Nógrád, 1966. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-18 / 65. szám
4 NÖGRÄD március 18. tűntek. Szűkebb pátriánk, Nógrádi számára külö- lösen figyelmet keltő eseményre vállalkozott március elején a Veszprémi Petőfi Színház. A feledettség homályából felszínre hozta drámairodalmunk egyik, szinte a megalkotás pillanatától méltatlanul félretolt, jelentős művét; Madách Imrének Az ember tragédiája mellett legszámottevőbb írását, a Mózest. A drámai költemény annakidején Kolozsvárott, majd a budapesti Nemzeti Színházban alig néhány előadást ért meg, s mérsékelt fogadtatásra talált a közönség körében. Nagyban hozzájárult ehhez a mű erőszakoltan aktualizált értelmezése, mely a dráma fő alakjaiban a magyar történelem, közelebbről a szabadságharc vezéralakjait akarta megjeleníteni. Ennek a szándéknak sem a kiegyezés utáni légkör, sem a Madách által megírt drámai anyag nem kedvezett. Mózes alakját minden jószándékú kísérlet ellenére sem sikerült Kossuth egyéniségéhez hajlítani, s a próbálkozás ellentmondásos hatásokban csapódott le. A közönség zavartan és értetlenül fogadta a bemutatót, s ezt a dráma nehézkes nyelvezete is magyarázta. Hogy a Mózes mégis gondolati drámáink egyik legjelentősebb darabja, mely méltó a megőrzésre, a színpadra, a késői kor figyelmére, — a veszprémi színház dicséretes, bátor vállalkozásából tűnt ki. A drámát most bemutatott alakjában Keresztury Dezső az eredeti alkotó iránti teljes tisztelettel alkalmazta élő színpadra, úgy, hogy mindvégig tapintatosan háttérben maradt. Nem tolakodott Madách szerzőtársává, úgy frissített a mű nyelvezetén, hogy megőrizte minden archaikus szépségét. A Mózes veszprémi sikere kései elégtétel Madách Imre költői életművének egy méltatlanul mellőzött hagyatéka előtt (b. t.) Az ifjú Mózest bizalmasává és legfőbb tanácsadójává fogadja a Phárao. Mózes: Bics- key Károly, Phárao: Czeglé- dy Sándor. (Baloldali kép.) Mózes és húga, az őrültségbe űzött Mária. Bieskey Károly és Majczen Mária drámai kettőse. (Jobbra fent.) Mózes tettre határozza magát: kivezeti népét Egyiptomból, szövetségre lép népe legjobbjaival. (Jobbra lent.) OROSZ VIIIIÍYY: A PLATERÓ MŰVELET (25.) A laboratóriumban négy-öt szakértő dugta össze a fejét. Előttük az üveglapon huszonnégy darab cigaretta sorakozott, felirattal felfelé. A vékonyka cigarettapapírokon szürke, feltehetően ecsettel rajzolt, időközben előhívott, furcsa, titkos számcsoportok váltak olvashatóvá. A számok ilyen sorrendben sorakoztak: — ... 31 1 12 volt az elsőre festve, a másodikon 66^ 8 11 és sorban a következőkre: 83 4 6, 117 1 4, 143 2 1, és így tovább. — Világos! — jegyezte meg az egyik desiffrirozó — ecsettel dolgoztak, hogy ne sértsék meg a papírt. — Na, Elek elvtárs — fordult Pikó az egyik főhadnagyhoz — most mutassa meg, mit tud! Elek főhadnagy azonban nem tudott semmit megmutatni. Órákig törte a fejét, de semmi épkézláb gondolat nem jutott az eszébe. Késő éjszaka volt már, amikor pihenni tért. Sokáig feküdt hanyatt az ágyon, nem tudott elaludni. Egyszer csak — felesége óriási ijedelmére — rugóként pattant fel fekhelyéről. A telefonhoz rohant. Hívta az ügyeletet. — Mi az öreg lakásának telefonszáma? — kérdezte. Lázas sietséggel tárcsázott. Sűrű bocsánatkérések közepette ’mondta, hogy eszébe jutotl valami. Az alezredes nem győzte megnyugtatni, hogy sorolja csak nyugodtan, hiszen még ő sem aludt. — Alezredes elvtárs — hadarta Elek — arra gondoltam, hogy ha két fél, egymástól távol titkos közleményt akar váltani, erre kitűnő módszer, ha megállapodnak egy könyv címében. Mondjuk Kipling: A dzsungel könyve. És szépen írják a levelet’ 25 3 12. Ez azt jelenti, hogy a huszonötödik oldal, harmadik sor, tizenkettedik betű... — és így tovább. Mit szól hozzá, alezredes elvtárs? És a könyv címét csak ők tudják ... — Hm. Igen. Feküdjön csak le. Jó éjszakát. — dör- mögött az alezredes, majd hozzátette: — Aztán két óra múlva ... várjon csak . .. nem kettő, másfél óra múlva jelentkezzen nálam, odabent. Akkorra legyenek kéznél az összes, rendszeresen vett, eddig meg nem» fejtett rádióközlemények. Na, jó éjszakát. • A községi kultúrház öltözőjében nagy zsongással, vidám sietséggel készültek a fiatalok a fellépésre. A kamarakórus nagy igyekezettel, de visszatartott, hangerővel próbált az egyik sarokban. Leginkább a versmondók idegeskedtek, mint rendesen, most sem tudták jól a szöveget. Nagy Andris fűtött volna, mint egy pedellus, de a kavargás annyira lakötötte a figyelmét, hogy inkább csak fojtó füst lepte el a szobát, ami miatt szinte állandóan szellőztetni kellett. A lányok fáztak és a kályha közelébe húzódtak, de a kormostenyerű Andris kartávolságán kívül. Az egyik lány likőrt kínált körbe a szei-eplőknek, ami még inkább fokozta jó hangulatukat. A nézőtéren párszáz érdeklődő foglalt helyet, többé-ke- vésbé betöltve a széksorokat. A község lakói már megszokták és szerették a bőhumorú katonaműsorokat. Sárkány hadnagy konferálta be a műsort, néhány szellemes katonaviccet lopva a bevezetőbe. Ákos az ajtó közelében ült, Andris az öltözőben fűtött és magáramarad- va suttyomban a lányok in- timebb ruhaneműit simogatta. Meg volt győződve, hogy e perctől ő is a kultúrcsoport- ba tartozik. Joós a háttérfüggöny mögött sétálva verset magolt. Annyit bíbelődött a szöveggel, hogy jószerint át sem tudta élni a vers hangulatát. Pedig éppen a versek következtek. Ákos kiszaladt a nézőtérről, néhány perc múlva visszatért és leült a legszélső székre. Szemei furcsán csillogtak. Sárkány hadnagy bejelentette a csasztuska-brigádot. A nagyon népszerű és közismert Magyar Twiszt dallamára énekeltek apró epizódokat a katonaéletből. Ilyeneket: „— Hajnal előtt félórával — Twiszt. Megyünk reggeli tornára — Twiszt, Szaladgál a kiskatona, Jancsi, meg a Miska koma, Somogyi József alkotását állítják lel Salgótarján ban S nyakukon az ügyeletes tiszt... Twiszt! Nyakukon az ügyeletes tiszt... Twiszt! Általában az egész műsort a katonák írták, még a táncjátékokat is. Igazán minden elismerést megérdemeltek. Ákos többször kirohant a teremből, de néhány perc után mindig visszatért. Az utolsó jeleneteken már ő is mosolygott. A tánc alatt az égők többsége „elromlott”, és a félhomályban parázslón a szerelem ... Az alakulat könyvtárosa igencsak elcsodálkozott, amikor az ügyeletes tiszt éjfél körül felkeltette.. — Gyerünk, gyerünk, öltözködni! — hallotta félálomban az utasítást. — Valami polgári alkalmazott könyvtáros van itt a HM-ből. Azonnal rovancsot kell tartani! Holnap jön egy bizottság, és szigorúan becsukják azt a könyvtárost, akinél valami nincs rendben! Miután úgy-ahogy felöltözködött és macska módjára megmosdott, az „ellenőr” már a könyvtárban várta. A kartotékokat kérte. Néhány percig nézelődött, rámutatott egy-két hibára, majd eltávozott. — Folytassa csak az elvtárs! — szólt vissza az ajtóból. — Holnap alighanem jön a bizottság és tudja milyen szigorúak, ha valahol nem stimmelnek a dolgok. A könyvtáros magában káromkodott. Semmit nem értett az egészből. Elkészültek a Salgótarján új főterét díszítendő emlékműtervek. Mint ismeretes, a meghívásos pályázatra három neves szobrászművészünk. Kalló Viktor, ifjú Szabó István és Somogyi József készített tervezetet, amelyeket a lektorátus március 9-én zsűrizett Budapesten. A három pályamű közül a zsűri egyhangúlag Somogyi József két figurás kompozícióját fogadA Nógrád megyei Nőtanács pedagógiai bizottságának kezdeményezésére a Móra Fe renc Könyvkiadó tervbe vette 1967-re egy színes Nógrád megyei olvasókönyv megjelentetését. A tervek szerint a gazdagon illusztrált kiadvány a megye történelmi múltját, néprajzát, irodalmi életét, műtörténetét, gazdasági és politikai tevékenységét ismerteti majd a gyermekek életkori Festők, mázolok és az Országos Szakipari Vállalat mű- anyagburkolói szállták meg az új salgótarjáni bölcsőde épületét. Az egymillió nyolc- százezer forintos költséggel a Lovász József utcában létesített intézmény átadási határideje március 31-e, s az építők tartják is magukat e dátumhoz. A belső, befejező ta el. A 2,6 méteres figurák sárkányon állanak, egyik figura kezéből galambok szállnak fel, amelyek a felszabadulás önfeledt örömét szimbolizálják. Az emlékművet a tervek szerint még ebben az évben felavatják a Karancs Szálló, a Főtér 13-as jelű épület, s az épülő üzletház által határolt térség középpontjában. Nógrád megyei olvasókönyv készül Átadás előtt sajátosságainak megfelelően. A gyermekantológia, amelyet a kiadó egy sorozat első darabjának szán, elsősorban a 10—14 éves korú fiatalokban akarja az ország egyes tájegységeinek szeretetét elmélyíteni. Az antológia szerkesztési munkáit megkezdték. A kötet elkészítésében a Nógrád megyében élő írók, illetve képzőművészek vesznek részt. jellegű munkák mellett, kívül megkezdődött a tereprendezés, kerítésépítés is. A két foglalkoztatóval, két fektetővel, két fürdetővei, hivatali helyiségekkel, szolgálati lakással ellátott negyven személyes bölcsődét előreláthatólag április közepén már birtokba is vehetik az illetékesek: a gyerekek.
