Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

Világ proletárjai egyesüljetek* XXII. ÉVF. 46. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. FEBRUÁR 24. CSÜTÖRTÖK Szovjet— angol megbeszélések Moszkva (TASZSZ) Szerdán Moszkvában megbeszélésre került sor Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Lord Chalfont brit külügyi államminiszter között, aki Harold Wilson minisz­terelnökkel érkezett a szovjet fővárosba. Koszigin és Wilson szerda délelőtti megbeszélésén nemzetközi problémákról, továbbá a Szovjetunió és Anglia kapcsolatairól volt szó. Az angol miniszterelnök felesége Gromiko szovjet külügyminiszter feleségének és a moszkvai angol nagykö­vet feleségének társaságában szerdán délelőtt a Kreml tör­ténelmi és építészeti nevezetességeit tekintette meg. Kállai Gyulát dtszdoktorrá avatták Delhiben Több egyezményt írt alá a magyar küldöttség Szerdán Delhiben három magyar—indiai egyezményt írtak alá. Bíró József külke­reskedelmi miniszter és Ma- nubhai Sah kereskedelmi mi­niszter jegyzőkönyvet írt alá arról, hogy a két ország hosz- szúlejáratú kereskedelmi egyezményét 1970-ig meghosz- szabbítják. A jegyzőkönyv előirányozza az árucserefor­galom további növelését. Dr. Rosta Endre a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke és Csagla indiai közoktatásügyi minisz­ter aláírta a KKI és a Ma­gyar Tudományos Akadémia, valamint az Indiai Központi Tudományos és Ipari Kutató Intézet egyezményét, amely szoros együttműködést irá­nyoz elő a két ország tudo­mányos intézetei és tudósai között. Rónai Rudolf, a közleke­dési- és postaügyi miniszter helyettese és az indiai tár­gyalópartner magyar—indiai légügyi megállapodást írt alá. Ez a dokumentum lehetővé teszi, hogy a MALÉV illetve az AIR India a jövőben közvetlenül légiösszeköttetést teremtsen Budapest és Delhi között. Kállai Gyula beszéde a delhi egyetem díszdoktorrá avatási ünnepségén Rektor úr! Mindenekelőtt szeretném kifejezésre juttatni hálás kö- szönetemet azért a nagy meg­tiszteltetésért, amely szemé­lyemet és rajtam keresztül a Magyar Népköztársaságot ér­te, amikor a nagytekintélyű delhi egyetem díszdoktorává avatott. Rövid indiai tartóz­kodásom során többször nyílt már alkalmaim beszélni ar­ról a mély tiszteletről és ba­ráti érzésről, melyet a ma­gyar nép az önök dicső múlt­ja és eredményekben gazdag jelene iránt tanúsít. Mindez úgyhiszem, érthetővé teszi, hogy milyen nagyra értéke­lem az önök nemes és szép gesztusát. Engedjék meg, hogy ezt az ünnepélyes alkalmat fel­használjam ama, hogy a Magyar Népköztársaság kül­politikája alapelvének tükré­ben a világpolitika néhány időszerű általános problémá­járól röviden kifejtsem véle­ményemet. Ismeretes, hogy a Magyar Népköztársaság mint a szocialista világrendszer tagja, a különböző társadal­mi rendszerű országok közöt­ti békés egymás mellett élést tekinti külpolitikája egyik alapelvének. A békés egymás mellett élés politikája számunkra nem taktika és nem is korlátozott időre szóló tö­rekvés, hanem a nemzet­közi életben állandóan és következetesen alkalmazott gyakorlat, a különböző tár­sadalmi rendszerű orszá­gokkal való kapcsolataink vezérfonala. Mi kitartunk ezen eszme mel­lett annak ellenére, hogy több oldalról is támadják, bírálják és irreálisnak igyekeznek fel­tűntetni. Most, hogy a nem­zetközi helyzet feszültebbé vált, vannak akik a békés egymás mellett élés politiká­jának elhibázottságáról, ku­darcáról beszélnek. Mi nem értünk egyet ezen vélemény­nyel, mert szerintünk a békés egymás mellett élés nem szub­jektív kívánság, hanem törté­nelmi szükségszerűség, amely logikus következménye a szo­cialista világrendszer és a gyarmati sorból felszabadult új független államok megjele­nésével kialakult nemzetközi erőviszonyoknak. Történelmi tapasztalataink, szocialista társadalmi rendszerünk egyértelműen világossá teszik számunk­ra. hogy a nemzetközi vi­ták megoldásának a hábo­rú nem lehet eszköze és hogy az erőszak alkalma­zását ki kell küszöbölni az államközi kapcsolatok­ból. Mindenkire nézve kötelezőnek tekintjük, más államok terü­leti sértetlensége és szuvere­nitása, tisztéletbentartása elvé­nek elfogadását és követését. Ugyancsak alapvető kérdésnek tartjuk a más országok bei- ügyébe történő, be nem avat­kozást, ami normális állam­közi kapcsolatok fenntartásá­nak elengedhetetlen feltétele. Az országok közötti kapcsola­tokban a teljes egyenlőséget kell alkalmazni, mert csak úgy tudnak azok szilárd ala­pon, egészségesen fejlődni. A világ békeszerető erői, köztük a magyar nép is, a bé­ke megőrzésének biztosítása szempontjából változatlanul az általános és teljes leszerelést tartják a legfontosabb felada­tuknak. A világháború elkerü­lése több mint 20 éven keresz­tül ugyan igen jelentős ered­mény, de igazán megnyugtató biztosítókul csak az általános és teljes leszerelés szolgál­hatna az emberiség számára. Különösen fontos erre rámu­tatni, a tömegpusztító, termo­nukleáris fegyverek félelmetes arányú fejlődése következté­ben. Jelenleg évente mintegy 120 milliárd dollár össze­get fordítanak az államok katonai célokra, ami a fele a világgazdaság összes ágaiban eszközölt tőke-be­fektetéseknek. A mai tudományos-technikai forradalom vívmányainak bé­kés célokra való felhasználása ugyanakkor az emberiség szá­mára hatalmas perspektívát nyit meg a szebb és boldo­gabb élet felé, a szegénység, a tanulatlanság, a gyarmati ki­zsákmányolás következményei­nek felszámolására. A továbbiakban Kállai Gyu­la kifejtette, a Magyar Nép- köztársaság kormánya minden eszközzel támogatja az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, amelyet a békés egymás mel­lett élés szervének is tekint. Majd rámutatott, hogy ben­nünket magyarokat történel­münk is a békés egymás mel­lett élés eszméinek követé­sére ösztönöz. A magyar nép a múltban rengeteget szenve­dett az idegen elnyomás, a há­borús pusztítások a szomszé­dainkkal való torzsalkodások, a soviniszta uszítások követ­keztében. Jelenleg szomszé­daink többsége szocialista or­szág, amelyekkel szoros ba­ráti együttműködést építettünk ki az államközi kapcsolatok minden területén. De ugyancsak kedvezően alakulnak és különösen az utóbbi években jelentősen fejlődnek kapcsolataink a J tőlünk eltérő társadalmi rendszerben élő, főként az ázsiai-afrikai fejlődő or­szágokkal is. A magyar és az indiai kor­mány külpolitikájában sok az azonos, vagy egymáshoz kö­zel álló nézet. Többek között mindkét kormány külpolitiká­jának egyik alapelve a békés egymás mellett élés elve. Ma­gyarországon jól tudják, hogy India függetlenné válása óta kimagasló szerepet játszik en­nek az elvnek a nemzetközi életben való érvényesítése te­rén. Kállai Gyula továbbiakban méltatta Nehru történelmi je­lentőségű tevékenységét s rá­mutatott: Nehru politikai örökségének folytatójaként pedig az alig másfél hónappal ezelőtt tra­gikus hirtelenséggel elhunyt Sasztri miniszterelnök muta­tott példát. A taskenti nyilatkozat az államférfiúi bölcsesség és józan megfontoltság ma­radandó értékű dokumen­tuma. Indira Gandhi asszony, India miniszterelnöke az emberiség haladó részének rokonszenvé- től kísérve tudja folytatni elő­dei nagy művét a világbéke és a népek közötti megértés szolgálatában. Indiai látogatásunk delhi szakasza rövidesen befejező­dik. Az országuk fővárosában eltöltött rövid három nap, az indiai vezetőkkel rend­kívül szívélyes légkörben folytatott eredményes tár­gyalások, a lakosság me­leg, baráti érzelmeinek megnyilatkozása, valamint a mai díszdoktorrá avatá­si ünnepség meggyőzően tükrözi az országaink és kormányaink közötti baráti viszonyt, gyümölcsöző együttműködést. A Delhi-i egyetem díszdokto­ri címe is arra kötelez, hogy minden erőmmel tovább mun­kálkodjam a magyar—indiai barátság erősítésén, azon esz­mék szellemében, amelyeket mai rövid beszédemben vázla­tosan érintettem. Még egyszer köszönöm önnek, rektor úr, és az egyetem tanácsának a dísz­doktori cím adományozását. Sok sikert kívánok a Delhi-i egyetem tanárainak és hallga­tóinak a tudományos kutatás, az oktatás és a tanulás terén kifejtett tevékenységükhöz. Koszorúzás a Szovjet Hősök Gellérthegyi Emlékművénél Még hathatósabb munkavédelmi propagandát Csökkent az üzemi balesetek száma Munkásvédelmi szempontból sikeresen ért véget az elmúlt esztendő. A százezer mun­kásra jutó üzemi balesetek száma 9,6, a halálos balese­teknek ezer munkáshoz vi­szonyított száma pedig 7,6 százalékkal csökkent. A SZOT illetékesei tovább kí­vánnak haladni azon az úton, amely az eddigi fejlődéshez vezetett. Amint az MTI munkatár­sának elmondták, ezután is erőteljesen tá­mogatják az Országos Munkásvédelmi Bizottság működését, amely már eddig is jelentős eredmé­nyek születését segítette elő azzal, hogy beszámol­tatta munkavédelmi te­vékenységükről a külön­böző népgazdasági ágak vezetőit. Sok egészséges közös kez­deményezésre készülnék a minisztériumok és a szak- szervezetek. Az Élelmezésügyi Mi­nisztérium és az ÉDOSZ például a tervek szerint a húsipari tröszttel és más érdekelt iparágak­kal együtt meghatározza azokat a munkaköröket, amelyekben kötelező lesz a kézvédő lánckesztyű használata. Egyébként a SZOT a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt ebben az évben is fel kíván­ja használni a munkásvédel­mi propagandára. Idei kiállí­tásukon a gépi védőberende­zéseket mutatják be, a leg­jobbakat, amelyeket az or­szágban ismernek. A szovjet hadsereg és hadi­flotta fennállásának 48. év­fordulója alkalmából szerdán délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Gellérthegyen, a ha­zánk felszabadulásáért elesett szovjet hősök emlékművénél. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után el­sőként a magyar fegyveres testületek nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Papp Ár­pád, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka helyezett el koszorút. A budapesti szovjet nagy- követség képviseletében A kisipari termelőszövet­kezeteknél megyénkben is hosszú éveken át a termelési feltételek biztosítása volt a legfontosabb. A megyei ktsz-ek már el­készítették azt a tervezetet, amelynek értelmében legké­sőbb 1969 végéig valamennyi üzemben megoldják az egész­ségügyi gondokat Számos ktsz már az idén nagyobb összeget fordít ilyen célra. A Jobbágyi Építő Ktsz-nél mintegy 40 ezer forintos költ­séggel fürdőt, öltözőt és mel­lékhelyiséget biztosítanak. A Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ktsz-nél bővítik és korszerű­sítik a fürdőt, a sóshartyáni részlegnél pedig új fürdőt és öltözőt építenek. Erre a célra mintegy 150 ezer forin­tot fordítanak. Hasonló lesz a fejlődés a Pásztói Vegyes Ktsz-nél, a Nagyoroszi Vegyes N. R. Seleh követ-tanácsos, ideiglenes ügyvivő és Sz. D. Zotov vezérőrnagy, katonai attasé koszorúzott. Ezután a szocialista országok Budapes­ten akkreditált katonai és légügyi attaséinak koszorújait helyezték el. Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnok­ságának képviseletében K. I. Provalov vezérezredes, G. V. Szrgegyin vezérőrnagy és Sz. A. Andrjuscsenko altábor­nagy helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Ktsz-nél. Itt elsősorban öltö­zőszekrényeket vásárolnak a dolgozók számára. A káliói ktsz-nél saját erőből 20 ezer forintból mosdót és öltözőt, a Balassagyarmati Szabó Ktsz- nél pedig 80 ezer forintos be. ruházásból új fürdőt létesíte­nek. A szövetkezeti ipar szociá­lis és egészségügyi helyzeté­nek javítását Salgótarjánban gátolta a nagyarányú szaná­lás. Ma azonban már biztos, hogy a Lakáskarbantartó és Építő Ktsz mintegy 3 millió 500 ezer forintos költséggel új telephelyet létesít 1967-ben, ahol nemcsak a jobb munka- körülményeket teremtik meg, hanem eleget tesznek az egészségügyi előírásoknak is. A Salgótarjáni Ruházati Ktsz gondja is megoldódik, a város- központban épülő 2-es számú üzletházba költöztetik át a szabókat. Javítják a ktsz-ek egészségügyi és szociális helyzetét Oj fürdők, öltözők épülnek Az eredmény több mint egymillió forint Hasznos kezdeményezések az öblösiiveggyári újítómozgalom fellendítésére összegezték a megye két üveggyárában az újítómozga­lom tavalyi eredményeit. Az így nyert tapasztalatok re­mélhetőleg megkönnyítik az idei feladatok megoldását, elő­segítik a mozgalom fejlődését. A Salgótarjáni Síküveggyár­ban száztizenegy újítást nyúj­tottak be 1965-ben, közülük hatvanhármat fogadtak el. Bevezetésre negyvennégy ke­rült. Sajnos, különösen a be­vezetett újításokból nyert megtakarítás meglehetősen alacsony értéke — százötven­háromezer forint — figyel­meztet arra, hogy az újító­mozgalom szervezőinek, segí­tőinek van mit tenniük. Annál is inkább, mert a százötven­háromezer forint megtakarí­tásból százharmincezer — egyetlen újításhoz fűződik. így az összesített eredmény még kevésbé hízelgő a Síküveggyár számára. A vállalat vezetősége mű­szaki intézkedési tervébe ugyan belefoglalt olyan ten­nivalókat, amelyek megoldását újításoktól várja, de az idén, a csaknem két hónap lefor­gása alatt benyújtott hét újí­tás nem azt bizonyítja, hogy az újítómozgalom fellendülő­ben van. Hasznára válna a vállalat­nak, ha testvérüzemének az Öblösüveggyárnak néhány kezdeményezését magáévá tenné. Igaz, a tavaly benyúj­tott újítások száma itt csupán eggyel több, mint a Síküveg­gyárban, de a bevezetett újítá­sok gazdasági eredménye fe­lülmúlja a hétszázezer forin­tot. S ehhez egyelőre nem szá­míthattak hozzá egy olyan újításból származó megtakarí­tást, amelynek összegéről bí­róság fog dönteni. Azonban bárhogyan dől el a per, a ta­valyi újításokból származó népgazdasági megtakarítás mindenképpen meghaladja az egymillió forintot. Figyelemre méltó kezdeményezés, hogy az újítómozgalom tavalyi ered­ményeit és idei feladatait feb­ruár 28-án termelési értekez­leteken is megvitatják, még­pedig nemcsak a gyár egészé­re vonatkozó, de az egyes üzemek újítómozgalmának eredményeit, vagy fogyatékos­ságait is kimutató adatok alapján is. Érdemes követni az Öblös- üveggyár újítási felelősének példáját abban is, hogy az üvegipari újítási feladattervet — azon kívül, hogy az üze­mekben kifüggesztették —, levél kíséretében a legaktí­vabb, legismertebb újítóknak személy szerint is megküldte. Nem véletlen, hogy az újítási felelőshöz eddig a síküveg­gyári újításoknak csaknem négyszerese futott be. Közülük már többet nemcsak elbírál­tak, de a bevezetésre is meg­történtek az intézkedések. Csete István villanyszerelő, Horváth Lajos, a keverő üzem vezetője és Sólyom János ke­verőházi lakatos például ja­vasolták cseréptisztító mágnes alkalmazását a cserép közé keveredett fémkupakok és más fémdarabok eltávolítására. A berendezést mór el is készítet­ték, sőt ki is próbálták. Ugyancsak foglalkoznak Ma­rek Aladár és Földi Jenő újí­tásának megvalósításával, amely az apró üvegáruk új­rendszerű csomagolását ajánl­ja. Á gyár által javasolt újí­tási feladatok közül több — tekintve, hogy nemcsak salgó­tarjáni problémát oldanának meg — bekerült az országos üvegipari újítási feladattervbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom