Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-24 / 70. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek' Mindent megbénító sztrájk (2. oldal) Ami biztonságot ad ... (3. oldal) 4 ballada hőse (4. oldal) A könnyelműség következménye (6. oldal) A döntés kötelesség is Hat éve vizsgálat vizsgálatot követ az egyik intézményben. Ezer kilométereket futott már a megyei vezetők gépkocsija az ügyben, pedig hát az intézmény alig ötven kilométerre van a megye- székhelytől. Sokszáz órát foglalkoztak az ottani ügyekkel, hoztak tucatnyi fegyelmi határozatot, megtárgyaltak ugyanannyi fellebbezést, elutasítottak ugyanannyi panaszt. S az intézményben ma ugyanazok az egészségtelen állapotok uralkodnak, mint hat esztendővel ezelőtt. Minden baj és zűrzavar gyökere; hogy itt a szakmai és a gazdasági vezető nem fér össze egymással, veszekszenek, kölcsönösen feljelentgetik egymást. Az illetékeseket kérdezve, magánemberként, mindegyiküknek az a véleménye, — s mint mondják, az volt már az ügy kezdetének kezdetén —, hogy addig nem lesz rend, amíg ez a két, egymással összeférni nem tudó ember kénytelen együtt dolgozni. Mint „hivatalos személyeknek” azonban más a véleményük. Nem nézik az ügyek egészét, csak kü- lön-külön vizsgálják a különböző panaszokat, bejelentéseket, szabálytalanságokat, s ezekben hoznak — a helyzetet csak elmérgesítő, de az alaki szabályoknak tökéletesen megfelelő — határozatokat. Mert igaz ugyan, hogy kényelmetlen dolog újra és újra vizsgálatot indítani, tunúk tucatjait kihallgatni, mit is mondott a két veszekedő közül valamelyik ekkor vagy akkor, de az illetékesek inkább azt csinálják, mert meg akarnak menekülni attól a kényelmetlenségtől, amivel a hathatós intézkedés járna. Márpedig ezt meg kell tenni, s azoknak kell megtenniök, akik az intézmény felügyeletéért felelősek. Végtére is azért állították őket oda, hogy azokat az anyagiakat, amelyeket államunk az intézmény ellátására fordít, a lehető legjobban gyümöl- csöztessék, s nem azért, hogy folytonosan igazságot tegyenek az intézet két megátalkodott veszekedője között. Tévednek, akik mindeddig halogatták az ügyben az érdemi határozatot, ha azt hiszik, hogy ezzel megmenekültek a döntés felelősségétől. így van ez akkor is, ha arra hivatkozhatnak, hogy a döntés — végtére is két munkavállalóról van szó — nagy felelősséggel jár, hiba lett volna elhamarkodni a dolgot. Valamit alaposan megfontolni, vagy évekig halogatni valamit — két különböző dolog. Az időhúzás, a csodavárás és a megfontoltság korántsem azonos fogalmak. Ha például az újítással foglalkozók bátran, valóban az újítás értékét, nép- gazdasági hasznát figye- lembevéve döntenének mindenkor, aligha húzódna olyan sokáig némelyik újítási ügy. Sajnos, sokan szem elől tévesztik egy- egy műszaki javaslat elbírálásánál az alapvető kérdést1 hasznos-e az újítás a népgazdaságnak. Ehelyett inkább csak azt vizsgálják, milyen paragrafus ad lehetőséget időhúzásra, a határozat halogatására. Szó sincs róla. hogy bárki is törvénysértésre, a redeletek, a szabályok áthágására szeretnénk biztatni! Arra azonban joggal figyelmeztetünk, hogy a halogatást lehetővé tevő paragrafusoknál jóval fontosabb törvényeink szelleme, a különböző részigazságoknál sokkal fontosabb alapvető elveink, célkitűzéseink. Megtörténik, hogy emberek, akik baráti körben, társaságban szívesen beszélnek az élet rohanásáról, az íróasztal mögött ülve úgy gondolkoznak, hogy minden ráér. Gyakran előfordul, hogy egy- egy bérelszámolási panasz elintézése hetekig tart. Az ügyintéző természetesen nem akadályozza meg, hogy a dolgozó megkapja jogos járandóságát, de vár vele például a következő bérfizetésig. Pedig hát ő is a fizetésből él, s nagyon jól tudja; különösen a kisebb keresetű nagyobb családokban bizony gyakran nagyon várják már a fizetés napját, s ha az ember meg is kapja a pénzét, egyáltalán nem mindegy, hogy mikor. Bizony, nem az életben, hanem bürokrata módjára csak a papírok között élnek azok az emberek, akik úgy vélik, hogy hetekig, hónapokig ráérnek a dolgok. S azok is tévednek, akik úgy gondolják, az ügyek majd megoldódnak maguktól. Bármennyire is kényelmetlen egyeseknek, a döntés nemcsak jog, hanem kötelesség is. Akit mások felügyeletével, irányításával bíztak meg, annak irányítania, felügyelnie kell. S joggal kérik tőle számon nemcsak az egyes ügyek elintézését, hanem az egész gondjaira bízott terület munkájának színvonalát, eredményességét. S ha ő csak ügyeket intéz, sőt halogatva intéz, s szem elől téveszti az egészet, bizony rosszul sáfárkodik a rá- bízottakkal. P. I. Ki kell lia^xmílni :i jó Klót első ülését a megyei mezőgazdasági operatív bizottság Komócsin Zoltán előadása Tegnap délután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján. Az előadás címe; A nemzeti érdek és nemzetközösség volt. Kiegészítő üzemágak a termelő- szövetkezetekben Érdekes felmérések készültek a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységéről. Megállapították, hogy a tsz-ekben összesen mintegy 12 000 melléktevékenységi ágat üzemeltetnek, átlagosan tehát minden közös gazdaságban csaknem négyet. Legnagyobb, több mint 8000, a különféle szolgáltató tevékenységet folytató segédüzemek száma, mivel lakatos-, asztalos-, gépjavító és más műhelyekre a legtöbb szövetkezetben nélkülözhetetlen szükség van. Több száz termelőszövetkezet foglalkozik a mezőgazdasági főágazatot kiegészítő termelési tevékenységgel, mint például méhészettel, halászattal, prémesállattenyésztéssel, gombatermesztéssel. Saját termékeik feldolgozására a tsz-eknek 2000 üzemáguk van. Saját szükségleteik fedezésére és értékesítésére sok helyen vezették be — összesen 900 üzemágban — az építőanyagok kitermelését és készítését. A háziipari tevékenység 47 közös gazdaságnak nyújt kiegészítő jövedelmet. Terményeik szabadpiaci értékesítésére a tsz-ek 225 boltot, illetve elárusítóhelyet tartanak fenn. Megtartotta idei Az idén első ízben ült ösz- sze tegnap a megyei mezőgazdasági operatív bizottság, hogy megtárgyalja a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat. Az ülést Tóta Ferenc, a megyei tanács-vb elnökhelyettese nyitotta meg, majd Forgó Imre a mezőgazdasági osztály termelésszervezési csoportvezetője ismertette a tavaszi munkák helyzetét. Mint elmondotta a tsz-ek- ben teljes ütemben folynak a tervtárgyaló közgyűlések. A járási tanácsok azonban még sokat segíthetnek a tervek készítésénél és a tervjóváhagyásoknál. Megtörténtek a gépszemlék is; 1123 gépállomási és termelőszövetkezeti erőgép várt karbantartásra és javításra, s ebből 189 gépállomási- és 825 tsz-trakíort idejében kijavítottak. Több gép azonban még a mai napig is javítatlan, minthogy a tsz-ek későn kötötték meg a szerződést, túlbecsülték saját javító kapacitásukat. A gépszemlék többsége azt mutatta, hogy a gépeket gondosan javították, de a vizsgálat több olyan esetre is rámutatott, amikor a gépállomások olyan anyagot számláztak, amelyet nem építettek be, és olyan munkákért számoltak el munkabért, amelyeket nem végeztek el. Azok a járások jártak el helyesen, ahol a szakvezetők segítettek a tsz-eknek a kijavított erő- és munkagépek átvételénél. Teljes ütemben folyik a szárbetakarítás is, kint maradt 5600 holdnyi szárból még mintegy 1700 hold a letakarí- tatlan terület, a legtöbb helyen az időjárás miatt csak kézzel tudják a szárvágást elvégezni, és a levágott szárat elégetik. Jól halad az őszi vetések fej trágyázása, az 50 ezer holdas feladatból már több mint 37 ezer holdon végeztek a nitrogén műtrágya kiszórásával. Néhány kivétellel sikerült a vetőmagellátást zökkenőmentesen megoldani, az aprómagvak is leszállításra kerültek. 1500 holdas területre NDK vöröshere-magot biztosítottak szerződéses magfogásra. Egyelőre még tart, és folyamatos feladat a vetőburgonya és kukoricavetőmag biztosítása, valamint leszállítása. A műtrágya ellátás is jobb volt a tervezettnél; 7920 tonna helyett 8103 tonna nitrogén került leszállításra. Viszont a szuperfoszfátot és a kálit a tsz-ek nem szállították le idejében, érthetetlenül későn küldték be az igényeket az AGROKER-nek. A Növényvédő Állomás mind az öt járásban elvégezte a vetőmagvak csávázását azokban a tsz-ekben, amelyek erre igényüket bejelentették. Ellenben elmaradás mutatkozik a gyümölcsösök ápolásánál, számos helyen elmulasztották a tisztítást, a metszést és a permetezésekre sem készültek fel megfelelően. Forgó Imre beszámolójához többen is hozzászóltak. Rakon- czai József, a rétsági járási tanács elnöke külön kiemelte a járás tsz-tagjainak rendkívüli igyekezetét és szorgalmát, amelynek eredményeként három-négy község kivételével a rétsági járás befejezte a koratavasziak vetését. Hangsúlyozta viszont, hogy a rét- és legelőtisztítás nem halad a kívánt mértékben. Poden Gyula, a balassagyarmati járás mezőgazdasági osztályvezetője ugyancsak a tavaszi munkák jó üteméről számolt be. A járás homokos területein jól előrehaladtak a szántással, külön kiemelte, hogy a tavaszi vetések minősége még egyetlen évben sem volt ilyen jó, mint az idén. Molnár Sándor, a pásztói járási tanács elnöke elmondotta, hogy a váratlan hideg idő visszavetette a tavaszi munkákat, s így a zöldborsó vetésében 550 hold elmaradás mutatkozik, de a tavasziak vetését ettől függetlenül a járás valamennyi szövetkezetében határidőre elvégzik. He- rencsényi József, a salgótarjáni járás elnökhelyettese dicséretben részesítette a ceredi Búzavirág Tsz-t, ahol minden munkára alkalmas órát kihasználtak és a gépek csoportos üzemelésével mintegy 1000 holdon elvégezték a tavaszi szántást. Cseh Adolf, a megyei tanács munkatársa hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes tsz-ekben érthetetlen megnyugvás tapasztalható, nem használják ki megfelelően a kedvező időjárást a tavaszi szántások, vetések végzésére Ezt bizonyítja az is, hogy a szécsényi gépállomáson például munkátlanul állnak az erőgépek és a tsz- ek mindössze a gépek 60 százalékára jelentették be igényüket. Tóta Ferenc elnökhelyettes összefoglalójában ugyancsak a munkára alkalmas idő jobb kihasználását hangsúlyozta, s felhívta az operatív bizottság nevében a tsz-ek figyelmét a rétek és legelők körültekintő gondozására, valamint a háztáji földek időben történő kijelölésére. Ötven kilométer új út — tizenkilenc híd Harminckét millió forint községfejlesztésre Kevés idő jutott az idei községfejlesztési munkálatok előkészítésére. A múlt évben ugyanis a rendelkezésre álló 26 millió forintot még december közepén sem használták fel teljesen. Bujákon a művelődési ház belsején dolgoztak, Nagybátony déli településén járdát építettek. A tervek végrehajtását a lakosság négymillió forint értékű társadalmi munkával segítette. Az idei községfejlesztési tennivalók előkészítése januárban és februárban befejeződött. Kész a költségvetés, az idén 32 millió forint áll rendelkezésre. Ebből 24 millió forint kiadást terveztek, nyolcmilliót tartalékolnak előre nem látható kiadásokra, valamint a következő évre áthúzódó munkákra. A feladatok az idén is jelentősek. Több mint 50 ezer méter utat építenek. Üjabb 19 híd építésére kerül sor. Két kilométerrel bővítik a meglevő villanyhálózatot. Elkészül hat autóbusz váróterem. Ezek lesznek a legtöbb kiadással járó munkák. A feladatok megvalósításának egyik legfontosabb feltétele, a kivitelezési szerződések megkötése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján erre nagy- gondot fordítottak. A legtöbb munkát a tanácsi építőipar, valamint az Építő- és Lakás- karbantartó Ktsz vállalta, körülbelül nyolcmillió forint értékben. A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az ivóvízhálózat, a strandok építését, kutak fúrását végzi. Részt vesz a munkában az állami építőipar is, elsősorban Salgótarjánban. A tervek községekig lebontva elkészültek, sok helyen már a munkák is megkezdődtek. Megé kézfők az új hidropneuiua.ikus ..unok Lsurgo-láróra. Csömör Ignácék ellenőrzik, olajozzák és küldik a frontra (Képes riport a 4. oldalon)
