Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
10 nögrad 1966. március 6.. vasárnap. cAz e v őm It at hatatl a n j á g a „fis nem marad semmi elintézetlen — gondolta. — Az élők csinálják, amit kell. Én pedig befejeztem, amit kellett csinálnom, és nagyon jó, hogy így. Mert elért volna a tengerparton is, de ott nem lennék nyugodt, most pedig egészen nyugodt vagyok. Teljesen nyugodt vagyok, de igazán, ez nagyon jó; nem, ezt nem hittem volna, hogy most... így...” Borzalmas súly a fejében, és a testét sehol sem érzi. „Ez az! Ez már az!” — gondolta az eszmélet utlosó rebbenéscvel, amikor zuhanni kezdett, megnyílt alatta a föld. Két nap múlva a falusiak eltemették az öreg orvost.” (Részlet Fekete Gyula regényéből.) Salgótarján külső kerületében, a zagyvapálfalvi Cso- konay Filmszínházban zajlott le március 3-án Az orvos halála című új magyar film ősbemutatója. A filmet, amelynek egy részét Csesztvén, Cserhátszentivánban és Balassagyarmaton forgatták — ezért is rendezték az ősbemutatót Nógrád megyében — Fekete Gyula regényéből Mamcse- rov Frigyes és Fekete Gyula írta, az operatőr Tóth János volt, a zenéjét Petrovics Emil szerezte. Rendezte Mamcse- rov Frigyes. A főszerepben Páger Antalt és Bulla Elmúl láthattuk, illetve láthatjuk. Néhány szót a filmről. A hasonló című nagy sikerű regényből készült filmalkotásban az ismert hősök és helysetek elevenednek meg. A formai különbségek ellenére is a regénnyel azonosan bomlik ki a mű fő gondolata: a kötelességtudás, az áldozatvállalás, a munka humanizmusa a becsületes ember számára mindennél előbbre valóbb. Ezért nem emlékszik szívesen Weisz doktor a nyilas idők fájó sérelmeire, amikor áldozatos munkájáért háládatlansággal, közönnyel fizettek a helybeliek, és még a kisujjukat sem mozdították meg érte. Igen, az valóban nagyon fájt Weisz doktornak, az embernek. — Mint orvosnak semmi közöm hozzá — replikázik mégis. A jellem kórja nem tartozik rá. A falu nem maradhat orvos nélkül. Az ősbemutatóra, amelyről a Magyar Televízió is tudósított, Salgótarjánba érkezett a film alkotói közül Mam- eserov Frigyes és Fekete Gyula, a szereplőgárdából Tóth Judit és Páger Antal. Ok válaszoltak a filmvetítés után kérdéseinkre, s vallanak most a filmről, szerepeikről, s mindenekelőtt•' az élet értelméről, Az orvos halála kapcsán az orvos halhatat lanságáról. Fekete Gyula „Az fró társadalmi regényei között Az orvos halála (1963) kiemelkedő csúcspont, az életművön belül; emelkedett, bölcs, érett alkotás.” (Horváth Zsigmondnak a regényhez írt utószavából.) —- Hogyan lett film Az orvos halálából? Ügy, hogy én Fekete Gyula és Mamcserov Frigyes bizonygattam Mamcserov Frigyesnek : ez a regény anti-film. Ő meg hajtogatta: éppen ezért érdemes próbálkozni vele. Miért anti-film? Elsősorban azért, mert Weisz doktor igenis anti-hős, legalábbis ami a kalandokat és a látványosságot illeti. Szándékom szerint az ő alakjában az egyszerű, tevékeny kisembert, a sarzsi nélküli hőst akartam megírni, aki teszi, amit kell, s ugyanolyan észrevétlenül éli le az életét, mint ahogyan meghal. Munkája mégsem hiábavaló, keze nyomát örök időkig őrzi a világ. A maga módján Weisz mutatóval, egészen más, mint a regény és mégis ugyanaz Dehát ez természetes is. Mamcserov Frigyes A fiatal rendező generáció tagja. Első önálló alkotá sa; Tanár úr kérem; nemcsak rendezője, írója is volt a filmnek. Ezt követte a Mici néni két élete, majd a Bálvány. Legújabb alkotása Az orvos halála. — A dolgok nem hagyják magukat. Ezért kellett megcsinálnom ezt a filmet. Egyszerűen erősebb volt nálam a téma, nem hagyott nyugodni Valamennyien így voltunk vele, amikor csináltuk. Mi az, ami nem ereszt el? A kérdés: miért élek? Valamit adnom kellett ezzel a filmmel magamnak és talán másoknak is, hogy megnyugodjak, hogy megnyugtassak. Válaszra volt szükség. Az nem lehet, hogy a magunk fajta egyszerű ember csak úgy átcsúszik az enyészetbe. Jártam Egyiptomban, megnéztem a luxori piramisokat, a múmiákat Miért balzsamoztatták be magukat a fáraók? Hogy megmaradjanak, hogy örökké éljenek, hogy a feltámadáskor lelkűk évezredek után is megtalálja majd a porhüvelyt. Ám könnyű a fáraónak, aki piramist építtet, könnyű a lángésznek, aki zseniális gondolatokkal, felfedezéssel állít magának emléket értelme, minden élet tovább rezdül valahol, mint a vízben a gyűrű. Igen, az is igaz, hogy megnőtt az emberek etikai érdeklődése. S ez a regény éppen az etika egyik leglényegesebb elemét ragadta meg, az értelmes élet titkát boncolja, amelyet a munkában, a folyamatos, hasznos tevékenységben talál meg. Ki a korunk hőse? Minden ember hős, aki értelmes, okos életet él a társadalmi viszonyok új és kívánt formái szerint. Weisz doktor is, mint minden ember, pótolhatatlan. Másrészt azért féltem a filmtől, mert regényemben az örök kérdésre, az élet értelmére igyekeztem filozófiai érvényű választ keresni, s ebből a vállalásból követezik, hogy a mű mindenekelőtt a belső ábrázolásra épül, lelki folyamatokat ragad Páger Antal De mi lesz velünk? Mi lesz a doktorban egy ilyen emberre kisemberrel? Az ő életének találtam. Miután ezt eldöntöt- iemmi értelme? Nem, nem le- tem magamban, megcsináltam hét így. Minden életnek van a filmet. Két évig tartott. Páger Antal meg, amelyeket nagyon nehéz képekkel kifejezni. Különben is, egy öregember utolsó hetében mi lehet az érdekes? Mii adhat egy ilyen film a köny- nyed szórakozást kereső közönségnek? S hol van az a színész, aki ezt a szerepet vállalja? Megannyi kérdés. A film mégis elkészült, sok figyelemmel, erőfeszítéssel, vívódással, hiszen nem lehetett egyszerűen a szóból képre fordítani a cselekményt, ami egyébként is soványka volt. Üj magyar filmalkotás született Az orvos halálával, amely önálló étetet kezdett a mai be„A Páger-életmű egyik sarkpontja született meg a filmben, és ez magában véve is elég ok ahhoz, hogy a film barátai ne mulasz- >zák el megnézni ezt a megrendítően szép színészi alkotást.” (Fekete Gyula a filmről) — Kedves-e nekem ez a film? Igen. Mégis, melyik a legkedvesebb filmem? Mindig a következő. Mit jelentett számomra ez a szerep? Gondolkodnom és szenvednem kellett. Gondolkodtam és szenvedtem. Az egész életemet jelentette. Ezt túlzás nélkül állíthatom. Mit mondhatok ezek után Weisz doktorról? Tulajdonképpen mi közöm hozzá? Ügy ismerem mint maguk. Nekem köszönheti létét, de nem az enyém. Csak akkor volt a sajátom, amikor még nem létezett. Azt hiszem, Weisz doktor, meg én hasonlítunk egymáshoz, meg nem is. Mindenesetre azt mondhatom, hogy az író meglepett egy remek anyaggal, a rendező ajánlott egy Jelenet a filmből nyugtalanító és izgató bátor szerepet, amelyet én elvállaltam. Szeretem a bátor dolgokat. Tőlem aztán elvárták, hogy pluszt adjak. Azt mondhatom még, hogy féltem a azt én soha nem érem eL Hogyan érzem magamat, amikor tudom, hogy alakításaim megrázó erejűek? Ezt én nem tudom. A korábbi szerepeimet nem tagadom Tóth Judit (Foto: Koppány György) szereptől, mert nem akartam benne senkihez sem hasonlí- áni, ezért magamtól igyekeztem távoltartani a leg- lobban. Ez nagyon nehéz volt és lehet, hogy nem is mindig sikerült. Addig élt bennem a szerep, felvillantva egy embert, mint a gyémántot, egy embert, akinek semmije sincs, amibe belekapaszkodhatna, amíg én már nem én voltam, hanem ez az ember. Nemcsak Weisz doktor vívódott tehát, hanem én is. Ezért nagyon kimerültem. Megérte? Sikerült-e? Azt, amit én szeretnék csinálni, meg egyiket sem, de azzal, hogy egyszer eljátszottam őket* megszűntünk egymás számára létezni. Nekem szintén élményeken nyugszik a művészetem. Ez nálam azt jelenti, hogy nem kerestem ki egy orvost, hogy figyeljem, ez az orvos bennem élt. Máig. Még egyszer nem tudnám eljátszani. Azzal, hogy megláttam a vásznon, számomra megölték. De azért tovább őrzöm. Minden megölt szerepet őrzök, én egy nagy temető vagyok. Megszenvedtem ezért a szerepért és nem is kívánom többé látni. Azt hiszem, ma láttam utoljára. Tóth Judit — Epizód szerepet játszom nő, akit alakítottam és akit a filmben. Mit mondhatok megszerettem, örültem így róla? Kedves volt számomra találkoztunk. Ez talán a az a csupa életöröm tanító- filmből is kiderül. Arról, hogy a film végül Is hogyan sikerült, majd a kritika, meg a közönség ítél.S ebből az ítéletből már az is kitűnik majd, hogy az orvos halála, mely a tevékeny kiesember életét emeli az őröklét rangjára, mini mű is maradandó-e? Tóth Eleméi
