Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

4 nograd 1966 április 14 csütörtök Napirenden A műszaki-technikai és a természettudományos műveltség fejlesztése Az Idei tavaszi szünet or­szág-, s megyeszerte fokozot­tan az oktatási reform-viták jegyében telt el. Hasznosan, alkotó jellegű eszmecseré­ken alapuló vitákkal, külön­böző előadássorozatok meg­hallgatásával töltötték a szü­netet a pedagógusok. Az országos rendezvénye­ken kívül megyei pedagógus- napokat, aktívaértekezleteket, szakmai továbbképzéseket, bemutatókat, kiállításokat szerveztek. A szervező és az előkészítő munkákban a mű­velődésügyi szervek, a párt- szervezetek, a pedagógus szakszervezet, valamint a KISZ és a TIT is résztvett. Jelképezte a pedagógiai mun­kában egyre inkább szélese­dő új utat az, hogy több ta­nácskozáson a pedagógusok­kal együtt a tanulóifjúság legjobbjai is megjelentek. Mivel magyarázható a pe­dagógusok, a tanulóifjúság, illetve az iskolai és iskolán kívüli nevelésben érdekelt művelődésügyi dolgozók élénk vitakedve? Miből adódott a tanácskozások fő témája? Mi a cél, amelyek elérésére tö­rekedni kell iskoláinkban? A kérdésekre válaszolva, s a tavaszi szünetben lezajlott tanácskozások eredményét összegezve Andrássy Péter, a Nógrád megyei tanács műve­lődésügyi osztályának közép­iskolai felügyelője a követke­zőket mondotta: — A tudományos fejlődés üteme szédületesen meggyor­sult. A tudomány a társadal­mi fejlődés alapjává, közvet­len termelőerővé vált. Ez a folyamat emeli az iskolával szemben támasztott követel­ményeket, hatékonyabb neve­lőmunkát, az iskola és az élet szorosabb kapcsolatát igény­li. Nos, a legtöbb tanácsko­zás fő témája ebből adódott. A cél, amelynek elérésére tö­rekedni kell iskoláinkban, a társadalom iránti teljes fele­lősséggel párosuló önállóság kialakítása, a gondolkodás­ban és a cselekvésben. — Mi volt a szünet legje­lentősebb rendezvénye? — Kiemelkedő szerepet ka­pott az országos tanácskozá­sokon Debrecen. Április 5. és 8. között több más rendezvé­nyen kívül itt bonyolították le az I. Országos Szakköri Konferenciát és a természet- tudományi tagozatok orszá­gos tapasztalatcseréjét, amelyen megyénkből négy pedagógus és hárem középis­kolai tanuló vett részt. — Az itt szerzett tapaszta­latokról a résztvevők a na­pokban iskolájukban számol­nak be, s a megyében a kö­zépiskolai igazgatói értekez­leten is részletesen megvitat­ják az I. Országos Szakköri Konferencia tanulságait. Még­is, hallhatnánk néhány szót ez alkalommal is a konferen­ciáról? — A konferencia két napos programja során három előa­dás hangzott el. Dr. Osztrov- szky György miniszterhelyet­tes, a TIT alelnöke bevezető előadásában a tanórán kívüli ismeretszerzés és önképzés jelentőségéről, s a szakkörök ebben betöltött szerepéről szólt. Kiemelte, hogy az új magyar szakember-gárdát specifikus, gyors alkalmazko­dóképesség kell, hogy jelle­mezze. A sokoldalú képzés­ben, az egy szakma iránti fo­kozottabb érdeklődés kiala­kításában is igen fontos sze­repet töltenek be a szakkö­rök. A tudományos és a tech­nikai szakköröknek lehetővé kell tenni a tantervi anyag kibővítését, a tudományos kutatómunka és az anyag- gyűjtés megismerését, a kez­deményező készség, az önte­vékenység fokozását, a hátrá­nyosabb helyzetben lévők se­gítését i — Dr. Trencsényi Waldap- fei Imre akadémikus többi között kiemelte, hogy a sza­badidő hasznos felhasználá­sára ugyan úgy kell nevelni a fiatalokat, mint a munká­ra. Legyen a fiataloknak a szabadidő felhasználására al­kotó képességük. A szakkö­rök módszertanával kapcso­latban azt hangsúlyozta, hogy a szakköri és tanrendi óra között a döntő különbség ne az anyagban, hanem a feldol­gozás módjában legyen. A diáknak magának kell az is­meretszerzés folyamatát meg­ismernie. Azt kell megtanul­nia, hogyan kell ismereteket szerezni. — Nádor György, a KISZ Központi Bizottsága Középis­kolai és Szakmunkástanuló Osztályának vezetője „A KISZ szerepe a szakköri mozgalom­ban” címmel tartott előadást. Előadásában a szakkör moz­galmi jellegét emelte ki, melynek kialakítása, szerve­zése, ellenőrzése az iskola és a KISZ közös feladata. ’A program kialakításában és a vezetésben a nevelők tevé­kenysége a döntő, a KISZ szervezeteknek kell mozgalmi követelményt támasztani és gondoskodni a nyilvánosság­ról. Kiegészítésül közöljük, a természettudományi tagozatok megszervezésének szükséges­ségével, ennek megyei gond­jaival a kommunista pedagó­gusok Salgótarjánban április 12-én megtartott aktíva ér­tekezlete is foglalkozott. A tagozatok munkájával kap­csolatos tájékoztatásra még visszatérünk. Iskoláinkban e hónapban rendezik meg a második ne­velési értekezletet. Májusban pedig a megye párt- és ál­lami vezetőinek részvételével az oktatási reform helyzetét vitatják meg. T. E. A recept egyszerű ••• Főként fizetési napokon nagy a zsúfoltság az italbol­tokban. A füstben, tülekedés­ben gyakran a lehetetlenség­gel határos elérni, hogy a már ittas emberek ne jussanak még több, az értelem maradé­kát is elrabló alkoholhoz. A pálinka- és borgőzös hangulat­ban hamar elcsattan egy-egy gorombaság, amit majdnem óhatatlanul ökölcsapás követ. Máris kész a verekedés... A rendőrkapitányságok sza­bálysértési előadói helyeselhe­tő szigorral bírságolják a ga- rázdálkodókat. A nagylóci Jó- zsa Balázs még aránylag ol­csón megúszta a kilencszáz forintos bírsággal; ám a fa- lujabeli Szőke Józsefnek és Pusztai Jánosnak húsz-húsz napi, Szőke Ferencnek huszon­kilenc napi elzárást kell el­szenvednie. Ugyanennyi ideig elmélkedhet Jakus Mihály pásztói lakos arról, érdemes volt-e egy békés járókelőt minden ok nélkül tettleg bán­talmaznia. A salgótarjáni Ba­log Bertalan húsz, a Bagara néven is ismert Botos György harminc napot kapott azért, mivel ittas állapotban az ut­cán verekedéssel botránkoztat- ta meg az embereiket. A szabálysértési eljárás so­rán az elkövetők többsége az­zal mentegetőzik, hogy olyan részeg volt, azt sem tudta, mit cselekszik. Hihető ez az állítás, csak éppen mentségnek nem ér semmit, — amint az említett néhány kiragadott pél­da is igazolja. A felsoroltak — csekély kivétellel — nem elő­ször kerülnek nyílt össze­ütközésbe a törvénnyel ga­rázda viselkedésük miatt. Nehogy ismét bajba ke­rüljenek, ahhoz egyszerű a recept: csak egy pohárral kevesebbet kellene inniok... A bírságolás, az italboltve­zetők szüntelen figyelmezteté­se, hogy ittas embert szesszel ne szolgáljanak ki, — sajnos — elégtelennek bizonyult a iközretnd fenntartására. A ne­velés eme eszközeinek további alkalmazása mellett kívánatos, hogy a rendőrségi körzeti megbízottak bátrabban ve­gyék igénybe fizetési napokon az önkéntes rendőrök és a Kik kaphatnak zöld utat? Hivatásos gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata Illetékes hatóságaink igye- hét semmilyen szervi elváltó- bássá válhatnak később is. keznek erőteljes rendszabá- zása, tehát tökéletes látó, hal- Ezt szolgálja az időszaki or- lyokkal elejét venni a vasúti lóképességének kell lennie, vosi vizsgálat és közúti baleseteknek, ame- amellett a másodperc tört ré- lyek különösen tavasztól ké- szei alatt kifogástalanul kell ső őszig — a vasúti csúcsfor- érzékelnie minden olyan ese- galom idején és az országúti ményt, ami a járművének és forgalom nyári telítettsége utasainak biztonságát vészé folytán — bekövetkeznek. A lyeztetheti. cél az, hogy a volán, vagy . a mozdonyok indítókarja mel- Amikor az intézet orvosai a lé olyan emberek, olyan ve- reflexeket vizsgáló kísérleti zetők kerüljenek, akik egész- volán mellé ültetik a gép- séges életmódot folytatnak, s vezető-jelöltet és amikor hivatásukat józanul, körülte- a jei^sek felvillannak, min- kintően végzik. Annak meg- jenki másképpen reagál er- állapítására, hogy ki alkalmas re Van, aki pillanatok alatt a mozdonyok, vagy gépkocsik, az akadályokat, vagy autóbuszok hivatásszerű veze- másfajta forgalmi zavarokat tésére, a KPM Vasúti és Köz- jelent5 jelzésekre, mások vi- úti Alkalmassági Intézete két szont másodperceket késle- rendelőt tart fenn Budapes- ke(jnek, ami — elvben — már ten, a Baross tér 9. és a karaTr,bolt okozhat. A gépko- Dob utca 107. alatt. A ren- vagy a vonat sötétben is delők a mozdonyvezetők, a szagUld, aránylag gyengébb vasúti forgalmi személyzet, világítással. Ha a vizsgázó a valamint a hivatásos gépjár- gömbalakú kísérleti műszer- művezető-jelöltek alkalmassági ^ belenéz, a sötétség külön- vizsgálatával foglalkoznak. Vi- bözg fokozatain keresztül is déken Kecskeméten és Székes- jutnia kell a tárgyakat, aka- fehérvárott működik hasonló dályokat. Képzeljük el, hogy intézmény. A vizsgálatok min- az autóvezető színtévesztő: a denütt szigorúak és körülte- vöröset zöldnek látja és be- kintőek. lehajt a tilosba. Milyen sze­Nem mindenki alkalmas rencsétlenséget okozhat! Ami­gépkocsi, vagy vonat, illetve kor tehát valaki gépjármű- 10 tonnás tehergépjármű, vezetésre jelentkezik, ezen a vagy 140 kilométeres sebes- szűrőn is keresztül kell men- séggel 'száguldó Diesel-, vagy nie. Az intézmények sokat villamosvonat vezetésére. Aki tesznek a balesetek megelő- a járművezetés tudományát zésére. Persze az eredmény akarja elsajátítani és hivatás- nem örökérvényű, hiszen az szerűen akarja munkáját alkalmassági vizsga után is folytatni annak teljesen egész- válhat valaki alkoholistává, ségesnek kell lennie. Nem le- ideggyengévé,, érzékszervei hi­munkáisőrök segítségét. Ma már mindkét testület örvend akkora tekintélynek, hogy szolgálatos tagjainak az ital­boltokban való puszta megje­lenése önmérsékletre intse a poharazókat, s a jogszabályok fokozott tiszteletben tartására a kiszolgáló személyzetet. B. Z. Egyre több termelőszövetkezetben segíti a „c,, a, irodai dol­gozók munkáját. Képünkön Lovász Lajosné a honti Győzelem Tsz bérelszámolója a négy műveletet végző elektromos szá­mológéppel dolgozik — Koppány — Lírája megrendítő emberi dokumentum Tóth Árpád (1886 — 1928) Nyolcvan esztendeje. 1886. április 14-én született Tóth Árpád, a modern magyar köl­tészet egyik legtisztább sza­vú, nagy műveltségű énekese. Mindössze negyvenkét évet élt (akkor ragadta el a tüdő­baj), s amit szegénységgel és betegséggel küszködve ezalatt alkotott, annak legtöbbjét ma­gáénak vallja irodalmunk. Érthető, hogy a szegénység és elhatalmasodó betegsége kö­vetkeztében eljegyezte magát a fájdalommal. A boldogságra hasztalan váró ember szomo­rúsága járja át költészetének tekintélyes részét. Első versé­től haláláig úgyszólván egyet­len téma változatait írja: az ábrándok veszendőségét és mégis rendkívüli értékét ön­tötte versbe. A fáradtság érzése talán egyetlen magyar költő élet­művét sem határozta meg oly jellemzően, mint az övét „E furcsa, földi létre mivégre kelle lennem?” — kérdi egyik fiatalkori versében, s ez a szomorúság egyik alaphangja marad költészetének. Ezért is lesz számára az irodalom, a művészi szép nemcsak a rossz, sikertelen élet — a betegség­gel és szegénységgel megvert sors — ellentéte, hanem ellen­szere is. Fájdalmát, szomorú­ságát és olykor lemondó han­gulatba ágyazott sóvárgásait tökéletes formába, költői ra­gyogásba foglalta. Bánatát így mintegy fölékesítette, s ezál­tal elviselhetővé is tette. Tóth Árpád élete a költé­szetben és a költészetért zaj­lott. Mégsem az öncélú művé- szet-imádás híve. Impresszio­nizmusából egyáltalán nem a Tart pourt l’art elve olvasható ki. „Hidd, óh hidd: vár miránk Amelyhez fölemeljük a sok Emberré lelkesülni és velünk S nincs Gazság, Bűn s Iszony, Tóth Árpád remeket alko­tott a műfordításban is. A formai tökéletesei get állító költő éltető elemére talált a rokonvonású művek tolmácso­lásában — s amúgy is szíve­sen adta át magát az irodal­mi és képzőművészeti alkotá­sok ihlető hatásának. Lenau, Müsset, Wilde éppúgy töké­letesen szólalt meg tollán, mint a bűbájos ófrancia Aucassin és Nicolette. Gyak­ran tette képességeit próbára a legnehezebb feladatokkal, mint Poe, Goethe, Verlaine tökéletes zenei hangzást kívá­nó verseinek átültetésekor is. Babitstól egyszer baráti társaság azt kérdezte, melyik a legszebb magyar vers? A Fájdalmas ..angjában az élethez való ragaszkodás is benne rejlik. A fáradt életről való lemondás jobbára csupán első kötetét (Hajnali szerenád 1913) itatja át. Később mind észrevehetőbben egyre több él­ményt fogad be a világból. Nemcsak a saját szenvedését figyeli, hanem a kor emberé­nek gondjai is foglalkoztat­ják. Az elégikus merengés csendes szavú költőjének egy­re több verse szól az emberi együttérzésről és részvétről, s a „vér és könny modern özön­vizébe” vetett hasonló sor- súak iránti megértésről. Tóth Árpád lírája így válik az új magyar líra egyik legszebb, legmegrendltőbb emberi do­kumentumává. Az 1919-ben írt Március, va­lamint Az új isten című ver­sei már a forradalom han­gulatát tükrözik. Az utóbbi, ódái hangú költeményben a győzelmes proletárforradal­mat ünnepli. A Tanácsköz­társaság bukását követő ver­seiben nem tér vissza többé Az új isten forradalmi páto­sza, de az ellenforradalom vi­lágával mindig szembeszegül. Költészetében finoman és átszűrtén megjelent a ..lihegő és korcs Ma” elleni tiltako­zás, mert az „Ész meleg su­garú mécsét a részegek le­verték” s a szép Tegnapot megfojtották. Ez a hang már nem az elemyedt -óth Árpádé, aki lankadt vágyait pompázatosán szép versekben siratja, hanem a „modern özönvíz” ellen szót emelő költőé. A hangulatokkal kár­pótolt bánat megnemesedett lírájában s a közös emberi gondok tiszta szavú énekévé emelkedett: egy szebb lét tiszta orma, bús földi dolgot, lenni boldog, mely onnan elsodorna.. .* válasz szerint, Shelley Nyu­gati szél című költeménye Tóth Árpád fordításában. A műfordítás — mint nemzedé­ke számára is — a költői munka szerves része volt: fel­szabadítás és példát-adás egyszerre. Baudelaire születé­sének 100. évfordulójára ki­adott Romlás virágainak — melyet Babits Mihály és Sza­bó Lőrinc társaságában fordí­tott — előszavában írta: „Hatott ránk, nem poézisa talán, hanem bátorsága és szigorúsága”. A magyar köl­tészet számára Tóth Árpád nagy műgonddal készült mű­fordításai is új távlatokat, új lehetőségeket nvitottak meg. Bélád! Miklós Társa chilim bíróság! tárgyalás Eleijeit Értetlenül néztek egymásra az emberek karácsony táján, egyik napon a mizserfai bá­nyaüzemnél : „Elszakadt a szállítószalag? — Eriggy mán, nem olyan anyagból van az...” Így a bányászok. A szalag valóban nem működött. Kö­zepén hosszú hasíték éktelen­kedett, s tette lehetetlenné a szállítást. Csekély idő telt be­le, s a rendőrség már vala­mennyi bizonyíték birtokában közölhette az üzem vezetősé­gével, hogy szándékos kárté­tel történt. Az egyik tettes alig múlt tizennyolc éves. öregember az apja; tisztességéért, dol- gosságáért egész Kisterenyén tisztelik. A másik tettes még fiatalkorú. Istenmezején lakik családjával. Az apja bányász... — A lelkem adnám érte, hogy a fiam is az lehessen — így a kártevő legényke ap­ja. — Ha tehetik, segítsék hozzá, hogy megmaradhasson az üzemnél. A szülői kérés nélkül is felkerestük volna a szakszer­vezeti bizottságot, az apa ké­résére még szívesebben for­dultunk hozzá. — Jó volna, ha a társa­dalmi bíróság tárgyalhatná ezt az ügyet — mondották az szb vezetői. — Ahogy md lát­juk: nem megrögzött gonosz­tevőkkel akadt dolgunk, ha­nem felelőtlen gyerekekkel. Annak, hogy a dologgal tár­sadalmi bíróság foglalkozzék, törvényszabta akadálya volt. Az azonban, amit a szakszer­vezeti bizottság kifejezésre akart juttatni, teljes egészé­ben érvényre jutott a salgó­tarjáni járásbíróság tárgyalá­sán. A törvény színe előtt be­bizonyosodott, hogy a két tet­tes azért vágta el a szállító- szalagot, hogy rakodás köz­ben pihenőhöz jusson. Egyi­kük sem dolgozott akkor még régen a bányánál, s így tapasztalatból nem tudhatta, hogy a bányászmunka nem­csak megbecsült és jólfizetett, de kemény is ... A salgótarjáni járásbíróság a fiatalembert négyhónapi ja­vító-nevelő munkára ítélte, a fiatalkorút pedig megrovás­ban részesítette. Ez a jogerős ítélet bizonyára alkalmas sur­ra, hogy mindkettejüket visz- szatartsa hasonló bűncselek­mények elkövetésétől. — Borvárő —

Next

/
Oldalképek
Tartalom