Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-29 / 100. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 100. SZÁM ARA: 50 FILLER 1966. ÁPRILIS 29. PÉNTEK Bevált a munkanap szerinti díjazás a termelőszövetkezetekben Országos jövedelemelosztási tanácskozás Pásztón Székházavatás és nagygyűlés Salgótarjánban Brutyó János beszámolója a magyar szakszervezeti küldöttség távolkeleti útjáról Kedden délelőtt került sor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa új székhazának felavatására Salgótarjánban. Ez alkalomból nagygyűlést rendeztek az új létesítmény nagytermében. Az elnökségben helyet foglalt az ünnepi nagygyűlés szónoka, Brutyó János, a Politikai Bizottság póttagja, a SZOT elnöke, Pothornik József, a Központi Bizottság tagja, a Szénbányászati Tröszt igazgatója, Matúz József és Jedlics- ka Gyula, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának titkára, Hankó János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, valamint közéletünk több más vezetője. Az egybegyűlteket Nádasdi András, az SZMT vezető titkára üdvözölte, majd Brutyó János számolt be a megye szervezett munkásainak a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa küldöttségének távolkeleti útjáról. Tegnap délelőtt, kezdődött el Pásztón a járási pártbizottság tanácstermében a munkanap szerinti, jövedelemelosztási rendszer alkalmazásának eddigi tapasztalatairól szóló, országos jellegű, kétnapos tanácskozás. A Földművelésügyi Minisztérium pénzügyi főosztálya és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által rendezett tanácskozáson megjelent Szabó Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa. Ott voltak a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, a Magyar Nemzeti Bank, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet képviselői. A tanácskozás munkájában resztvettek még megyénk, valamint a pásztói járás párt- és tanácsvezetői. Vendégek érkeztek azokból a más megyebeli termelőszövetkezetekből, ahol már alkalmazzák, vagy alkalmazni fogják ezt az állami támogatási formát. Molnár Sándor, a Pásztói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének megnyitó szavai után Vereczkni Imre, a Földművelésügyi Minisztérium pénzügyi főosztályának helyettes vezetője mondott vitaindítót. Előadása első részében tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, a második ^ötéves terv, valamint a tavalyi év mezőgazdasági tapasztálatai- ról. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetekben az átszervezés éve óta sokat javultak a termelési feltételek, a szakmai vezetés, a termelőszövetkezeti demokrácia és sikerült előrelépni az egységes paraszti osztály kialakításában is. Ennek ellenére tovább romlott az élőmunka aránya, s nem tudtunk különösebben számottevő eredményeket elérni a jelentős számú gyenge termelőszövetkezet megerősítésében. Előadása második részében a munkanap szerinti kísérleti, állami támogatásos jövedelemelosztási forma eddigi tapasztalatairól szólt — Az állami támogtásnak ez a rendszere — mondta — tulajdonképpen garantált ösz- szeget biztosít a termelőszövetkezeti tagoknak az elvégzett miunka arányában. Ezzel sikerült megszüntetni a termelőszövetkezeten belüli jövedelemelosztási feszültségeket, visszanyerték a tagok a bizalmukat és megnőtt a termelési kedv. Növekedett a termelési biztonság, sokkal több tagot sikerült bevonni a munkákba, megszűnt a mérleghiány. A tények azt bizonyítják, hogy a kísérlet — tavaly hat, az idén kilenc termelőszövetkezetben alkalmazzák országosan — sikerrel járt. Talán hibaként lehetne elmondani, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben nem éltek a vezetők a különféle premizálások lehető- ségeiveL E rendszer helyes alkalmazásának legfontosabb feltétele, hogy a jövedelemelosztás a ténylegesen elvégzett munka alapján történjen, a lényege pedig, hogy az állami támogatást nem az év végén, hanem az év elején kapják a tsz-ek. A vitaindító után Tóta Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese ismertette megyénk mezőgazdaságának helyzetét, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eddigi tapasztalatait. Elmondta, hogy tavaly a megyében a pásztói és a diósjenői közös gazdaságban vezették be a munkanap szerinti kísérleti jövedelemelosztást. Ebben a két közös gazdaságban, ahol korábban állandó gondokkal küzdöttek, az új forma bevezetését követően a tagság visszanyerte bizalmát és munkakedvét. Sok új tapasztalattal járt a kísérleti rendszer eddigi alkalmazása. Az egyik ilyen fontos tapasztalat, hogy fokozott ellenőrzésre van szükség a munkanap hígítás elkerülése érdekében. Ugyanakkor pontos számvitelt és helyes szakmai vezetést igényel ez a jövedelemelosztási forma. S mivel a munkanap dí- jazásos kísérleti forma hatékonyan ösztönzi a termelőszövetkezeteket az önállóságra, a termelési adottságok célszerű kihasználására, ugyanakkor biztonságosabb megélhetést nyújt a tagságnak. Ezután Holló Imre, a pásztói Béke Tsz főagronómusa ismertette a közös gazdaság eredményeit, majd a munkanap dijazásos jövedelemelosztás eddigi tapasztalatairól szólott. Elmondta, hogy tavaly csak •• Ülésezett a Tegnap délelőtt ülésezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A NEB elfogadta annak a vizsgálatnak részletes programját, amelyet a Salgótarjáni Acélárugyárban, a Salgótarjáni Sík- és öblösüveggyárban, a Romhányi Cserépkályhagvárban, a Zagy- va-II. üzemnél és a Pásztói Mechanikai Üzemnél tartanak május első felében. A vizsgálat célja a már üzembe helyezett jelentősebb beruházások hatékonyságának megállapítása. A Salgótarjáni Acélárugyárban és a Salgótarjáni Zománcipari Művekben a népi ellenőrök az öntödékben jártak. Vizsgálatuk során megállapították, hogy míg megyénk 1961-ben 29,377 tonna öntvényt termelt, e mennyiség tavaly már 32,056 tonnára év közben tudták bevezetni az új jövedelemelosztást, s így még munkaegység alapján számoltak. Munkaegységenként 25 forint garantált előleget biztosítottak a tagságnak. Ez lényeges előrelépés volt a korábbi évek tiz forintos előlegéhez képest. Jelentősen megnövekedett ennek hatására a dolgozó tagok száma, s eddig már tizenhat fiatal Is visszajött az iparból. Az idén a munkanap szerinti jövedelemelosztás helyes alkalmazása érdekében új bérszabályzatot dolgozott ki a tsz vezetősége, aminél figyelembe vették a helyi állami gazdaság munka normáit, valamint a nagybajomi és a diósjenői tapasztalatokat. Egy munkanap átlag 40 forintot ér Pásztón. Minden hónap 10-én 32 forint munkaegység előleget fizetnek a tagoknak. Egészében tehát a munkanapérték 80 százalékát fizetik előlegként a tagoknak. Különféle premizálásokat, valamint a kukoricánál és a dohánynál részesművelést is alkalmaznak a szövetkezetben. Erre lehetőséget ad a ki- sérleti rendszer. A vitában elsőként Földvári János, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy továbbra is szükség van a rosszabb természeti adottságok között gazdálkodó tsz-ek állami támogatására is. Beszámolt arról, hogy az aba- ligeti és a pécsváradi tsz-ek- ben igen jó tapasztalatokkal járt a munkanap dijazásos rendszer alkalmazása. A tanácskozás lapzártakor még tart. emelkedett. A mintegy kilencszázalékos emelkedés is tükrözi a vizsgálat fontosságát. A NEB megállapítása szerint az öntödék működése még dekoncentrált, kapacitásuk kihasználtsága azonban javult. Az üveg- és finomkerámiai üzemek exporttevékenységének vizsgálatát követően a fejlődés számos momentumának elismerése mellett a NEB kevesellte a tőkés államokba irányuló exportot. E hiba forrását a népi ellenőrök abban látják, hogy a külkereskedelmi szervek és a termelő vállalatok kapcsolata nem kielégítő. A tegnapi tanácskozás legnevesebb. vitái az utolsó napirendi pont megvitatásánál zajlottak le. Ennek keretében értékelte a NEB, vajon a hatósági jogkörrel rendelkező — Most, hogy hazaérkeztünk többezer kilométeres utunkról, örömmel jöttem el a magyar munkásmozgalom egyik fellegvárába, Salgótarjánba, hogy beszámoljak delegációnk munkájának eredményeiről. Delegációnkat a megérkezés pillanatától kezdve a vietnami nép, a szakszervezetek vezetői igaz elvtársi szeretettel, testvérként fogadták. örömmel állapítom meg, hogy bár országainkat több mint tízezer kilométer választja el, mégis közel vagyunk egymáshoz: népeink barátsága és testvérisége megingathatatlan és örök. Delegációnkra vietnami tartózkodása alatt a legmélyebb benyomást az az áldozatkész hősiesség, példás fegyelmezettség és félelmet nem ismerő bátorság tette, amellyel a vietnami dolgozók éjjel-nappal lényegében háborús körülmények között küzdenek hazájuk szabadságáért, igaz ügyéért. A közvetlen benyomások élméállamigazgatási szervek kellő körültekintéssel és alapossággal, bürokrácia mentesen in- tézik-e a lakosság ügyeit, s hogy a felsőbb ellenőrzés segíti-e az aktatologatástól mentes ügyintézést. A népi ellenőrök természetesen figyelemmel voltak a szocialista törvényesség megtartására is. Országos vizsgálathoz kapcsolódó vizsgálatuk során megállapíthatták, hogy a beadványok intézésének színvonala £7 elmúlt esztendőkhöz képest javult, — de még mindig sok a megoldatlan probléma a fiatalkorúak házasságkötési kérelmének intézése körül. Az említett, fontosabb kérdéscsoportok, határozati javaslatok ismertetésére visszatérünk. nye alapján szilárd meggyőződéssel állíthatom, hogy egy olyan népet, amely annyira hisz ügye igazában és győzelmében, mint a hős vietnami nép, semmiféle agresszor nem győzheti le. Több helyen jártunk, ahol láttuk az amerikai szőnyegbombázások és rakéta- támadások szörnyű nyomait. Nem lehet megrendülés és felháborodás nélkül visszagondolni Thanh Hoa-i látogatásunkra, ahol a 700 ágyas tbckórházból csupán romhalmaz maradt az amerikai légi kalózok támadása után. A vietnami nép azonban csodálatos összefogással ezer és ezer munkás és paraszt kéz erejével, asszonyok, fiatalok, öregek együttes munkájával hozza helyre a pusztításokat, biztosítja az utak zavartalan forgalmát, a szállítást, az ellátást. Vietnamban ma a munka és a harc szervesen egybefonódik. Az üzemekben, a munkapadok mellett ott vannak a puskák. A gyárakat légelhárító ütegek őrzik. A munkások és parasztok nagy része tagja az önvédelmi milíciának. Valóban nem jelképesen mondom, de ez a valóság, hogy amikor megjelennek az amerikai légi banditák, nemcsak egy-két ember, hanem szinte az egész nép tüzel rájuk. Ilyen körülmények között rendkívül nagy jelentőségű a nemzetközi munkásosztály, és benne a magyar munkások tevékeny szolidaritása. A harcban álló ember számára az a tudat, hogy nincs egyedül, van aki vele egyet érez, megsokszorozza erejét. Vietnami testvéreink is így értékelik a világ dolgozói, így a magyar munkások testvéri szolidaritását. Távolkeleti utunk második állomásaként a koreai testvérszakszervezet meghívására a baráti Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tettünk látogatást Delegációnk fogadtatása ugyanolyan baráti volt mint Vietnamban. A koreai elvtársak elvittek bennünket Panmindzsonba, a fegyverszüneti vonalra, ahol szemléletesen látni Korea kettészakítottságát. Azt is, hogy Koreában még csak fegyver- szünet van, de nincs végleges béke. A Dél-Koreában állomásozó katonák száma csaknem százezer, a dél-koreai hadseregé pedig egymillió. Dél-Ko- rea népe teljes joggal követeli, országa békés egyesítését, az amerikai csapatok kivonását, az általános választások megtartását, minden idegen beavatkozás nélkül. Kifejezésre juttattuk, hogy a magyar dolgozó nép támogatja a koreai nép igazságos és reális küzdelmét az ország békés egyesítéséért. Ezután a vietnami és a koreai szakszervezetek munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy Vietnamban a szakszervezet munkája teljes egészében alá van rendelve a nép nagy honvédő harcának, azt szolgálja, segíti. Hármas feladatot old meg: szerveri a hazafias versenymozgalmat, az emberek védelmét, és szervezi a munkás milíciákat. Koreában a szakszervezetnek másfél millió tagja van, az életszínvonal emelésében jelentős fejlődést érteik el, egész tevékenységükkel a szocializmus teljes felépítését szolgálják. Ennek érdekében széles körű szervező és nevelő munkát folytatnak. Befejezésül Brutyó János meleg szavakkal emlékezett meg a salgótarjáni bányászok és bányászasszonyok dicső tetteiről, a 40 évvel ezelőtti éhségmenet szervezőiről és résztvevőiről, akik rendkívül nehéz körülmények között, dacolva a tőkés elnyomókkal, bátran szembeszálltak, munkát és kenyeret követelve. — Hajtsuk meg előttük a kegyelet zászlaját, köszöntsük azokat, akik most is köztünk vannak. Hogy ma itt székházavató ünnepséget tarthatunk abban nekik is részük van. Legméltóbban úgy fejezhetjük ki hálánkat és tiszteletünket irántuk, ha egy percre sem feledkezünk meg arról, hogy a szakszervezetek vezetőinek a dolgozókat kell szolgálni. Ilyen munkastílus sugározzon ki ebből az új épületből — fejezte be beszédét a SZOT- elnöke. Ezután dr. Barta Róbert, a Nógrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója meleg szavak kíséretében adta át az új épület kulcsát Nádasdi Andrásnak, az SZMT vezető titkárának, aki hangsúlyozta: — ezzel az épülettel a megye szervezett munkásai, múltjukhoz méltó helyiséghez jutottak. Megköszönte az építők segítségét, a SZOT támogatását és jobb munkára' tett ígéretet. Befejezésül Kiss Anna. Juhász Gyula: A Munkásotthon homlokára című versét szavalta eL 1 beruházások hatékonysága, az öntödék helyzete, az üveggyárak exporttevékenysége, a dolgozók beadványainak sorsa megyei Népi Ellenőrzési Bizottság
