Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-12 / 60. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓQRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI *81 ZO.TT5 Á G A ES A' MfGYEt TANÁCS XXII. ÉVF. GO. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR 1966, MÁRCIUS 13. SZOMBAT R minisztertanács rendelete több mint huszonnyolcezer termelőszövetkezeti tagot érint a megyében A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága megyei igazgatójának nyilatkozata A kormány Tájékoztatási Hivataláruik közleménye alapján lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról az intézkedésről, amelyet a minisztertanács a termelőszövet­kezeti tagok betegségi, szülési, temetési segélyéről, a szü­lési szabadságról és a családi pótlékról alkotott. Az új rendelet július 1-én lép életbe. Munkatársunk felkereste Bakos Pált, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságá­nak megyei igazgatóját, aki az új rendelettel kapcsolatban a következőket mondotta: — Törvényeink ma már a társadalombiztosítás vala­mennyi lényeges szolgáltatását megoldják a termelőszövetke­zeti tagoknak. Ilyen a beteg- ellátás, az anyasági-segély, családi pótlék, a baleseti és á nyugdíjbiztosítás. Népgazdasá­gunk fejlődésével rendszeressé válik a társadalombiztosítás továbbfejlesztése. Ezt tükrözi többek között a miniszterta­nács legutóbbi ülésén, a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó új rendelet is. En­nek értelmében ez év július 1-től tovább kell fejleszteni a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok társadalombiz­tosítását. A termelőszövetke­zeti tagság betegségi biztosí­tásáról és családi pótlékáról intézkedő jogszabály megyénk­ben valamilyen formában több mint huszonnyolcezer embert érint. — Az új rendelet értelmé­ben megvalósul a termelőszö­vetkezeti tagoknak az a régi kívánsága, hogy jogosultak legyenek gyógyfürdő-kezelés­re és fogpótlásra, valamint a szakorvosi kezeléssel és kór­házi ápolással felmerülő úti­költség megtérítésére. Jelentős az a jogkiterjesztés, hogy jú­lius 1-től temetési segélyt fo­lyósítanak a társadalombizto­sítás szervei, mégpec^g ugyan­olyan feltételek méllett, mint az ipari munkaviszonyban ál­ló dolgozóknak. Például az ipari dolgozó elhalálozása ese­tén a temetkezési segély ösz- szege 800 forint. A gümőkór- ban megbetegedett tsz-tagok a betegség legfeljebb kétéves tartamára állami forrásból is rendszeres anyagi támogatást kapnak. Ezzel napi harminc forintra, akinek ellátásra szo­ruló családtagja van, napi negyven forintra egészülhet ki a betegségi segély összege. Az állami támogatás napi hat fo­rintnál több nem lehet. — Az eddigieknél kedvezőbb ellátásban részesülnek a szü­lés esetén a termelőszövetke­zet tagjaként dolgozó nők. Jú­lius 1-től első szülésnél hét­száz forint, a továbbiaknál hatszáz forint segély kap a szülő nő, ha a szülést meg­előző két évben kétszázhetven napon át dolgozott a termelő­szövetkezetben. Aki az előző két évben százötven napon át — két, vagy ennél több tíz éven aluli gyermek gondozása esetén ötven napon át — vett részt a közös munkában, a je­lenlegivel azonos összegű öt, illetve négyszáz forintos anya­sági segélyt kap. Azok részére, akik ennél kevesebbet, de leg­alább száz napon át dolgoztak, a szülési szabadság minden napjára az előző évi átlagos részesedés hetven százalékát folyósítják. A szülési segély legkisebb összege napi har­minc forint. — Ugyancsak július 1-től kezdődően már két gyermek után is jár családi pótlék a termelőszövetkezeti tagoknak, ha a gyermekek 14. életévüket nem töltötték be. Az előzetes felmérések adatai szerint az új rendelet életbe lépésétől kezdve megyénkben mintegy nyolcszor annyi tsz-tag része­sül majd családi pótlékban mint eddig. — Mi, a társadalombiztosí­tásban dolgozók mindig öröm­mel fogadjuk, ha kedvezőbb, jobb, magasabb ellátást tu­dunk nyújtani, mint a korábbi volt. Ezért üdvözöljük ezt a rendelkezést. Azon leszünk, hogy az érdekeltek mielőbb megismerjék, hogy mindenki maradéktalanul megkapja az őt megillető ellátást — mon­dotta Bakos Pál igazgató. Megkezdíék Sooioskőúilaiu Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki a megyei (fővárosi) bíróságok Tanácsa pénteken ülést tar- népi ülnökeit a május 15 és tott. A bíróságok népi ülnö- június 30 közötti időben kell keinek választásáról szóló a tanácsoknak megválaszta- 1960. évi 6. számú törvény- niuk- erejű rendelet 6. paragrafu­sában foglaltaknak megfele- Az Elnöki Tanács Tiszasze- lően határozatot hozott arra, derkény község várossá alakí- hogy a járásbíróság (városi, tását határozta el, majd egyéb városi kerületi bíróságok) és ügyeket tárgyalt­Megnyílt a Vietnami Szolidaritási Hét Pénteken' a veszprémi Pe­tőfi Színháziban tartott nagy­gyűléssel megnyílt a Vietna­mi Szolidaritási Hét. amelyet a havannai triikontinentális konferencia és a Szakszerve­zeti Világszövetség kezdemé­nyezésére rendeznek meg ha­zánkban. Megjelent és az el­nökségben foglalt helyet Vas- Witteg Miklós, a Szakszerve­zetek Országos tanácsának al­elnökié, Rostás István, a ma­gyar szolidaritási bizottság el­nöke, Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Veszprém megyei Pártbizot," ság első titkára, és társadalmi életünk számos más képvise­lője. Ott volt Dinit Ba Thi, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front budapesti iro­dájának vezetője és Tran Van Khanh, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövetségének attaséja. A nagygyűlésen Szilágyi Sándor, a SZOT Elnökségének tagja, a Vegyipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára mon­dott beszédet. vasúláiiGmésánsk átépítését A MÁV Budapesti Építési Igazgatóságának Somoskőújfa­lui építésvezetősége tavaly' ki­cserélte a Salgótarján és a határállomás közötti nyílt pá­lyán az elavultakat korszerű, nagy teherbírású vágányokra. Az építésvezetőség az idén az utolsó simításokat végzi itt, de máris hozzálátott az állo­más vágájnyhálózatának felújí­tásához. A nemzetközi személy, de elsősorban teherforgalom szem­pontjából megnövekedett je­lentőségű határállomás kor­szerűsítése nagyon aktuális. Az ugrásszerűen emelkedő forga­lom lebonyolítása elavult vá­gányokon, kitérőkkel, modern biztosító berendezések nélkül egyre nehezebbé vált. Ebben az évben tizennyolc millió fo­rintos beruházással kicserélik a pályaudvar val,amennyi vá­gányát. Ezzel kapcsolatban sor kerül az állomás szintjé­nek mélyítésére. Ezt a ked­vezőtlen lejtviszonyok teszik szükségessé. A sínek a jelen­legi szintnél körülbelül egy méterrel kerülnek lejjebb. Ki­cserélik a kitérőket is korsze­rű, rugalmas kitérőkre; meg­oldják a terület víztelenítését is. A munkát terv szerint ez év december 1-én kell befe­jezni. Az állomás felújításá­nak programjához tartozik az önműködő vágányutas biztosí­tó berendezés, az úgynevezett dominó felszerelése is, amely azonban feltehetően csak 1968-ban várható. A felújítás befejeztével a pályaudvar befogadóképessé­ge valamelyest, átbocsátóké­pessége azonban jelentősen megnövekszik. A programban hatvannégy város Űj szempontok szerint kezd­te meg a népgazdaság távlati energia-ellátásának, ezen be­lül hőellátásának kidolgozá­sát az Országos Energiagazdál­kodási Hatóság. Az elgondolások szerint Sze­geden például, a következő években a helyben található energiahordozókat, elsősorban a környékbeli kőolajkutak kí­sérőgázát, másodsorban a ter­málvizet, harmadsorban az olajat leéli felhasználni táv- hőellátósra, A szenet lehetőleg teljesen kiküszöbölik a lakások és az üzemek fűtésénél. Ügy számít­ják, hogy ennek eredménye­ként a város levegőjének füst­gáz-szennyezettsége a követ­kező 10—15 évben 70—80 szá­zalékkal csökken. Debrecen­ben az ipari üzemek fűtésére olajat, lakásfűtésre földgázt irányoznak elő. Salgótarján­ban a. lakásfűtésre már kié­pített erőművi távfűtésháló­zatot bővítik, az ipari üzemek technológiai hőellátásáról még nem döntöttek. Pécsett ugyan­csak az erőművi távhőellátás kiterjesztése a célszerű. Rossz kezdet — jó folytatás Nem valami jól kezdődött az esztendő a Rokkant-telepi la­kásépítkezésen, de aztán an­nál jobb lett a folytatás. Januárban csupán hetven­négy százalékra sikerült az építésvezetőségnek teljesíte­nie a tervet, februárban azon­ban nagyon nekidurálták ma­gukat a dolgozók. A brigádok egymás után tették meg válla­lásaikat, amelyekben a prog­ramozott feladatokon felüli teljesítményekre tettek ígére­tet. Csőri Mihály vegyes kő­műves brigádja például magá­ra vállalta, hogy az operatív tervből reá háruló tennivaló­kon kívül elvégzi az ötös je­lű épületen a tetőtéri kőmű­ves munkákat és egy szint va- laszfalazását. A februári tervet százhúsz százalékra teljesítette a . mun­kahely, ezzel a januári elma­radás nagy részét már is be­hozta. A negyedéves terv hi­ánytalan teljesítése érdekében a munkások a februárihoz ha­sonló vállalásokat tettek már­ciusban is. Az úton a kubikosok már a tereprendezésen dolgoznak Fönt, a főfalon a kőművesek építik a lakóház szerkezetét (Koppány György felvételei) As SZMT Elnöksége megtárgyalta i Sokat Javult a szocialista brigádok munkája K. Tőzsér János elnökleté­vel, az SZMT Elnöksége csü­törtöki ülésén, az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága és az SZMT El­nöksége múlt évben hozott határozata alapján megvizs­gálta, 'hogy Nógrád megye üzemeiben, gyáraiban miként fejlődött a szocialista brigád­műhely címért folyó mozga­lom. Az elnökség megállapította: a szocialista brigádmozgalom sokat gyarapodott. A fejlődés tükröződik a vállalásokban, a termelés eredményeiben, az általános kulturális és szak­mai színvonal emelkedésében. A szocialista brigádmozga­lomba eddig a dolgozók 27 százaléka kapcsolódott be, de egyes üzemeknél a verseny­zők száma eléri a 40—50 szá­zalékot. A határozat óta 317- tel nőtt a brigádok száma, s ma már majdnem 14 ezer főt tömörítenék a munkaszerve­zetek. A résztvevők közül négyezer a fiatal, s egyre nagyobb számban kapcsolód­nak be a nők is. 1183 szocialista címért küz­dő brigád közül 172 oklevelet, 82 pedig oklevelet és zászlót nyert. 109 kollektíva három, 50 négy, 25 öt, 10 pedig már a hatodik éve folyamato­san megkapja a megtisz­telő címet. A szocialista műhely, üzem el­mért ugyanannyi kollektíva küzd mint korábban — 31 — s közülük 14-en teljesítették vállalásaikat. A mozgalomban résztvevőknek köszönhető, hogy kialakult és egyre job­ban szélesedik az önellenőrzé­si, a megőrzési, a minőségi, az export, a gépmegőrzési, a készletmegóvási és a takaré­kossági mozgalom. Mindezek összhangban vannak a válla­latok, üzemek egész évi célkitűzéseiéi. Az utóbbi két évben a mű­velődéssel kapcsolatos tenni­valók is fokozottabban elő­térbe kerültek. Az oktatási formák közül legszívesebben a politikai oktatásra és az is­meretterjesztő előadásokra járnak el. Kedvelik még a munkásakadémiák előadásait i-'. Látogatottak az irodalmi estek és a politikai tájékoz­tatók. Itt azonban na­gyobbak az igények. .Jónak bizonyult az a kezdeménye­zés, amely szerint hét helyen szocialista brigádklubot hoz­tak létre. Az általános műveltség emelésére a korábbinál több gondot fordítanak. Jelenleg 920-an végzik általános iskolai tanulmá­nyaikat, 820-an pedig kö­zépiskolába járnak. A gyorsan fejlődő technika megismerése a szakmai to­vábbképzést sürgeti. Ez is szerepel a vállalásokban. Az önművelésben jelentős sze­repet töltenek be a könyvtá­rak. A szocialista brigádok tagjai közül 5200-an rend­szeresen olvasnak. Határozott fejlődés tapasz­talható a szocialista együtt­élés kialakításánál. Ennek je­lei: fejlődött a közösségi szellem, az elvtársi segítő­készség Ügy a munkában, mint a közéletben a szocia­lista erkölcs normáihoz iga­zodnak. A vasútnál, a postá­nál és a Balassagyarmati Por­celángyárban például egyet­len brigádtag sem hiányzott igazolatlanul. Sokan vannak, akik mint munkavédelmi őrök vigyáznak dolgozó tár­sam testi épségére. De ott lát­ni őket a különböző társa­dalmi munkáknál is. Segíte­nek egymásnak a házépítés­nél, színházba járnak, kiállí­táson vesznek részt, közösen rendezik meg a családi ünne­peket. Jó munkájuk révén többen magasabb beosztásba kerül­tek. A Tűzhelygyárban öt, a Kiskereskedelmi Vállalatnál három, a Bútorgyárnál pedig hat fő. Jelentős azoknak a száma, akiket a mozgalom­ban való részvétel vezetett el a pártba. A fejlődés ellenére még mindig sok gond, baj nehezí­ti az előrehaladást. A terv- módosítások miatt gyakori a brigádok helyezgetése. Felülvizsgálatra szorul a patronáló munka eddigi módszere, gyakorlata. Sok a tisztázatlan kérdés az anyagi megbecsülést ille­tően. Sokhelyütt sablonba akarják szorítani a vállalásokat, de számos jel figyelmeztet arra is, hogy néhol a gazdasági vezetők nem tudnak megbir­kózni a szocialista brigádmoz­galomban jelentkező egyre nagyobb követelményekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom