Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-17 / 40. szám
ÍOSR február 17. csfif'ör+ök. N^rp5 n •a JVagyobfe önállóság — fokozott felelötwégf ß tervkészítés fcspnsztalafai a szécsényi Járás tsz-eiben I Gazdaságosan, termelékenyen Műszakiak tanácskoztak Mizserján A szécsényi járás tsz-eiben az Ipoly többszöri kiöntése a legjobb rétek termését mosta el és tartotta hosszú ideig víz alatt. Az állandó esőzések miatt jelentős szántóterület is kiesett a termelésből. A mostoha időjárás az állattenyésztést rendkívüli módon sújtotta, ennek következtében a tsz-ek nem tudták jól kihasználni a technikai bázist, a géneket, eszközöket és épületeket. Hasznosítják a tagok tanácsait A tsz-ek vezetői most a tagság széleskörű bevonásával megalapozottabb, biztonságosabb gazdálkodást eredményező, reális terv készítésén fáradoznak. A járási tanács mezőgazdasági osztálya a helyi adottságok isméié Lében igyekezett elősegíteni, hogy a tervek minél célszerűbbek legyenek. A tsz-ek vezetői figyelembe vették az egész tagság véleményét és javaslatait, hogy 196G-ra olyan tervek készüljenek, amelyek a lehetőségekhez mérten biztosítják a megfelelő fejlődést. Hollókőn és Mihálygergén problémát okozott a cukorrépa tervezése, mivel ezideig e növények termesztésével nem találták meg a számításaikat. Ügy határoztak, hogy Hollókőn az öt hold cukorrépa helyett pillangóst vetnek, Mihálygergén pedig a 10 hold cukorrépa pótlására az áruburgonya területét ötvenről hatvan holdra emelik feL A burgo- Tiyatermesztésnek hagyománya van és a tagság szívesebben dolgozik a burgonyával, mint a cukorrépával. A szécsényi járásban ennek ellenére a minden évben biztosított 520 hold cukorrépa területet lekötötték, mert a cukorrépának megfelelő, jó területtel rendelkező tsz-ek többet szerződtek. A vetésszerkezet megváltoztatásával Hollókőn a 35 holdnyi termőreforduló málna, Mihálygergén a 60 hold burgonya a tagság munkalehetőségét és jövedelmét is biztosítja. Az állattenyésztés tervezésénél Pilinyben, Endrefal- ván, Hollókőn és Nógrádsza- kálban fokozatosan felszámolják a sertésállományt. Ezekben a tsz-ekben a nem megfelelő elhelyezés miatt bélgyulladás következtében több állat elhullott, ami a tsz-eknek jelentős kárt okozott. Endreíalván és Hollókőn a szarvasmarha, Pilinyben a szarvasmarha és a juh, Nagyon régen nem láttam szülőházamat. Talán húsz esztendeje. Igaz, azóta nem egyszer utaztam keresztül szülőfalumon, a főútvonalról azonban ritkán tértem le, a szülőházam felé pedig végleg nem vitt utam. Talán illetlenség is ennyire elhanyagolni az öreg hajlékot, de senkim sincsen már ott, s a régi-régi, néhány gyerekkori év emlékén kívül semmi sem köt oda. Emlékezetemben úgy élt, mint egy nagyobb udvar hátsó jobboldali felén elhúzódó, végtelen szürke épület, amely komoran szegte be a telket. Emlékszem, a szoba előtt, ahol világra jöttem, egy apró veranda húzódott. Volt ilyen minden lakás előtt, mert több családnak adott otthont e hosszú ház. A közelmúltban ismét a faluban jártam. Olyan útitársakkal mentem, akik keveset tudtak a községről, hát meséltem. Természetesen nem hallgattam el, mint a falu nevezetességét, ottani születésemet sem. — Von-e már emléktábla a szülőházadon? — évődött az egyik útitárs. Nógrádszakáiban pedig baromfi tartásával tervezik a sertés pótlását. Az új áruk hatása Az állattenyésztésben tellát a helyi adottságoknak megfelelő, leghasznosabb ágazatokat alakítják ki. Hollókőn a szarvasmarha-tenyésztéshez 200 hold pillangós terület biztosítva van és épül egy 75 férőhelyes növendékistálló is. Nógrádszakáiban pedig a községtől távoleső tanyán kevés átalakítással a jelenlegi sertés férőhelyet használják fel a baromfiállomány fejlesztésére. Az új felvásárlási árak is éreztetik hatásukat. Hollókőn és Nagylócon 1966-ban 50-50 hizómarhát terveznek előállítani és átadni, tehát 20-20 darabbal többet, mint tavaly. A szarvasmarha létszám növelésére Nagylócon is kiváló lehetőség kínálkozik. mivel most is 291 hold álló pillangós területtel számolnak és még az idén egy 114 férőhelyes növendék-istállót kapnak. Azzal viszont nem érthetünk egyet, hogy Hollókőn az állatállomány fejlesztését és a 25 holdas szöszösbükköny termelésének megszüntetését tervezik. Itt az állatállomány és takarmánytermesztés összhangja nem találkozik. A szöszösbükköny a legkorábbi zöldtakarmány, amely a legkritikusabb időszakban. a tavaszi takarmányozási problémák átsegítésében tölt be fontos szerepet. Több tsz-ben előfordult, hogy az őszi takarmánykeverékek után a másodvetéseket nem tervezték. Vagy például a múlt évben víz alá került szántókat, amelyek egy részének hasznosítása az idén is kétségesnek látszik, a földadó alá nem eső területek közé sorolták. Volt olyan eset is. hogy öt hold uborka értékesítésére kötöttek szerződést és csak két hold termésének a hozamértékét tervezték. A járási mezőgazda- sági osztály ezeket a hiányosságokat nagyon helyesen, az érintett tsz-ek!kel egyetértésben. kivétel nélkül helyesbítette. A hozamok emelése A termelési tervek elkészí- »ése után a rögzített feladatok megoldására, végrehajtására kell összpontosítani az erőt, hogy a gazdaságok 1966-ban több árut termeljenek és ezáltal több jövedelmet biztosítsanak. Az árutermelés növelésének kulcskérdése mind a nöVeszélyben az — A helye már megvan, — mondtam, s már meg is született bennem az elhatározás: felkeresem szülőházamat, megnézem a helyet, „ahová majdan az emléktáblát helyezik. ..” Bementem az udvarra, ami valahogy kisebbnek látszott, mint amilyenre emlékeztem, és a ház falait Is rikító sárgára festette valaki, A kapuban egy kuvasz ugatott, csak úgy tisztességből, de nem sokat törődött velem. Az udvar közepéről már hiányzott a kemence, az öreg eperfa, amin valaha a fáramászás nemes tudományát gyakoroltam, letöredezett ágakkal árválkodott. A szülőházam is valahogy jóval alacsonyabb lett. Az emlékeimben Slő katonás tartású ház helyett egy betegesen kígyózó, horpadozó falú, több-lakásos házacska nézett farkasszemet velem. Nézelődtem, emlékeket idézgettem, négy évtized előtti emlékforgácsok után kutattam. Es fényképeztem is. vénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, valamint a kertészetben a hozamok emelése. Különösen a kapásnövények, a kukorica, silókukorica. sukorrépa, burgonya megfelelő területi arányának kialakításával és a hozamok növelésivel kell gondosabban foglalkozni. A kapásnövényeknél az alapvető agrotechnikai munkákat állandóan szem előtt kell tartani. A hozamok emelésében a legtöbb tennivaló a burgonyánál indokolt. Az áruburgonya termelésben sokkal jobb eredményeket kell elérni, mint tavaly. Csupán az agrotechnikai minimumok betartásával a múlt évben is több tsz ért el szép hozamot, még 100 mázsán felüli átlagok is akadtak. Az állattenyésztés fejlesztésével, az éves és távlati tervek kialakításával kapcsolatosan a takarmánynövények kiválasztása kell, hogy előtérbe kerüljön. Elsősorban kellő mennyiségű takarmányról kell gondoskodni. Olyan takarmánynövényeket termeljenek, amely nagy tömeget ad. A silókukorica termésátlagának növelése mellett a minőség megjavítása is sürgősen megoldandó feladat. Egyre több tsz-ben alakul ki az a takarmánytermesztési szerkezet, amely szálas és tömegtakarmányokból kielégíti az állattartás igényeit, de nem okoz leküzdhetetlen üzemi nehézségeket sem. A takarmánytermesztés helyes szervezésével igyekeznek hasznosítani a hagyományosan kialakult tapasztalatokat, s nagyon helyesen azokat a takarmányokat termesztik, amelyek az adott viszonyok között a legtöbb és legértékesebb tápanyagot szolgáltatják. Barlai Gábor A Nógrád megyei Növényvédő Állomáson felkészültek a tavaszi árpa vetőmagvak csávázására. A szakszerűen végzett csávázás biztos védelmet ad az árpa fedettüszög és a fekete porüszög ellen. A munkát nagyteljesítményű PC csávázógépekkel végzik. A folyamatos csávázás érdekében szükséges, hogy a vetőmagot valamennyi gazdaságban előkészítsék, kitisztítsák. A védekezés higanytartalmú csávázószerekkel törtéem léktáblám Megjelenésem figyelmet keltett, a lakásokból többen előjöttek. Jórészt asszonyok. Ismeretlenek voltunk egymásnak. Egy asszony, aki éppen a szülőházamból jött ki, megszólított: — Talán a tulajdonos? Meglepődtem a kérdésen. Sohasem volt házam. A kérdésre kérdéssel válaszoltam: — Miért? Ki itt a tulajdonos? — Hát az állam. — Nos, hát akkor én vagyok a tulajdonos, mert az állam én is vagyok, — próbáltam tréfálkozni, de nem értette, mire magyaráztam, hogy hajdan ebben a szobában születtem, itt töltöttem gyermekkorom egy részét, s most erre jártam, hát benéztem. Egy férfi lépett hozzám, s megkérdezte, ismertem-e a volt háztulajdonost. Igenlő válaszomra lecsapott a második kérdéssel: — Nem tudja, elástak-e itt azok aranyat? Kézitáska kukoricaháncsbó! JAPAN EXPORTRA DOLGOZNAK SZÉCSÉNYBEN Űj „mesterséget” tanulnak a szécsényi asszonyok. A járási nőtanács kezdeményezésére a napokban tanfolyam indult Szécsényben, amelynek 30 hallgatója, nagyrészt termelőszövetkezeti tagok, kukoricaháncsból kézitáskákat készít. Józsa Ferencné, Csernák Pálné és Konrád Ferencné már a „mintadarabokon” dolgoznak. Mindhárom asszony „mestere” a szakmának. Háncsból készült, ízléses kézitáskáik túljutottak az ország határain is. A tervek szerint az asszonycsoport Japánba exportálja majd a táskákat. A szécsényi Rákóczi Termelőszövetkezet vezetősége úgy határozott, 10 holdon olyan kukoricát termelnek, amely kitűnő alapanyagul szolgál a táskakészítő asszonyok munkájához. SzßcNis!?? címért S(ii?i munkacsapat Nagyiócon Az idén húsztagú munkacsapat küzd a szocialista címért, a nagylóci Munkás-Paraszt Szövetség Termelőszövetkezetben. A gazdaságban ez az első munkacsapat, amely ilyen célt tűzött maga elé. Az asszonyok szándékukat azon az összejövetelen hozták nyilvánosságra, amelyet a napokban tartottak a szövetkezetben. nlk. Nedves csávázás esetén a vetőmag mázsánként 9 deka Ceresan, Radosan, vagy Fali- san csávázószert porcsává- záskor pedig vetőmag mázsánként 10 deka Falisan porcsávázó-szert használnak. A csávázott vetőmag károsodás nélkül hosszabb Ideig zsákokban is tárolható. A vetésből kimaradt vegyszerrel kezelt magot azonban takarmányozásra felhasználni tilos, mert a vegyszerek erős mérgek. Nem tudtam válaszolni, de magyarázgattam, hogy a ház- tulajdonos tudomásom szerint a harmincas évek elején elköltözött innen, aki pedig utána itt lakott, aligha áshatott el aranyat 1944-ben, mert nem volt neki. A tulajdonos egyébként a felszabadulás után hazatért, és ha lett volna is elásva valamije, elvitte volna magával. Hogy a csudába jut eszébe huszonegy évvel a felszabadulás után keresgélni az aranyat? Meghökkent és zavartan mondta: — Három héttel ezelőtt a feleségem megálmodta, hogy a volt háztulajdonos itt ásta el az aranyát a pincében. Azóta reggeltől estig ássa, csákányozza a pincét, már félek, hogy felfakad a talajvíz és összedől a ház... Hát ezért forog veszélyben az emléktáblám. Ha a mostani, ismeretlen lakó felesége továbbra is ássa a szülőházam pincéjét, mire sor kerülne a majdani emléktáblára, a máris rozzant házikó régen összedől... Es akkor itt áll majd az utókor a legnagyobb bajban. Benedek Miklós Műszaki tanácskozást tartottak a Mizserfai Bányászüzemnél. Józsa Pál főnjérnök beszámolójában ismertette az elmúlt évi eredményeket. Tavaly a mizserfai bányászok 921 vagon szenet adtak a népgazdaságnak és átlagosan 16 kalóriával nagyobb fűtőértékűt mint amennyit és amilyent a terv előírt. Kistelek és Gusztáv akna kivételével valamennyi aknaüzem túlteljesítette tervét. Kisteleken a gyalu hosszú ideig nem tudott termelni, Gusztáv aknán, viszont a sok fenntartás emésztette fel az energiát. A termelékenyseg is kedvezően alakult a két elmaradó aknaüzem kivételével. Kezdeti lépések a technika fejlesztésében A műszaki fejlesztésben gondokkal küzdöttek. Gépi jövesztési tervünket nem tudták teljesíteni, de a gépi rakodásban szép eredmények születtek. A lehetőségek azonban még ennél is jobbak voltak, csak egyes üze- ! meknél nem volt kielégítő a gépkihasználás. A frontfejtéses művelésben nem érték el a tervezett szintet. Figyelmeztetőként mondta, hogy a korszerű fejtésekben a tám és süvegveszteség megnövekedett, ezért kártérítést kellett alkalmazni. A gépészet több fejlesztési feladatot megoldott. Üzembe helyezték a kisteleki új beszálló aknát. Szurdokon megvalósult a földalatti moz- donyszállitás, több bányában helyeztek üzembe új transzformátor állomásokat. Üj sújtó légbiztos berendezéseket szereltek fel. Az osztályozol és vontatási dolgozók is rászolgáltak a dicséretre, többek között az üzemzavarok idejét az előzőhöz viszonyítva egy negyedévre csökkentették. Az anyaggazdálkodásról is szólt a főmérnök. Főleg villanyszerelési és csavar anyagokban volt hiány, viszont a bányában a munkahelyi világítás vezetékeire, lámpatestekre, búrákra, a lépcsőcsavarokra vízcsőcsavarokra nem vigyáztak eléggé, ezért ezekből indokolatlanul sok fogyott. Bányafából sikerült megtakarítást elérni és ez elsősorban a szurdoki, tőkési dolgozók érdeme. Robbantóanyagból már túllépték a normát. Ez arra figyelmeztet, hogy a Szurdokon egész évben sikerrel alkalmazott gyöngykavicsfojtásos módszert a többi aknákban is el kellene terjeszteni. Okosabban, céltudatosabban Az üzem gazdaságosságát elsősorban az önköltség alakulásával lehet mérni. Az első félévben minden tonna szénnél 5,15 forintot sikerült megtakarítaniuk. Ezt az eredményt tervesítették, ami komoly feszítést jelentett. Robbanóanyagból villamosenergia felhasználásból és a korszerű anyagokból túllépték a keretet, emiatt éppenhogy csak sikerült az éves önköltséget vet teljesíteni. A bányaüzem idei terve mennyiségben kevesebb lesz a tavalyinál, azonban az egyéb csaknem azonos gazdaságossági mutatók teljesítése nagyobb feladatot Jelent. Józsa elv társ a termelékenység növelésében, a gazdaságosság fokozásában, a gépek jobb kihasználásában jelölte meg a legfőbb tennivalókat. Aknánként ismertette a legfontosabb feladatokat. Gyula es György aknákban például a fejtési munkahelyek optimális telepítésével a lefejtés gyorsításával fenntarta.si munkaigényt tudnak megtakarítani. Tőkésen a frontelőkészítéseket kell jobban szorgalmazni. Szurdokon egyrészt a kettes jobbosztói környék lefejtését, másrészt az új feltárásokat kell gyorsítani és ügyelni a termelési arányra. Ennél az aknánál kívánatos a terv állandó túlteljesítése mert az kedvezően befolyásolja a minőséget, és az árbevételt. Gusztáv aknán a koncentrációra kell törekedni. Pái- hegy III. aknán a meglévő szónvagyon minél kisebb veszteséggel történő lefejtése, a csibaji bányában az elövájások tervszerű készítése a cél. Kislelek VII. akna a legjobban fejlődő üzem. Itt a szállítópályák karbantartása a gyalus front optimális telepítése a napi másfél méteres előrehaladás elérése a fő céL Ugyanitt a hármas telepi koncentráció is nagyon fontos. Ahogy a középkáderek látják A vitában sokan részt vettek. Harmos Mihály aknavezető, a Gusztáv aknában történt minőségi változásokról számolt be. Javasolta; aknájukból több szenet szállítsanak minőségjavítás céljából Kisterenyére. Panaszolta, hogy vasútaink karbantartásához nincs elegendő heveder és csavar. Üj meddőhányó területről is gondoskodni kellene, mert vontatott az ürítés. Egy távlati javaslatot is tett: véleménye szerint új lejtősaknával a jelenlegi 58 vagonos napi termelésről 100 vagonra felfuthatnának. Bagyinszki István, a György akna bányamestere a bányafa ellátásra panaszkodott: napok óta három méteres fát vágnak el 2,5 méteresre, mert nem ad a fatelep megfelelő fenyőt. Hajnal Ottó, kisteleki aknavezető azokról a feladatokról beszélt, amelyeket a felfutás érdekében el kell végezniük. Kóta felrakókat, raboló villát, és a csillepark növelését kérte Molnár Tibor főkönyvelő elmondta, hogy lényegében minden gazdasági mutatót sikerült teljesíteniük a múlt évben, de az idén nagyobbak a feladatok. Bányafából például 14 százalékkal kevesebbet használhatnak fel. Ezzel szemben januárban már 258 köbméteres túllépést észleltek de túllépés v^n bérnél is. Van normafeletti készlet iSj amit feltétlen meg kell szüntetni. Kérte ajánlják fel a felesleges eszközöket más bányáknak. Tőzsér Vilmos szurdoki művezető a sújtóléges fegyelemről, berendezések hiányáról beszélt. Szomszéd István gépészeti vezető a vasúti pályák fenntartásához kérte az aknák segítségét. Bejelentette, hogy az energia-takarékosságra tervet dolgozott ki a gépészet, amit rövidesen megkapnak a bányavezetők. A tröszt vezetőségének üdvözletét Jabrik Gyula főmérnök tolmácsolta, aki többek között bejelentette, hogy az elmúlt negyedévben, holtversenyben ugyan Csigakút- tai, ismét a mizserfai Gyula akna nyerte az aknák versenyét a húsz ezer forintos jutalommal. A mizserfai műszaki értekezlet előkészítője volt a rövidesen sorrakerülő termelési tanácskozásoknak. B. J. A növényvédő állomás csávázásra készül
