Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-14 / 87. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? Ky tábornok fenyegetőzik (2. oldal) Egy traktoros a Mocsarasról (3 oldal) Lirája megrendítő emberi dokumentum (4. oldal) ÉRDEMJEGY A BORÍTÉKBAN Tanácskozás a gyümölcsösök sorsáról Legnagyobb az elmaradás a rétsági járásban Bizonyítványt osztottak a közelmúltban a vállalatok zöménél és valójában az is bizonyítványnak tekinthető, ha erre nem kerülhetett sor. Az érdemjegyekről ezúttal a kéz- hezvett borítékok vastagságából, tehát a forint „nyelvén” értesülhettek az érdekeltek. A nyereségrészesedés ugyanis sajátosan összegezi a jövőidejű anyagi ösztönzést és a múltidejű értékelést, minősítést, s ezt is kettős értelemben: a kollektívák — üzemek, műhelyek, munkacsoportok —, illetve a dolgozók nézőpontjából. Mielőtt a múlt évi eredményekről valló osztályzatokat közelebbről áttekintenénk, fontos azt is aláhúznunk, hogy idén az eddigieknél sokkal szélesebb körben érvényesült a nyereségrészesedés differenciáltan értékelő, a végzett munkát minősítő jellege. Korábban, mint ismeretes, a nyereségrészesedés ösztönző hatását nagymértékben rontotta a jobbára egyenlő, vagy legfeljebb a munkahelyen eltöltött évek számát mérlegelő elosztási módszer. Most viszont már általában alkalmazzák a Munka Törvénykönyve tavaly érvénybelépett, új rendelkezéseit — amelyek a folyamatos munkaviszony, a fegyelmi vétségek, s egész sor egyéb szempontból, részben a nyereségrészesedés elosztását is szabályozzák. Figyelemreméltó ú] vonás, hogy idén a vállalatok javarészénél valóságos „házi szabályzatokat” dolgozott ki az üzemi tanács, részletesen körvonalazva, milyen mértékben csökkentik a részesedést például az igazolatlan késések, hiányzások, és általában a vállalat jövedelmezőségét rontó hibák. A hatékonyabb, ösztönzőbb elosztási elvek érvényesítéséhez idén a tavalyinál több pénz is rendelkezésre állt, ami a nyereségrészesedési „bizonyítvány” javuló osztályzataira utal. Az állami iparban ösz- szesen mintegy három napi bérnek megfelelő összeggel, háromszázmillió forinttal többet osztottak ki mint a múlt évben. Ebből a Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgozói 7,7 millióval részesednek, ami átlag 6,6 napi bérnek felel meg. Ennél többet fizettek az Acélárugyárban. A 18,1 napi átlag, 4 millió forint plusz bevételt jelent a dolgozóknak, és felette van az iparági átlagnak. Fontos jelzőszám az is, hogy a vállalatok mintegy 90 százaléka fizetett idén nyereségrészesedést. Mindez a gazdálkodás intenzívebb, hatékonyabb módszereinek kedvező hatását tükrözi olyan, tavaly érveny- belépett intézkedésekét is, mint a fegyelmezettebb munkára késztető új munkaügyi jogszabályok, a takarékos létszám- gazdálkodásért járó többletbér, általában: a jövedelmezőség nagyobb súlya a vállalati irányításban. Mindamellett, a valóság mégis az, hogy a nyereségrészesedés ösztönző hatása a javuló elosztási módszerek ellenére sincs még arányban a kifizetett összegekkel. Kis túlzással azt is mondhatnék: a nyereségrészesedés mindmáig többé-kevésbé „idénycikk” — általában a koratavaszi hetekben kezdünk gondolni rá, s csupán a kifizetéskor kerül a közérdeklődés középpontjába, hogy azután ismét hónapokig alig essék szó róla. A most kiosztott, és a tavalyinál jócskán magasabb öszszegek szempontjából érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehetne egész évre „tartalékolni” valamennyit ebből a tavasztájt „esedékes” érdeklődésből, ösztönzésből. Két fontos megjegyzés kapcsolódik ehhez. Egyrészt: az úgynevezett korrekciós módszer hátrányai, ami azt jelenti, hogy a vállalatok mérlegbeszámolóját utólag korrigálják lefelé, vagy felfelé, a gazdálkodást befolyásoló tényezőknek megfelelően, s ezért évközben sok helyütt még a vállalat vezetői sem tudják határozottan, mennyi nyereségrészesedés „jár” majd az esztendő végén. Kétségtelen azonban, hogy ezt a módszert a jelenlegi gazdálkodási mechanizmusban csak javítani lehet — s javult is az utóbbi években —, de teljesen megszüntetni nem. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egész sor zavaró tényező, például az árrendszer egyes torzulásainak hatásait csak utólag lehet igazságosan „kiszűrni”. A másik megjegyzés, hogy ennek ellenére is, sok helyütt alkalmaznak már olyan jól bevált módszereket, amelyek lényegében egész évre „elosztják” a nyereségrészesedés vonzó hatását. Egyetlen jellemző példa: a kohó- és gépiparban például — mégha csupán kísérleti jelleggel, mindössze tíz vállalatnál is —, de személyre címezve meghatározták azok jutalmát, akik különösen sokat tehetnek az export javításáért, s ily módon már most, a nyereségrészesedés idei kiosztásakor sokan kaptak nagy összegű, többlet j utalmakat. Bár az előbb említett kezdeményezéssel még megyénkben nem igen találkoztunk, ellenben van már olyan gyakorlat, hogy egyes üzemrészek az elért eredmények után részesednek a nyereségből. Ilyen gyakorlatot honosítottak meg az Acélárugyárban, és a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél. Ez utóbbinál például a Kistere- nyei Bányaüzem dolgozói 7,4, míg a mátranovákiak csak 5,5 napnak megfelelő bért kaptak nyereség címén. Aligha túlzó követelmény azt állítani, hogy ehhez az elvhez hasonlóan a vállalatok, sőt a műhelyek, üzemrészek zömében lehetséges előre kitűzött feladatokhoz is kötni a nyereségrészesedési átlagot lényegesen meghaladó jutalmakat. Természetesen itt a vállalati sajátosságok, a különleges és csak helyileg meghatározható követelmények dominálnak. Nyilvánvaló az is, hogy a vállalat egy-egy fontosabb pontján, célszerűen, okosan alkalmazott „húzóerő” az egész gazdálkodást alapvetően javíthatja. Ha végül hozzátesszük mindehhez, hogy a zömében még előttünk álló esztendőt egyfelől a magasabb követelmények, másfelől az új mechanizmus kidolgozásával, illetve részleges alkalmazásának előkészítésével kapcsolatos változások jellemzik, aligha szükséges bizonyítani, milyen nagy szükség lesz az anyagi érdekeltség valamennyi lehetőségének hatásosabb érvényesítésére. Mostanában a szokásosnál jobban megtelnek az üzletek; vásárolunk a frissiben kapott nyereségrészesedésből. Mégsem e jó hangulat „ünneprontása”, ha közben gondolunk arra is: hogyan lehet jövőre még több nyereségrészesedést kiérdemelni! Megyénkben 2512 holdnyi az a gyümölcsös terület, amely eddig nem, vagy csak az idén fordul termőre. Ezeknek az ültetvényeknek a tavaszi munkálatairól, gondozásáról tanácskoztak Salgótarjánban a megyei tanács mezőgazdasági oszályának és az ÜLTETVÉNYTERV Vállalatnak a szakemberei. A tanácskozáson a vállalat felügyelői minden ültetvény „sorsáról” külön-külön beszámoltak. Megállapították, hogy a tavaszi munkákat — metszés, pótlás, talajmunkák, növényvédelem — a balassagyarmati járás közös gazdaságaiban levő ültetvényeken végezték el maradéktalanul és a legsürgősebben. Viszont elmaradtak ezekkel a munkákkal a rétsági járásban, ahol kilenc szövetkezetben a legnagyobb hanyagság tapasztalható a gyümölcsösök iránt. Különös gondot jelent ez azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a gyümölcsösök már az idén termőre forA napokban jelent meg a fák védelméről szóló kormányrendelet, amely a községek és városok bel- és külterületén álló fák kezeléséről, megóvásáról szól. A rendelet intézkedik a fák, telepítések, ültetések szigorú védelméről, egyszerűsíti a fák kivágásának korábbi engedélyezési rendszerét, valamint arról, hogy amennyiben a kitermelésre szánt élőfából három köbméternél több ipari fa nyerhető a tulajdonost kötelezhetik, hogy ilyen célra ajánlja fel a felvásárló szerveknek. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Lantos Lászlót, a Salgótarjáni Városi Tanács Mezőgazdasági Osztálya vezetőjét: mi a véleménye a rendeletről1 dúlnak. Az egész ültetvény területéből az idén 780 holdon várnak termőrefordulást, s ebből 150 holdon hanyagolták el a rendkívül fontos tavaszi tennivalókat, különösen a pótlásokat. Nagy többségében azonban felelősségteljesen kezelik a termelőszövetkezetek a gyümölcsösöket. Hiszen ennek a területnek — 2512 hold — az értéke meghaladja a 25 millió forintot. Nagyobb része 736 hold málna, 627 hold fekete ribizke, 481 hold szamóca, a törzses gyümölcsösök közül pedig nagyobb területet foglal el az alma, 336 hold és a szilva, 112 hold. Igen példamutatóan kezelik a gyümölcsöst például a patvarci közös gazdaságban, ahol 50 holdon telepítettek almát. Vagy például a Cered- völgye Termelőszövetkezet szilaspogonyi üzemegységében, ahol 64 hold alma tavaszi munkáit végezték el követés- reméltóan. De ugyancsak el— Régebben kellett volna mar egy ilyen rendelet, mert a korábban érvényben levő rendelkezés nem szolgálta kielégítően a fák védelmét. Nálunk, a város területén, ahol egyébként is kevés a fa, s ráadásul még ezt a keveset is pusztítják, különösen hasznos. Mindenki látja milyen erőfeszítések folynak annak érdekében, hogy a város körül kialakítsuk a zöldövezetet. Ugyanakkor felelőtlen fiatalok pusztítják a drága pénzen létrehozott új telepítéseket, meggondolatlan tulajdonosok engedély nélkül vágják ki fáikat. — A rendelet célja világos: úgy kezelni, ápolni a fákat, hogy ipari célra alkalmasak legyenek, ugyanakkor megfeleljenek egészségügyi és esztétikai rendeltetésüknek. isimerően lehet szólni a megye egyetlen nagyobb szövetkezeti őszibarackosáról, a Terényben levő 78 holdas területről. A tanácskozáson felmerült az is, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a termőre fordulás nem lesz kedvező a gazdaság elesik a hitelkedvezménytől — amely 6—8000 forint holdanként —, ugyanakkor esedékesek lesznek a telepítésre felvett hitelek is. Ugyanakkor a szakemberek állást foglaltak a hasznos köztes növények termelésével kapcsolatban is. A köztesek temelését ültetvényeken nem javasolják a szakemberek. A megye szövetkezeti gyümölcsöseinek szakember-irányítói megegyeztek abban, hogy a jövőben rendszeresen megbeszélik a gyümölcs-ültetvé- ryek helyzetét, a gyümölcs- termesztéssel kapcsolatos célkitűzések megvalósulását. Kisterenyén Teke bánya kimerült. Néhány méter hosszúságból kell még kimenteni, kirabolni az ácsolatot, az anyagot és a tizemötéwal ezelőtt nyitott bánya a múlté lesz. Szomszédságában Csiga- bánya is „öregszik” már. Éveit megszámlálták. Szene már csak a Salgótarján—Hatvan vasútvonal alatt van. Az úgynevezett védőpillér került művelés alá. Hosszú ideig folytak tárgyalások arról, miként aknázzák ki a vasút alatt rejlő szén- vagyant Nem egyszerű dologZöldáru Szurdokpüspökiből Szorgalmasan készülődnek a szurdokpüspöki egyesült termelőszövetkezetben a kertészeti munkákkal. Az idén vállalták, hogy a két községben — Szurdokpüspökiben és Jobbágyiban — levő földmú- vesszövetkezeti üzleteket mindenféle termelvényükből ellátják a szezon végéig. A termelőszövetkezet biztosítja a három üzlet rendszeres ellátását friss zöldségfélékkel. Ezenkívül a MÉK-kel szerződtek a szövetkezetiek. A teljes termést a Megyei Értékesítő Központ rendelkezésére bocsátják. Ez annyit jelent, hogy 15—15 hold paradicsom és paprika, 10—10 hold korai káposzta és uborka, valamint 5—5 hold téli káposzta és téli retek termésével segítik a közfogyasztást. A napokban palántázzák a salátát, amiből május elején, vagy közepén már szállíthatnak fogyasztásra. ró! van szó. Ha alul kifejtik, lesüllyedhet a vasúti pálya. Korábban áltálában az volt a gyakorlat, hogy a kifejteit szénteilep helyét beiszapolták, úgy törnítették. Ez a módszer azonban igien költséges. Kistoronyén most más módszert alkalmaznak. A vasúti pillérben frontfejtést alakítottak kL Két szárnya együttvéve 85 méter széles és ahogy előrehaladnak, úgy szélesedik. Néhány nappal ezelőtt kezdték meg a fronton a munkát. A biztosítására acélszerkezeteket alkalmaznak, a fronthomlokról páncélkapairókkal szállítják el a szenet. Ügy tervezik, hogy naponta 16 vagon szenet küldenek innen felszínire. A módszer teljesen új volt Csiga bányászai számára. Néhány nap kellett ahhoz, hogy az új munkafogásokat megszokják. összehangolhassák a munkát. Néhány nap telt el. de még nem sikerűit elérniük a tervezett naoi teljesítményt, azonban mindennap javul eredményük. A külszínen állandó a figyelőszolgálat. A MÁV pályafenntartási szakemberei állandóan ellenőrzik, sőt grafikusan ábrázolják a pálya- süllyedését. Igen fontos dolog ez, hiszen nagyfongalmú vasúti pályáról lévén szó és ha elmulasztanák az állandó ellenőrzést, akkor meglepetést is okozhatna a vasút süllyedése. A veszélyeztetett területre állandóan szállítják a salakot és ahogy szükséges varratmentes időben azonnal tömítenek a süllyedés helyén. Ezt a munkát legtöbb esetben a MÁV illetékeseinek irányításával végzik a bánya munkásai. Három éves munkáról van szó. Illetve ennyi kell, hogy a vasút alatt levő többezer tonnás szénvagyont kiaknázzák. x-.v---<<<ex'«5S^.v.5Nyo,-yn-v m -• Salgótarjánban egymás után épülnek a szövetkezeti lakások. Szeplemberben adják át a 16-os jelű 64 lakásos épületet (Koppány György felvétele) A fák védelme érdekében Egy kormányrendelet kapcsán.» Állandó figyelőszolgálat van Vasúi alatt fejtik a szenet Kisterenyén Tábori András
