Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

1966. április 3. vasárnap NÖG RÁD 3 Közös érdek — népgazdasági érdek Új rendszerű üzemorvosi szolgálat az Acélárugyárban Az üzemben veszik táppénz-állományba a betegeket A termékek minőségének ál­landó javítását csak úgy le­het r egvalósítani, ha minden munkájára sokat adó dolgozó magas mércét állít fel, s ösz- szecsapott, rosszul elkészített terméket nem ad ki a kezé­ből. Ennek gyakorlati megva­lósítását szolgálja az üzemek­ben, gyárakban kibontakozott minőségi mozgalom, amely­nek elmúlt évi eredményei­ről tárgyalt legutóbb az SZMT elnöksége. Megállapította, hogy 1965-ben megyénk üze- meiber több helyütt jelentős az előrehaladás a minőségi termékek gyártásában. Dön­tött is arról, hogy az SZMT vándorzászlaját melyik gyár kapja meg. Minőségi béresén Az értékelés szerint az el­ső helyet ismét az Acéláru­gyár dolgozói nyerték “1. össztermelésük 99,89 százalé­ka I. osztályú áru volt, a jo­gos reklamációkért kifizetett összeget egy év alatt 1,9 mil­lió forinttal csökkentették. Az eredményekben tükröződik a minőségi bérezés ösztönző ha­tása. Vagyis, ha a munkások teljesítik a vállalat által elő­írt követelményeket, akkor havonta alapbérük 5 százalé­kát prémiumként kapják meg. Az előbb említett bérezési formát jelenleg 72 munkahe­lyen alkalmazzák. Az Ötvözetgyár azért ke­rült a második helyre, mert a gyár vezetői a szakszerve­zettel egyetértésben felkarol­ták azokat a kezdeményezése­ket, amelyek a különböző öt­vözőanyagok szilícium tartal­mának terven felüli növelé­sét tűzték ki célul. így 3 mil­lió 760 ezer forinttal tetézték nyereségszámlájukat. Mivel a két gyár második esztendeje a két legjobb, ezért az SZMT elnökségének vándorzászlaja véglegesen a birtokukba ke­rült. Oklevéllel tüntették ki a verseny harmadik helyezettjét, a Romhányi Cserépkályha- gyárat. Itt a minőség javítá­sát több technológiai módosí­tás, műszaki intézkedés segí­tette elő. Az I. osztályú áruk mennyisége az 1964. évi 54 százalékról 68,5 százalékra emelkedett. Az utóbbi két év­ben nem merült fel reklamá­ció a rossz minőség miatt. Más gyárakban is jelentős a fejlődés. Az öblösüveggyár­ban műszaki intézkedésekkel valósították meg az üveg szakszerű ellenőrzését. A Tűzhelygyár dolgozói nehéz körülmények között termel­nek. Ennek ellenére eredmé­nyeik dicséretre méltóak. Az I. osztályú áruk aránya 1965- ben elérte a 99,23 százalékot, s jelentősen csökkent a minő­séggel kapcsolatos panaszok száma is. Nagyobb gondot a selejt csökkentésére Amikor a minőségről beszé­lünk, nem szabad elfeledkez­ni annak egyik fontos jellem­zőjéről, a selejt alakulásáról. E tekintetben is van előreha­ladás, de vannak figyelmezte­tő jelenségek is. Az Acéláru­gyárban a huzalmű munká­sai egy év alatt — 1965 — 296 ezer forinttal csökkentet­ték a selejtet. A Romhányi Cserépkályhagyárban az el­múlt esztendőben az előzőhöz viszonyítva 0,7 százai ékkai csökkent a selejt. Az öblös­üveggyárban a kiolvasztott súlyhoz viszonyítva 6,6 száza­lékos selejt-mérséklésről ad számot a statisztika. Másutt azonban nem ilyen biztató a kép. A Salgótarjáni Bányagépgyárban az elmúlt esztendőben 300 ezer forinttal nőtt a selejtért fizetett kár összege. A Síküveggyárban pedig háromszorosára emel­kedett a reklamációk száma. Az állami építőiparban ugyan volt olyan létesítmény, amely­re azt mondták, kifogástalan, de a minőséggel kapcsolatos panaszok száma alapvetően nem változott. Ebből adódó­an a kifizetett kötbér össze­ge sem. Más viszont a hely­zet a tanácsi építőknél. Itt 27 brigád tett felajánlást a minőség fokozására. Teljesí­tését azonban nem értékelték a vállalat vezetői. ükok és feladatok Akár a selejt emelkedésé­nél, akár a termékek minősé­gének csökkenésénél kutatjuk az okokat, hamar kiderül: az objektív nehézségek mellett — rossz alapanyag, szállítási gondok — legtöbbször embe­ri mulasztások találhatók. La­za a technológiai fegyelem, hiányos az ellenőrzés, egyik­másik helyen nagy az engedé­kenység, az elnézés, s az eb­ből táplálkozó „jó lesz így is” szemlélet és gyakorlat. Mindezek arra figyelmezte­tik a gazdaságvezetőket, hogy személyekre való tekintet nél­kül követeljék meg a techno­lógiai utasítások maradékta­lan betartását. Ebben sokat segíthetnek a minőségi ellen­őrök, az ellenőrző brigádok. Előrelendítheti a jobb termék gyártását, a minőségi mozgal­mat, a minőségi bérezés kiter­jesztése, az eredmények, a jó javaslatok és helyes elképze­lések széles körben való elter­jesztése. Emellett szükség van a felvilágosító, érvelő szóra is. E tekintetben szakszervezete­inknek az eddiginél többet kell magukra vállalniok. Ahol viszont nem használ az okos szó, ott nem kell húzódozni a kártérítés alkalmazásától. Mert ez is egyik módja a he­lyes szemlélet és gyakorlat kialakításának, annak, hogy a minőségi követelmények be­tartása közös érdek, népgaz­dasági érdek. Murányi László Műanyag a bányákban Űj műanyag, a fehérszínű Kautex alkalmazásának kí­sérleteire készülnek a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt­nél. A nagybátonyi kötélpá­lya fémgörgőit akarják he­lyettesíteni műanyaggal. A műanyagból készült görgők élettartama többszöröse a je­lenleg alkalmazott fémgör­gőknek. Egyrészt ez indokol­ja, hogy ha importból is, de beszerezzük. A jelenleg alkalmazott gör­gők egyenkint 365 forintba kerülnek, míg a műanyagból készült csak 65 forintba, A tröszt területén mintegy 10 ezer görgőt üzemeltetnek. A kísérletekre rövidesen a gör­gők megérkezése után sor ke­rül. Az országban először csak Nagybá tony ban próbál­ják ki, később talán az egész magyar bányászatban alkal­mazzák majd. Bár emlékeznék, kié a mondás: „A boldog embernek nincs élettörténete” — szíve­sen szállnék vitába véle. Vég­ső érvként — amint a stilisz­tikában tanultunk — Ellácska históriáját mesélném el. Ellácska, így hívják csalá­di-baráti körben. Szverd- lovszkban született. Az uráli város kétszer szerepel a szov­jet nép hadi sikereinek hosszú listáján. Ott kapott kt Kol- csak, ott lőtték le a Powers vezette kémrepülőgépet. A kö­zépiskoláit Szverdlovszkban végzett, bájos diáklány Moszk­vában, az egyetemen lett ve­gyészhallgató. Így kívánta ezt ö maga, így óhajtotta édesapja, aki a cári Oroszor­szág kisszámú értelmiségijé­nek egyikeként vallotta, hogy a győzelmet fegyverrel kell kivívni, de a teljes diadalhoz nagy-nagy tudás is szükséges. Magyar fiatalembernek tet­szett meg a nádszálkarcsú orosz leány, s a leánynak is Shampion-gomba termesztés Ecsegen Újszerű vállalkozásba kez­dett a Pásztó és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet Ecsegen gombatermesztő te­lepet alakítottak ki, ahol Shampion-gombát termeszte­nek. Ebben a községben sok a kihasználatlan pince, ahol ideális körülményeket biztosít­hatnak a gombatermesztés­hez. A földművesszövetkezet több pincét bérelt a helyi termelőszövetkezettől. Egyelő­re mintegy 500 négyzetméter­nyi területen telepítenek Shampion-gombát. A számítá­sok szerint néhány hét múl­va 70—80 mázsa gombát szál­lítanak a fogyasztóknak. Min­denekelőtt közületeknek, az üzemélelmezés, egészségügyi intézmények, illetve éttermek részére szállítanak ebből a kedvelt gombafajtából. A Pásztó és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 50 000 forintot fordított a gomba­termesztő pincék helyreállítá­sára. Alkalmassá tették őket a gombatermesztésre. A föld­művesszövetkezetiek úgy ter­vezik, ha beválik a gomba- termesztés, a jövőben együtt­működnek a helyi termelő- szövetkezettel és továbbfej­lesztik a Shampion-telepeket. Ú.j lakóházakba, intézményekbe kapcsolták be a távfűtést Az igaz, hogy már hivata­losan is megérkezett a ta­vasz, a fűtésre, a meleg la­kásra azonban még szükség van. A távfűtésre meg külö­nösképpen, hiszen a mostani bekapcsolás már azt is jelen­ti, hogy az új fűtési idénytől központilag kapják a meleget a Vörös Hadsereg úti lakótele­pen is. Az Ingatlankezelő Vállalat távfűtési üzemének dolgozói az elmúlt hetekben azon fáradoztak, hogy április 4-e tiszteletére több felaján­lást teljesítsenek. Ez sikerrel is járt. Ezen a héten beve­zették a Vörös Hadsereg úti lakótelep valamennyi épületé­be a melegvizet, s így 149 la­kásba juttatták el a meleget, s ezzel a szerelési munkála­tokat is befejezték. Másik ígéretük az volt, hogy bekötik a távfűtésbe a Pécs- kő utcai új óvodát és böl­csődét is. Az óvodába már -énteken, a bölcsődébe pé­pig tegnap jutott el a meleg víz. Ellácska a magyar fiú. Asszony lett a lányból, az asszonyból kis­mama. A fiatal házasok Sal­gótarjánban telepedtek meg. Boldogságuk nem sokáig tar­tott. 1956 őszén meghalt a férfi; s a fiatalasszony — töredékes magyar nyelvtudás­sal — majdnem teljesen ma­gára maradt. A munka nálunk is, a Szovjetunióban is becsület és dicsőség dolga. Kétszeres meg­becsülés illeti azt, aki szülő­földjétől távol, kétkezi dolog­hoz nem szokva vállalta a fi­zikai munkát, — s mellette a szellemit: a tanulást. A ma­gyar nyelv tökéletes elsajátí­tását vállalta Ellácska, s ez legalább akkora teljesítmény — nyelvészek a megmondha­tói! —, mint ha a magyarajkú ember az orosz nyelv kifogás­Az üzemegészségügy fejlesz­téséért nemcsak lelkesedni, hanem tenni és ha kell har­colni is tudó embernek is­merik dr. Szabó Lajost, a Salgótarjáni Acélárugyár üze­mi főorvosát. Egy asz- szisztens társaságában, egy szűk helyiségben kezdte öt évvel ezelőtt. Azóta valameny- nyi gyári dolgozóról elkészült az egészségügyi karton, feltér­képezték az egészségre ártal­mas munkahelyeket. A rend­szeres orvosi vizsgálat eredmé­nyeinek feldolgozásával olyan adminisztratív alapot teremtet­tek, amely nélkül az üzem­orvosi szolgálat csak sötétben tapogatózna. A táppénz-állo­mány is fokozatosan csökkent, a baleseti mutatók pedig év­ről évre javultak. Gyógyítás a munkahelyeken Ma már három főfoglalko­zású orvos vigyáz az acél­árugyári dolgozók egész­ségére. Bőrgyógyászatra, fül-, orr-, gége szakrendelésre, nő­gyógyászatra és fogászatra sem kell a gyári dolgozóknak a rendelőintézetbe menni. A gyógyítást, az egészségügyi szolgáltatásokat sikerült a munkahelyre vinni. Ha mást nem, csak a dolgozók megta­karított idejét, fáradságát számítjuk, akkor is nagy a jelen tősége a felsoroltaknak. A gyár vezetősége, a társa­dalmi szervek, köztük különö­sen a szakszervezet, a főor­vossal közösen igen sokat tet­tek az üzemegészségügy fej­lesztéséért. Az igazgatási épü­let földszintjén biztosították a szükséges helyiségeket, a ren­delők számára, sőt a fogásza­ti berendezéseket is az üzem vásárolta. Régi óhaj valósult meg áp­rilis elsején. A gyári dolgozó­kat az üzemorvosi rendelőben veszik táppénzes-állományba. Két körzetet szerveznek. Az egyikhez a salgótarjáni járás­ban lakók és a gyár összes női dolgozói tartoznak, a má­Hetvenöt esztendeje lesz augusztus 15-én, hogy 1891- ben az első vonat elindult Balassagyarmat — Ipolyság— Párkánynána között. A há­romnegyedszázados évfordulót az idei vasutasnapon ülik meg, de az 1966. év voltakép­pen első napjától kezdve a készülődés jegyében zajlik. A MÁV balassagyarmati dol­gozói nagyon szeretnék, ha talon megtanulására vállalko­zik. Ellácska vasakarata győzött. Oly szépen, helyesen beszéli a magyart, hogy sok sikerrel — tanítja az oroszt. Salgótarján­ban, a ma még rozoga, de holnap modernné, a városhoz méltóvá épülő Iskola úti isko­lában. Nemes becsvágyát nem elé­gíti ki, hogy csupán képesí­tés nélküli pedagógus legyen; erős elhatározása, hogy is­mét egyetemi tanulmányokba kezd. Orosz-francia szakos szeretne lenni, s őszintén bíz­nak abban, hogy a Művelődés­ügyi Minisztériumtól megkap­ja ehhez az engedélyt. Csa­ládja, sok-sok munkatársa, ba­rátja nem kétli, hogy a ta­nítás, a háztartás mellett jut elég ereje a tanulásra is, — hiszen annyi benne a fia­talság, annyi benne az akarat. Bizonyos, hogy dr. Moll Já­nosáé az újabb erőpróbán is sikerrel helytáll. — b. z. — síkhoz a városban lakó fér­fiak. A keresőképesség elbírá­lása a munkahelyen történik. A lázas fekvőbetegeket to­vábbra is az az orvos írja táppénzes-állományba, ame­lyiknél előbb jelentkeznek. A gyárban délelőtt, délután lesz rendelés, sőt a vidéki dol­gozókat az ügyeletes orvos éj­szaka is megvizsgálja. Az időt úgy határozzák meg, ahogy a dolgozóknak legked­vezőbb. Amikor a járatok beérnek, akkor kezdődik, a rendelés, hogy aki beteg, az a következő járattal már haza is mehessen. Kényelmesebb a dolgozóknak Az új betegellátási mód a dolgozóknak sokkal kényel­mesebb lesz. A jelentősége azonban nemcsak ebben van. Az üzemorvos mégiscsak job­ban ismeri a beteg munkakö­rülményeit, könnyebben meg­állapítja, hogy a munkahely milyen hatással van az ille­tő dolgozó egészségi állapotá­ra és ha szükséges, rögtön intézkedhet áthelyezéséről, vagy a könnyebb munka biz­tosításáról. A rendelőintézeti szakren­delők acélgyári dolgozót nem tarthatnak táppénzes-állo­mányban. A szakorvosi véle­ményeket azonban az üzemor­vosok figyelembe veszik a betegségek elbírálásánál. A felülvizsgálati jogkört a jövő­ben az üzemi főorvos gya­korolja. Az új módszer megvalósí­tásának tárgyi és személyi feltételei megvannak. Az üzemorvosok nagyobb hatás­kört kaptak és ezzel együtt több munkát és nagyobb felelősséget is. A főorvos sze­rint ezzel számoltak, de a jubileum éve minden te­kintetben emlékezetes marad­na. — Ezt a szándékot elsősor­ban munkánkkal szeretnénk bizonyítani — mondotta Ké­pes Lőrinc, az állomás fő­nöke. — Feladatainkat ne­gyedévenként kapjuk meg az igazgatóságtól. Erre támasz­kodva, s beleszőve saját el­határozásainkat is, intézkedé­si tervet dolgoztunk ki. A tervszámokat már az első ne­gyedév során is túlszárnyal­tuk. A személyszállítás me­netrendszerűsége például — az előírás kilencven százalékával szemben — kilencvennyolc, a tehervonatoké nyolcvanöt szá­zalék. Ez utóbbira az igazga­tóság előírása hetvennyolc százalék volt. Jobb a kocsiki­használás aránya is a terve­zettnél: nyolcvan egész négy­tized százalék helyett kilenc­vennyolc százalékos. Megtart­juk a kocsi-tartózkodásra megszabott időket is. A követ­kező negyedévtől — a városi csatornaépítéssel összefüggés­ben — a teherforgalom ug­rásszerű növekedésére számí­tunk. Ezért máris szorosabbra vontuk kapcsolatainkat a 2, számú AKÖV kirendeltségé­vel. Igyekszünk szocialista bri­gádjaink munkáját a célnak megfelelően irányítani, tá­mogatni. Az évfordulót be "süljük azzal is, hogy meg­szépítjük az állomást és kör­nyékét, parkosítunk, szökőku tat építünk. A vasutasnapon ünnepi meg­örömmel vállalják, hiszen az üzemegészségügy javítása az orvosok fő feladata. Vannak különböző elkép­zelések, mert a fejlődés nem állhat meg. A főorvos szerint nagyon is elkelne például egy röntgenkészülék. Szüksé­ges lesz még egy-két mű­szer is. Az elgondolások kö­zött szerepel az is, hogy ha csak napi egy-két órában is, de megvalósíthatják a belgyó­gyászati szakrendelést. Súly­fürdő tervein is gondolkoznak. Ugyanis elég sok a mozgás- szervi megbetegedés. Jól jön­ne a therápiás kezelésekhez. Eredményesebben vehetnék fel a harcot ezzel az eléggé gyakori betegséggel szem­ben. A műszakiaknak könnyí­teni, korszerűsíteni kellene a nehéz anyagok mozgatását. Közösen kell munkálkodniuk a baleseti források felszámolá­sáért is. A megelőzés és a gyógyítás is közös célokat szolgál. Ha kevesebb a beteg, csökken a táppénzes-állomány az orvosnak is kevesebb a gondja, az üzemben viszont kevesebb a munkakiesés. Nem először merül fel olyan igény, hogy a gyári rendelő munká­jába kapcsolják be a szom­szédos lakótelepi betegeket is. Talán ez is megvalósul egyszer. Ezzel csökkenteni le­hetne a városi rendelőintézer zsúfoltságát. Egy év — egymillió forint Azok az elképzelések, amelyek ma még a fejekben vannak, rövidebb, vagy hosz- szabb idő után valósulnak csak meg. Legalább is az ed­digi példákból erre lehet kö­vetkeztetni. Az Acélárugyárban nem saj­nálják a pénzt, ha az üzem- egészségügyről van szó. Évente általában egymillió forintot fordítanak ilyen célokra. A befektetés sokszorosan vissza­térül, ha közös összefogással látnak munkához. B. J. emlékezés lesz az évforduló tiszteletére. S hogy ez nem lesz kizárólag a város vasutasai­nak az ügye, az már eddig is látszott abból a szíves segít­ségből, amellyel a nem vas­utas lakosok is hozzájárultak a csomópont történetének fel­kutatáshoz. Erről Vojtkó Ist­ván forgalmi szolgálattevő szá­molt be: — Két esztendei kutató mun­kával eredeti dokumentumok, korabeli újságcikkek, fényké­pek, térképek, rajzok, vissza­emlékezések összegyűjtésével, azok felhasználásával megír­tam a balassagyarmati MÄV csomópont történetét. Az ere­deti anyagot már megvásárol­ta a Közlekedési Múzeum, de a Múzeumi füzetek sorozatban kiadja a Palóc Múzeum is. A jubileumi ünnepséggel egy- időben kiállítás is nyílik, ame­lyen bemutatjuk az első sze­relvényt vontató mozdony mo­delljét, a korabeli egyenruhá- zatot, fényképfelvételeket, s egyéb dokumentumokat. Már elkészítettem az első, az 1891- es vasútállomás épületének modelljét, kész az 1925-ben épített, valamint a jelen'egi állomás modellje. Dolgozom az 1908-ban létesített épület kicsinyített másán. Szeretnék egy ötödik modellt is meg­csinálni: ez azt az állomást fogja ábrázolni, amilyent sze­retnénk, ha a balassagyarmati vasutasok és utazó közönség részére a belátható jövőben emelnének. Cs. G. Jubileumi év a balassagyarmati vasúti csomóponton Hetvenöt éve indult az első vonat az állomásról Az évforduló megünneplésére készülnek a vasutasok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom