Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

márMtlS 9. NÖGHÄD rí Lépcsőhásról — lépcsőhásra Közelebbi a salgótarjáni felvonókról Yavaszwárás a téglagyárakban A házmesterek sohasem örülnek a rossz időnek. A sá­ros lépcsőházak felmosása Ugyanis nem a legkellemesebb foglalkozás. A lift azonban segítségükre siet. Legalább is, ha jó. Mert elég gyakran „megbetegednek”. A nyolcadik emeletet pedig naponta leg­alább négyszer megmászni — felér egy Pécskő hegyi túrá­val. Az effíle kényszerű „tu­ristaút” megismétlődése esetén pedig először emlegetik az Ingatlankezelőt, majd utána mást is... Salgótarjánban jelenleg nyolc épületben van felvo­nó A pártszékház egy és a Karanci Szálló két liftjét le­számítva, 11 áll a lakosság rendelkezésére — ha jó. Kar­bantartójuk Szórády Nándor liftszerelő Vele tettünk kör­sétát a liftek körül. * — Nézzük meg először a 13-as bérházat. Ma mind a hat lift működik. A Budapesti Gép- és Felvonószerelő Vál­lalat 1964-ben állította üzem­be az egyenként több mint 150 ezer forintot érő felvonó­kat. Többen panaszkodtak a javítások lassúsága miatt. Szerencsére már lejárt az egy­éves garancia. Én addig ugyanis nem nyúlhattam hoz­zá, mert akkor a Felvonósze­relő visszavonta volna a jót­állást. Szórády Nándor tizenegy éve dolgozik szakmájában. Ö nem nyúlhatott egy év eltel­téig az elromlott lifthez. Meg kellett várnia míg Pestről le­jött a szerelő. Ez persze legkevesebb másfél hétbe telt. Szerencsére az egy év „vára­kozási időnek” vége, ma már félóra alatt rendbehozza a hi­bákat. — Melyik lépcsőház okozta a legtöbb problémát? — A négyes és az ötös. A Futott az autóbusz az apró zökkenők, mélyedések szab­dalta országúton. Karancsai- ján a megállónál ünneplőbe öltözött férfiak, asszonyok to­pogtak. — Különjárat hozza őket Lapujtőre, a zárszámadásra — intett feléjük az abla­kon át egy csontos, idősebb parasztasszony. Az autóbusz tovább haladt, s az asszony újra kezdte: — Ügy mondják, ötven fo­rint körül fizetnek . • • De fut­ná többre is, ha nem vet­tük volna magunkhoz ezeket is ... Melyik a négy közül? Azt mondta Tórák Sándor, a karancslapujtői termelőszö­vetkezet elnöke, sokáig fon­tolgatták az egyesülést a szö­vetkezeti vezetők és a tagok. Végül aztán mégis úgy dön­töttek Karancsalján, Karancs- '-rényben, Etesen és Ka­icslapujtőn is: közösen dol- t .znak. — Eltelt egy esztendő... az összefogás első éve. Nem volt könnyű boldogulnunk — mondta Tórák Sándor- — Most már azért túl vagyunk a nehezén — a megkönnyeb­bülés sóhaja szakadt fel mel­léből­Ahány gazdaság annyi el­képzelés és az emberek is mind-mind mások. A szö­vetkezeti vezetők is inkább csak „tapogatóztak” a kez­det-kezdetén. Embereket vá­logattak az üzemegységek ér­négyesben valaki rövidre zár­ta az ajtót, nem csukódott be Két hónapig lépcsőt kellett mászni a lakóknak. Az ötös­ben egy kulcshamisítót kap­tam el. De hogy többen van­nak azt bizonyítja a zárak gyakori elromlása. Nem tu­dom kinek nincs havi 20 fo­rintja liftkulcsra?! * Nyolc emelet, rengeteg lép­cső. Jelenleg jó a lift a hetes toronyban. —Volt probléma? — Hajaj! Én nem nyúlhat­tam a lifthez, más azonban hozzányúlt. Leégett a motor. Jó ideig nem működött, mert a ga­ranciát is levették róla. Ma már az Ingatlankezelő a gar­dája, és egyelőre nincs gond vele. — A lakóktól több gondos­ságot kérnénk. ök vallják kárát, ha kalózkodnak a fel­vonón „maszek” kulcsokkal: Azok is. akiknek semmi kö­zük az „élelmesek” űzőiméi­hez. * Szerencsés ház a nyolcas. A lift jó. Itt van az alagsorban a felvonók doktorának „bo­szorkánykonyhája”. Általá­ban reggel fél héttől fél há­romig tartózkodik műhelyé­ben, ha éppen nincs baj a felvonókkal. A garancia egy hete lejárt, nem kell már Pestre levelet írni, ha rosz- szul záródik egy ajtó. És he­teket várni... Alig három hónapja vették birtokukba a lakók a kilences toronyházat. — Mi van, ha elromlik a lift? — A már szokásos levele­zés, utazgatás, várakozás. re, brigádvezetőket „keres­tek”, arra törekedtek, kiala­kuljon a megfelelő vezetés. Egészen beletemetkeztek a munkába. Egyszer csak azt vették észre, hogy arról be­szélnek a tagok: ez a közös- ködés majd oda vezet, hogy kereset nélkül maradnak az emberek. Alig hogy elcsitítot­ták a háborgókat, az üzem­egységek kezdtek „vitázni” egymással. Mindegyik a maga fontosságát, szerepét igyeke­zett bizonygatni. Tórák Sándor azt mondta: — Mi kezdettől fogva ízt magyaráztuk, hogy soha nem volt ennyire szükség az üzem­egységek összefogására, mint most. Aztán elmondtuk azt is, hogy minden üzemegység­nek megvan a maga értéke. Az egyikben az erdő, a má­sikban az állattenyésztés, a harmadikban meg a segéd­üzemek hoznak jelentős jö­vedelmet . • • — De nem is ez a lényeg — vitette közbe Kovács István, a pártbizottság titkára. — A legnagyobb érték valameny- nyi üzemegységben a szor­galmasan dolgozó szövetke­zeti tagság... Ezt sikerült is megértetni a tagokkal. Ennek különben a télen a szövetkezetben dol­gozó emberek adták bizony­ságát. A fakitermelésnél egy- egy üzemegység a maga ere­jéből nem tudott megbirkóz­ni a munkával. Egymást se­gítették az üzemegységek. Az emberek keze meggémbere- dett. Olyanná vált, mint a — Mién szükséges ez? — 1965 április 1-től dolgo­zom Salgótarjánban. Azelőtt, ha baj volt írtak Pestre és jött a főszerelő. Másodállás ban csinálta, havi 1600-ért. Idejöttem, az ő más Kiállása megszűnt. És hát a központ se örült, hogy eljöttem... Szövetkezeti ház az utol­só kettő. Tizes és ti zenhetes névre „hallgatnak”. — Én az Ingatlannál dol­gozom. ide csak besegítek. A A szokásos havi karbantar­tást végzem. Pesti szerelők javítanak. A tizenhetes szövetkezeti házban már több mint két hete áll a lift. — Mi a baj? — Zárlatos az ajtóvezeték és leégett a tekercs. Még ha akarnám se nyúlhatnék hozzá, nincs anyagom. A lakók jo­gosan zúgolódnak és mór sa­ját pénzükön akarnak teker­cset venni. A ti zenbe lesben más prob­lémát is sérelmeznek. A hosszú épületben két lift­aknát építettek. Leszállították a két személyfelvonót, majd az egyiket visszavitték Pestre. Miért? Elég egy is? De ha az az egy sem működik! » Körsétánk végére értünk. Minden jó, ha a vége jó, — mondják. De nem minden rossz, ha rossz a vége. Pilla­natnyilag csak egy felvonó nem működik. De ez az egy is sürgeti: megnyugtatóan kell elintézni a javítást. És gyorsan, mert a lakók érdeke is ez,t kívánja. Lapajtőn fa- De időben végeztek a munkával­Fazekas Márton, a főagro- nómus mondta, hogy az erők összefogására nagyon nagy szükség volt ebben a mosto­ha esztendőben. A termés nagy részét így is elvitte a víz. A kenyérgabona volt egyedül, amely többet hozott a tervezettnél. A kukoricá­ból már 22 vagonnal keve­sebbet takarítottak be, mint ahogy várták. Milliók a vízben — A burgonyát meg 150 holdon elvetettük, de kimos­ta a víz, s ami megma­radt, nagy részét annak is elvitték a növényi kártevők, a betegségek. A kár 700 ezer forint volt — mondta elgon­dolkozva Tórák Sándor, az elnök. A legérzékenyebb veszteség mégis a kertészetet érte. Pe­dig időben elvégeztek min­den munkát. Megtermelték a szükséges palántákat, kiültet­ték. Akkor azonban eleredt az eső, folyt a víz szaka­datlanul- A palánták nagy része elpusztult- így aztán csak a kertészetnél egymillió forintot veszítettek. Az állattenyésztésre már nem lehet ilyen panasz. Több mint hárommillió forintot ..hozott”. A tejtermeléssel el- s'k a járásban és az állat- hizlalási terveknek is eleget tettek. Dr. Schalkház Lipót járási főállatorvos arról be­szélt, milyen erőfeszítéseket tettek a gazdaságban az ál­Ahogy az idő enyhül, úgy fokozódik a felkészülés a tég­lagyárakban. Még egy-két hét, vagy tálán csak néhány nap és megkezdik a nyersgyártást. Hol, hogyan használták ki a téli pihenőt? Egyrészt erre, másrészt arra kerestünk vá­laszt, milyen reményekkel, tervekkel indulnak a szezon­nak. Köztudomású, hogy Kis- terenye kivételével valameny- nyi Nógrád megyei téglagyár adós maradt tavaly a tervével. Sok volt az időjáj-ás okozta elemi kár. Hamarosan elválik, megtettek-e mindent, hogy ez ne ismétlődjék meg? Vasutat fektetnek Ipolytarnócon — Teljes átépítés van ná­lunk — fogad Varga Sándor gyárvezető Ipolytarnócon. Mindenki ezzel a munkával foglalatoskodik. Az asszonyok, lányok géppel darálják a tég­latörmeléket. — Ezt használjuk ágynak a vasút alá. Teljes körforgalmai akarunk biztosítani egységes nyomtávval, mert eddig volt keskenyebb, szélesebb. Megszüntetjük a kézi csillé- zést, Diesel kulikat kaptunk összesen 1500 méter vasutat fektetünk le indulásig — ma­gyarázza a gyárvezető, majd így folytatja. — A bányánknál új terüle­tet fogtunk művelés alá, mert eddig mindig csúszott a hegy. Az idén nem kell már tarta­nunk tőle. — És a gépek? — vetem közbe. — Azokat kijavítottuk, de kaptunk e.gy szekrényes ada­golót is felújítás után. A sze­relés most kezdődik. Naponta jön az anyag. Űj elhordó ko­csikat is kapunk, a megle­vőket kijavítottuk. — Az idén már 6,2 milliós a tervünk és lukacsos, magasí­tott téglát is gyártunk. Tavaly még csak kísérlet volt. Az idén a szekrényes adagolótól minőség-javulást is várunk. latállomány egészségének megóvásáért. Ugyanis a szö­vetkezetiek azt tartják, csak egészséges állatoknál növelhe­tik tartósan a hozamokat. S erre a Karancsmente Terme­lőszövetkezetben, mi tagadás, szükség van. Mit kaptak a tagok? Az esztendő tehát nem a legjobban sikerült. Ezért az­tán érthető volt a szövetke­zeti tagok felfokozott kíván­csisága a zárszámadó köz­gyűlés előtt: mennyi lesz a jövedelem? — Na és mennyi valójában? — Több mint amennyire gondolni mertünk — így az el­nök- A tényleges bevételünk tizenegy és félmillió forint körül van- Valamivel keve­sebb a tervezettnél... A kü­lönbséget azonban kiegyenlí­tette az Állami Biztosítótól, a kedvezményekből és az egyéb bevételekből származó pénz­összeg ... — És mit kaptak a tagok? — A munkaegység 52 fo­rint .. • A zárszámadáskor több mint egymillió négyszáz- ezer forintot fizettünk ki a tagoknak- S mindezt úgy -I- került elérni, hogy közben a szövetkezet is erősödött. Közös vagyonunk értéke meg­haladja a 27 millió forintot. Így tájékoztatott Tórák Sándor és még hozzátette, a szövetkezeti tagoknak, a ve­zetőknek összefogva sikerült túljutniok a gondokon, ba­jokon. A tagok többsége szor­galmasan dolgozott és dolgo­zik ma is. A vezetőség pedig azon munkálkodott, hogy kö­vetkezetesen végrehajtsák a közgyűlés határozatait, a kö­zösség akaratát. Vincze Istvánná — Mikor indulnak? Március közepén szeretnénk, ha az idő így marad. Földgépek Sxéesényben A szécsényi téglagyár bekö­tőútja most is járhatatlan. Évről-évre ismétlődő látvány ez. ősztől tavaszig alig tud­nak bejárni a gépkocsik. Nem véletlen, hogy a tavaly égetett téglából még több mint több mint egymilliót tárolnak az üzemben. — Majd eltűnik, ha kitava­szodik — mondja mosolyogva Czobor Pál telepvezető. A bánya fölött hatalmas gé­pek dolgoznak. — Felvonult a Földmunká­kat Gépesítő Vállalat. Április végéig 80 ezer köbméter föl­det mozgatnak meg. Letaka- rítást végeznek bérmunkában. — Hogyan várják a tavaszt? — Indulásra készen állunk. A kemencét és a gépeket át­javítottuk. A szállítószalagra 400 méter új hevedert szerel­tünk. Létszámunk megvan, egyik napról a másikra indul­hatunk, csak az idő maradjon most már ilyen jó — magya­rázza. Bizakodunk, hogy az idén nem kell szégyenkeznünk a terv-lemaradás miatt, pedig a tervet 11,3 millióra emelték fel — fejezi be. Előkészítették az anyagot — Már 24 ezer köbméter anyagot előkészített a gép, és 30 ezerre lesz szükség a 12 milliós tervhez. Ehhez hatezer köbméter szénport keverünk majd — számol Tőzsér István a ludányhalászi telepvezető. — Kétműszakos nyersgyártásra térünk át. Jobb lesz ez a nyújtott műszaknál. Kotrógépesítettük a bányát. A koller helyett új finom hen­gert építettünk be. Ez, és az anyag előkészítése termelé­kenység-növekedést ' jelent. Űj termékünk lesz a magasí­tott lukacsos szerkezetű tégla. Hárommilliót gyártunk belőle. Tavaly itt kétmillió nyers­tégla volt az elemi kár. En­nek részbeni megszüntetésére épül az új fedett szín. 3700 négyzetméter alapterületen. Eddig 70 százalék volt a sza­bad tér, az idén viszont már 60 százalék lesz a fedett. Tu­dunk majd kazalozni is a tél­re, hogy legyen a kemencé­nek munkája. Egyébként a Békében honvédelmi köte­lezettségekről ejtve a szót a fia­talok katonai szolgálatára gondolunk elsősorban. Ter­mészetes tehát, hogy az erre való felkészítés helyet kap­jon az ifjúsági mozgalomban is. A KISZ KB 1962. május 28-i határozata megszabta az ifjúsági szervezetek honvé­delmi neveléssel kapcsola­tos feladatait. Ezek szerint az iskolai KISZ szervezeteknek törekedniük kell arra, hogy a honvédelmi nevelés értel­mileg és érzelmileg megala­pozott módon hasson a fiata­lokra. A KISZ-szervezetek feladata az is, hogy felkeltse a tanulóifjúság érdeklődését a katonai szolgálat iránt- A megye területén szolgá­latot teljesítő határőrség, az MHS megyei szervezete, a megyei művelődési osztály és a KISZ-bizottság közös hatá­rozatban foglalta össze a hon­védelmi neveléssel összefüg­gő feladatokat. A tervek sze­rint létrehoznak egy megyei honvédelmi szakbizottságot, amelybe bevonják az illeté­kes szervek képviselőit. A bizottság feladata lesz segí­teni, irányítani a megye te­kemencét is kijavítottuk, két kamrát teljesen újjáépítet­tünk. A tervünk 25 százalék­kal növekedett, a létszám vi­szont 15 százalékkal kevesebb lesz a tavalyinál. Ezt jelenti a gépesítés — magyarázza. Most már jöhet a jó idő. Tervünk ugyan márciusra még nincs, de szeretnénk már gyártani, mert az alapozástól függ az év sikere — búcsú­zott el Tőzsér István. Kisterenyén füstöl a kémény — Nem kell leállmmk az égetéssel, van munkája újig a kemencének — újságolja a gyárvezető. Kint vége a mű­szaknak, csak az égetők dol­goznak. A gyárvezető pedig tervet készít. — Nem kaptunk nagyobb felújítást. Minek foltozni ezt a régit, hiszen már az idén megkezdik az új alagútkemen- ce építését. A tröszt kérte, hogy április 1-re szabadítsuk fel a helyét. Kaptunk egy taposópofásra átépített prést. A gépsor ké­szen áll az indulásra, már ki is próbáltuk. Nem vártunk vele, legyártottunk ezer tég­lát. Jól működik. Ez biztonsá­got jelent és most már csak a jelzést várom a központból. Március 10-én szeretnénk in­dulni. Csörgő Mihály szavaiból ítélve talán itt várják legtü- relmetlenebbül az indulást. Van ennek olyan háttere is, hogy a tavalyi elsőséget sze­retnék az idén is megtartani. Ennek alapja elsősorban az, hogy már év elején biztosít­sanak előnyt, számítsanak az időjárás okozta meglepetések­re. A téglagyárakban talán még soha nem sikerült ilyen jól felkészülni a kezdésre, mint az idén. Ehhez hozzájá­rult a mályi központ segítsége is. Az új gépeket és a felújí­tottakat, valamint a berende­zéseket időben leszállították. Nagyon sokat jelent az a 8550 négyzetméter alapterületű fe­dett szín. amit erre az évre kaptak a nógrádi téglagyá­rak. Most már tényleg csak a jó idő kell, hogy hozzáfoghas­sanak a nyerstégla gyártásá­hoz. Bodó János rületén működő járási, váro­si honvédelmi szakbizottságo­kat­A tanintézeti KISZ bizottsá­gokban, csúcsvezetőségekben a fegyveres testület egy tag­ja reszortfelelősként műkö­dik majd közre a honvé­delmi nevelés iskolai szintű munkájában. A nevelés ha­tékonyságát a többi között a következőkben látják biz­tosítottnak. Az ifjúsági próbák és a politikai oktatás programjá­ban ezentúl szerepelni kell honvédelmi nevelést elősegítő feladatoknak és témáknak is. Járőrversenyek, harci já­tékok, honvédelmi versenyek, diák-katona találkozók, hon­védelmi kiállítások látogatása és számos más, az ifjúságot érdeklő pont szerepel majd a nevelési programban. Az említett társszervek kö­zött megállapodás született arra nézve is, hogy a hatá­rozatról már a közeljövőben tájékoztatják a középiskolai, ipari tanuló tanintézeteket, a határőr-őrsöket, a járási KISZ bizottságokat és művelődési osztályokat, valamint az MHS megyei elnökségeit. Rozgonyi István Nehéz esztendő után Négy szerv közös határozata Honvédelmi §xaklii%oU§2t^ok alakulnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom