Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-09 / 57. szám
19?6. március 9. szerda NÖCRÄD 5 BRAVÓ MECSER! Mecser l.ajos amerikai bajnokságát nagy örömmel fogadta a magyar atléta barátok tábora- A tarjául versenyednek nehéz dolga volt Albu- queque-ben. Bár külföldi versenyző nem indult ezen a távon, a hazaiak közül ott volt az amerikaiak új reménysége, a verseny esélyese a kaliforniai Trácy Smith, aki az elmúlt héten Clarké mögött két mérföldön 8:32,4-el a világ eddigi negyedik legjobb eredményét érte el. Mecser nem tisztelte ellenfeleit. Biztosan győzött, s ezzel megszületett az első magyar siker, az amerikai fedettpályás bajnokságok során. A hárommér földet táv 1932-ben került a fedettpályás versenyek műsorára. Ezután néhány évig ötezer méteren rendeztek bajnokságot. Az első külföldi bajnok 1957-ben a lengyel Macy lett. Ezt követően többen osztoztak a bajnoki érmeken. A jugoszláv Mu- gosa és az ausztrál Lawrence kétszer egymás után, azután a kanadai Kidd, a francia Bernard és az ausztrál Clarke- Mecser sorrendben a hetedik külföldi hosszútávfutó, old fapadlös pályán amerikai bajnokságot nyert. Jól sikerült a nyitány Mindkét együttesünk sikerrel vette az első akadályt az NB II. nyitányán. A játék még nem volt olajozott, akadtak hibák, van még javítanivaló, de a két pont Salgótarjánban, illetve Nagybátonyban maradt. A két győzelem azért is értékes, mert az első fordulóban született. A győzelem nagyon fontos, különösen a nyitányon. Ez minden esetben lelkesítőén hat. Meghozza az együttes önbizalmát. Különösen az újoncnak számító SKSE győzelmének örülünk. Jóképességű együttest fektettek kétvállra. Kiss Gábor edző így vélekedett a mérkőzés után. — örülünk a győzelemnek. Remélem megjött a fiúk önbizalma, mert ez a továbbiakban nagyon fontos. A mérKosárlabdo Előkészületi mérkőzések kőzés végén sajnos a fáradtság Jelel mutatkoztak a csapaton. Még sok tekintetben javulni kell a játéknak. Bőven van pótolnivaló. Érzik ezt a fiúk is. Bízunk a sikeres szereplésben, és kérjük, hogy a közönség buzdításával, összefogással segítse az együttest újabb sikerek felé. Nagybátonyban nehezen született meg a hazai győzelem. Egy bebizonyosodott: végig küzdeni kell. Huszár a 90. percben megszerezte csapatának a két pontot jelentő győztes gólt. Dávid Róbert edző így látta a mérkőzést: — Az I. félidőben úgy játszottunk, ahogy kellett A közönség néhányszor megtapsolta az alakításokat. Sajnos a II. félidőben egy húszperces „rövidzárlat" következett s ekkor bizony veszélyben forgott Bulyovszki kapuja. Szerencsére helyén volt a szíve. A védelem teljesítményével elégedett vagyok, de a továbbiakban javítani kell csatársorunk játékán. Jönnek a Fradi szurkolók Nemcsak az SBTC labdarúgóinak, de a szurkolóknak is helyt kell állni vasárnap az első NB I-es mérkőzésen. Mint hírlik több ezer FTC szurkoló látogat vasárnap Salgótarjánba az SBTC — Ferencváros mérkőzésre. Nagy hangpárbajra van kilátás az SKSE stadionban- A fővárosi klub az IBUSZ-szal karöltve autóbuszokat indít a találkozóra. A vendégek nemcsak a labdarúgó-mérkőzést tekintik meg, de a város és a környék nevezetességeit is. Ellátogatnak többek között Salgóra, a somoskői várhoz és a szomszédos Csehszlovákia területére is átrándulnak. Akik megnyerték a versenyt Tervek, gondok Salgóbányán Eresztvénytől már nehezen veszi a szerpentineken az emelkedőt az autóbusz. A táj várja a közelgő tavaszt. Akárcsak az emberek. Néhány zöld fenyőt kivéve — a fák ágai barnák- A település . őre, a salgói vár orma vigyázza a múltat, Idézi a régi időket. A labdarúgó-pálya mellett visz az út. Lent a pályán hat-hét fiú kergeti a labdát- Meglátják a buszt, integetnek. Viszonozni nincs idő. Megérkeztünk Salgóbányára. Nyelvórán az edző A labdarúgókra vagyok kíváncsi. Ki mást kereshetnék, mint Vadászi László tanárt. A valaha NB Il-es kapuvédőt — húsz esztendeje él Itt — az iskolában találom. Ö a csapat edzője. Most kollégáját helyettesíti. A magyar nyelvtant tanítja a diákoknak- Nem lehet zavarni, de húsz perc múlva az óra végén árad belőle a szó: — Január 1-től heti három edzéssel készülünk a bajnokságra. Mi is erősítettünk, de nem úgy mint mások. Az ifi csapatból az idén Balázs Elek, Macsuda Antal és An- dó János már szóba jön az első csapatnál- Az Ifjúsági együtteshez a környékből hét új játékost igazoltunk. Tehetséges, ügyes fiúk. Szükségünk van a fiatalokra, mert nem tudhatjuk, meddig számíthatunk az „öregekre”. A játékosokat hiába keresi. Lementek Turjánba sportorvosi vizsgálatra. Sajnálom, mert szerettem volna beszélni a csupaszív intézővel Kalakovszkl Józseffel és a szakosztály vezetőjével Kelemen Jánossal. Arra akartam választ kapni, hogyan érték el, hogy a nem is olyan régen keménynek, sőt durvának minősített csapat tavaly a megyei első osztályban megnyerte a sport- szerűségi versenyt. Vadászi edző erről ezt mondja: — Nevelés. Minden mérkőzés előtt, de hét közben is beszéltünk a fiúkkal- Az eredményt ön Is tudja. Nem tagadom, nagyon örülünk a sportszerűségi versenyben elért első helynek. Salgóbányán új vezetőséget választottak- Az elnök a nagyon ambiciózus Mesteé György lett. Rendszeresen ülésezik a kilenctagú elnökség, Üjabban új sportág bontogatja szárnyait Salgóbányán: az asztalitenisz. Tizenegy versenyző alkotja a szakosztályt. A legutóbbi járási spartakiád- döntőn nem kis meglepetésre Salgóbánya nyerte a csapat- versenyt. A szakosztály vezetője a volt egyesületi elnök Boródi Antal. Négy éven át derekasan tevékenykedett, mint elnök. Nyugdíjas, de nem tud megválni a sporttól. NB II helyett... Salgóbányát gyakran úgy emlegetik, mint nyugdíjas települést- Tavaly egyetlen házépítési engedélyt kértek itt. A legutóbbi népszámláláskor 727 lelket számlált a bizottság- Kevés ilyen kis helységnek adatik meg, hogy NB Il-es szakosztállyal dicsekedhessen. Most már fájlalják a tavalyi kiesést a röplabdás lányok. Valahogy nem vették komolyan a magasabb osztályt, nem érezték a felelősséget, Nem jártak pontosan az edzésekre — igaz az edző is elmaradozott — és nap mini nap veszekedtek, torzsalkotí- tak. Az „eredmény” nem maradt el. Most a megyei bajnokságban játszanak, de mondják: — Tanultunk a balsikerből. — Az együttes bázisát nyolc lány alkotja. Öle biztosak. Mögöttük ott vannak a fiataloík. Csönd a tekepályán Csend. Csak vasárnaponként gurul a golyó, dőlnek a búbok. Fogadásból dobnak a ráérők- Hétköznap néptelen a pálya. Pedig mint hírlik ember és igény is lenne egy tekeszakosztályhoz. Tervezik Is már. Vezetőt sem kell keresni. MátUsz Imre neve („civilben” a labdarúgó 1$ csapatnál tevékenykedik) ismert a tekesportban. Métra- szőllősön már bajnokságot is nyert. A többiek, akik eddig csak alkalmi versenyeken indultak szívesen vennék a megalakulást, Nézem a pálya deszkáit. Ha akarják — márpedig akarják —- rövidesen megszakad A vasárnapi „főpróbán” csak nehezen győzött az SBTC a lengyel Gornik Thorez ellen. Ma az SKSE Stadionban as St. ZIM ellen játssza utolsó előkészületi mérkőzését az NB 1-es csapat. Képünkön: a lengyelek kitűnő kapuvédője Szcja, Szojka elől tisztáz a csend, és akikor buzdítástól lesz hangos a tekepálya környéke(Koppány György felvétele) Szokács László Két NB Il-es együttesünk, az SBTC női és az SKSE férfi csapat vasárnap előkészületi mérkőzéseket játszott Oz- óon, illetve Budapesten. Női mérkőzés: SBTC—Ózdi Kohász 43:41 (28:14) Az „átszervez!ett,, SBTC (többen elkerültek az együttestől, helyükre új játékosok kerültek) időnként jól játszott. Pancsovai edző kísérletezett- Az újak közül Gerléi, Balogh és Kovács biztatóan mozgott. A tarjániak legjobb dobói: Bartha (17), Farkas (10), Koza (5) voltak Férfi mérkőzés: Bp. Honvéd—SKSE 100:53 (67:35) Á sokszoros bajnok Honvéd a tartalék gárdáját szerepeltette a kohászok ellen, A hazaiak biztosan győztek, de időnként a tarjániak is „csillogtattak", Az SKSE legjobb dobói: Csuka (31), Bo- ronyai (11), és Babják (11). voltak. SKSE—Bp. OSC 50:35 (2-4:83) Az NB 11-ben szereplő OSC ellen elsősorban a második félidőben mutatott ponterős játék alapján biztosan győzött a tarjáni csapat. Ezen a mérkőzésen Csuka (16), Mo- sonújvári (10), Boronyai (8), Szert (8) volt a legeredményesebb. OROSZ MIHÄLYi TERÓ MŰVELET A PLA (17.) Pikó századost ugyanezekben a pillanatokban kínálta cigarettával a parancsnoka. A nyomozó mar beszámolt a tényekről, és ismertette a feltevéseit is. Sokáig hányták- vetették az ügyet, számtalan variáns lehetősége került szóba. Az alezredes minden részletre kiterjedően intézkedett. Pikó már távozni készült, de az alezredes visszatartotta. — Várjon. Egy dologról még nem beszéltünk. Bekérettem a boncolási jegyzőkönyvet. Olvassa! — és átnyújtotta a századosnak. A boncoló orvos és a bűnügyi orvosszakértő egybehangzóan állították: a gyilkosságot feltétlenül művelt, az anatómiát alaposan ismerő személy követte ei. A döféshez nem volt különösebb testi erőre szükség. Az ilyen szúrás minden esetben azonnal háláit okoz. És még egy sor állt a papíron, feltételes hangnemben, de új bekezdéssel kihangsúlyozva. Pikó azonnal maga elé képzelte a helyszínt, és a szeme összeszűkült... Az őrnagy szokásos délelőtti ellenőrző kőrútjára indult. Először az őrszobét szemlélte meg, majd a telefonközpontot, végül a konyhát, és körülnézett a helyiségben. — Hideg van — Vetette oda a konyhaügyeletesnek. — Fű- tessen be. Az étkezdéből a tornaterembe sietett és az ajtó előtt lerázta sapkájáról a havat. Bent Sárkány hadnagy szakasza tartott testnevelési foglalkozást. A katonák egy része a Szereken dolgozott, néhányan pedig, páronként váltva egymást, a ring kötelei között Öklöztek. A katonák érdeklődését inkább ez a foglalkozás kötötte le, és az őrnagy azonnal el is rendelte, hogy egyelőre hagyják abba a szertornát A katonák hálásan pillantottak rá. Kihirdették a meghívásos versenyt, és mindjárt a legjobb ökölvívó, Joós lépett a ring közepére. Közismert volt nagy technikai tudása, és kemény, gyors balkeze. Ellenfél egyelőre nem jelentkezett és már az Őrnagy fejében is megfordult a csábító gondolat, hogy kesztyűt húz, amikor Nagy Andris szó nélkül bemászott. a kötelek között. Sárkány hadnagy felcsavarta Andris kezére a bandázst, ráadta a kesztyűket, és gondosan elrejtette a fűzők végeit nehogy sérülést okozzanak. Joós — noha balkezes volt — jobb-alapállásba helyezkedett Jobban érezte magát, ha megbízhatóbb balkezét tudta elől, bár számolt vele, hogy ebből a helyzetből nem használhatja olyan hatásosan a balkezét Jobbos kesztyűjével az állát védte, míg könyökét — ameny- nyire csak lehetett a gyomra elé húzta. Nem kezdeményezett, várta, hogy ellenfele kitámadjon. Andris megunta a pepecselést és Joósra rontott. A katonák ütemesen biztatták a bátrabbat Joós balra táncolt és kétszer villámgyorsan állonvágta vaktában csapkodó ellenfelét Andris láthatóan nem értette a dolgot, mert csodálkozva nézett partnerére. A fiúk fel- s2lsszentek, az őrnagy mordult egyet. Eseménytelen ugrándo- zás következett, majd — pótlandó a lemaradás — Joós furcsa orrhang kíséretében eleresztett egy repülő balegyenest, pontosan Andris csodálkozó képébe. Szegény teljesen sportszerűtlennek vélte a váratlan, nagy ütést, nem is verekedett tovább. Még két-há- rom egyenest kapott, valamennyit balkézzel, és nem véletlenül azzal. Az pontos volt, megbízható és fáradhatatlan. Nagy Andris megunta az egyoldalú játékot, és egy teljesen meglepő fordulattal törte meg az egyhangúságot — villámgyorsan kibújt a kötelek között, Hangosan szidta Joós közeli rokonságát, és — ha a többiek le nem csitítják — csupasz ököllel ment volna elégtételt szerezni vereségéért. — Jobb lett volna, ha te ülsz a Faragó helyében — kiáltozta a ring felé fenyegetően. Hirtelen csend zuhant a teremre, hosszú másodpercekig tartó csend. Az őrnagy szólalt meg. — Hány kilós Ön, Joós elvtárs? — kérdezte. Joós csak néhány kilóval nyomott többet nála. — Elfogad ellenfeléül? kérdezte. Az éljenzéstől nem lehetett hallani Joós válaszát. Az őrnagy sebtében beöltözött és a szorítóba lépett. A mérkőzés heves ütésváltással kezdődött, és belharcba csapott át. Joós szemernyit sem kímélte parancsnokát, alapállást változtatott, és nagy ütésre készült. Az őrnagy azonban jól védekezett, és átvette ellenfele támadó harcmodorát. Egy bel- harcból való bontás után gyors balhorga Joós állára csattant. A katona egy pillanatra meg- tántorodott, majd behunyt szemmel végigvágódott a padlón. A parancsnok rohant volna felsegíteni, de Sárkány meglehetősen durván félrelökte. és annak rendje-módja szerint, kiszámolta a földönfekvőt. Az őrnagy zavartan öltözött fel, Idegesen sietett ki a tornateremből. Egy pillanatra még feltámadt benne a tapasztalt versenyző. — A Jobbkeze hajítófát «em ér — gondolta. — És nem is ütöttem nagyot. Semmi esetre sem volt megrendítő erejű az ütés — csaknem fennhangon gondolkodott. — Ennyire üveg- állú lenne? Kizárt dolog. Minősített versenyző — viaskodtak benne az érvek és ellenvetések. Emlékezett rá, hogy a földön fekvő Joós szempillái között többször rápillantott, tehát nagyon is észnél volt. — Nem lett volna szabad kesztyűt húznom — gondolta szánté keseregve. — Ez az ember megjátszotta az én győzelmemet ... ■— háborodott fel a tisztességérzete. ,— Miért nem verekedett úgy tovább, mint az első percekben? A balkeze, mint egy lóláb! Igaz, hogy a jobb viszont nulla — kerekedett felül benne a tárgyilagos sportember. — Ezt az első másodpercekben felfedeztem — mosolyodott el. — A jobb kezétől nem Is védtem magam. Tulajdonképpen köny- nyű volt megverni. Kiütöttem, és kész. Ő is agyonverte azt a kelekótyát. Nekem pedig lefeküdt, mert gyáva. — Gyáva! — morogta. — Nem a vereségtől félt, hanem az ütésektől. Soha nem lesz igazi ökölvívó — dörmögött magéban. Bántott« hogy van egy gyáva katonája. (Folytatjuk)
