Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-21 / 93. szám
4 NÖGRÄD 1966. április 21 csütörtök Eredményekről és feltételeiről Szécsényben, a mezőgazdasági ismeretterjesztés központjában A mezőgazdasági ismeret- terjesztés egyik legfőbb és — valljuk meg, — mindeddig legkevesebb eredményt mutató területe népművelésünknek. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás korszerű tudományának terjedésében, ha előbbre is jutottunk némileg a legutóbbi esztendők során, még távolról sem tartunk ott, hogy a mezőgazdaságban dolgozók szükséges számban valóban szakemberei lennének munkájuknak. A mezőgazda- sági ismeretterjesztés mai követelményeinek az egész megyére kihatóan eleget tenni — erre vállalkozott az év elején a szécsényi járási művelődési ház. Hogy milyen meggondolásokból eredően?... Tóth Endre, a művelődési ház igazgatója a következőkkel magyarázza: — Hogy a mezőgazdasági ismeretterjesztést kívánt szintre emeljük a megyében, ahhoz jelenleg talán Szécsény rendelkezik a legkedvezőbb feltételekkel. Centrum szerepét biztosítja és magyarázza a Mezőgazdasági Technikum léte, az eredményes tangazdaság, továbbá az évek óta egyenletesen fejlődő, gazdálkodási elemeiben mindegyre korszerűsödő termelőszövetkezet. Mindháromra biztonságosan támaszkodhatunk, már eddigi tapasztalataink is ezt mutatják. — Milyen határozott feladataira vállalkoztak a mezőgazdasági ismeretterjesztésnek, s mik az eltelt hónapok számbavehető eredményei? — A megyét átfogóan az a határozott törekvésünk, hogy módszertani bázissá váljunk, kísérleti eredményeket mutathassunk be az időről-időre rendszeresen szervezett ankétokon, tapasztalatcsere tanácskozásainkon. Szűkebb vonatkozásban a járás mező- gazdasági ismeretterjesztő munkáját látjuk el, szervezzük és irányítjuk, segítjük szakelőadókkal, szemléltető eszközökkel, filmekkel, szakköri kísérleti tapasztalatokkal. Azzal kezdtük, hogy megszerveztük a munka két fontos keretét, a mezőgazdasági járási ismeretterjesztési szak- bizottságot, — amelyben képviselete van a járási mező- gazdasági osztálynak, a TIT- nek, a technikumnak és a könyvtárnak, s vezetője Ba- csa Mihály tanár —, létrehoztuk, illetve felújítottuk •1 urth Ildikó tanár irányításával a termelőszövetkezet kebelében működő mezőgazdasági szakkört. Ez kertészeti vonatkozásokban kísérletezik, — tapasztalatait, eredményeit széleskörűen terjeszti. A szakbizottság eddigi tevékenysége az volt, hogy felmérje: hol, miben segítheti a járási mezőgazdaságok termelését. Így tudtunk figyelmet kelteni Ludányhalászi- ban a legelőgazdálkodási módszerek kísérleteire, s most hamarosan Varsányban alakul a szécsényihez hasonló gyümölcs- és kertészeti szakkör. A szakbizottság tagjai rendszeresen látogatják a járást, előadásokat tartanak, akadémiai-sorozatokat vezetnek például Ságújfalun, Szé- csényfelfalun, Nógrádszakál- on, a járási könyvtár szakbizottsági tagja, Hanzélik Ilona folyóirat- és szakkönyvjegyzéket készített a kiadványokról, melyek eredményesen segítik a továbbképzést. Szeretnénk elérni, hogy munkaegység jóváírással könyvtárost jelöljenek a termelő- szövetkezetek a szakirodalom rendszeres kölcsönzésére, népszerűsítésére. A mezőgazdasági könyvhónap keretében több író-olvasó találkozót tartottunk, s ezeknek is észlelhető bizonyos kedvező hatása. Szakkbizottságunk a körzeti művelődési otthonok ismeretterjesztő programját tematikai tanácsokkal, előadókkal, filmekkel segíti, tablókat, mezőgazdasági modelleket bocsát az otthonok használatára, — ezek a kezdeti lépéseink első eredményei. — Mik a további elgondolások? — Most, április 25-én megyei mezőgazdasági szakemberek és kertészettel foglalkozó járási termelőszövetkezeti küldöttek valamint olyan területek művelődési vezetői részére, ahol lehetőség látszik a szécsényi kezdeményezés kivitelére, — bemutató jellegű tanácskozást rendezünk. Ezt követően, május végén országos mezőgazdasági ismeretterjesztési ankét középpontja leszünk. Szécsény mezőgazdasági ismeretterjesztő központtá válásának gondjai, problémái is akadnak. A járási művelődési házban például szakelőadóra volna égető szükség. Olyan emberre, aki a munka, a feladatok szervezését teljes hozzáértéssel látná el, irányítaná és egységbe ’ fogná, mert jelenleg nincs igazi egyszemélyi felelőse a szerteágazó tevékenységnek még a járást illetően sem, nemhogy megyei méretben. Másik kerékkötője az ügy lendületá- i,ek a szállítóeszköz-gond. Nehézkes a filmek, modellek, dokumentációs anyagok kijuttatása az érdekelt községekbe, továbbvitele egyik helyről a másikra, arról nem is beszélve, hogy gyakran megoldhatatlan probléma előadók küldése, s alig van mód a községi rendezvények ellenőrzésére. Pedig enélkül ma már nehezen lehet eredményes, színvonalas ismeret- terjesztést nyújtani. Mi volna a megoldás?.. Tóth Endre szerint az, ha a megye művelődési autót biztosítana. — Nekünk — mondja — a legtöbb faluból este hét órakor el kell jönnünk, ha visz- sza akarunk jutni a járási székhelyre. Ha a megye minden járásának pontosan megszerveznénk ismeretterjesztő napjait, egy központi mikro- busszal segíteni lehetne a mostani gondon, nagy lépést tehetnénk feladataink színvonalasabb ellátására. Ha létrehoztuk a mezőgazdasági ismeretterjesztés megyei központját, úgy vélem, jogos az igény, hogy a munka feltételeit is a központi feladatokhoz kell végre igazítani. (barna) B arátom nem olyan jaj- de-fiatal ember. Túl van az ötvenen, haja ősz, s hasban kissé már túlméretezett a termete- A késői kor egyébként megérdemelt gyümölcseként i.emrég egy nagyon hélyre- kis babát engedett le a gólya a helyrenagy villalakás központi fütéses kéményén. Volt nagy öröm, érthetően még nagyobb, mint általában az első gyerek jövetelekor ifjú házasoknál szokásos. Ajnározzák, babusgatják, dédelgetik, széltől, fagytól, hőtől óvják a kis Brigittát — mert, hogy ilyen érdekes, antisematikus nevet adtak a szöszke kis jövevénynek. A háziorvos gyakori és rendszeres vendég a házban. Kávéval, barackpálinkával kínálják, s barátom meg ifjú felesége azt szeretné, ha az orvos minél hosszabb népszerű tudományos fejtegetést tartana Brigitta koponyacsontjainak erősödéséről, a végtagok mozgásképességének növekvő rugalmasságáról, a főzelékek gépesítésének módozatairól, a ribizke vitamingazdagságának előnyeiről és az emésztési funkciók szabályozásának mikéntjéről. A múltkor, jelenlétemben, éppen arról volt szó, hogy a kisbabának (tisztelettel szólván) a beöntésre használandó kamillatea- főzetet milyen hőmérsékletre kell lehűteni a se-hideg, se-meleg s igy leghatásosabb langyos állapot elnyerése céljából. A beszélgetést hallgatva felötlött bennem egy régi emlék.: feleségem telefonon érdeklődött volt a gyermekorvosnál újszülött kislányunk hasonló funkcionális problémája megoldásáról. — Hányadik gyerekük a kislány? — kérdezte az orvos, szórakozottan vagy talán évődve, mivelhogy pontosan ismerte családi státuszunkat. — Második. — Akkor langyos vizet tessék használni. — Miért csak langyos vizet? — so feleségem ingerült hangján érződött, hogy kicsit furcsállja az utasítást- . ,z orvos nevetve, némi cinizmussal, de nem minden lélektani megfigyelés nélkül így válaszolt: — Nézze asszonyom, az első gyereknél langyos kamillateát szoktam ajánlani. A másodiknál egyszerűen langyos vizet. A harmadiknál nyugodtan engedhet friss vizet a csapból. Míg ezen a történeten méláztam, amikor barátom — z orvos távozása után — kifejtette nekem, hogy Brigittát legalább három éves ko- r„.„ nem engedi le a városba, nem engedi gyereke közé. — Itt, a kertben, tiszta lépőn nőhet, fel — magyarázta. — A legfogékonyabb korban megóvhatjuk igy a rá leselkedő veszedelmektől. I lőre megborzongok, ha arra gondolok, hogy mi minden betegséget szerezhet: mum- szot, bárányhimlőt, kanyarót, rubeólát, skarlátot; olyan . örnyűségekre nem is merek gondolni, mint a difté- ria vagy a gyermekbénulás... Próbáltam néhány szelíd ellenvetést tenni, hogy aszon- gya: egyszer úgyis le kell majd engedni a városba, gyerekek közé, akkor mi lesz? Nem fél, hogy az ilyen üvegkalitkában, sterilen kezelt gyerek akkor egy hét alatt felszed minden nyavalyát? Igyekeztem azzal érvelni, hogy a tisztaság, az óvatosság nagyon fontos, de ha az ellenálló, 'jvességet mesterségesen elsorvasztjuk, még túlzottabban hathat rá minden ártalom. Miután laikus szakértelmem érvei egészségügyi vonatkozásban hatástalanoknak bizonyultak, a kalitka-elmélet társadalmi vonatkozásait iparkodtam kifejteni■ Mi lesz n közösségben, a mi társadalmunkban egy így nevelt gyerekkel? Ezzel sem mentem semmire, s ezért kénytelen voltam elismételni a következő törtéÁ szolidaritás jegyében Hazánk felszabadulása 21. évfordulója tiszteletére a Salgótarjáni Acélárugyárban számos brigád kapott pénzjutalmat, kitüntetést, több mint 150 ezer forintot osztottak szét a brigádok a lagjobban dolgozók között. Az egyik brigád, amelyik a munkaügyi főosztályon dolgozik Sándor Ferenc veze - tésével, 2600 forintot kapott az eddig végzett kimagasló tevékenységéért, A pénz kézhezvétele után a brigád rövid megbeszélést tartott, ahol Sándor Ferenc szocialista brigádvezető javaslatára a teljes összeget a szolidaritás alapjára, a vietnami nép megsegítésére ajánlotta fel. A pénzt azóta befizették a vietnami csekkszámlára.. A harminchárom főből álló brigád egyébként most is várományosa a szocialista címnek, amelyet immár negyedszer nyer majd el. A szocialista címért A Tűzhelygyár zománcozó ütemében dolgozik a százötven- három tagból álló Kun Béla brigád. Eddig elért eredményei lehetővé tették, hogy az idén benevezzen a szocialista brigádmozgalomba. Képünkön: Vígh Lajosné, a brigád egyik törzs-tagja. Termelési feladatait rendszeresen túlteljesíti. (Koppány György felvétele) Új helyen as Idegenjorgalmi Hivatal Költözik a hivatal? Nógrád megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala április 18-tól új helyén, a József Attila Megyei Művelődési Ház szárnyaiban fogadja a látogatót Salgótarjánban. Ezen a napon, amikor ott jártunk, belül kicsit még ostromállapot uralkodott, bútorokat tologattak, lámpákat szereltek fel, s ami a legfontosabb: a telefont! A hivatal új száma: 20-66. A Rákóczi útról nézve nem találtuk a legszebbnek a függönyöket — kicsit bazári hannetet (a tanulság levonását barátom álmatlan éjszakáira bízva): Egy színésznő vadregényes, jól elkerített villájában kis- Jtutvájával élt. A kutya nőtt, növekedett, de soha nem hagyta el a villa kertjét, amelyet átugorhatatlan kőkerítés védett. A kutya boldog volt, mindennel ellátták — nem is tudta elképzelni, hogy a kerten kívül van-e világ és az milyen lehet. Három éves lett (ez kutyá- éknál olyan húsz . év körüli fiatalemberkornak felel meg), amikor egy nap úrnője örvet csatolt rá, pórázra kötötte és elvitte sétálni — a kerítésen túl. Már az utak, a fák, a sétáló emberek is megriasztották kifsé a kutyát, ideges lett, de különösebb baj nem történt: ezek lényegében ismert jelenségeknek tűntek számára. De egyszerre földbe gyökerezett négy lába. Nyelve oldalt fityegve maradt, szemére a csodálat és a rémület vékony hálót szőtt — der- r edten állt. Egy kutya ügetett felé, szabályos, négylábú, közönséges virgonc eb. Egyre közeledett, s a villa-kutyában egy szépen kialakult, felépített világ omlott össze. Eddig azt hitte, hogy más -utya, mint ő, nincs a vilá- aon, vagyis ebben a szőrös, edves műfajban " az egyetlen néldány. S íme-.. S zívét valami összemarkolta szeme alőtt minden összekuszáló- dott, s a felismeréstől — húszéves fiatalember létére — elnyúlt az út porában. Nemes György gulatot árasztanak, s talán az épülethez sem illenek —, de a hivatal belső berendezése valóban kielégíti a kényes ízlést is. A hivatal vezetője, Szilágyi Endre hellyel kínálna, de a rendezkedés hangulatában nem esik jól az ülés. Inkább körülnézünk. A vezető, s a munkatársak is szívesen, örömmel mutatják új birodalmukat az érdeklődőnek. Érthető ez az öröm, hiszen éveli óta szűk, az idegenforgalom jelentőségéhez távolról sem méltó helyiségben végezték munkájukat, fogadták a városba, a megyébe látogatókat Az új otthon átadásával tehát régi vágya teljesült a megye idegenforgalmi szakembereinek, hiszen most valóban az ügyhöz méltó, reprezentatív helyiségek állnak rendelkezésükre. — Milyen az elhelyezése, a beosztása a hivatalnak? — Három helyiséggel rendelkezünk, 80 négyzetméteres belső térrel — tájékoztat Szilágyi Endre. Ha a Rákóczi út felől közeledünk, az épület jobboldali szárnyában az információs csoportot találja az érdeklődő, s az ügyintézés egy része is itt bonyolódik le. Itt intézzük a turistaszállásokba való elhelyezést, itt lehet kérni idegenvezetést, a várak, a gyárak, a múzeumok látogatásához szükséges engedélyeket. S itt intézzük a pénzügyeket. A baloldali szárny szebb magyar szó híján a „hivatali ügyvi- tel”-é, itt bonyolítjuk le továbbá a fizetővendég-szolgálattal kapcsolatos ügyeket. — Említhetünk-e valami hiányosságot akár a jelenre, vagy a jövőre vonatkozóan? — Egy dolgot említenék — mondja a vezető. — Kár, hogy a tervező nem oldotta meg azt, hogy tágasabb fogadótér álljon a vendégek rendelkezésére. Növekvő idegenforgalmunk, úgy érzem, a jövő esztendőkben hamar „kinövi” ezt a jelenlegi nagyon szép, de talán a vártnál kisebb fogadóteret. Jelenlegi örömünket természetesen ma még ez nem csökkenti. Hogyan ítéli meg a hivatal a Nógrád megye idegenforgalma előtt álló feladatokat? A továbbiakban erről kértünk tájékoztatást. A feladat kettős. Egyrészt Nógrád megyének mindinkább tehermentesítenie kell Budapest, a Balaton és a Mátra gyakran túlzsúfolt, főképpen külföldi idegenforgalmát, másrészt támogatnia kell sajátosságainak megfelelően a belföldi idegen- forgalmat, mindenekelőtt a megyébe irányuló turistaforgalmat. Milyenek az e célok eléréséhez szükséges lehetőségek, illetve melyek a nehézségek? A megye területén jelenleg négy közúti átkelőhely van, melyek közül három helyen (Somoskőújfalu, Ipolytamóc, Parassapuszta) csak a két szomszédos ország utasai közlekedhetnek, a balassagyarmati átkelőhely nemzetközi jellegű, e helyen bármely ország utasai átkelhetnek. Bár a munkának természetesen rengeteg objektív nehézsége van, korlátozottak a műszaki-, illetve az anyagi lehetőségek, a Nógrád megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala mégis számos eredménnyel dicsekedhet. Négy évi fennállása alatt eredményes munkát végzett. Létrehozta például az ereszt- vényi, a nagymezői, a hollókői és a somoskői turistaszállásokat, ahol összesen 280 személyt tud elhelyezni. Még ebben az évben megindul a mintegy 2,3 millió forintos költséggel létesülő első osztályú 500 személyes salgótarjáni camping építése. A karancsi, valamint a Tepke-tetői kilátókat a napokban adják át. Csak dicsérően említhetjük a hivatal 800 ezer forint értéket képviselő propagandaanyagát, illetve saját idegenforgalmi kiadványait is. A napokban jelenik meg például egy hat nyelvű leporelló színes felvételekkel. Ugyancsak most kerül piacra a salgótarjáni bányamúzeum ismertetője, a 10 ezer példányos Salgótarján és vidéke című leporelló, valamint egy 60 ezer példányban készülő több nyelvű tájékoztató a határon megyénkbe érkezők számára. Jó szolgálatot tett a megye idegenforgalmának a Nógrádi Útikalauz megjelentetése, s az egyéb bőrönd-. gyufacímkék, botplaket- lek. városjelvények stb. kiadása is. (te)
