Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-11 / 59. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVF. 59. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1966. MÁRCIUS 11. PÉNTEK Eredményes munka a közösségiért Szocialista brigádok tanácskozása Salgótarjánban Borsod, Heves, Pest és Nógrád megyék szocialista brigád- és munkacsapat vezetői tanácskoztak tegnap Salgótarjánban. Az ország északi részében tevékenykedő több mint 500 szocialista brigádot, munkacsapatot, mintegy 150 küldött képviselte. Résztvett az összejövetelen Hankó János, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke is. A termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalom eddigi tapasztalatairól és feladatairól K. Nagy Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztályának vezetője tartott vitaindító előadást. ! Kádár János és Kállai Gyula baráti látogatásra Kománlába utazott Sikerek és feladatok Másfél év telt el azóta, hogy a Politikai Bizottság határozata alapján a Földművelésügyi Minisztérium, különböző szervekkel egyetértésben, kidolgozta a szocialista verseny, a szocialista brigádmozgalom irányelveit. Az eltelt időszak eredményei bizonyítják: a mozgalom ma már átfogja az egész országot. A közös gazdaságokban mintegy kétezer szocialista címért küzdő brigádot, munkacsapatot számlálnak, s közülük hatszáz elnyerte a kitüntető szocialista címet. A több éves tapasztalatok szerint a brigádok, munkacsapatok lényegesen többet dolgoznak, mint amennyit vállalásuk „előír”. Részt kérnek a közösségi élet alakításából, a közös vagyon védelméből, a szövetkezeti tagok neveléséből. A brigádtagokban nő az egymásért, a közösségért érzett felelősség. Sokat tesznek azért, hogy az „enyém” fogalmát mielőbb felváltsa a „miénk” fogalma. Az élenjárók közül is kitűnik a szentisváni Koncz Istvánná, a mezőkövesdi Holló Istvánná, a ma- gyarnándori Fazekas Jánosáé baromfitenyésztő, és az inárcsi Kovács Sándor kertészeti munkacsapata. Rendszeres értékelést Később Nagy Sándor, a mezőgazdaság, a szocialista brigádok előtt álló feladatokról szólt. Elmondotta, hogy a tervek szerint az idén mintegy 5 százalékkal nő az árutermelés. A felvásárolt áru mennyiségének mintegy háromnegyed részét a szövetkezeti gazdaságok adják. Ez természetesen rendkívül nagy feladatokat ró a közös gazdaságokra. A párt és a kormány igyekszik megteremteni a legjobb feltételeket ahhoz, hogy a szövetkezetekben rejlő termelési lehetőségek mindjobban kibontakozhassanak. Az elkövetkező években tovább növekszik a termelőszövetkezetek önállósága. Ez annyit jelent, hogy saját erőből fejlesztik a gazdaságot, s így teszik lehetővé a termelés bővítését is. A termelési tervek megvalósítását segítik a szocialista munkabrigádok, munkacsapatok. Az a helyes, ha a brigádok a termelési tervek ismeretében teszik meg vállalásukat, a növénytermesztés és állattenyésztés hozamainak növelésére, a költségek csökkentésére, a termények gondos tárolására, a közös vagyon védelmére. Rendkívül fontos, hogy a szövetkezeti vezetők maguk is segítsék e közösségek eredményes tevékenységét. Teremtsenek olyan munkakörülményeket, hogy a brigádok, munkacsapatok eredményesen dolgozhassanak. Rendszeresen értékeljék a versenybizottságok e közösségek tevékenységét. Biztosítsák a verseny nyilvánosságát, és az erkölcsi elismerés mellett a legjobbakat jutalmazzák. Járható út, hogy a többlettermés bizonyos százalékát kapják meg a brigádok tagjai. A Földművelés- ügyi Minisztérium úgy kívánja segíteni munkájukat, hogy összegyűjtik a legjobb országos tapasztalatokat, s ezt az ősz folyamán kiadják. Tapasrtalatok a megyében Nógrád megye termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalmáról Tóta Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tájékoztatta a résztvevőket. Nálunk 1961-ben Nógrád község asszonyai tűzték először célul, hogy szocialista módon élnek, dolgoznak, tanulnak. Ma már a közös gazdaságokban mintegy 125 munkaszervezeti egység, 1600 tagja küzd a szocialista címért. Közülük több is negyedszer nyerte el a kitüntetést. A szocialista brigádok tevékenységét a közelmúltban értékelte az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága. Megállapítást nyert: eredményesen munkálkodtak a szövetkezeti gazdaságok erősítéséért. Az a cél, hogy a termelési tervek teljesítése mellett a brigádok tagjai eleget tegyenek egyéb kötelezettségeiknek is. Szakmailag és politikailag képezzék magukat. A napokban ülésező megyei versenybizottság is úgy határozott, hogy az irányító szerveknek, a termelőszövetkezeti vezetőknek az eddiginél hatékonyabban kell segíteni a brigádokat. Helyes, ha a vetélkedés kiterjed a termelés minden ágazatára. Természetesen a szocialista címért küzdő brigádokban emelni kell a követelményeket. Nem nélkülözhető a verseny rendszeres értékelése, a legjobbak népszerűsítése és jutalmazása sem. A nógrádsápiak vállalása Az előadásokat követő vitában elsőként Kovács Sándor, az inárcsi kertészeti szocialista munkacsapat vezetője kért szót. Elmondotta: a kertészetben hat brigád küzd egymással, százötven hold földet művelnek, és bevételi tervüket, tavaly is 600 ezer forinttal túlteljesítették. Behányi Mária, a nógrádsápi Vörös Csillag Termelőszövetkezet fiatal baromfitenyésztője idei célkitűzésükről szólt. Legalább 40 ezer csibét nevelnek fel. csökkentik a jószágok elhullási arányát, valamint az egy kiló hús előállításához szükséges abraktakarmányt. A szocialista brigádtagok tevékenységét, áldozatvállalását méltatták az albertirsai, valamint a palotási termelőszövetkezetek küldöttei. Csomós Miklós, a gyöngyösi járás szakoktatási előadója 20 szocialista brigád munkájáról adott számot. Tóth József, a dabasi járás mezőgazdasági osztályának munkatársa, a termelőszövetkezetek, és a brigádok versenyéről, a legjobbak jutalmazásáról beszélt. Az inárcsi szövetkezet vezetői például 30 ezer forinttal jutalmazzák a legjobb három brigádot. Varga Vilmosné kishartyáni és Kovács Istvánné hatvani szocialista munkacsapatvezetők több esztendős tevékenységükről szóltak. Lelkiismeretesen dolgoznak mind. Varga Vilmosné például már január hónapban 24 munkanapot dolgozott. Hasonlóan alakult a februári teljesítménye is. Verseny a brigádok között Az ebédszünet után tovább folytatódott a tanácskozás. Elsőként Kapuszta József, a nógrádsápi termelőszövetkezet gépcsoportvezetője szólalt fel. Elmondta, hogy a traktorosok tavaly beneveztek a szocialista brigádmozgaiomba. Ez nagy eredmény, mert hosszú ideig nem sikerült a munkaversenvt kibontakoztatni a férfiak között. A vállalásukat teljesítették, az egy gépre eső normálhold tervet nyolc százalékkal növelték, ugyanakkor az anyagköltséget három százalékkal csökkentették. Sikerült végérvényesen megszüntetni különböző lazaságokat Is. Ezután kért szót Márton István, az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet szocialista brigádvezetője, aki a IX. pártkongresszus tiszteletére vetélkedésre hívta ki az ország sozcialista brigádjait. (A versenyfelhívás teljes szövegét közöljük.) A résztvevők nagy tapssal fogadták az őrhalmiak elhatározását, amihez a helyszínen már csatlakoztak a homokterenyeiek és a nóg- rádmegyeriek. A tanácskozás minden résztvevője magáévá tette a felhívást, aminek többen hangot is adtak felszólalásukban. Hankó János, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke felszólalásában többi között elmondta, hogy a szocialista brigádmozgalom igen szép eredményekkel dicsekedhet, azonban a jövőben arra van szükség, hogy tovább gazdagítsák a tartalmát, s növeljék a számszerűségét. Hangsúlyozta a rendszeres verseny értékelés, valamint a mozgósító versenv- nyilvánosság megteremtésének fontosságát. Szót kért még Seres Vladi- mirné, a megyei Nőtanács titkára, aki örömét fejezte ki a szocialista brigádok eredményei felett, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy más versenyformákat sem szabad elhanyagolni. Javasolta, hogy a szocialista brigádok is kapcsolódjanak be a minisztertanács által meghirdetett országos termelési versenybe. A szocialista brigádok tagjainak nagy szerepet tulajdonított abban is, hogy minél több fiatalt vonjanak be a mező- gazdasági munkába, segítsék elő az ifjúsági brigádok alakítását is. A vitát ezután K. Nagy Sándor foglalta össze, majd a szocialista brigádvezetők tanácskozása véget ért. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön baráti látogatásra Bukarestbe utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára és Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminiszter, Púja Frigyes, az MSZMP Külügyi Osztályának vezetője, valamint dr. Florea Duna, a Román Szocialista Köztársaság Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar vendégeket a bukaresti repülőtéren Nicolae Ceausescu, az KKP főtitkára, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK Minisztertanácsának elnöke, Alexandra Birladeanu és Emil Bondaras, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagjai, a minisztertanács első elnökhelyettesei, Paul Niculescu-Mi- zil, az RKP Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Petre Blajovici, az RKP Végrehajtó Bizottságának póttagja, minisztertanács elnök- helyettese, Florian Danalache, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a bukaresti városi pártbizottság első titkára, Fazekas János, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Cornell u Manescu külügyminiszter, valamint az RKP KB és az RSZK kormányának számos tagja fogadta. Jelen volt Vince József, hazánk bukaresti nagykövete és a nagykövetség munkatársai. Ott volt Mihail Posianu, az RSZK budapesti nagykövete is. (MTI) Az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz állattenyésztési szocialista brigádjának versenyfelhívása Három esztendeje, 1963-ban alakult meg szövetkezetünkben az állattenyésztési szocialista brigád, kilenc taggal. Elhatároztuk, hogy szocialista módon fogunk dolgozni, élni, tanulni. Vállalásunkat tőlünk telhetőleg valóra váltottuk s ezt néhány eredménnyel bizonyítani is szeretném. 1963-ban az állat- tenyésztés tiszta nyeresége már elérte a 330 ezer forintot, s ezt 1964-ben már négyszáz- ezer, 1965-ben pedig 490 ezer forintra növeltük. 1963-ban 1920, 1964-ben 2200 és 1965-ben már 2557 liter volt egy tehén évi termelése 106 tehén átlagában. S hasonló javulás mutatkozott a többi ágazatban is. Tavaly már a marhahizlalásban napi egy kiló volt a súlygyarapodás három kiló harminc dekás abrakfelhasználás mellett. A borjúszaporulat elérte a 96 százalékot és az itatásos borjúneveléssel darabonként ezer forintos megtakarítást értünk cl. A sertés- tenyésztésben 58 kocával rendelkezünk, s a szaporulat úgy alakult, hogy 17,4 malac jut egy kocára. A sertéshizlalásban csaknem 60 százalékkal túlteljesítettük mennyiségi tervünket, összesen 650 hízót adtunk el: 6,5—7 hónap alatt gyarapodtak 100—110 kilós súlyra és egy kiló hús előállításához négy kiló 20 deka abraktakarmányt használtunk fel. Az eltelt három év alatt 22 szarvasmarhatenyésztő és egy sertéstenyésztő szerezte meg a szakmunkás oklevelet. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a szocialista brigád állta meg jól a helyét, hanem a szocialista brigád igyekezete, életmódja jó hatással volt azokra az állattenyésztőkre is, akik még nem kapcsolódtak be a szocialista brigád mozgalomba. Az idén elhatároztuk, hogy a IX. Párt- kongresszus tiszteletére az eddigieknél még jobb eredményeket érünk el, és most a szocialista brigádok észak-magyarországi tanácskozása nevében versenyre hívjuk ki az ország valamennyi szocialista brigádját a következő versenypontok alapján: A TERMELÉS TERÜLETÉN vállaljuk, hogy az állattenyésztés termelését a tervhez viszonyítva nyolc százalékkal túlteljesítjük a köUségszint két százalékos csökkentése mellett; az egy tehénre jutó tejtermelést egy év alatt 200 literrel növeljük; száz tehéntől 90 borját felnevelünk és a TBK—lO-cs tápszer alkalmazásával a darabonkénti megtakarítást 1200 forintra emeljük; a hízómarha hizlalásnál 18 hónap alatt elérjük az 550 kilogrammos súlyt és egy kiló hús termeléséhez 2 kiló 80 deka abrakot használunk fel; tíz százalékkal növeljük az átadásra kerülő export minőségű extrém vágómarha mennyiségét s így a hízómarhák 75 százalékát exportra küldjük. a sertéstenyésztésben megtartjuk az egy kocára jutó 17,4 darabos átlagot és vállaljuk, hogy továbbra is 6,5—7 hónap alatt nevelünk fel egy hízót: egy kilo sertéshús előállításához négy kilogramm abraktakarmányt használunk fel; a termelési vállalások teljesítése érdekében még egy szocialista címért küzdő brigádot szervezünk be; a fiatalok bevonását az állattenyésztésbe a továbbiakban is szorgalmazzuk és ennek érdekében a lehetőség szerint hat állattenyésztési mezőgazdasági tanulót is szerződtetünk; termelési vállalásunk teljesítése érdekében a tsz vezetőségétől és a növénytermesztési brigádoktól és elsősorban a szocialista brigádoktól azt kérjük, hogy a szükséges takarmányt a kellő mennyiségben és jó minőségben megtermeljék; a brigád teljesítményét havonta értékeljük és kérjük a vezetőséget, hogy brigádunk munkáját negyedévenként, rendszeresen értékelje; életmódunkban a továbbiakban is példát szeretnénk mutatni társainknak; nem titkoljuk, hogy büszkék vagyunk eddigi eredményeinkre: továbbra is részt veszünk a falu közös ügyeiben; jelenleg az állattenyésztésben dolgozó tsz-tagok között öt tanácstag van és három ezek közül a szocialista brigád tagja; az állattenyésztésből a Hazafias Népfront bizottságnak 8 tagja van és az állattenyésztési szocialista brigád vezetője a községi népfront elnöke; a közös vagyon védelmére továbbra is nagy gondot fordítunk és biztosítjuk, hogy mint eddig, a közös vagyon kárt ne szenvedjen; vállaljuk, hogy továbbra is olvassuk a szépirodalmi és szakmai könyveket és a szakfolyóiratok cikkeit rendszeresen megvitatjuk; vállaljuk, hogy tapasztalatcsere látogatásokat teszünk más tsz-ekben és az ott megismert jó és új módszereket szövetkezetünkben is meghonosítjuk; A TANULÁSBAN továbbra is példamutatóan részt veszünk; vállaljuk, hogy a szocialista brigád minden tagja részt vesz a képzettségének és érdeklődésének megfelelő politikai oktatásban; az idén az állattenyésztés valamennyi dolgozója megszerzi a szakmunkás képesítést, két nagyon idős állatgondozó kivételével; minthogy brigádunk életében a tudatformálásban és tanulásban vannak meg pótolnivalók, vállaljuk, hogy a patronáló ipari üzem szocialista brigádjainak tapasztalatait ezen a téren fokozottan átvesszük; kéréssel fordultunk a tsz vezetőségéhez, hogy a legjobb szocialista brigádokat továbbra is jutalmazza, mint tavaly és mi vállaljuk, hogy az idén. a pártkongresz- szus tiszteletére is kiérdemeljük az első díjat. Kérjük az itt jelenlévő szocialista brigádokat és az ország valamennyi szövetkezetében működő szocialista brigádokat, hogy csatlakozzanak vállalásunkhoz. A homokferenyes növénytermesztő szocialista brigádok csatlakozása Örömmel hallgattuk az őrhalmi állattenyésztési szocialista brigád vállalásait és azonnal megragadjuk az alkalmat, hogy a homokterenyei Zagyvavölgye Tsz két növénytermesztő szocialista brigádja nevében csatlakozzunk a pártkongresszus tiszteletére meghirdetett országos versenyhez. Vállaljuk hogy a növénytermelésben a hozamokat, termésátlagokat 5 százalékkal növeljük, a tervezett költség-szint megtartása mellett. Ennek megfelelően szakszerű, jó agrotechnikával, a korszerű módszerek alkalmazásával, el akarjuk érni, hogy kenyér- gabonából holdanként 1,5 mázsával többet termeljünk a tervezett átlagnál; burgonyából holdanként 10 mázsával; kukoricából pedig holdanként 2 mázsával emeljük a termésátlagot. Különös gondot fordítunk arra. hogy az állattenyésztés ne szenvedjen szükséget a takarmányfélékből; megtermeljük a szükséges mennyiséget és gondosan elvégezzük a takarmányfélék betakarítását. Vállaljuk, hogy az őrhalmi elvtársak felhívásának megfelelően igyekezni fogunk megvalósítani a hármas jelszót: Szocialista módon dolgozni, élni, tanulni! Kívánjuk, hogy a mostani tanácskozásunkon elhangzott felhívás országos visszhangra találjon és a pártkongresszus tiszteletére mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben szén eredmények szülessenek.
