Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-10 / 58. szám
Világ proletariat egyesüljetek! Felesleges párhuzamosság Szocialista brigádok a mezőgazdaságban Négy megye küldötteinek tanácskozása Salgótarjánban Panaszos levelet hozott a posta. Valamilyen bonyolult házépítési ügy — hat sűrűn gépelt oldalon. Fontos dologról van szó, ez nyilvánvaló, még akkor is, ha úgynevezett „kis ügyben” készült is a panasz. Aki írta, annak szinte életfontosságú probléma, még akkor is, ha országos méretekben gondolkozva akadnak ennél fontosabb ügyek. A panasz-beadvány másolópapírral készült, csupán a címzés helyén látszik az eredeti gépelés nyoma. S a végén ott áll a felsorolás: „Jelen panaszomat elküldtem a városi tanács elnökének, a Népi Ellenőrzési Bizottságnak, a városi pártbizottságnak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és az Építésügyi Minisztériumnak”. Nem ritka, hogy egy-egy panasz elintézése — mivel a bejelentő, a panaszos a legkülönbözőbb szervekhez egyszerre fordul védelemért, orvoslásért — féltucatnyi szervet foglalkoztat egyszerre. így aztán az történik, hogy az igazságát kereső állampolgár hibájából válik tengeri kígyóvá egy-egy ügy. Tömérdek felesleges munkát okoz ez a különböző szerveknek, hivataloknak. Pedig akad azoknak ezen kívül is munkájuk, sőt, felesleges is, amelyet olykor önmaguk csinálnak Önmaguknak, vagy bizonyos elavult jogszabályok elavult szellemű értékelésének „köszönhetnek”. A bürokráciának, a párhuzamos ügyintézésnek riasztó eseteit sorolhatnánk fel. Elégedjünk meg csak például annak a rövid járdának az esetével, amelynek egyszerre négy gazdája is volt A tervező intézet, egy magasépítési vállalat, mint generálkivitelekülön-külön nyilvántartásban kell vezetniük. Természetesen mindegyiknél más és más az engedély kiadásának módja, s az is természetes, hogy a művelődési ház vagy otthon, ahol a rendezvény lezajlik, szintén vezeti mindezt. S időnként — havonként, negyedévenként, félévenként vagy évenként, kinek mikor kell — jelenti ezt a saját felsőbb szerveinek, ahol ezeket összesítik, s tovább jelentik, fogyasztva a papírt és az értékes emberi munkát. Esztendők óta elszánt harc foyik a bürokrácia, s ennek egyik válfaja, a párhuzamos ügyintézés, a felesleges irkafirka ellen. Ennek a harcnak van bizonyos eredménye, de igen kevés. Ismételjük: a felesleges papír ellen emelünk szót, hiszen bonyolult közigazgatási és egyéb problémákat felvető életünkben nem létezhetünk okmányok, nyilvántartások, statisztikák nélkül. Azt bizonygatni sem kell, hogy az emberek panaszait — még ha több fórumot is megjárt az ügy — ki kell vizsgálni valamilyen pártatlan szervnek, nehogy törvénytelenül, jogtalanul szenvedjen hátrányt bárki is. De vajon nem tudnánk-e megoldani, hogy ez egy szerv legyen, amely valóban képes időt és energiát fordítani erre a munkára, s nem több, amelynek emberek — éppen azért, mert a sok párhuzamosság miatt torlódik a munkájuk — csak sebtében tudnak foglalkozni a dologgal? S szükség van okmányokra, statisz- titkára, nyilvántartásokra is. De nem vitás, hogy nem szükséges valamennyi, amit mostanában vezetni kénytelenek a hivatalok, a vállalatok. Rostálás nem árt majd, s bizoA termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalom eddigi tapasztalatairól és feladatairól tanácskoznak ma Salgótarjánban négy megye, Borsod, Heves, Pest és Nóg- rád megyék szocialista brigád- és munkacsapat-vezetői. A tanácskozást a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztálya és a Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági osztálya renNéhány nap múlva országszerte megkezdik az 1966. évi gyümölcsértékesítési szerződések költését. A szövetkezetek országos felvásárló és értékesítő központjában ezzel kapcsolatban elmondták, hogy az idén a tavalyinál csaknem 3500 vagonnal több, együttesen' mintegy 20 500 vagon gyümölcs felvásárlására kötnek szerződést a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel és az egyszerűbb szövetkezetekkel, továbbá a háztáji gazdaságokkal. Az új szerződések, az elmúlt évekhez viszonyítva fokozottan figyelembe veszik a hazai piacok kereslet-kínálatának alakulását, 5 rendezik a termelők több problémáját így többek között azokból a keresett nyári gyümölcsökből, amelyekből hosszúdezl. A termelőszövetkezeti brigád- és munkacsapat-vezetők, valamint az élenjáró brigádtagok mellett ott ülnek majd a hallgatóság soraiban a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályvezetői, propagandistái és a versenybizottságok elnökei is. A Földművelésügyi Minisztériumot Nagy Sándor főosztályvezető képviseli, aki a szocialista brigádok előtt álló feladatokról tart vitaindító előadást. ideje hiány van a piacon III. osztályú árura is lehet szerződést kötni, sőt meggyből, még a IV. osztályú minőségű termés is leköthető. A III. és IV. osztályú áru együttes mennyisége azonban nem haladhatja meg a szerződéssel lekötött összmennyi- ség 20 százalékát. Csak III. és IV. osztályú árura nem lehet szerződést kötni. A termelőszövetkezetek igényeinek megfelelően oldódott meg a háztájiból származó gyümölcs sokat vitatott problémája is. Eszerint a szövetkezeti gazdaságoknak joguk van a háztájiból származó gyümölcsöt a nagyüzemi táblák termésével együtt értékesíteni Az árut azonban nem aprózhatják el, valóban a közösből származó nagy tételekkel együtt kell átadniob. Több mint 20 000 vagon gyümölcs felvásárlására szerződik a kereskedelem A megyei és a városi párthizotíság kifrővííelt ülése Kibővített ülést tartott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága. A pártbizottsági ülésen megjelent és felszólalt Nemes Dezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Párttörténeti Intézet főigazgatója. A nemzetközi helyzetről, a Központi Bizottság 1966. február 24-i ülése alapján Matuz József, a pártbizottság titkára tartott tájékoztatót. A Központi Bizottság Titkárságának 1965. november 9-i határozatát, amely Nógrád megye fejlesztésével kapcsolatos, Jedlicska Gyula, a pártbizottság titkára ismertette. * Az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága is kibővített ülést tartott tegnap. Az ülésen tájékoztatás hangzott el az MSZMP Központi Bizottságának február 24-i határozatáról. Megkezdődtek a gépszemlék Eddig 347 gép hagyta el as állomások műhelyeit A szokottnál korábban köszöntött be a tavaszias időjárás és ennek következtében megnőtt a termelőszövetkezetek érdeklődése a még kijavításra váró mezőgazdasági gépek sorsa iránt. Az őszi igények alapján a gép- és gépjavító állomások november 1-től március közepéig ütemezték be a termelőszövetkezeti gépek javítását. Figyelembe kellett venni, hogy a műhelyben dolgozók a lehetőségekhez képest egyenletesen legyenek ellátja munkával, de a termelő- szövetkezetek is idejében és kijavítva megkapják a gépeket. A legutóbbi számbavétel szerint a beütemezett 410 gépből 347 hagyta el eddig az állomások javító-műhelyeit. Lemaradás inkább a karbantartásoknál mutatkozik, amit a termelőszövetkezetek maguk végeznek. A 178 főjavításból 170, a 160 legmagasabb- fokú karbantartásból 128 és a 72 kiskarbantartásból 49 készült el. A főjavításokból lemaradt nyolc traktor gyakorlatilag elkészült, azonban kisebb alkatrészhiány miatt még ezideig nem sikerült visszajuttatni őket a tsz-ek- be. A gép- és gépjavító állomások saját részükre 202 traktort j avítottak ki, s ezeknek zöme már megkezdte a tavaszi munkákat. A traktorokon kívül 43 ve- tögép, 30 cséplőgép, 11 műtrágyaszóró hagyta el kijavított állapotban a műhelyeket. A munkagépeknél kisebb igények jelentkeztek a termelőszövetkezetektől . ugyanis ezeket általában a tsz szerelői javítják. A javítási munka minősége az eddigi vizsgálatok szerint javult. A héten valamennyi állomáson és a termelőszövetkezetek többségéiben szemle- bizottságok vizsgálják meg a végzett javítási munka minőségét és a tavaszi felkészülést. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a szemlebizottságok elsősorban a már termelőszövetkezetekben levő gépeket vizsgálják felül, hiszen a kijavított gépek műszaki állapotát csakis a helyszínen lehet megnyugtatóan ellenőrizni. Márciusban a tervek szerint még 19 főjavítást és 24 leg- magasabbfokú karbantartást kell a tsz-ek megrendelésére elvégezni. Az időjárást figye- lembevéve nem lehet közömbös, hogy ezek a traktorok mikor kapcsolódnak be a termelésbe. A tsz-ek joggal elvárják, hogy a gép- és gépjavító állomások vezetői és dolgozói mindent megtegyenek a gépeik mielőbbi kijavításáért. ző, egy útépítő vállalat, mint alvállalkozó, és végül természetesen egy tanácsi beruházási vállalat, mint beruházó. S miközben a járda nem épült, készültek az iratok, az akták, a jegyzőkönyvek mind a négy vállalat íróasztalainál. Mégnyára hamarosan meg is történik ez. Hiszen az új gazdasági mechanizmus körüli vitában sok szó esik a követelményeknek jobban megfelelő munkastílusról. Arról a követelményről, hogy a sok papírt felváltsa a több felelősség, a Segítség Vietnamnak Mint arról már korábban hírt adtunk — a Nógrádi Szénbányászati Tröszthöz tartozó üzemek fiataljai vietnaTúlteljesítették a két hónap előirányzatát Az építők kihasználták a kedvező időjárást pedig vállalatonként nemcsak egynél, hanem többnél is, mivel hogy ott több osztály van, s az ügy munkát adott a tervosztálynak, az ellenőrzési osztálynak, a jogügyi osztálynak, a titkárságnak, s még a jó ég tudja, ki mindenkinek. Másik példa egy falusi KISZ-titkárnak a panasza. KISZ-bál szervezésébe kezdett. Azt hitte, ez egyszerű dolog. Amíg azonban a különböző engedélyeket, hozzájárulásokat megszerezte — hiszen kell hozzá engedély a tűzoltóságtól, a rendőrségtől, a tanács két osztályától stb. — elment a kedve az egész táncmulatságtól —. úgy megtáncoltatták. Vajon nem lehetne mindezt egyszerűbben, párhuzamosság nélkül? Bizonyára lehetne, hiszen a hivatalok dolgozóinak sem érdekük, hogy feleslegesen dolgozzanak. Az előbbi példához térve vissza: elég bosszúságot okoz a községi tanácsoknál dolgozók számára, hogy négyféle nyilvántartást kell vezetniök: „a műsoros táncmulatság engedélyeit” a „belépős táncmulatságokat” és a belépő nélkülieket” párhuzamos ügyintézést pedig az érdemi, a felelősséget vállaló, az ügyet valóban elintéző, nyugvópontra vivő döntés. Addig is, amíg különböző központi intézkedések segítséget adnak a problémák megszüntetéséhez, ki-ki a maga területén rugalmasabban körültekintőbben, bátrabban dolgozva sok felesleges munkától kímélheti meg önmagát, s a — társadalmat is. Persze csak akkor, ha a rendeletek szellemét, nemcsak a betűjét nézi. Elrettentő például idézzük azt a jogászt, aki két forint negyven fillér behajtásáért pert indított vállalata egyik ügyfele ellen. A jogász ezt mondta: „Tudom én, hogy többe kerül a leves mint a hús, de rám senki ne mondja, hogy nem szívügyem a vállalat pénze. Különben is a pereskedést az állam fizeti, papír van, gépíró van, bíróságok vannak, miért ne dolgozzanak?” Úgy hisszük, most már valamennyien értjük, miről van szó. Mi sem pazaroljuk tovább feleslegesen a papírt... P. I. mi műszakokat szerveztek és más munkafelajánlásokat tettek. A szorospataki bányaüzem dolgozói — most érkezett jelentés szerint — mar be is fizették a szolidaritási alapra azt a 21 ezer 410 forintot, amelyet a műszakokért munkabérként kaptak. A szorospatakiak mellett a ti- ribesi bányaüzem dolgozói is jelentős összeget — 20 ezer forintot — gyűjtöttek össze a szolidaritási akció során. A húszezer forintot a napokban fizetik be az alap csekkszámlájára. A Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 2-es számú árudájának dolgozói a szocialista brigád kezdeményezésére tavalyi jó munkájuk után járó nyereségrészesedésük hat százalékát ajánlották fel a szabadságharcosok támogatására. Vietnami műszakokat rendeztek a pásztói járásban is. Pásztőn az Állami Gépjavító Állomás dolgozói közül nyolcvamnyoi- can vettek részt ilyen műszakban. A munkájuk után járó 3150 forintot ajánlottak fel. Jobbágyiban a Nógrád megyei Textilipari Vállalat üzemében 135 dolgozó jelentkezett munkára, ök 4050 forinttal járultak hozzá a szolidaritási akcióhoz. Januárban csupán kilencvenkilenc százalékra teljesítette feladatait a Nógrád megyei Építőipari Vállalat, de az év második hónapjában jól nekilendült a munka, így aztán nemcsak a februári tervet sikerült 109,3 százalékra teljesíteni, de a két hónap együttes eredménye is igen biztató. A vállalat januári elmaradását — kihasználva a jó időjárást — behozta, sőt az előírásokhoz képest csaknem háromszázezer forinttal túl is teljesítette a két hónap együttes előirányzatai. Jónéhány építkezésen tetemesen túlszárnyalták az operatív tervben kijelölt munka értékét. A Pécskő utcai tizenhatos jelű szövetkezeti lakóházon például kétszázötvenezer helyett ötszázezer forint, a Rokkant telepen hétszázötvenezer helyett több mintki- lencszázezer forint értékű munkát végeztek februárban. A KÖJÁL székházon a tervezettnél mintegy ötvenezer, a Pécskő utcai tizenegyes jelű épületen ötvenezer, a gimnázium épületén hetvenezer, az ÉMÁSZ székházon százezer forinttal tetézték meg a tervet. A vidéki építkezéseken, amelyeken a körülmények nem olyan kedvezőek, minta megyeszékhelyen, szintén nincs elmaradás. Annál kellemetlenebb, hogy a vállalat termelésének összképét rontja néhány hátul kullogó objektum. Nem teljesítették februári feladataikat a kórház, az SZMT székház építésének dolgozói. Több mint. százezer forintos az elmaradása az Acélárugyár zsírtalanító üzemének, és mintegy százötvenezer forinttal kevesebb értékű munkát végeztek a salgótarjáni tizenhat tantermes iskola építésén. Nem panaszkodnak a tanácsi építőipari vállalat házatá- ján sem. Az 1966. évet — a korábbi esztendőkhöz viszonyítva — eleve jobb hangulatban kezdték. A vállalat dokumentációkkal való ellátottsága „szokatlanul” kedvezően alakult, lehetett bátran tervezni, szinte egész évre. A februári tavasz pedig még olyan munkahelyeken is segített, ahol egyébként hiába lett volna rajz, anyag, munkaerő, mert rossz időjárás esetén szinte lehetetlen megközelíteni. A munkaerő foglalkoztatás szempontjából is jókor jött a napsütés: a tervezettnél körülbelül ötven- hatvan munkással több dolgozhatott a vállalat objektumain, ami a későbbi hónapokban rendszerint bekövetkező létszámhiány-problémákon lényegesen enyhít. Előzetes jelentések szerint a Nógrád megyei Tanács Építőipari Vállalata az esztendő eddig eltelt két hónapjában ötmillió kétszázezer forint értékű munkát végzett. Ez a tervezettnél valamivel több; emellett jól megalapozta a márciusi termelést. Ezért derűlátóan ítélik meg a negyedéves terv-feladatok teljesítésének kilátásait is. A hangulat mégsem felhőtlen. Sokat gondolnak különösen a harmadik negyedévben várható nehézségekre. A vállalat ugyanis úgy szervezi a munkát, hogy júliusra és augusztusra elegendő ereje legyen az iskolák felújítására, tatarozására. A Rákóczi úti iskolán például hétszázezer, a ka- raneslapujtői iskolán három- száznegyvenezer forint értékű munkára kell számítania — de egyelőre fogalmuk sincs, milyen jellegű lesz a teendőjük, terveknek egyenlőre se híre, se hamva. Ugyanez vonatkozik a megye más helységeiben levő iskolák és óvodák felújítására. Ez nem először okoz fejtörést. Korábban is megtörtént, hogy a felújítást a dokumentációk késedelmes szolgáltatása miatt nem tudták a tanév kezdetéig befejezni, sőt a kapkodás miatt a munka minősége sem lett kifogástalan. Mindenképpen hasznos lenne tehát, ha illetékes tanácsi szervek megvizsgálnák az iskolák felújításának, tatarozásának tervezését, s gondoskodnának a dokumentációk időben való szolgáltatásáról.
