Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
10 TflGRÄD 196(5. április 10. vasárnap Mérgezésre gyanakodnak Milyen betegségben halt meg Metán a vízben A közép-afrikai Ruanda köztársaságban lévő Kiwu tó vizének vizsgálatánál kiderült, hogy 300 méter mélységben különleges vízréteg helyezkedik el, amely nagyjából 25 méter „vastag”. Ebben a rétegben minden köbméter víz fél köbméter éghető metángázt tartalmaz. A tó. amely majdnem akkora, mint Belgium, — a becslések szerint — több mint 50 milliárd köbméter metánt „rejteget”. Technikai aifafó Egy japán cég technikai altatót hozott forgalomba, amelynek használata feleslegessé teszi a kémiai altató- szereket. A készülék — egy 9 voltos elem működteti — különböző halk, monoton zajokat hallat, például esőcseppek állandó kopogását. Ezek a hangok 10-15 percen belül álomba ringatják a pácienst. A készülék 60 perc múltán önműködően kikapcsolja magát. Az elmúlt évben bonyolult kémiai analízis segítségéve] sikerült Napóleon császár hajszálaiban 10.38 milliomodrész arzént kimutatni. Ez az arány figyelemreméltó, hiszen egyéb ként az emberi hajszál csupán 0,8 milliomodrész arzént tartalmaz. A jelentős mértékben emelkedett arzéntartalomból arra lehet következtetni, sőt a tudományos szakkörök szerint kétségtelenül azt igazolja, hogy a császárt 1821- ben Szent Ilona szigetén megmérgezték- A tettes személyére valószínűleg már sohasem fog fény derülni. A fennmaradt feljegyzések szerint Napoleon száműzetése idején sokat betegeskedett, kínzó gyomorfájdalmakról panaszkodott, emiatt az orvosok több mint egy évszázadon keresztül úgy vélekedtek, hogy feltehetően gyomorrákban halt meg. Krogius egyetemi tanár szerint viszont Napoleon májrákban halt meg, de ezt megelőzően már évek óta a belső elváltozású mirigyek betegségében szenvedett. Az érdekes feltételezés szerint Napoleon agyalapi mirigyének elfajulása miatt évről évre változott a császár állapota, és ez közvetve kihatott politikai ügyeinek intézésére is. Krogius azzal táNAPOLEON ? masztotta alá feltevését, hogy a fiatal Napóleon sovány, száraz arcú ember benyomását kelti a korabeli képeken. Később a belső elválasztásé mirigyek betegsége miatt a császár rohamosan hízni kezdett, pocakot eresztett és arca is megduzzadt. Egy angol orvos leírja, hogy a császár teste egyre inkább a női test felépítéséhez kezdett hasonlítani. Boncolásakor azt tapasztalták, hogy egyes szervei a gyermekkori méretekre fejlődtek vissza. Krogius szerint az agyalapi mirigy kóros működésére a császár életritmusából, viselkedéséből, aktivitásából is következtetni lehetett. Napoleon 28 éves korában — kezdődő betegsége elején — gyakori fejfájásról, szédülésről panaszkodott. Néha eszméletét is elvesztette, s ebből az orvosok tévesen epilepsziára következtettek- Az 1810-es évek elejétől teljesen átalakult egyénisége Is. Napoleon az austerlitzi ütközetet még határozott, gyors felismerőképességével és kitűnő reakciókészségével nyerte meg. Környezetéből azonban sokaknak feltűnt, hogy ezt a készségét a későbbiekben elveszítette, 1812-től már a döntő pillanatokban is szórakozott volt, nem tudott koncentrálni és egy akaratnélküli fatalista ember benyomását keltette. A hadihelyzetet már nem tudta olyan gyorsan felfogni és képtelen volt gyors döntést hozni. Drezdánál és Lipcsénél, amikor mellette levő vezérkari főnöke fontos parancsokat osztogatott, elbóbiskolt. Waterloo-nál is már csak árnyéka volt önmagának. Krogius felemlíti még, hogy az ifjúkorában annyira szoknyabolond Napoleon később már kerülte a nőket. Ez a körülmény ismét a belső elválasztásé mirigyek betegségére vezethető vissza. A világhódító császár betegségével és halálának körülményeivel az elmúlt évtizedekben számos orvos és történész foglalkozott és sokat olvashatunk Napoleon kortársainak visszaemlékezéseiben is ilyen kérdésekről- Kétségtelen tény, hogy Napoleon halálakor rendkívül beteg és megviselt ember volt már, fizikai és pszichikai értelemben egyaránt- A nemrégiben történt elemzés azonban azt bizonyítja, hogy betegségei mellett a halál közvetlen okát mégis az arzénmérgezésre lehet visszavezetni. Verne két magyar hőse Kevés külföldi író művével fordult elő az, ami a francia Jules Verne — a mi Verne Gyulánk — Sándor Mátyás című regényével: a száz éve írt francia könyv a magyar ifjúságnak ma is népkönyve; a magyar fiatalok sűrűn forgatott olvasmánya. Arra a kérdésre, vajon a magyar szabadságharc hőseinek melyik alakja ihlette Vemét a Sándor Mátyás megírásakor, 1862/63-ban a vér- befojtott magyar szabadság- harc ügye még élénken furdalta Európa lelkiismeretét Noszlopy Gáspár, aki a Jókai és Petőfi-látogatta pápai kollégium hajdani diákja volt, 1849. április 29-én, gyakorlatlan nemzetőrei élén, rohammal verte ki Kaposvárról Jellasich csapatai. Utóbb Tolna, Baranya, Zala és Somogy területét szabadította fel. Somogybán körülfogott huszárait és tüzéreit a Balatonon át menekítette Zalába; gazdag hadizsákmányát a komáromi várba küldte. Az összeomláskor nem menekült a büntetlenséget biztosító komáromi várfalak mögé. Világos után élére állt annak a mozgalomnak, amely Erdélyben és a Füzesi Jenő álnevet viselő Jámbor Mátyás révén az elnyomott Olaszországban szervezkedett a Habsburg uralom ellen. Nosz- lopyt elfogták, s hősi életét osztrák bitón fejezte be a pesti Újépületben. De — egy hónappal Noszlopy meggyilkolása után — a vérbefojtott modenai felkeléskor elfogták, s Belfioriban felakasztották Jámbor Mátyást is- Az olasz és magyar szabadságmozgalmak hőseinek híre megmozgatta a világ közvéleményét. 1862-ben az olasz Vittorio Merighi „Noszlopy” című tragédiája Milánóban könyv alakban látott napvilágot. Noszlopy ezredes, s — a nevében Sándor Mátyás nevére emlékeztető — Jámbor Mátyás gyalázatos megölése indította Vemét arra, hogy regénye megírásával is rokon- szenvet ébresszen az osztrák elnyomás alatt sínylődő magyar nép iránt. Ki látott már holdkórost? Ki ne hallott volna holdkórosról, aki alvás közben teliholdas éjszakán felkel ágyából, kiimbolyog az udvarra, esetleg felkúszik a háztetőre, majd visszasétál ágyába, s reggel semmiről sem tud semmit. Sokan sajnálják a hold bűvkörében vergődő lunati- kust, még többen irigylik azokat, akik szemtanúi lehettek ilyen érdekes éjszakai kalandnak. Mivel szemtanúval sem találkozott még senki, az ügy iránt felcsigázott emberek gyakran érdeklődnek a pszichiátriái klinikán a holdkórosok lelkivilágáról, a teliholdhoz fűződő láthatatlan szálakról. — A romantikára éhes kíváncsiakat ki kell ábrándítanunk, — tájékoztat dr. Nyirő Gyula professzor- Holdkórosok nincsenek, történeteik csak a mesében léteznek. Ezzel szemben vannak olyan emberek, akik alvás közben különféle külső hatásokra könnyen reagálnak, hozzájuk intézett szavakra válaszolnak, zaj, vagy fényingerekre felülnek ágyukban esetleg néhány másodpercre onnan ki is szállnak. Ezt a tudomány somnambulizmusnak nevezi, ami azonban nem betegség, csupán arról van szó, hogy az alvó ember agyközpontjában bizonyos őrpontok éberek maradnak, a mozgási reflexeik a zaj, vagy a fény hatására működésbe lépnek. Ilyen esetben teljesen mindegy, hogy a fény a holdtól, vagy a villanylámpától szár- mazik-e. Persze ezek a tudat nélküli reflexek önmagukban csak másodpercekig tarthatnak, utána az illető felébred, vagy félálomban fekszik visz- sza ágyába. Biológiailag elképzelhetetlen, hogy alva hosszabb utat tegyen meg valaki, például lemenjen a lépcsőn, kimenjen az utcára, s fizikai lehetetlenség hogy a falra másszon. Ha éjszaka mégis valaki embert látna a háztetőn, az valószínűleg túlórázó cserepes, de semmi esetre sem holdkóros. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ A költészet napja alkalmából József Attila egyik 74. „ ... még az ősz Petevdi szép versének nehány sorát háza?” (Szép Ilonka). 76. Há- idézzük rejtvényünk vízsz. 36., ziállat. 77. Rangjelzés. 78. Mé- függ. 1., 55., vízsz. 2., és 32. reg (+’). 81. Felkiáltás. 82. számú soraiban. Személyes névmás. 84. Madárféle. FÜGGŐLEGES: 2. Erdei vad. 3. Budapest pereme felé vezető út. 4. Megszökik (+’). 5. Vissza: a függ. 11. sz. 6. Enni ad. 7. F.L. 8. Kevesebbe kerül. 9. A DCM-ről nevezetes (—’). 10. Vas mássalhangzói. 11. Mutatószó. 12. Férfinév. 13. Megfoszt-e (valamitől). 17. Bolívia fővárosa. 20. Nem egyedül. 22. Pír betűi, keverve. 27. O.U. 30. Utasítást ad, kötelez valamire. VÍZSZINTES: 14. Kenyérdarab. 15. Azonos mássalhangzók. 16. Szundikálsz. 18. Fedd. 19. Régi írás (—’). 21. ... vízió, TV-műsor címe. 23. Leves mássalhangzói. 24. „A” története. 25. Sör mássalhangzói. 26. A posta feladata, ha nincs bélyeg a levélen. 28. Olasz folyó. 29. Régi város Sziléziában (Opava). 31. Á.N.É. 39. D.É.S. 40. Elődünk. 43. Növény része. 44. Szervezetünk motorja. 46. Z.S.I- 47. Régi mérték. 49. Jár. 52. Mássalhangzó, kiejtve. 54. Kellék a börtönben. 57. Azonos betűk. 58. Népdalokban gyakran szereplő madár. 62. Vörösmarty drámájának címszereplője. 65. S.L.I. 66. Gyógyszer, amely a kínafa kérgéből előállított alkaloidot is tartalmaz. 68. Á.Y. 69. Hosszú ideig. 70. Lángol (—’). 71. Szemüveg, latin eredetű szóval. 73. T.I.S33. Fém. 34. D. ő. 35. Mássalhangzó, kiejtve. 37. Ver. 38. Feleségem. 41. Római szám. 42. E.L.I. 45. -val párja. 48. T.C.S. 50. Azonos betűk. 51. Szóösszetételekben — földdel kapcsolatosat jelent. 53. Becézett férfinév. 56. Ételízesítő. 59. Női név. 60. Világhírű magyar matematikus, személynevének kezdőbetűjével. 61. „Húzd rá ...” (Vörösmarty). 63. Tulajdonában, ...van. 64. Járda, ...ut. 67 Vissza: román pénz. 72. „Pihen a ...., kikötötték” (Petőfi). 75. L.O.H. 79. É.E. 30. N. G- 83. Csontokhoz rögzíti az izmokat. 85. O.E. 86. Tetejére. 87. Kicsinyítő képző. BEKÜLDENDŐ: a versidézet, a vízszintes 36,. függőleges 1 55., vízszintes 2., és 32. számú sorok megfejtése. Az április 4-i keresztreit- vény helyes megfejtése: Ak! dolgozik azé legyen a gyá- aki dolgozik azé legyen a föld, aki dolgozik azé legyen a hatalom. Könyvjutalmat nyertek: özv. Kiss Gyuláné Starján, Domos Lajosné Starján Balázs Sándor Starján. A könyveket postán küldjük el. Húsvéti meglepetések Bejárat népszerűtlen bokszoló knak (Stern karikatúrája) Itt tilos parkírozni, öt márka pénzbüntetést fizet (Quick karikatúrája) — Hősszerelmes Of-Mi (Quick karikatúrája) Az ember és a légköri elektromosság Köztudomású, hogy a from- átvonulások, a légkör nagy elektromos töltése, befolyásolják az emberi szervezetet. A Meteorológiai Világszervezet megállapítása szerint a légköri elektromosság növekedésével a közúti balesetek száma 70 százalékkal, az ipari balesetek száma legalább 20 százalékkal nagyobb, a betegek, az operáltak fájdalmai is jelentősen növekszenekMegállapították azt is, hogy a levegő pozitív, illetve negatív töltésű részecskéinek szaporodása hogyan hat a szervezetre. Ha a pozitív részecskék száma erősen megnövekszik: nyomott hangulat, szédülés, fáradékonyság jelentkezik, gyors, kapkodó iesz a légzés és rekedtség lép fel. Az erősen szennyezett városi levegőben, poros, füstös szobákban különösen sok a pozitív részecske. A meleg, száraz szél, valamint a légnyomás csökkenése szintén növeli a pozitív részecskék számát. A negatív töltésű részecskék számának erőteljes növekedése — záporeső előtt, vízesések közelében — kellemes, jó érzést idéz elő. nj- hentség érzését kelti és egészséges álmosságot okoz.
