Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXII. ÉVF. 100. SZÁM ARA: 50 FILLER 1966. ÁPRILIS 29. PÉNTEK Bevált a munkanap szerinti díjazás a termelőszövetkezetekben Országos jövedelemelosztási tanácskozás Pásztón Székházavatás és nagygyűlés Salgótarjánban Brutyó János beszámolója a magyar szakszervezeti küldöttség távolkeleti útjáról Kedden délelőtt került sor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa új székhazának felavatására Salgótarjánban. Ez alkalomból nagygyűlést rendeztek az új létesítmény nagy­termében. Az elnökségben helyet foglalt az ünnepi nagygyűlés szó­noka, Brutyó János, a Politikai Bizottság póttagja, a SZOT elnöke, Pothornik József, a Központi Bizottság tagja, a Szénbányászati Tröszt igazgatója, Matúz József és Jedlics- ka Gyula, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának titkára, Hankó János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, valamint közéletünk több más vezetője. Az egybegyűlteket Nádasdi András, az SZMT vezető titkára üdvözölte, majd Brutyó János számolt be a megye szervezett munkásainak a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa küldöttségének távolkeleti útjáról. Tegnap délelőtt, kezdődött el Pásztón a járási pártbizott­ság tanácstermében a munka­nap szerinti, jövedelemelosz­tási rendszer alkalmazásának eddigi tapasztalatairól szóló, országos jellegű, kétnapos ta­nácskozás. A Földművelésügyi Minisztérium pénzügyi fő­osztálya és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya ál­tal rendezett tanácskozáson megjelent Szabó Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa. Ott voltak a Pénzügyminisztérium, az Or­szágos Tervhivatal, a Ma­gyar Nemzeti Bank, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet kép­viselői. A tanácskozás mun­kájában resztvettek még me­gyénk, valamint a pásztói já­rás párt- és tanácsvezetői. Vendégek érkeztek azokból a más megyebeli termelőszövet­kezetekből, ahol már alkal­mazzák, vagy alkalmazni fog­ják ezt az állami támogatási formát. Molnár Sándor, a Pásztói Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elnökének megnyitó szavai után Vereczkni Imre, a Földművelésügyi Minisztéri­um pénzügyi főosztályának helyettes vezetője mondott vi­taindítót. Előadása első részé­ben tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, a második ^ötéves terv, valamint a tavalyi év mezőgazdasági tapasztálatai- ról. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetekben az átszervezés éve óta so­kat javultak a termelési feltételek, a szakmai ve­zetés, a termelőszövetkeze­ti demokrácia és sikerült előrelépni az egységes pa­raszti osztály kialakításá­ban is. Ennek ellenére tovább rom­lott az élőmunka aránya, s nem tudtunk különösebben számottevő eredményeket el­érni a jelentős számú gyen­ge termelőszövetkezet meg­erősítésében. Előadása második részé­ben a munkanap szerinti kísér­leti, állami támogatásos jöve­delemelosztási forma eddi­gi tapasztalatairól szólt — Az állami támogtásnak ez a rendszere — mondta — tulajdonképpen garantált ösz- szeget biztosít a termelőszö­vetkezeti tagoknak az el­végzett miunka arányában. Ezzel sikerült megszüntet­ni a termelőszövetkezeten belüli jövedelemelosztási feszültségeket, visszanyer­ték a tagok a bizalmukat és megnőtt a termelési kedv. Növekedett a termelési biz­tonság, sokkal több tagot si­került bevonni a munkákba, megszűnt a mérleghiány. A tények azt bizonyítják, hogy a kísérlet — tavaly hat, az idén kilenc termelőszövetke­zetben alkalmazzák országo­san — sikerrel járt. Talán hibaként lehetne elmonda­ni, hogy ezekben a ter­melőszövetkezetekben nem éltek a vezetők a külön­féle premizálások lehető- ségeiveL E rendszer helyes alkalmazá­sának legfontosabb feltétele, hogy a jövedelemelosztás a ténylegesen elvégzett munka alapján történjen, a lényege pedig, hogy az állami támo­gatást nem az év végén, ha­nem az év elején kapják a tsz-ek. A vitaindító után Tóta Fe­renc, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese ismertette megyénk mezőgazdaságának helyzetét, a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának eddigi tapasz­talatait. Elmondta, hogy ta­valy a megyében a pásztói és a diósjenői közös gazda­ságban vezették be a mun­kanap szerinti kísérleti jöve­delemelosztást. Ebben a két közös gaz­daságban, ahol korábban állandó gondokkal küz­döttek, az új forma beve­zetését követően a tagság visszanyerte bizalmát és munkakedvét. Sok új tapasztalattal járt a kísérleti rendszer eddigi al­kalmazása. Az egyik ilyen fontos tapasztalat, hogy fo­kozott ellenőrzésre van szük­ség a munkanap hígítás elke­rülése érdekében. Ugyanak­kor pontos számvitelt és he­lyes szakmai vezetést igényel ez a jövedelemelosztási for­ma. S mivel a munkanap dí- jazásos kísérleti forma ha­tékonyan ösztönzi a termelő­szövetkezeteket az önállóság­ra, a termelési adottságok cél­szerű kihasználására, ugyan­akkor biztonságosabb megél­hetést nyújt a tagságnak. Ezután Holló Imre, a pász­tói Béke Tsz főagronómusa is­mertette a közös gazdaság eredményeit, majd a munka­nap dijazásos jövedelemelosz­tás eddigi tapasztalatairól szó­lott. Elmondta, hogy tavaly csak •• Ülésezett a Tegnap délelőtt ülésezett a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A NEB elfogadta an­nak a vizsgálatnak részletes programját, amelyet a Sal­gótarjáni Acélárugyárban, a Salgótarjáni Sík- és öblös­üveggyárban, a Romhányi Cserépkályhagvárban, a Zagy- va-II. üzemnél és a Pásztói Mechanikai Üzemnél tartanak május első felében. A vizsgá­lat célja a már üzembe he­lyezett jelentősebb beruházá­sok hatékonyságának megál­lapítása. A Salgótarjáni Acéláru­gyárban és a Salgótarjáni Zo­máncipari Művekben a népi ellenőrök az öntödékben jár­tak. Vizsgálatuk során meg­állapították, hogy míg me­gyénk 1961-ben 29,377 tonna öntvényt termelt, e mennyi­ség tavaly már 32,056 tonnára év közben tudták bevezetni az új jövedelemelosztást, s így még munkaegység alapján szá­moltak. Munkaegységenként 25 forint garantált előleget biztosítottak a tagságnak. Ez lényeges előrelépés volt a ko­rábbi évek tiz forintos előle­géhez képest. Jelentősen meg­növekedett ennek hatására a dolgozó tagok száma, s ed­dig már tizenhat fiatal Is visszajött az iparból. Az idén a munkanap szerinti jövede­lemelosztás helyes alkalmazá­sa érdekében új bérszabályzatot dolgo­zott ki a tsz vezetősége, aminél figyelembe vették a helyi állami gazdaság munka normáit, valamint a nagybajomi és a diós­jenői tapasztalatokat. Egy munkanap átlag 40 forintot ér Pásztón. Minden hónap 10-én 32 forint mun­kaegység előleget fizetnek a tagoknak. Egészében tehát a munkanapérték 80 százalékát fizetik előlegként a tagoknak. Különféle premizálásokat, va­lamint a kukoricánál és a dohánynál részesművelést is alkalmaznak a szövetkezet­ben. Erre lehetőséget ad a ki- sérleti rendszer. A vitában elsőként Földvá­ri János, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnökhelyettese szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy to­vábbra is szükség van a rosszabb természeti adottsá­gok között gazdálkodó tsz-ek állami támogatására is. Be­számolt arról, hogy az aba- ligeti és a pécsváradi tsz-ek- ben igen jó tapasztalatokkal járt a munkanap dijazásos rendszer alkalmazása. A tanácskozás lapzártakor még tart. emelkedett. A mintegy kilenc­százalékos emelkedés is tük­rözi a vizsgálat fontosságát. A NEB megállapítása szerint az öntödék működése még dekoncentrált, kapacitásuk ki­használtsága azonban javult. Az üveg- és finomkerámiai üzemek exporttevékenységé­nek vizsgálatát követően a fejlődés számos momentumá­nak elismerése mellett a NEB kevesellte a tőkés államokba irányuló exportot. E hiba forrását a népi ellenőrök ab­ban látják, hogy a külkeres­kedelmi szervek és a termelő vállalatok kapcsolata nem ki­elégítő. A tegnapi tanácskozás leg­nevesebb. vitái az utolsó na­pirendi pont megvitatásánál zajlottak le. Ennek keretében értékelte a NEB, vajon a ha­tósági jogkörrel rendelkező — Most, hogy hazaérkez­tünk többezer kilométeres utunkról, örömmel jöttem el a magyar munkásmozgalom egyik fellegvárába, Salgótar­jánba, hogy beszámoljak de­legációnk munkájának ered­ményeiről. Delegációnkat a megérkezés pillanatától kezd­ve a vietnami nép, a szakszer­vezetek vezetői igaz elvtársi szeretettel, testvérként fogad­ták. örömmel állapítom meg, hogy bár országainkat több mint tízezer kilométer választ­ja el, mégis közel vagyunk egymáshoz: népeink barátsága és testvérisége megingathatat­lan és örök. Delegációnkra vietnami tar­tózkodása alatt a legmélyebb benyomást az az áldozatkész hősiesség, példás fegyelmezett­ség és félelmet nem ismerő bátorság tette, amellyel a viet­nami dolgozók éjjel-nappal lényegében háborús körülmé­nyek között küzdenek hazájuk szabadságáért, igaz ügyéért. A közvetlen benyomások élmé­államigazgatási szervek kellő körültekintéssel és alaposság­gal, bürokrácia mentesen in- tézik-e a lakosság ügyeit, s hogy a felsőbb ellenőrzés se­gíti-e az aktatologatástól men­tes ügyintézést. A népi ellen­őrök természetesen figyelem­mel voltak a szocialista tör­vényesség megtartására is. Országos vizsgálathoz kapcso­lódó vizsgálatuk során meg­állapíthatták, hogy a beadvá­nyok intézésének színvonala £7 elmúlt esztendőkhöz ké­pest javult, — de még min­dig sok a megoldatlan prob­léma a fiatalkorúak házas­ságkötési kérelmének intézé­se körül. Az említett, fontosabb kér­déscsoportok, határozati ja­vaslatok ismertetésére vissza­térünk. nye alapján szilárd meggyőző­déssel állíthatom, hogy egy olyan népet, amely annyira hisz ügye igazában és győzel­mében, mint a hős vietnami nép, semmiféle agresszor nem győzheti le. Több helyen jár­tunk, ahol láttuk az amerikai szőnyegbombázások és rakéta- támadások szörnyű nyomait. Nem lehet megrendülés és fel­háborodás nélkül visszagon­dolni Thanh Hoa-i látogatá­sunkra, ahol a 700 ágyas tbc­kórházból csupán romhalmaz maradt az amerikai légi kaló­zok támadása után. A vietnami nép azonban csodálatos összefogással ezer és ezer munkás és paraszt kéz erejével, asszonyok, fiatalok, öregek együttes munkájával hozza helyre a pusztításokat, biztosítja az utak zavartalan forgalmát, a szállítást, az ellá­tást. Vietnamban ma a munka és a harc szervesen egybefo­nódik. Az üzemekben, a mun­kapadok mellett ott vannak a puskák. A gyárakat légelhárí­tó ütegek őrzik. A munkások és parasztok nagy része tagja az önvédelmi milíciának. Va­lóban nem jelképesen mon­dom, de ez a valóság, hogy amikor megjelennek az ameri­kai légi banditák, nemcsak egy-két ember, hanem szinte az egész nép tüzel rájuk. Ilyen körülmények között rendkívül nagy jelentőségű a nemzetközi munkásosztály, és benne a magyar munkások te­vékeny szolidaritása. A harc­ban álló ember számára az a tudat, hogy nincs egyedül, van aki vele egyet érez, meg­sokszorozza erejét. Vietnami testvéreink is így értékelik a világ dolgozói, így a magyar munkások testvéri szolidaritá­sát. Távolkeleti utunk második állomásaként a koreai testvér­szakszervezet meghívására a baráti Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban tettünk látogatást Delegációnk fogad­tatása ugyanolyan baráti volt mint Vietnamban. A koreai elvtársak elvittek bennünket Panmindzsonba, a fegyverszüneti vonalra, ahol szemléletesen látni Korea ket­tészakítottságát. Azt is, hogy Koreában még csak fegyver- szünet van, de nincs végleges béke. A Dél-Koreában állomá­sozó katonák száma csaknem százezer, a dél-koreai hadse­regé pedig egymillió. Dél-Ko- rea népe teljes joggal követeli, országa békés egyesítését, az amerikai csapatok kivonását, az általános választások meg­tartását, minden idegen be­avatkozás nélkül. Kifejezésre juttattuk, hogy a magyar dol­gozó nép támogatja a koreai nép igazságos és reális küz­delmét az ország békés egye­sítéséért. Ezután a vietnami és a ko­reai szakszervezetek munkájá­ról beszélt. Elmondotta, hogy Vietnamban a szakszervezet munkája teljes egészében alá van rendelve a nép nagy hon­védő harcának, azt szolgálja, segíti. Hármas feladatot old meg: szerveri a hazafias ver­senymozgalmat, az emberek védelmét, és szervezi a mun­kás milíciákat. Koreában a szakszervezetnek másfél millió tagja van, az életszínvonal emelésében jelentős fejlődést érteik el, egész tevékenységük­kel a szocializmus teljes fel­építését szolgálják. Ennek ér­dekében széles körű szervező és nevelő munkát folytatnak. Befejezésül Brutyó János meleg szavakkal emlékezett meg a salgótarjáni bányászok és bányászasszonyok dicső tet­teiről, a 40 évvel ezelőtti éh­ségmenet szervezőiről és részt­vevőiről, akik rendkívül ne­héz körülmények között, da­colva a tőkés elnyomókkal, bátran szembeszálltak, munkát és kenyeret követelve. — Hajtsuk meg előttük a kegye­let zászlaját, köszöntsük azo­kat, akik most is köztünk van­nak. Hogy ma itt székházava­tó ünnepséget tarthatunk ab­ban nekik is részük van. Leg­méltóbban úgy fejezhetjük ki hálánkat és tiszteletünket irántuk, ha egy percre sem feledkezünk meg arról, hogy a szakszervezetek vezetőinek a dolgozókat kell szolgálni. Ilyen munkastílus sugározzon ki ebből az új épületből — fejezte be beszédét a SZOT- elnöke. Ezután dr. Barta Róbert, a Nógrád megyei Építőipari Vál­lalat igazgatója meleg szavak kíséretében adta át az új épü­let kulcsát Nádasdi András­nak, az SZMT vezető titkárá­nak, aki hangsúlyozta: — ez­zel az épülettel a megye szer­vezett munkásai, múltjukhoz méltó helyiséghez jutottak. Megköszönte az építők segít­ségét, a SZOT támogatását és jobb munkára' tett ígéretet. Befejezésül Kiss Anna. Juhász Gyula: A Munkásotthon hom­lokára című versét szavalta eL 1 beruházások hatékonysága, az öntödék helyzete, az üveggyárak exporttevékenysége, a dolgozók beadványainak sorsa megyei Népi Ellenőrzési Bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom