Nógrád, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-21 / 93. szám
2 NOGRAD T966. április 21. csütörtök A kommunisták bizakodnak, a szocialisták félnek A francia parlament NATO vitája PÁRIZS (MTI) Johnson a „héjákhoz'7 húz Támadás egy támaszpont ellen Rendőrök akciója tiltakozó amerikaiak ellen SAIGON (MTI) WASHINGTON A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front harcoló alakulatai szerdán rajtaütöttek az An Khe melletti amerikai katonai repülőtéren. A sikeres akciót színlelt tüzérségi támadás vezette be; hazafiak aknavetők és kézifegyverek tüzének fedezete alatt behatoltak a légitámaszpont területére és robbanó tölteteket erősítettek két Hercules típusú csapatszállító repülőgép testére. Az őrszemélyzet észrevette a szabadságharcosokat, akiknek azonban a hajnali szürkületben sikerült épségben visszajutni társaikhoz. Kisvártatva robbanás reszket- tette meg a levegőt — a robbanó töltetek üzemképtelenné tették a Hercules repülőgépeket. Az An Khe-i repülőtér 416 kilométernyire északra fekszik Saigontól, s katonai szakértők szerint a világ egyik legnagyobb helikoptertámaszpontja. A környékén elterülő táborban állomásozik az első amerikai légi gyorshadosztály 18.000 katonája. A támaszpont ellen két hónap leforgása alatt ez volt a második támadás. A partizánok legutóbb február 20-án aknavetőtüzet zúdítottak a helikopterekre, s többet közülük súlyosan megrongáltak. A Pravda az indiai kormány gazdaságpolitikái áról Szovjet—szíríoi tárgyalások Szerdán délelőtt a Kremlben folytatódtak a tárgyalások Koszigin szovjet és Zuajen Szíriái kormányfő között. Szovjet részről Novikov miniszterelnökhelye ttes, Gromi- ko külügyminiszter és más személyiségek, Szíriái részről pedig Makhusz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, valamint a kormányküldöttség más tagjai szintén részt vettek a megbeszéléseken. A francia nemzetgyűlésben a politikai pártok vezérszónokai kifejtették álláspontjukat a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványhoz. A javaslat elsősorban Franciaországnak a NATO-ból való kiválását ítéli el. Az aláíró 49 szocialista és radikális párti képviselő nevében Guy Mollet indokolta meg a bizalmatlan- sági indítványt. A Francia Szocialista Párt főtitkára amiatt aggódott, hogy az Egyesült Államok a francia kormány döntése következtében nemcsak Franciaországból, hanem egész Európából is kivonhatja csapatait. Elismerte, hogy a NATO alapos reformra szoKedden megkezdődött Mexikóban annak a bizottságnak a harmadik ülésszaka, amelynek feladata, hogy előkészítsen egy szerződéstervezetet Latin-Amerika fegyvermentes övezetté nyilvánításáról. A két hétre tervezett értekezlet meg. nyitó ülésének csak egy felszólalója volt: Alfonso Garda Robles, az értekezlet elnöke, aki beszédében felszólította a megjelenteket, igyekezzenek megállapodásra jutni a szerződés szövegében. A megállapodás azonban — eddigi jelek szerint — nehézségekbe ütközik, mert a tanácskozáson két javaslat vár megvitatásra, az egyik Mexikóé, a másik Brazíliáé. A kettő között a lényeges különbség az, hogy Brazília álláspontja szerint a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha azt valamennyi latin-amerikai ország aláírja, s a brazil javaslat szerint a A német kérdéssel összefüggésben — amelynek megoldatlansága súlyosan terheli a nemzetközi helyzetet, s változatlanul egyik fő forrása a feszültségnek — az utóbbi napokban több olyan eseményről számol be a világsajtó, amelyek részben a helyzet bonyolultságát mutatják, részben a megoldás lehetőségeire figyelmeztetnek. Akár pozitív, akár negatív előjelűek ezek az események, megérdemlik a figyelmet. Kétségkívül az egész bonyolult kérdéskomplexus legpozitívabb része az, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban új típusú német állam jött létre, s ebben döntő része volt a Német Szocialista Egységpárt megalakulásának, melynek 20. évfordulóját ünnepük most. A Német Szocialista egységpárt megalakulása tulajdonképpen megoldotta azt a legsúlyosabb problémát, amellyel a haladó erők a weimari köztársaság egész ideje alatt oly reménytelenül küzdöttek. Ha már abban az időben sikerült volna létrehozni a két munkáspárt egyesülését, akkor — minden túlzás- nélkül elmondhatjuk — az emberiség elkerülte volna a hitleri zmust és mindazt, ami ebből következett. Amikor a második világháború befejezése után, az akkor még a Szovjetunió csapatai által megszállt német területen sikerült létrehozni a kommunista és a szocialista párt egyesülését, a weimari köztársaság tapasztalatai minden bizonnyal nagy súllyal estek latba. Mégis a döntő az a követelmény volt; hogy a hatadó erők olyan erőkoncentrul, mert 1949 óta megváltozott a nemzetközi helyzet, a francia kormánynak azonban tárgyalásokon kellett volna megkísérelnie a katonai szövetség átalakítását. A szocialisták helyeslik De Gaulle moszkvai látogatását — mondotta Guy Mollet —, de jobb szerették volna, ha az elnök nem „elszigetelt franc-tireur”- ként (partizánként) utazna a Szovjetunióba. Maurice Schumann, a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki nemrégiben tért vissza az Egyesült Államokból, javasolta, hogy De Gaulle találkozzék Johnson- nal. Schumann véleménye szerint Franciaországnak és az szövegnek tartalmaznia kell. hogy a szerződés nyitva áll az összes latin-amerikai köztársaság számára. A mexikóiak által támogatott tervezet ilyen utalást nem tartalmaz. Brazília ezenkívül javasolja, hogy a nukleáris hatalmak a szerződés egy függelékében vállaljanak kötelezettséget arra. hogy tiszteletben tartják a földrész atomfegyvermentes jeüegót. Tudnivaló, hogy a latinamerikai országok összességére való utalás brazil részről azárt történt, mert Brazília több más országgal együtt fontosnak tartja Kuba részvételét is a szerződésben. Kuba viszont csak akkor hajlandó csatlakozni a megállapodáshoz, ha az atomfegy- vermentessé tétel vonatkozik az Egyesült Államokra, Puerto Ricóra, Panamára és a Panama-csatorna övezetére is, és ha az Egyesült Államok felszámolja guantanamói támaszpontját. rációját teremtsék meg, amely alkalmas arra, hogy új típusú német államot alakítson ki és valóban érvényt szerezzen Németországban a potsdami és jaltai egyezmények rendelkezéseinek. Mint ismeretes, ezekben az egyezményekben fektették le a győztes hatalmak — elsősorban a Szovjetunió követelései alapján — azokat az elveket, amelyeknek érvényesítése megakadályozhatja. hogy Németország újból militarista útra térjen. Ezek az elvek messzemenően érvényesülnek a Német Demokratikus Köztársaság politikájában, egész társadalmi és gazdasági felépítésében. A Német Szocialista Egységpárt a béke és a haladás útján vezeti a Német Demokratikus Köztársaságot. Egészen más képet mutat Németország nyugati oldala, a Szövetségi Köztársaság, amelynek kormánya változatlanul a régi agresszív politikát próbálja feltámasztani és az elveszített háborúért re- vansra készül. A hivatalos nyugatnémet körök persze nem akarják beismerni, hogy ilyen veszélyes politikát folytatnak, de az igazság nem a beismerésen, hanem a tényeken múlik. A tények azt bizonyítják, hogy a nyugatnémet kormány igyekszik fenntartani a feszültséget Európában és minden olyan lépést megpróbál elgáncsolni, amely az európai országok békés együttműködésének biztosítására irányul E politika veszélyességével a nyugatnémet közvélemény is tisztában van. Világosan látják ezt a többi nyugati országban is. Ilyen körülmények között a nyugatnémet Egyesült Államoknak kezdeményezően kell fellépnie egy általános enyhülés érdekében, hogy elhallgassanak a fegyverek és a népek közeledjenek egymáshoz. Feltűnést keltett René Ca- pitant-nak Washington politikáját elítélő éles hangú felszólalása. A baloldali dega- ulleisták vezetője rámutatott, Dél-Vietnam beszédes példája annak, hogy a katonai integráción alapuló amerikai védelem a „protezsált” ország fokozatos elpusztításához vezet. A francia kormány döntésének egyik nyomós okaként húzta alá, hogy a vietnami háború kiterjedése esetén Franciaország a NATO tagjaként bele- sodródhatik egy világkonflik- tusba. Az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agresszióját az atlanti szolidaritás legodaadóbb hívei sem mertek védelmükbe venni, csupán azzal érveltek, hogy a NATO-tagság nem ró Franciaországra katonai kötelezettségeket az atlanti övezeten kívül. Robert Ballanger, az FKP parlamenti csoportjának elnöke leszögezte, hogy a kommunisták, bár ellenfelei a De Gaulle-i rendszernek, nem szavazzák meg a bizalmatlan- sági indítványt, mert helyeslik Franciaország kilépését a NATO-ból és az amerikai támaszpontok felszámolását. Waldeck Rochet, az FKP főtitkára a francia rádiónak és televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, a kommunisták úgy vélik, az egész baloldalnak arra kellene törekednie, hogy Franciaország a katonai tömböktől független, az államok kollektív biztonságára, az általános leszerelésre irányuló politikát folytasvezető pártok megpróbálnak olyan jelszavakat hangoztatni és kezdeményezéseket tenni, amelyek egy békésebb irányzat látszatát kelthetik, valójában azonban az eddigi agresszív irányzat elködö- sítése a céljuk. Ilyen kísérlet Erhard kancellárnak az az úgynevezett hétpontos békenyilatkozata, amelyet megküldték különböző kormányoknak és amelyben a bonni kancellár igyekszik a nyugatnémet kormány békés szándékairól meggyőzni a világot. Több olyan kérdést is megemlít, amelyről az elmúlt években nagyon sok vita folyt, s amelyekben a nyugatnémet kormány mindezideig óvakodott állást foglalni (Persze vannak még kérdések, amelyeket még burkolt formában sem érint Erhard nyilatkozata.) Jellemző részlete ennek az úgynevezett nyugatnémet békekezdeményezésnek, hogy kitér a müncheni egyezményre, amely, mint ismeretes, 1938- ban jött létre, és Hitler agresszív szándékainak megfelelően odaítélte a Szudéta-vi- déket Németországnak, s ezzel megnyitotta a kaput Hitler előtt Kelet-Európába. A nyugatnémet kormány mindezideig nem volt hajlandó elismerni a müncheni egyezmény semmisségét. És most is csak annyit mond, hogy a müncheni egyezmény területi követeléseit a nyugatnémet kormány időszerűtlennek és ennek megfelelően értelmetlennek tekinti. A müncheni ezménynek azonban csak egyik részlete volt a Csehszlovák Köztársaság ellen támasztott területi követelés, lényege a Szovjetunió elszigetelése volt, amit természetesen a történelem messzemenően hatálytalanított, de a nyugatnémet kormány még mindig óvakodik e tekintetben a határozott és egyértelmű állásfoglalástól. Érthető, ha nemcsak a Szovjetunióban, hanem más országokban sem veszik komolyan Erhard úgynevezett békekezdeményezését. A harmadik esemény, amelynek pozitív jelentősége van, — bár természetesen ezt a pozitívumot nem szabad eltúlozni — a Német Demokratikus Köztársaság vezető pártja, a Szocialista Egységpárt és a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt között megindult levélváltás. A Szocialista Egységpárt vezetői évek óta több ízben tettek kezdeményező lépést, hogy megkezdődjék a párbeszéd a két német állam pártjai, vagy kormánya között. Nyugatnémet részről mindezideig mereven elzárkóztak e kezdeményezések elől és minden ilyen lépés végül is egyoldalúnak bizonyult. Most történt.első ízben, hogy nyugatnémet részről reagáltak a Német Demokratikus Köztársaságból érkező kezdeményezésre és valóban megindult a levélváltás a Szocialista Egységpárt és a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt között. Arról persze nem lehet szó, legalábbis egyelőre, hogy az alapvető ellentétek megszűntek volna, de azért kétségkívül jelentősége van annak is, hogy megkezdődött a párbeszéd. Az elvek és a gyakorlati lehetőségek tisztázásán túl a levélváltás hozzájárulhat ahhoz is, hogy végre létrejön valamilyen kapcsolat a‘ két német allam között, ami nélkül a német kérdés megoldását elképzelni sem lehet. P. F. A hivatalos Washington igyekszik olyan benyomást kelteni, hogy komolyan foglalkozik Mansfield szenátornak, a Demokrata Párt szenátusi többsége vezetőjének hétfőn elhangzott javaslatával. Mansfield indítványozta, hogy Burmában vagy Japánban tartsanak ázsiai béke-értekezletet az Egyesült Államok, Észak-Vietnam, Kína és a dél-vietnami „alapvető politikai csoportosulások” képviselőinek részvételével. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője kedden este úgy nyilatkozott, hogy az amerikai kormány „kedvezően” fogadja Mansfield indítványát. Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ-megbízottja kedden este megvitatta Johnson elnökkel a demokrata vezető kezdeményezését. A tanácskozásról távozóban újságíróknak azt mondotta, hogy az amerikai elnök is helyesli a javaslatot. Johnson elnök megnyilatkozása azonban — mint a Reuter washingtoni tudósítója írja — politikai megfigyelők szerint néni jelez semmiféle lényeges változást az Egyesült Államok poütiká- jában és nem jelenti azt, hogy az elnök valamiféle nagyobb MOSZKVA (MTI) Delhi keltezéssel feltűnést keltő tudósítás jelent meg a szerdai Pravdában az indiai kormány gazdaságpolitikájáról. „Engedmények a külföldi monopóliumoknak” — írja a cikk címében Maszlennyikov, a lap indiai tudósítója, aki rámutat, hogy az indiai kormány kiutat keresve a növekvő gazdasági nehézségekből, az utóbbi időben mind gyakrabban folyamodik olyan módszerekhez, mint külföldi magántőke bevonása, valamint jelentős engedmények biztosítása külföldi monopóliumoknak. Az indiai kormány hozzájárult a külföldieknek ahhoz a követeléséhez, hogy ők kaphassák meg a részvények többségét az újonnan szervezett vegyesvállalatokban, valamint, hogy bizonyos területeken monopol-jogokkal és ellenőrizetlen árakon értékesíthessék saját termékeiket. Feljogosította őket olyan nyersanyagok behozatalára is, amelyekből például az indiai WASHINGTON (MTI) Az amerikai hadügyminisztérium szóvivője kedden kijelentette, hogy az idén harmincezer amerikai katonát és tisztet vonnak ki Nyugat- Európából. Hozzáfűzte azonban, hogy csak átmeneti létszámcsökkentésről van szó, mert felváltásukra nyomban 15 000 embert küldenek és a tényleges létszámcsökkentés sohasem haladja majd meg a 15 000 főt A hadügyminisztérium közleménye tehát lényegében megerősíti Stennis demokratapárti szenátor vasárnapi közlését, miszerint harmincezer műszakilag képzett katonát vonnak ki Európából, engedményt tett volna „a galamboknak” a mérsékeltebb washingtoni irányzat híveinek a „héják” a háborúspártiak rovására. SAIGON A dél-vietnami rendőrség szerdán megakadályozta az „erőszakmentes cselekvés amerikai bizottságának” tagjait abban, hogy a saigoni Caravelle szállodában sajtóértekezletet tartsanak. A csoport néhány napja tartózkodik Saigonban. Ä vezetője Abraham John Juste presbiteriánus lelkész, aki Gandhi tanítványának vallja magát. Amikor a rendőrök a szálloda bejárata előtt útját állták az amerikai békeharcosoknak, John Juste nyomtatott szöveget osztott szét a sajtótudósítók között, s ebben ismertette utazásuk célját. Meg akarunk emlékezni azokról az amerikaiakról, akik elpusztultak ebben a barbár háborúban és azokról az amerikaiakról, akik rossz ügy védelmében estek el. Azért vagyunk itt Dél-Vietnamban, hogy tiltakozzunk az Egyesült Államok katonai beavatkozása ellen — hangzik a nyilatkozat. • A csoport vízuma tegnap járt le. kőolajipar felhasználatlan feleslegekkel rendelkezik. „E lépésekre, amelyek nyilvánvalóan eltávolodást jelentenek a külföldi tőkével szemben korábban meghirdetett politikától — mutat rá a Pravda tudósítója — hivatalos magyarázatként azt hozzák fel, hogy Indiának feltétlenül külföldi magántőkét kell bevonnia a műtrágya-gyártásba, mert csak így oldhatja meg az egyre súlyosabbá váló élelmezési problémát”. Az Indian Express ezt kiegészítette azzal a magyarázattal, hogy ezek a lépések megkönnyíteni hivatottak az indiai tervezésügyi miniszter amerikai tárgyalásait, amelyek során arra fog törekedni, hogy az Egyesült Államok nyújtson nagyobb segítséget India negyedik ötéves tervéhez. A Pravda tudósítója idéz a Patriot című indiai lapból, amely szerint „nyilvánvaló, hogy a kormány képtelen szembeszállni a külföldi tőke támadásával”. hogy velük növeljék meg a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai egységek létszámát, a hivatalos közlésnek megfelelően idén az év közepéig Európában körülbelül 210 000- re apad le az amerikai katonák létszáma, majd 1966 végéig 225 000-re emelkedik. Kedden — még Stennis kijelentésére reagálva — a nyu. gatnémet hadügyminisztérium szóvivője meglepetten közölte, hogy nincs tudomása az amerikai létszámcsökkentésről. A nyugatnémet sajtó bírálattal fogadta a hírt, rámutatván, hogy az Egyesült Államok előzetesen nem tájékoztatta Bonnt a tervezett intézkedésről. Brazília számít Kubára Értekezlet Latin-Amerika a tóm légy ver mentes övezetté tételéről MEXIKÓ (MTI) son. Elvek és gyakorlati lehetőségek Európából kivonnak amerikai katonákat Csak átmeneti a csökkentés