Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-09 / 84. szám
4 NÖG R A D 1966. április 9. szombat Csiga-biga gyere ki... . ‘. ég a házad ideki. A tűz: ősi barát — és ősi ellenség. Van róla víg gyermek-mondóka, de ellene marcona ruhába öltözött sisakos felnőtt dikáljon az óra alatt Az újdonságot meghallgatták már a Kohó- és Gépipari Minisztériumban, a minap a Lam- partban, a ZIM Budafoki emberek vívnak néha élet—ha' Gyáregységében és sikert lálharcot. Ez az egyik alapmotívuma Vázsonyi József hanglemezének, aki azt szeretné vele elérni, hogy a tűz maradjon a dalban, s tegye mindazt a jót hasznosat, amelyet energiája eddig is, s ezután is megtehet, de pusztítani ne legyen módja. Vázsonyi József a ZIM vezérigazgatóság rendészeti vezetője (egyébként a hangosújság egyik feltalálója) hét hónap munkáját fektette egy harmincháromperces mikrobarázdás hanglemez anyagába. Tulajdonképpen abból indult ki, hogy a tűz pusztítását megelőzendő, készült már nálunk néhány film, a példák azonban zömmel: a ruhán felejtett vasaló, az ágyban cigarettázó s elalvó férfi, a bekapcsolva, őrizetlen hagyott hősugárzó, illetéktelen kezekbe került gyufa, s más ehhez hasonló esetek története, tanulsága. A hanglemez szerzőjének ezúttal más volt a szándéka. Egy nagy vállalat vezető rendészet célja tehát az üzemi rendészek, tűzvédelmi felelősök oktatása — mégpedig úgy, hogy senki el ne szunaratott- Nem csodáljuk, hiszen mindjárt elöljáróban megtudjuk, hogy szervezett tűzvédelme volt már a régi egyiptomiaknak, Japánban, ősi törvény értelmében fejét vették azon ház tulajdonosának, akinél tűz ütött ki, hogy István király egyik törvénye arról rendelkezett: vasárnap mindenki a templomban gyülekezzék — a tűzőröket kivéve, hogy Kecskeméten még a múlt században is tizenkét korbácsütés volt a „jutalma” annak, aki tüzet okozott, s Debrecenben tilos volt az utcán pipázni, nehogy a vörös kakas elszabaduljon: felhangzik az orgona római ősének hangja, mellyel időszámításunk szerint a harmadik században a tűzőröket ébren tartották. Mindez ízléssel összeválogatott kísérőzenével aláfestve. A zene — hol elhalkulva, hol felerősödve — követi azokat a tudnivalókat is, amelyeket a ma üzemi tüzéreinek ismerniük kell. Mi okozhat tüzet? Melyek a legala'tomosabb forrásai? Milyen eszközei vannak a tűzoltásnak? Kézi készülékektől a leghatalmasabb, legmodernebb berendezésekig. Aztán kis időre elhallgat a muzsika, hogy felhangozzék egy felnőtt és egy fiúcska szellemesen szerkesztett párbeszéde tűzrendészed szabályokról, tennivalókról. Az országos tűzoltó versenyekhez is kedvet csinál a hanglemez — ezt sem hiába. Hiszen, amíg a gyárak önkéntes — új nevükön intézményi — tűzoltói a versenyre készülnek, szinte a tökéletességig elsajátíthatják mindazt, amit a megelőzés, s a védelem során tenniük kell. . * A hanglemez vidéki bemutatója Salgótarjánban április 6-án volt, a Tűzhelygyár művelődési otthonának klubtermében. Eljöttek — az újítókon kívül — Kecskeméti Sándor tűzoltó őrnagy és több helyi gyár rendészei, tűzvédelmi felelősei. Vázsonyi József kísérlete itt is osztatlan elismerést váltott ki. A hanglemezt különben a KGM mintegy négy-ötezer példányban előállítja, s remélhetőleg hamarosan megkapja valamennyi vállalata. Á tervek közt szerepel egy körülbelül félórás szórakoztatva oktató film kibocsátása, sőt a hangos újság eredményeit fölhasználva a későbbiekben tűzvédelmi híradót is megjelentetnek. (cs. g.) Növényvédelem a házikertekben A házikertek gyümölcsfáinak és a szórványgyümölcsösök termésének kiváló minősége a termelő legfőbb vágya. Több éves tapasztalat szerint ilyenkor tavasszal a legnagyobb az érdeklődés a csemete-telepítés iránt. A házikertek ellátása egészséges gyümölcsfákkal, a földművesszövetkezetek feladata, s ezt gyümölcsfalerakatok létesítésével igyekeznek elősegíteni. A szakszerű gyümölcsfatelepítési és egyéb kertészeti módszereket a TIT szakelőadások során ismerteti az érdeklődőkkel. A gyümölcsfák fejlődését és egészséges gyümölcs termelését csak a szakszerű növényvédelem biztosítja. A házikertek gyümölcsfáinak védelméhez is segítséget nyújt a földművesszövetkezet. Permetezőgépeket ad kölcsön a termelőknek, de sok helyen földművesszövetkezeti brigádok látják el a munkát. A védekezés azonban csak akkor eredményes, ha a gondos gazda módjára, szakszerűen végzik el. A házikertekben valamennyi gyümölcsfát permetezni kell, mert a védetten kertek gyümölcsfáin a kártevők és kórokozók sokasága telepszik meg, s ezek a további fertőzés forrásai lehetnek. A gyümölcsfavédelem alapját a gyümölcsfaápolási munkák képezik. Végrehajtásával nemcsak gyérítjük és irtjuk a kártevőket, hanem a növényvédőszerek érvényesülését is elősegítjük. Ebben az időszakban nagyon fontos védekezési munka a gyümölcsfák tavaszi permetezése. A kártevők és kórokozók ellen hatásosan tudunk védekezni, de a növényvédőszerek káros hatása kevésbé érvényesül a fákon, mint a tenyészidőszak folyamán. Az alma és körtefák permetezéséhez, ha azok kaliforniai pajzstetűvél fertőzöttek öt- százalékos gyümölcsfaolajat használjunk. A gyümölcsfaolaj évenkénti használata káros hatású lehet, ezért csak három évenként permetezzük. Hatásos szernek bizonyul a téli hígításé mészkénlé is, azonban a főzés miatt a termelők idegenkednek tőle. A leginkább használt ötszázalékos Neopol hatása azonban kisebb, minta mészkénléé. Amennyiben a fák lisztharmattal erősen fertőzöttek, a mészkénléhez, előzőleg meleg vízben oldott vasgálicot keverjünk. A múlt évi erős fertőzés miatt a varasodás nagyobb fellépésével is számolni kell, ezért célszerű egyszázalékos bordói lé permetezése is. Olajos szerekkel való permetezés után csak egy héttel szabad bordóilével permetezni. Hatásos szemek bizonyult rügypattanás előtti, vagy rügy- pattanáskori permetezéshez 1.5 százalékos Novenda. Azonban házikertekben a mérgezési veszély miatt csak ott használható, ahová a háziállatok nem járnak be. Ezenkívül a területről 100 napon belül, semmiféle növényt nem takaríthatnak be. A cseresznye és meggyfákat téli hígítású mészkénlével vagy ötszázalékos Neopollal permetezzük. A szilvafák permetezésénél, amennyiben erős pajzstetű fertőzés áll fenn, négyszázalékos gyümölcsfaolaj, egyébként szintén téli hi- gítású mészkénlé, vagy ötszázalékos Neopol használható. Jó minőségű gyümölcs termelését csak a rendszeres védekezési munka alkalmazásával lehet elérni, ezért az esedékes permetezéseket nem szabad elmulasztani. László István Tavasz a Sulyom-hegyen Amint azt már korábban hírül adtuk, Nógrád megye első agro-botanikai kertje a Nagybátony melletti Sulyom- hegyen létesül. A napokban ismét közép- iskolás diákok népes csoportja szállta meg a hegyet és környékét. A néhány éve még kopár, elhanyagolt területen a környék középiskolásai, a nagybátonyi és a kisterenyei gimnazisták folytatták a megyei agrobotanikai kert kialakításéi Padkát készítettek a hegyoldalban, a nemrég telepített málnást gyomtalanították, élősövényt ültettek. A gyakorlókért, amely a szakközépiskolai oktatást, illetve a nagybátonyi, a kisterenyei és a pásztói középiskolákban folyó gyakorlati oktatást segíti, az első Nógrád megyei KISZ építőtábornak is egyik munkahelye lesz az idei nyáron. Két csoportban száz nagybátonyi, kisterenyei és pásztói diák tölti majd itt hasznos tevékenységgel nyári vakációja egy részét július 1-től augusztus 1-ig. (tóth) A tanulók egy része Kovács Tibor kisterenyei tanár és Kardos Rezső erdőmérnök gyakorlatvezető segítségével a gyakorlókért élősövényének telepítését végzi (Bihary Lajos felvétele) Megjeleni a Jelenkor áprilisi szánta Változatos tartalommal, sok érdekes olvasmánnyal jelent meg a Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma. A szépprózai anyagból kiemelkedik Bertha Bulcsu A béka halála című elbeszélése, amely a felszabadulás idején játszódik, s újszerűsége, hogy tízéves gyermekek szemszögéből ragadja meg s ábrázolja a történelmi eseményt. Elbeszéléssel jelentkezik Hallatna Erzsébet és Pesti János. A gazdag versanyagból az idősebb nemzedéket Rónay György és Somlyó György, a fiatalabbakat — többek között — Arató Károly, Galambost László, Gyurkovics Tibor és Raffai Sarolta képviseli. A költő Takács Imre ezúttal érdekes szociográfiai írással jelentkezik az Élet és kultúra rovatban. Ugyanitt két színházi cikket olvashatunk, továbbá figyelemre méltó beszámolót Bolmányi Ferenc és Kondor Béla kiállításáról. Az Ifjúság és művészet rovatban Orosz Sándor írt érdekes tanulmányt ifjúságunk zenei kultúrájáról. Igen tartalmas az új szám Mérlegen rovata. Pomogáts Béla Áprily Lajosról írott szép tanulmánya mellett említést érdemel Várkonyi Nagy Bélának Fodor József új versedről, Makay Gusztávnak Pé- czely László verstani könyvéről szóló kritikája és Szakonyi Károly meleg, lírai hangú cikke Bertha Bulcsúról első regényének megjelenése alkalmából. Jól sikerült reprodukciók és négyoldalas műmelléklet, többek között Bolmányi Ferenc, Borsos Miklós és Kondor Béla művei díszítik az áprilisi Jelenkort Mit tud ön a jugoszláv és a román tengerpartról, Börzsönyről és a Velencei-tóról? Előadássorozat Nógrád megyében Amint azt már lapunk korábbi számában hírül adtuk, a közelmúltban Nógrád megyében is megalakult az IBUSZ—TIT Ország-Világjárók Baráti Köre, amely tudományos ismeretterjesztő, szemléltető és egyéb sajátos eszközeivel rendelkezésére áll mindazoknak, akik hívei az utazásnak, az ország- és világ- járásnak— A kör, s a Nógrád megyei turista klub gazdag előadás- sorozatot állított össze, melynek célja ugyancsak az utaVilághírü hőforrásaink Hazánk hőforrásait már a régi rómaiak is ismerték. A magyar termálfürdők annyi ásványi alapanyagot tartalmaznak, hogy Európa-szerte ismertté tették hazánk hőforrásait. A felszabadulás előtt nem volt nálunk szervezett vízgazdálkodás és a hőforrások után sem kutattak rendszeresen. A szocialista tervgazdálkodás felfigyelt a fővárosban és vidéken régebben feltárt hévvizekre és megkezdte azok kitermelését Igazán intézményesen azonban csak a második ötéves terv elején, vagyis 1960-ban kezdődött meg a hévvizek gazdaságos kihasználása. A legfőbb probléma jelenleg: mi történjék a feltárt vízmennyiséggel, hogyan lehessen hasznosítani. Az elmúlt esztendőben majdnem 125 millió köbméter melegvizet adtak a feltárt kutak. Ennek a mennyiségnek 15 százalékát használták fel gyógyászati célokra, 3 százalékát tisztasági fürdők ellátására, 26 százalékát pedig strandok és uszodák feltöltésére. A feltárt héwíznek csak a 60 százalékát használták fel nyáron, és ennél még kevesebbet, 40 százalékát télen. Érthető, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság bekapcsolódása hatalmas lendületet eredményezett. Azóta évenként még 25 millió köbméter hévvízzel gyarapodott a termelés, ami lehetővé tette a meleg források gazdaságosabb kihasználását. Az elmúlt második ötéves terv ideje alatt 70 tisztasági és strand-fürdő létesült az országban: vízszükségletük 75 százalékát nyerték a feltárt hőforrásokból. Persze a feltárásoknál a véletlen is szerepet játszik, mint legutóbb Szeged környékén, ahol vizet kerestek és olajat találtak. zás, a turisztika igényének felkeltése. Az előadásokat Salgótarjánban a TIT helyiségében, Balassagyarmaton a városi művelődési házban, Nagybátonyban a bányavárosi művelődési házban tartják meg. Az előadássorozat programjaként a Jugoszláv tengerpartról április 21-én hangzik el előadás balassagyarmaton- Ezt Veres Mihály, a megyei természetbarát szövetség elnöke tartja. A Börzsöny hegység szépségeivel, illetve turisztikai lehetőségeivel Fries Gyula, az IBUSZ salgótarjáni irodájának munkatársa ismerteti meg az érdeklődőket Salgótarjánban április 14-én, Balassagyarmaton május 18-án, Nagybátonyban április 29-én. A román tengerpartról tart beszámolót Vörösvári F. Béla, az Ország-Világjárók Baráti Körének országos titkára Salgótarjánban május 12-én, Nagybátonyban május 27-én. A Velencei-tóról a kutató állomás igazgatója mondja el tapasztalatait, illetve a fejlesztési terveket Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Nagybátonyban, június hónapban. Klnnhaügyi perek a bíróság: elolt Kártérítés üzemi balesetért - Merre lő a traktor? Kártérítési ügyekben — mint ismeretes — a munkaügyi döntőbizottságok határozatai ellen a bírósághoz lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni. A közelmúltban több, figyelemre méltó ügyben hozott Ítéletet a Balassagyarmati Járásbíróság. M. Lajost, 1962 novemberében munkahelyén, a Sziráki Állami Gazdaságban súlyos baleset érte. A villanyszerelő vezeték számára vésett barázdát a falba; eközben egy szilánk oly súlyosan megsebesítette egyik szemét, hogy arra később teljesen elveszítette a látását. M. Lajos a vállalati munkaügyi döntőbizottságtól kérte, kötelezze a vállalatot a táppénz és a munkabér közötti különbség megfizetésére. A döntőbizottság a kérelmet elutasította, mert álláspontja szerint a baleset bekövetkezésében a munkáltató nem volt vétkes. A balassagyarmati járásbíróság rámutatott, hogy a MT. 123/A. 5-a, továbbá a 2./1964. MŰM. sz. rendelet szerint a munkáltatót vétlenség esetén is terheli kártérítési kötelezettség. Ezért a Sziráki Állami Gazdaságot hétezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte. D. András, a Tolmácsi Gépjavító Állomás egyik traktorosa azért követelt kártérítést, mivel — előadása szerint — egy, vezetés közben felvágódott kő sebesítette meg, s e miatt táppénzes állományba kényszerült. A bíróság a vállalati munkaügyi döntőbizottság álláspontjával egyezően elutasította D. András kérelmét. A bíróság széleskörű bizonyítási eljárás során állapította meg, hogy a baleset ilyen bekövetkezésének közvetlen tanúja nem volt. A műszaki szakértő véleménye szerint az UE—28-ats traktor első kereke nem lőhet fel olyan szögben követ, hogy az sérülést okozhatna. A bíróság az ítélet meghozatalakor figyelemmel volt a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatására is, amelyet egy hasonló ügyben kihirdetett ítélete tükröz. M. Sándor felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy 1962. októberében a 2. sz. AKÖV egyik gépkocsiját készítette elő szemlére, s munka közben elesve felvágta a karját. Követelte a táppénz és munkabér közötti jelentős különbözeted. A vállalat már a baleseti jegyzőkönyv elkészítése idején vitatta, hogy a szerencsétlenség úgy következhetett volna be, amint azt M. Sándor előadta. Midőn a bíróság a jegyzőkönyvet aláíró tanúkat kihallgatta, azok egyöntetűen kijelentették, hogy a jegyzőkönyv készítésekor nem voltak jelen, de még arról sem volt fogalmuk, hogy mit írnak alá. A járásbíróság megszemlélte a baleset napján készült gépkocsimenetlevelet is. Annak adataiból megállapította, hogy a baleset idején M. Sándor nem volt szolgálatban, — igy felülvizsgálati kérelmét elutasította.
