Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-03 / 52. szám
Világ proletárjai, egyesüljeteki XXII. ÉVF. 52. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1966. MÁRCIUS 3. CSÜTÖRTÖK Véget ért a „Kétfejű Sas“ hadművelet (2. oldal Első az egyenlők között (3 oldal) (4. o'dal) Elítélték a herencsényi plébánost (6 oldal) — Hagyomány és irányzat Ügy mesélik hegy-völgy es falvaink öregjei, hogy Nógrád megye még nem is olyan régen, alig fél emberöltőnyi távolságban állatairól és tőzsé- rei ügyességéről tett szert országos hírnévre. Nemrégiben egy nyolcvankét esztendős parasztember emlékezett vissza ifjúságára, amelynek értelmet és örömet a példás jószágok nevelése adott, s mint elmondotta az állattartás, nevelés, tenyésztés jó ízű izgalma végig kísérte egész életútját, és még kevéssel a háború előtt is hajtott tény észüszőt és tenyészbikát a híres drezdai vásárra. S ha már a vásároknál tartunk, emlékeztetnünk kell a híres losonci vásárokra is, ahol általában a Nógrád megyei juhászok vizsgáztak, s mindig sikerrel, mert a gácsi és a brünni posztógyárosok a losonci gyapjúvásáron na- gyobbára tőlük szerezték be a finom posztóhoz szükséges kitűnő nyersanyagot. A buják! és a patvarci juhászatoknak legalább olyan híre volt, mint az Ipoly mentén tenyésztett szarvasmarhának. De ha a Cserhát, a Mátra és a Karancs hegyi legelőin kialakult állattenyésztés hagyományait kutatjuk, vagy az Ipoly vonulatának dús rétjein nógrádi tájfajta néven közismertté vált szarvasmarha nyomát keressük, közel-távol sok érdekes emlékre találunk. A legtávolabbi emlékeink az újkőkori cölöpépítmények korába nyúlnak vissza, mert mint a régészek állítják, már az akkori idők embere is tartott háza körül szarvasmarhát. A jelen szempontjából azonban sokkal értékesebbnek találjuk a legutóbbi száz év tapasztalatait, feljegyzéseit. Eszerint Nógrád megye viszonylag mostoha körülményei között szinte egyenlő jelentőségű helyet foglalt el a juh- és a szarvasmarhatenyésztés. 1920- tól kezdve országos és országon túli hírnevet szerzett magának a természetszerű tartás mellett telivér szimentáliból kinevelt úgynevezett Ipoly- menti vagy nógrádi szarvas- marha tájfajta. Messzi vidékekről keresték ezeket a 600— 650 kilós, zsemletarka, jó rá- májú teheneket, amelyek igénytelenségük ellenére is kettős hasznot hoztak: sok húst és bőséges tejet adtak. A pusztító háború a megye gazdag állatállományát is alaposan megtizedelte, és hosszú idő kellett, amíg a nógrádi parasztemberek a veszteség nagyját kiheverték. Időközben lendületet adott az állattenyésztés fejlődésének a mezőgazdasági nagyüzemű társasgazdaságok létrejötte. Jövedelmező hagyományaink felélesztésében azonban az utóbbi tíz év legjelentősebb eseménye az 1962-ben megtartott megyei pártértekezlet volt, amely a szarvasmarha- és a juhállomány mennyiségi növelésén kívül a tenyésztői munka színvonalának emelését, a minőség javítását tűzte ki célul. Határozataiban többi között azt is kimondta, hogy „tbc-mentes tehenészeteket kell létrehozni”, azonkívül „a sertés- és baromfiállományt számszerűségében és minőségében tovább kell fejleszteni”. Annak ellenére, hogy a háborús évek lényegében eltüntették azt az aklimatizálódott, viszonylag igénytelenebb tájfajtát, mely Nógrád büszkesége volt, a régi hagyományok nyomdokain új, értékes szarvasmarha-állomány van kialakulóban. Azokban a tsz- ekben és háztáji gazdaságokban, ahol gondját viselték a teheneknek és szakértő mó<,r'r' gondozták őket már az <é<' nagyobb felvásárlási árak életbelépése előtt is szépen jövedelmezett a szarvasmarha-tenyésztés. Az idei zárszámadó közgyűlések beszámolóiban gyakran esett szó arról, hogy az időjárás viszontagságaival küzdő tsz-t az állattenyésztés húzta ki a sárból. A növény- termesztési ágazat kieséseit számos helyen pótolták utólag leszerződött hízómarhával és a tejhozam növelésével. Az új, jobb minőségű egye- dek kinevelése érdekében a tehenek mintegy 98 százalékát mesterségesen termékenyítik megyénkben és kiváló, megyénkben nevelt bikák vesznek részt a tenyésztésben. A tenyésztésben résztvevő bikák „tejháttere” átlagosan 7000 kilogramm, mintegy 4,07 százalékos tejzsírral. Nincs olyan országos jellegű mezőgazda- sági kiállítás, hogy valamelyik üsző, tehén, bika és tenyészkos ne nyerne nagydíjat, vagy első díjat. S ezeknek utódai nagyobbára közös gazdaságainkba kerülnek. Az utóbbi években ennek következtében az egyéves tehénre jutó évi tejtermelés már megközelítette a 3500 kilogrammot. Megyeszerte terjed az itatásos borjúnevelés módszere. Amíg két éve még csak a közös gazdaságok borjainak 13 százalékát, tavaly már mintegy 47 százalékát nevelték itatásos módszerrel. Az itatásos borjúnevelést alkalmazó tsz-ek közül tizenhatban oldják meg az etetést a TBK— 40-es tápszerrel, s ezáltal mintegy 361 ezer liter teljes tejet takarítanak meg szövetkezeteink, ez pedig a tápszer árának levonásakor is csaknem 850 ezer forint terven felüli jövedelmet biztosít. A juhállomány növelésével egyidejűleg viszont eleven feladat a gyapjúhozam növelése, amely szoros összefüggésben áll a tartási viszonyok megjavításával. Megyénkben a juhászat is töretlenül fejlődik, és az ötéves terv fejlesztési programjában elsőrendű szerep jut mind a szarvasmarhának, mind a juhnak. A megyének jelentősebb sertéstenyésztési és baromfitenyésztési hagyományai nincsenek, mégis több olyan szövetkezetünk van már, amelyeknek ezek az üzemágak szabják meg jellegét, és sertésből, vagy baromfiból szép jövedelmet szednek be. Az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz sertéseivel, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz, és a nógrádsápi Vörös Csillag Tsz baromfitenyészetével már országosan elismert eredményeket ért el. A főbb irányt azonban a megye hagyománya és adottsága szabja meg: szövetkezeti gazdáink elsősorban a szarvas- marhától és a juhállomány mennyiségi-minőségi javításától várják gazdaságuk további megerősödését. Ez a hagyományok irányába mutató termelésszerkezeti változás magával vonja a takarmánytermesztés szerkezeti változásait is. és lehetőséget ad arra, hogy abraktakarmányban szegény megyénk állattenyésztési adottságait a jövőben a hagyományokhoz méltóan kihasználja. Ennek már első jelei meg is mutatkoztak, hiszen érői évre ezren felül ad el a megye te- nyészüszőt, tenyészbikát alföldi és dunántúli tsz-eknek, állami gazdaságoknak. Az egészségügyi helyzet is szépen javul és több tsz-állattenyész- tő vallja: ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy annakidején a száj- és körömfájás, noha itt is jelentkezett, rövid idő alatt lokalizálódott. Lakos Oyfiriry Uj kemence épül a rési helyén Átépítik a Síküveggyár Zagyva I. Újabb tüntetések Indonéziában DJAKARTA (MTI) Bár az indonéz kormány a múlt héten betiltott minden felvonulást, a Reuter hírügynökség szerdán újabb diáktüntetésről számolt be. A felvonuló diákok Subandrio külügyminisztert rágalmazó jelszavakat kiabáltak és követelték elmozdítását. Amikor a diákok látták, hogy erősen felfegyverzett egységek állják el a Sukamo palotájához vezető utat is, visszafordultak és később szétszóródtak a lakónegyedek irányában. Sukarno elnök szerdán jóváhagyta az Indonéz Diákok Nemzeti Szövetsége megalakítását. Az erre vonatkozó javaslatot kedden jelentették be először Djakartában, s azt a célt szolgálja, hogy a diák- szervezeteket közvetlenül Sukarno elnök irányítása alá helyezzék. • Észak-Vietnamban az utóbbi néhány nap során több- százezer dolgozó, hivatalnok, katona tartott tiltakozó gyűléseket, elítélve az indonéz reakciós erőket az indonéz hazafiak és haladó erők elleni terrorjukért. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben élesen tiltakozik az ellen, hogy Njo- nót, az Indonéz KP Politikai Bizottságának tagját halálra ítélték. Vasárnap, ha már csökkentett ütemben is —, de még termel a Salgótarjáni Síküveggyár Zagyva I. üzeme. Hétfőn délben megkezdődik a maradék üveg leeresztése. A kemence termelése leáll, hogy a falak körülbelül egy hetes hülése után nekilássanak a bontásnak, a Gyárkémény- építő Vállalat pedig az új kemence építésének. A felújítás terv szerint nyolcvankilenc napot vesz igénybe, tehát többet, mint az eddigi felújítások. Ennek oka, hogy egy más rendszerű kemence kerül a régi helyébe. Az elavult galériás égőkkel ellátott berendezést, a Zagyva II üzem mintájára úgynevezett aknás égőkkel ellátott kemence váltja fel. Az új rendszerű égők előnye, jobb a kemencében a lángvezetés, továbbá segítségével kiküszöbölhető a táblaüveggyártást évtizedek óta kísértő gallé (üveghiba) képződése. A felújítás hosszabb időtartamának másik oka. hogy az építést kivitelező vállalat dolgozói negyvenkétórás munkahétben dolgoznak. Az új kemence terveit a Síküveggyár műszaki, fejlesztési csoportjának szakemberei készítették. A Zagyva I. üzem a régi kemence működésének utolsó hónapjaiban már műszakitechnológiai kísérlet sorozatnak volt a színhelye. A gyár vezetői előkészítették a további kísérletek tennivalóit is. Az új típusú kemence, üzembe helyezése után fél esztendeig például az úgynevezett kvarcfüggöny működtetése nélkül fog olvasztani. A kísérlet célja megállapítani: vajon a gallé képződés megszűnéséhez mi járul hozzá elsősorban, az aknás égők, vagy a kvarc-hőfüggöny alkalmazása. A Zagyva II. üzemben ugyanis kezdettől fogva nem fordult elő gallé, de mivel az aknás égők és a kvarcfüggöny üzembe helyezése egyszerre történt, a gallé megszűnését kiváltó okot nem lehetett egyértelműen tisztázni. Ugyancsak érdekes próbálkozás az üveg olvadékonysá- gának elősegítésére konyhasó adagolása a keverékhez. A kísérletet az teszi szükségessé, hogy az üzem gázgenerátoraihoz igen rossz minőségű szenet kap. A rossz szénből nyert gáz kalóriaértéke elégtelen a megfelelő hő elérésére és tartására. Ez a körülmény. mint súlyos minő- ségroptó tényező hat az üvegre. A konyhasó meghatározott mennyiségű adagolása az üveg alapanyagához elősegíti az üveg gyorsabb olvadását. Az új kemence üzembe helyezésével együtt új feldolgozási módszer is kezdődik. A Zagyva I. üzemben hat húzógép van. Először háromnál állítanak fel üveg-leszabó asztalokat, amelyek megfelelő beállítás után a helyszínen méretre vágják az üveget. A későbbiek folyamán tovább húzóüzemét bővítik a módszert. Következtében mintegy harmincesztendős manufakturális feldolgozást adnak át a múltnak, s gépesítik a munkát. Jelentősége az új feldolgozásnak elsősorban abban van, hogy fölöslegessé válik az üvegtáblák szállítása a jelenlegi feldolgozó üzembe. Azonkívül: nagy táblák helyett kisebb táblákat kell mozgatni, ami sokkal kevesebb balesetet okozhat. Jótékony hatással lesz az új módszer az önköltségre is. A kemence üzembe helyezése után ugyanazok a személyek elvégezhetik az üveg méretre vágását és szállítását is. A raktárban végre megvalósíthatják a méret szerinti csomagolást. Ez a megrendelések gyorsabb kielégítését segíti, de megkönnyíti, meggyorsítja a vasúti vagonokba való rakodást is. Lényegében ez lesz az alapja az idén bevezetendő rendszeres vasúti rakodásnak, szállításnak is. Ebbe a koncepcióba illik bele a vállalat vezetőinek az a szándéka, hogy a Zagyva I. üzem folytatásaként, a gyár bejáratánál levő, jelenleg üresen álló területre feldolgozóraktár épületet emelnek. A beruházás célokmánya készül, költségei körülbelül nyolcmillió forintot tesznek ki. Elkészültével bezárul az a zárt technológiai ciklus, amely megkezdődik az üveg olvasztásával, és befejeződik a készáru raktározásával, illetve elszállításával. Javul a bányászok egészségvédelme Folytatják a fürdők építését Az elmúlt ötéves tervben a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél több mint 29 millió forintot fordítottak egészség- védelmi, munkásvédelmi beruházásokra. Az összegből legnagyobbrészt új fürdőket építettek, a meglévőket bővítették. Köztudomású, hogy a nógrádi bányáknál mostoha körülmények voltak, a bányászoknak csak kisebb része tudott fürödni, tisztálkodni, műszak után. Az elmúlt ötéves tervben már újabb 1500 személy részére készült fürdő. Ménkesen, Szurdokon, Csurgó-tárónál, Tordason bővítették a fürdőt, Vízválasztón zuhanyozót létesítettek. Az új ötéves tervben tovább folytatják a bányász fürdők építését. Az idén 8,4 millió forintot fordítanak ilyen célra Kistelek VII. aknán befejeződik az új 500 személyes fürdő építése. Ezt a munkát már tavaly megkezdték. A mátranováki Gáti II. aknán még ennél is na- 60ÍT S7*»niélyes fúrdő építését kell az idén befejezni. Több helyen fognak hozzá az építéshez, még ebben az évben. A legnagyobb, 1500 személyes fürdő Szorospatakon épül. A gyulai osztályozónál 150 személy számára zuhanyozót létesítenek, Tiribesen megkezdik a meglevő fürdő bővítését. Az idei munkás és egészségvédelmi beruházások főleg a tisztálkodási lehetőségek javítását szolgálják. A jövő évben megkezdik Királytáró 600 személyes fürdőjének építését is. Több új fürdő létesítése szerepel a távlati tervben, azonban van olyan hely, ahol a bánya rövid élettartama miatt nem lenne gazdaságos már milliókat áldozni. Másutt mint például Cs gakúton, Gusztáv-aknán Csipkésen és a Csibaji bányánál a vízkutatások eredménytelensége miatt függőben a tervezés. Űjabb kutatásokat végeznek | és ettől tűse m»4d a f’l’-dők I létesítése Rekonstrukció kis hibával Mennyit mutat a feszmérő? Zagyvái Ferenc a Itomhá- nyi Oseré''kálvha<rvár fűtőié elégedetlen az eredménnyel fWJ”ortunk a 4. oldalon)
