihegő és korcs Ma” elleni tiltakozás, mert az „Ész meleg sugarú mécsét a részegek leverték” s a szép Tegnapot megfojtották. Ez a hang már nem az elemyedt -óth Árpádé, aki lankadt vágyait pompázatosán szép versekben siratja, hanem a „modern özönvíz” ellen szót emelő költőé. A hangulatokkal kárpótolt bánat megnemesedett lírájában s a közös emberi gondok tiszta szavú énekévé emelkedett: egy szebb lét tiszta orma, bús földi dolgot, lenni boldog, mely onnan elsodorna.. .* válasz szerint, Shelley Nyugati szél című költeménye Tóth Árpád fordításában. A műfordítás — mint nemzedéke számára is — a költői munka szerves része volt: felszabadítás és példát-adás egyszerre. Baudelaire születésének 100. évfordulójára kiadott Romlás virágainak — melyet Babits Mihály és Szabó Lőrinc társaságában fordított — előszavában írta: „Hatott ránk, nem poézisa talán, hanem bátorsága és szigorúsága”. A magyar költészet számára Tóth Árpád nagy műgonddal készült műfordításai is új távlatokat, új lehetőségeket nvitottak meg. Bélád! Miklós Társa chilim bíróság! tárgyalás Eleijeit Értetlenül néztek egymásra az emberek karácsony táján, egyik napon a mizserfai bányaüzemnél : „Elszakadt a szállítószalag? — Eriggy mán, nem olyan anyagból van az...” Így a bányászok. A szalag valóban nem működött. Közepén hosszú hasíték éktelenkedett, s tette lehetetlenné a szállítást. Csekély idő telt bele, s a rendőrség már valamennyi bizonyíték birtokában közölhette az üzem vezetőségével, hogy szándékos kártétel történt. Az egyik tettes alig múlt tizennyolc éves. öregember az apja; tisztességéért, dol- gosságáért egész Kisterenyén tisztelik. A másik tettes még fiatalkorú. Istenmezején lakik családjával. Az apja bányász... — A lelkem adnám érte, hogy a fiam is az lehessen — így a kártevő legényke apja. — Ha tehetik, segítsék hozzá, hogy megmaradhasson az üzemnél. A szülői kérés nélkül is felkerestük volna a szakszervezeti bizottságot, az apa kérésére még szívesebben fordultunk hozzá. — Jó volna, ha a társadalmi bíróság tárgyalhatná ezt az ügyet — mondották az szb vezetői. — Ahogy md látjuk: nem megrögzött gonosztevőkkel akadt dolgunk, hanem felelőtlen gyerekekkel. Annak, hogy a dologgal társadalmi bíróság foglalkozzék, törvényszabta akadálya volt. Az azonban, amit a szakszervezeti bizottság kifejezésre akart juttatni, teljes egészében érvényre jutott a salgótarjáni járásbíróság tárgyalásán. A törvény színe előtt bebizonyosodott, hogy a két tettes azért vágta el a szállító- szalagot, hogy rakodás közben pihenőhöz jusson. Egyikük sem dolgozott akkor még régen a bányánál, s így tapasztalatból nem tudhatta, hogy a bányászmunka nemcsak megbecsült és jólfizetett, de kemény is ... A salgótarjáni járásbíróság a fiatalembert négyhónapi javító-nevelő munkára ítélte, a fiatalkorút pedig megrovásban részesítette. Ez a jogerős ítélet bizonyára alkalmas surra, hogy mindkettejüket visz- szatartsa hasonló bűncselekmények elkövetésétől. — Borvárő —
