Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-03 / 79. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! í j rendszerű üzemorvosi szolgálat a Salgótarjáni Acélárugyárban (3. oldal) ünnepi ajándék (4. oldal) Elfogták a rimóei posta betörőjét (6. oldal) Ünnepségek a felszabadulás 21. évfordulójának előestéjén Hazánk felszabadulása 21. évfordulójának ünneplésére készült a megye. Ünnepi díszt öltött valamennyi középület és intézmény. A megye valamennyi üze­mében röpgyűléseket tartottak tegnap. A szénmedence akna­üzemeinél műszakkezdés előtt az üzemek párttitkárai, a szakszervezeti bizottságok el­nökei emlékeztek meg a fel- szabadulás 21. évfordulójának jelentőségéről. A röpgyűlése- ken kitüntetéseket is átadtak a termelésben élenjáró dolgo­zóknak. A bányaüzemeknél 880 dolgozó részére adták ki a Szakma kiváló dolgozója című kitüntetés oklevelét, il­letve jelvényét. Ezzel együtt mintegy 748 ezer forint pénz­jutalmat is kiosztottak a bá­nyászok között. A szocialista Kitüntetések április 4-e alkalmából BUDAPEST A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulá­sának 21. évfordulója alkalmá­ból eredményes munkájuk elismeréséül különféle munka- területek dolgozóinak kitünte­téseket adományozott. A Vörös Csillag Érdemren­det adományozta az Elnöki Tanács dr. Csiba István rend­őralezredesnek, dr. Horváth István rendőralezredesnek, Horváth Sándor tűzoltóezre­desnek, Markó Imre rendőral­ezredesnek, Stadler János al­ezredesnek, Szabó Gusztáv határőrezredesnek. Szűcs Lász­ló vezérőrnagynak és Varadi Miklós ezredesnek. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával 695. a munka ér­demrend bronz fokozatával 1045 személyt tüntetett ki, a fegyveres testületek 98 tagjá­nak pedig Kiváló szolgálatért érdemrend kitüntetést adomá­nyozott az Elnöki Tanács. A kitüntetettek egy csoport­jának szombaton délben Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke az Országház kupolacsarnokában nyújtotta át a kitüntetéseket. Az ünnepségen jelen volt Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke. Fehér Lajos, Fock Jenő. Gáspár Sándor, Szirmai Ist­ván. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Kiss Ká­Négyszáz fiatal fogadalma Pásztón Gromiko a Szovjetunió külpolitikájáról A Will, kongresszus szombati üléséről jelentjük Hazánk felszabadulásának 21. évfordulóján a nógrádi fiatalok is számos, az alka­lomhoz méltó ünnepségeket rendeznek. Az egyik ese­ményre április negyedikén Salgótarjánban kerül sor. A koszorúzást követően, a KISZ városi bizottsága ünnepélyes fogadalomtételt rendez. Hat­száz fiatal tesz fogadalmat, hogy a nép hű gyermekeként mindent megtesz közös ügyünkért. a szocializmus felépítéséért. A salgótarjáni ünnepséghez brigádmozgalomban élenjárók közül 48 brigád 624 tagja kap­ta meg az oklevelet, negyven a zászlót, s 475 szocialista bri­gád-tagnak a zöldkoszorús jel­vényt is átnyújtották. Salgótarján legnagyobb üze­mében, az Acélárugyárban is műszakkezdés előtt rendeztek röpgyűléseket. A feldíszített csarnokokban ünnepi műsza­kot tartottak az üzemrészek munkásai. Délután két órakor a gyár művelődési házában rendeztek központi ünnepséget, ahol Tóth Károly, a nagy­üzemi pártbizottság titkára méltatta április 4-e jelentősé­gét. Az ünnepség során Ür- mössi László, az Acélárugyár főmérnöke kitüntetéseket adott át a munkában legjobb ered­ményt elért dolgozóknak. A roly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari és dr. Lévárdi Fe­renc nehézipari miniszter. Dobi István a kitüntetések átadásakor beszédet mondott. Méltatta hazánk felszabadulá­sának történelmi jelentőségét, majd a kitüntetettek példamu­tató munkájáról szólt . Megyénkből hárman vették át kitüntetésüket Budapesten az Országházban. A Munka Érdemrend arany fokozatát Oroszi Károly, a Megyei Ta­nács Munkaügyi Osztályának vezetője és Kazinczi János, a Pásztói Gépjavító Állomás igazgatója, a kitüntetés bronz fokozatát Szabó József, a Bú­toripari Vállalat szécsényi te­lepének brigádvezetője kap­ta. SALGÓTARJÁN Ünnepélyesek az arcok. A meghívottak Hankó János, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elnökének üdvözlő szavaira figyelnek. Termelő­szövetkezeti, állami gazdasági tanácsi vezetők és dolgozók munkáját méltatja az elnök. Azokét az emberekét, akiket az Elnöki Tanács felszabadu­lásunk ünnepe alkalmából ki., tüntetett. Megjelent az ünnepségen hasonlóan a KISZ, a párt­szervekkel közösen a járási székhelyeken is rendez foga­dalomtételeket. Balassagyar­maton április negyedikén, holnap a fogadalomtéte'en 1400 fiatal vesz részt. A Ba­lassi Bálint Gimnázium ud­varán Géczi István a járási pártbizottság első titkára mond beszédet, majd Kálo- vits Géza, a KISZ Nógrád megye: bizottságának titkára üdvözli a diákokat. Pásztón tegnap került sor Kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt 135 dolgozónak nyúj­totta át. A szocialista brigá­dok közül 17 pénzjutalomban részesült. Ünnepi megemlékezést tar­tottak a város valamennyi üze­mében. intézményében. A város iskoláiban ünnepi csa­patgyűléseket tartottak az út­törők. A KISZ Nógrád me­gyei bizottságán is bensőséges hangulatú ünnepséget rendez­tek. Hétfőn délelőtt a megyében valamennyi szovjet hősi em­lékműnél koszorúzási ünnep­séget rendeznek. Salgótarján­ban délelőtt 10 órakor a párt, tanácsi és tömegszervezetek képviselői helyezik el a hála és kegyelet koszorúit az em­lékmű talapzatára. Tóth Béla, a megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osztály, vezetője és több tanácsi vezető is. Hankó János üdvözlő sza­vai után jókívánságok kísé­retében nyújtja át a kitünte­téseket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapja Fara­gó Gusztáv, a Szécsényi Ál­lami Gazdaság főagronómusa. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát Bámai János, erdő­kürti tsz elnök és Nagy Imre, a szécsényi járási tanács me­zőgazdasági osztályának fő­agronómusa. A kitüntetés bronz fokozatát kapja Horváth Demeter a megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség veze­tője, Rakonczai Antal, a rét­sági járási tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője, Bal­ia István, őrhalmi tsz elnök, Gáli László, lucfalvai tsz el­nök, Szalai Imre, a nagyoroszi tsz főagronómusa és Varga Já­nos, a Magyamándori Állami Gazdaság sertésgondozója. Munkában megedződött, nagy tapasztalatú emberek veszik át a kitüntetést. Arcu­kon félreérthetetlen nyomokat hagyott már az idő. ök azok. akik a legnagyobb munkák­ban is elől járnak, fáradhatat­lanok, példamutatók. A kitün­tetés a tisztelet, a megbecsü­lés jele. amivel a nagy kö­zösség tiszteleg nekik. a fogadalomtételre. A Mik­száth Kálmán Gimnázium­ban megrendezett ünnepségen háromszáz gimnazista és mintegy száz szakmunkásta­nuló tett fogadalmat. Az ünnepi beszédet László István, az MSZMP pásztói járási bizottságának első tit­kára mondta. Ezután került sor a fiatalok fogadalomtéte­lére. Az ünnepi aktus szöve­gét Tóth István a KISZ iá- rási bizottságának titkára ol­vasta fel az avatásra össze­gyűlt diákok előtt A XXIII. pártkongresszus szombat délelőtti ülésének első felszólalója Ivan Kebin beszámolt köztársaságának sikereiről. Elmondotta, hogy Észtországban 1965-ben az ipari termelés 1940-hez ké­pest tizenkilencszeresére emelkedett. A kongresszus szombat dél­előtti ülésén a második fel­szólaló Gromiko volt. A szovjet külügyminiszter kije­lentette, hogy napjainkban egyetlen politikus sem ta­gadhatja a szocialista álla­mok külpolitikájának mind jobban növekvő jelentőségét, hacsak szemet nem huny a reális helyzet felett. A szónok aláhúzta: ez a po­litika arra irányul, hogy megakadályozzák az új hábo­rú kirobbanását és csapást mérjen az agresszív erők cselszövéseire. Gromiko megjegyezte, hogy az SZKP és a szovjet kor­mány a jövőben is mindent elkövet a szocialista államok testvéri együttműködésének további erősítéséért. A szocialista államok be­folyása a világ eseményeinek menetére növekedni fog _ m ondotta Gromiko. A külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy a szovjet állam külpoliti­kája megfelel valameny- nyi nép érdekeinek. A taskenti találkozót Gromi- ko az utóbbi idők egyik leg­nagyobb eseményeként, a Szovjetunió nemzetközi te­kintélyének elismeréseként értékelte. Kijelentette, hogy a két külpolitikai irányzat — a bé­keszerető és az agresszív — ellentéte különösen a viet- nami eseményekkel össze­függésben éleződött ki. Az Egyesült Államok eljárása Vietnamban egy imperialista nagyhatalom által kirobban­tott agresszió. A külügymi­niszter megemlítette: Leonyid Brezsnycv az " SZKP kongresszusán ki­jelentette, hogy a Szov­jetunió mind nagyobb tá­mogatást nyújt Vietnam­nak. Annak érdekében, hogy vé­get érjen a háború Vietnam­ban — folytatta Gromiko — az Egyesült Államoknak ki kell vonnia onnan csapatait, Uaiadéktalanul be kell szün- tetn > a VDK elleni rablótá­madásait Tiszteletben kell tartania továbbá az Indoki- r.ával kapcsolatos genfi meg­állapodásokat, valamint a nemzetközi jog elemi szabá­lyait. Gromiko kijelentette, hogy 1 Szovjetunió teljes egészé­ben támogatja a vietnami helyzet rendezésének prog­ramját, amelyet a VDK kor­mánya vetett fel, valamint a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front platform­ját. Andrej Gromiko ezután ki­jelentette, hogy a Szovjet­unió elítélte és elítéli azokat, akik „önkényeskednek. akik összeesküvéseket szőnek az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai országokban”. A Szovjetunió fellép azon kísérletek ellen. hogy ..a népeket megfosszák a társadalmi rendszer meg­választás megvédésének ezen belül fegyveres megvédésének jogától”. A Szovjetunió ellen folyta­tott burzsoá propagandát érintve a külügyminiszter kijelentette, hogy az Egye­sült Államok szilárdan tart egy sajátos rekordot: „egyet­len más kapitalista ország­ban sem termelnek ki négyzet- méterenként a Szovjetunióra, annak külpolitikájára annyi rágalmat, mint az Egyesült Államokban”. Gromiko hangsúlyozta, hogy még ebben a helyzet­ben is fel kell vetni a meg­éreti problémákat és töreked­ni kell megoldásukra. „A Szovjetunió nem ma­radhat közömbös a föld­kerekség bármely térsé­gében kialakult helyzet iránt. Mindaz, ami a nemzetközi békének, a népek szabadsá­gának és függetlenségének érdekéit érinti, a Szovjet­unió érdekeit is érinti” — jelentette ki a miniszter. „Az Egyesült Államoknak nem volt és nincs joga be­avatkozni más államok bel- ügyeibe” mondotta Gromiko. „Jobb lenne, még a szov­jet-amerikai viszony szem­pontjából is, ha Washington rengeteg doktrínája helyett csak egy, de jó doktrína len­ne- a békének, a népek jo­gai tiszteletbentartásának, a más államok belügyeibe va­ló be nem avatkozásnak a doktrínája”. „A nemzetközi viszonyok­nak van egy vonásuk — mondotta a szovjet miniszter — amelyen egyetlen kormánynak sem szabad túltennie magát, ha nem akarja felcserélni a felelősségteljes politikát veszélyes hazárdjátékkal.” Gromiko kijelentette, hogy a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében különleges hely jut Európának. A német kérdés az európai biztonság egyik fő problémája. A külügyminiszter rámuta­tott, hogy a Szovjetunió volt szövetségeseinek letérése a potsdami egyezmények elvei­ről megbosszulja magát. Olyan követelésekbe torkol­lik. hogy rajzolják újra Eu­rópa térkénét, azt eredménye­zi. hogy növekszik a nvugat- német fegyveres erő. Gromi­ko hangsúlyozta, hogv a potsdami egyezmények elárulását jelenti a nyu­gati hatalmaknak az a készsége hogy a Német Szövetségi Köztársaságot az atomfegyver-raktárak­hoz engedik.” ..A Szovjetunió és barátai soha nem békéinek meg azokkal a tervekkel, amelyek értelmében az NSZK-t atom­fegyverekhez juttatnák.” Az a jegyzék, amelyet a közelmúltban az NSZK kor­mánya a Szovjetunióhoz in­tézett, újra csak elsősorban a jelenlegi európai határok revíziójának igényét tartal­mazza. „Az európai határok kérdése végérvényesen meg­oldást nyert” — hangoztat­ta a küldöttek nagy tapsa közepette Andrej Gromiko. A szovjet külügyminiszter a következőket mondotta Er­hard kancellárnak a CDU kongresszusán elhangzott fel­szólalásáról: „nehéz lenne felfedezni a fogalmak valami­féle módosulását: az derül ki, hogy nem Nyugat-Német- ország, hanem a Szovjetunió köteles tanújelét adni — mégpedig elsőként — békés szándékainak. Bonn azt sze­retné, ha osztályozhatná maga viseletűnket.” A miniszter kijelentette, hogy az NSZK-nak még nagy utat kell megtennie ah­hoz, hogy elfogadható hír­névre tegyen szert a népek szemében. Gromiko ésszerűnek nevezte Adenauernak azt a beismeré­sét, hogy a Szovjetunió a bé­keszerető országok közé tar­tozik. Andrej Gromiko hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió síkra száll a kapcsolatok ren­dezéséért az NSZK-val azon az alapon, hogy Nyugat-Né- metországban fordulatnak kell bekövetkeznie a békés egymás mellett élés és a reál politika irányában. Az európai béke nem­csak a Szovjetuniónak és más szocialista államoknak szívügye — folytatta a külügyminiszter. Vala­mennyi európai népnek szüksége van rá. Sajnos, néhány nyugati ál­lam kormányai az utóbbi időkig nem tettek lényeges erőfeszítéseket azért, hogy érintkezési pontokat találja­nak a felek álláspontjában es kiemeljék azt, ami az euró­pai államok érdekeiben kö­zös. Ez különböző okokkal magyarázható, de az egyik ilyen ok „egy nem európai nagyhatalom befolyása”. „Az Egyesült Államok, ki tudja miért, úgy vélekedik, hogy Európa nem lehet meg az ő gyámkodása és jelenléte nél­kül.... Az európai népek azonban máris kimondják és a jövőben még inkább hal­latják majd ezzel kapcsola­tos véleményüket”. Andrej Gromiko után Júlia Filinova, a szaratovi terület volszki kerületi bizottságának titkára szólalt fel. Kádár János Minszkben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára szombaton reggel egynapos lá­togatásra vonaton Minszkbe, a Belorusz Szocialista Szövet­ségi Köztársaság fővárosába érkezett. Kádár Jánost, a minszki pályaudvaron Belorusszia Kom­munista Pártjának és a Belorusz Köztársaságnak a vezetői fogadták. Az MSZMP első titkára helyi idő szerint délelőtt 10,00 órakor látogatást tett Belorusszia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságában, ahol megismerkedett a köztársaság éle­tének legidőszerűbb problémáival, a gazdasági és kulturális fejlődés távlataival. Ezt követően városnézésen vett részt. A délután folyamán a minszki autógyárban nagygyűlésre került sor, este Kádár elvtárs részt vett az április 4-e tisz­teletére rendezett belorusz ünnepségeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom